Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-21 / 43. szám

%

1985. február 21., csütörtök--------------------------------------------------------------------------------------------------1 k 1H J.UK/lyCj

Mindig vitára, küzdelemre kész

Korszerű államigazgatás — változó feladatok

Interjú dr. Gally Mihály vb-titkárral

Száz éve született Rudas László

Az 1919 június közepén megtartott kongresszuson a Magyarországi Szocialista Párt 13 tagú vezetőségében a kommunistákat Kun Béla. Pór Ernő, Vágó Béla és Vántusi Károly mellett Rudas László képviselte. Második napja ülésezett az egyesült párt kongresszusa, ■ amikor Clemenceau, a párizsi béke- konferencia elnöke újabb jegyzéket intézett a Tanács- köztársasághoz, amelyben követeli a Vörös Hadsereg visszavonását, és kijelöli Magyarország új határait. Ezzel nemcsak szentesítette a nemzetiségek elszakadását, hanem jelentős, 3 millió magyar lakta területeket is a szomszéd országoknak ítélt. A jegyzék intervencióval fenyegetett, ha a Vörös Hadsereget nem vonják vissza az új határok mögé — a követelés teljesítése viszont egyet jelentett a Vörös Hadsereg morális egységének megbontásával. A pártvezetőség hosszas vita után döntött a Clemenceaunak adandó válaszról. Végül csak Rudas László szavazott a kompromisszumos határozat ellen, amely elvben hozzájárult a visszavonuláshoz.

Ki volt ez a megalkuvást nem ismerő politikus, akire születésének századik évfordulóján emlékezünk? Szegénysorból küzdötte fel magát az egyetemig, tanításból tartotta fenn magát. A baloldali diákok Művelődési Körének egyik vezetőjeként tartott először előadásokat a forradalmi harcról, az osztályküzdelmekről, vezetett munkás tanulóköröket. Tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett a budapesti egyetemen, majd 1905-től a Népszava munkatársa lett. Rövid időre, mert a jobboldali érzelmű szerkesztőknek kényelmetlen volt a mindig vitára, küzdelemre kész fiatalember. Az első világháború éveiben Szabó Ervin baráti köréhez tartozott Rudas László, a Szociáldemokrata Párt baloldali erői a maguk legjobbjai között tartották számon.

1918 végén egyike volt azoknak a magyarországi baloldali szocialistáknak, akik felismerték egy önálló forradalmi munkáspárt megteremtésének szükségességét. Már 1918. november 18-án is részt vett a Kun Bélával folytatott megbeszéléseken; majd a KMP-nek alapító tagja, és a párt Központi Bizottságának megválasztott tagja lett november 24-én. A képzett marxista filozófus tudását a Vörös Újság vezércikkeiben osztotta meg az olvasók tömegeivel. Lengyel József visszaemlékezése szerint a legaktuálisabb, legfontosabb kérdésekre Kun Béla hívta fel Rudas László figyelmét, így készültek a Vörös Újság legjobb vezércikkei. Kun Béla is elismerte ezt: „így ezt senki meg nem tudja írni” — mondotta.

A Vörös Újság mellett a párt elméleti folyóiratának, az Internacionálénak is szerkesztője volt Rudas László, és ő fordította le — még a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt — Lenin Állam és Forradalom című művét. Élete nagy élménye volt, hogy — Mészáros Gábor társaságában — őt küldte az KMP a

kommunista internacionálé alakuló ülésére Moszkvába. Veszedelmes úton vere- kedték át magukat a fehér- és ellenforradalmi csapatokon, mire Kijevbe értek már be is fejeződött a Komintern kongresszusa Moszkvában. Rudas Lásízló mégis folytatta útját, és találkozott, személyesen beszélhetett Leninnel.

Hazatérve a Tanácsköztársaság mindennapi munkája, harcai várták. Tanított a pártiskolán, és részt vett a proletárdiktatúra vezető szerveinek munkájában. Ott volt 1919. júniusi 24-én a Budapesti Központi Munkástanács ülésén is, amikor híre jött az ellenforradalmi puccskísérletnek. A nagy kavarodásban, amikor egyesek már a kijárat felé tartottak, hogy mentsék magukat, felállt Rudas László, sí az ülésről készült jegyzőkönyv tanúsága szerint így szólt:.........Nem

méltó egy forradalmi testülethez, hogy ebben a nehéz percben elveszítse a fejét. Valamennyiünknek fegyvert kell fogni, és kimenni fegyverrel védeni a Tanács- köztársaságot. Akinek van fegyvere, az menjen rögtön, akinél nincs, az hozza ide! (Helyeslés, felkiáltások.)”

A forradalom védelmére tett gyakorlati harci javaslat jellemző Rudas László egyéniségére. Ám a Tanács- köztársaság veresége után ő is emigrációba kényszerült. Bécsben részt vett a KMP újjászervezésében. 1922-től hazánk felszabadulásáig a Szovjetunióban élt, marxista filozófusként és egyetemi tanárként fejtett ki tudományos tevékenységet, nyerte el a tudományok doktora címet.

Már hanyatló egészséggel érkezett haza 1945-ben, de akaratereje még évekig dacolt a súlyos betegséggel. írt a Szabad Népbe és a Társadalmi Szemlébe, tagja volt a kommunista párt központi vezetőségének, a központi pártiskola igazgatója, majd a Közgazdaságtudományi Egyetem rektora. A Magyar Tudományos Akadémia is tagjai sorába választja, 1949- ben pedig Kossuth-díjjal tüntetik ki. 1950 áprilisában halt meg, de emléke még sokakban él. Harcostársai, olvasói, tanítványai idézik fel születésének századik évfordulója alkalmából megalkuvás nélküli szenvedélyességét, amellyel a marxizmust védelmezte. Véleménye természetesen tükrözte a korszak elméleti hibáit is, de szándékában, tetteiben mindig hű maradt a párt ügyéhez.

Imre Erzsébet

Papíripari mérnökképzés

Hazánkban elsőként papíripari mérnökképz’és kezdődik ebben a félévben a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen. Az új szak kiegészíti a Könnyűipari Műszaki Főiskola hároméves üzemmérnöki szakán szerzett képesítést. A papíripari üzemmérnökök mostanáig kizárólag külföldön végezhettek, mostantól azonban lehetőségük nyílik, hogy a soproni egyetemen sajátítsák el a szükséges ismereteket. A levelező formában megszervezett képzés időtartama két és fél év. Az oktatásban közreműködnek a Könnyűipari Műszaki Főiskola meghívott oktatói, a laboratóriumi gyakorlatokhoz pedig a papíripari vállalat szakemberei nyújtanak segítséget. Az első évfolyam 25 hallgatóval indul, akik a diplomaterv elkészítése és az államvizsga sikeres letétele után 1987-ben kapják meg mérnöki oklevelüket.

— Hogyan dönt a tanács?

— Mit tud a lakosság ?

— Hová került a hatósági munka súlypontja ?

— Élni a bizalommal

Példátlan eset az európai közigazgatás történetében. Magyarországon egy igazgatási szintet kiiktattak. Megszűntek a járások. Ugrásszerűen megnövekedtek a városok feladatai. A múlt év január 1-től a 70 ezer lakosú Békéscsaba körzetébe 12 település 10 tanácsa tartozik. Itt él a megye lakosságának egynegyede. Okkal vetődik fel a kérdés, miként sikerült megvalósítani azt a célkitűzést, hogy tovább erősödjön a helyi tanácsok önállósága? Mi jellemzi a testületek tevékenységét? Többek között erről beszélgettünk dr. Gally Mihállyal, a megyeszékhely tanácsának vb-titkárával.

— A helyi tanácsok önállóságának erősítésére az elmúlt időszakban sok központi intézkedés született. Ennek, de a tanácstagok személyes tevékenységének is köszönhető, hogy tovább fejlődött a testületi munkaszínvonala, erősödött a tanácsi testületek meghatározó szerepe. Egyre jobban érvényesül érdekütköztető funkciójuk. A tanács és a végrehajtó bizottság üléseit demokratikus, alkotó légkör jellemzi. Egy-egy napirend vitáján a tanácstagok őszintén és határozottan fejtik ki véleményüket. Ez azzal függ össze, hogy erősödött a lakossággal kapcsolatuk. Az esetek egy részében ma már nem egyhangúlag fogadják el az előterjesztést. Különösen jellemző ez olyan döntésekre, amelyek a lakosság széles körét érintik, mint amilyen a város rendezési terve, vagy az állattartással kapcsolatos tanácsrendelet volt. Fejlődött tevékenységük olyan vonatkozásban is, hogy ma már egyre inkább részesei a teljes döntési folyamatnak, az elhatározástól kezdve a végrehajtás ellenőrzéséig.

— Milyen a mechanizmusa a lakosság széles körét érintő napirendek megtárgyalásának?

— A testületi döntés akkor jó, ha azzal a városban lakók döntő többsége egyetért. Ezért fontos a lakossági vélemények mind szélesebb körű megismerése. A demokratikus és megalapozott döntés céljából a lakosság széles körét érintő kérdések esetén a „több lépcsős” megoldást alkalmazzuk. Először állást foglal a testület az alapvető kérdésekben, meghatározza az elérni kívánt célt és megjelöli az ehhez szükséges eszközöket, módszereket. Ezt követően dolgozza ki a szak- apparátus a részleteket és bocsátja széles körű társadalmi vitára. Az így kialakított és a lakossági véleményekre épített előterjesztést fogadja el végül a testület. Ezt a megoldást főleg a középtávú gazdálkodási tervek meghatározásánál, városrendezési terv elfogadásánál és a tanácsrendeletek alkotásánál alkalmazzuk eredményesen.

— Hogyan alakultak a gazdálkodás pénzügyi lehetőségei?

— Népgazdaságunk állapotával összefüggésben, szűkösen. A VI. ötéves terv céljait négy év pénzügyi lehetőségeivel kell megoldani, hiszen a mintegy 300 millió forinttal kevesebbel gazdálkodnak testületeink. Ez tervcéljaink felülvizsgálására és újrarangsorolására késztetett bennünket. Testületeink az alapellátás körébe tartozó fejlesztéseknek biztosítottak prioritást, de emellett nagy gondot fordítottak olyan létesítmények elindítására és megvalósítására is, melyek fontos eszközei a megyeszékhelyi funkciók mind tartalmasabb megvalósításának. (Például kórház, könyvtár, autóbuszállomás, biológiai szennyvízderítő, sportcsarnok.)

— Milyen a tanácstagok lakóterületi munkája?

— A város tanácstagjai igen aktívak. Fokozódott a lakóhelyi tevékenységünk. Eredményességét bizonyítja, hogy a megyeszékhelyen a múlt évben a társadalmi munka értéke meghaladta a 180 millió forintot. Ez duplája az előző évinek. Ugyanakkor a tanácstagok egyre inkább összvárosi szemléletben gondolkodnak. Ez annak is következménye, hogy javult informáltságuk. Nyitottabb lett a várospolitika, fejlődött a tanácsi demokrácia, és javult az apparátus testületeket kiszolgáló tevékenysége.

— A tanácsi önállóságot kiemeli a jogszabály. Nem szenved-e csorbát a város és a községek kapcsolatában?

— A városi testületeknek nincs joguk a községekre kiható döntést hozni. Egyenrangú felek. Arra azonban van lehetőség, hogy a város testületéi beszámoltassák a különböző városi szerveket, intézményeket, hogy miként látják el a községi feladatokat. így közvetett módon, de érvényesül a városi testületek felelőssége a körzetbe tartozó lakosság szükségleteinek ellátásában.

— Gyakran esik szó a városkörnyéki bizottságokról. Végeredményben milyen szerepük van?

— A városkörnyéki bizottság 1976 óta működő város- környéki koordinációs bizottság utódaként alakult a múlt évben. A bizottságba a körzethez tartozó valameny- nyi község delegál képviseII győztesek egészségére

Borverseny Gyulán

(Tudósítónktól)

Az idei borversenyt a minap rendezte meg a gyulai művelődési központ kertbarát szakköre. A népszerű, mintegy 200 tagú szakkör 26 évvel ezelőtt azért jött létre, hogy a kiskerttulajdonosok szakmai ismereteiket gyarapítsák, és szakértői irányítással kipróbálhassák az új eljárásokat. A borversenyt 16 év óta minden esztendőben megrendezik, s odaítélik a szakértők a legjobb termésekért járó díjat.

Az idén minden eddiginél több nevezés érkezett; a fehér borok kategóriájában 31, a vörös borok kategóriájában 13, a gyümölcsboroknak 20, a desszertboroknak pedig hétféle változatából választotta ki a zsűri a szín, az íz, az illat és a tisztaság szempontjai szerint a legjobbakat. Az idei versenyen Justh Béla fehér bora, Gőg Mihály vörös és gyümölcsbora, valamint Pénzes Sándor desszertbora ért el első helyezést.

Kép, szöveg: Szőke Margit

löket. Célja, hogy az egyenjogúság alapján a települések összehangolt együttműködését és fejlesztését biztosítsa. A tapasztalatok kétségkívül igazolják _eredményes tevékenységet. Több közérdekű témát tárgyalt meg — tömegközlekedés, kereskedelmi ellátás, egészségügy — és olyan intézkedéseket kezdeményezett, amelyek javítottak egyes községekben a helyzeten. Kötelező döntéseket ugyan nem hozhat, de ajánlásait az illetékes szervek komolyan veszik.

— A városhoz tíz tanács tartozik, közülük három közvetlenül a megye irányítása alá. Mezőberényről, Csor- vásról és Vésztőről van szó.

— A három település a város körzetében helyezkedik el, annak szerves része. Ezért teljes jogú tagja a városkörnyéki bizottságnak. Bizonyos oktatási és egészségügyi kérdésekben — elsősorban intézményi irányítási területen — a város szak- igazgatási szervei közvetlen feladatokat látnak el.

— Színvonalas testületi munka csak ott folyhat, ahol jól felkészült apparátus segíti a tanács- és a vb-tagok tevékenységét.

— A városi tanács szakapparátusa hatékonyan segíti a városi feladatok megoldását. A dolgozók 36 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Csökkent a fluktuáció. Alapvető szemléletváltozás történt. Az igazgatási munka ma már elsősorban szolgáltatás, amelyben nem a hatalmi jelleg dominál, hanem a szervezés és a megelőzés. Évente a városi tanácshoz 120 ezer ügyfél fordult. Csaknem 10 ezer határozat születik, több mint 30 ezer hatósági bizonyítvány, négy és fél ezer hatósági igazolást adnak ki, és mintegy 30 ezer hatósági nyilvántartást vezetnek.

— Az elmúlt időszakban változtak az életkörülmények meg a jogszabályok is. Vajon a hatósági munka hogyan követte nyomon ezeket a változásokat?

— Lényegesen változott az elmúlt időszakban a hatósági tevékenység. A munka súlypontja a szociális gondoskodás irányába tolódott. Egyes nem kívánatos társadalmi jelenségek erőteljesen bontakoztak ki a városban.

őszintén el kell mondani, hogy az igazgatási munka nem mindenben tudta követni a társadalmi változásokat. És nem mindenben vált a negatív jelenségek visszaszorításának hatékony eszközévé.

— Például?

— Ma a városban a lakosság több mint 15 százaléka szorul szociális gondoskodásra. A szabálysértési ügyek száma évente 10—13 százalékkal, a gyámügyeké pedig 14—15 százalékkal nő. Jelentősen emelkedtek az alkoholizálással összefüggő igazgatási feladatok. Különösen megnövekedett az alkoholt rendszeresen fogyasztó nők aránya. Lazult az adófizetési morál. Évente mintegy négyezer intézkedésre került sor. Ebből adódóak a tennivalók. Indokolttá vált, hogy a jogalkalmazó tevékenység mellett a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapjon az igazgatási munka befolyásoló jellege. Testületeink ezzel kapcsolatban megtették a szükséges szervezeti és személyi intézkedéseket.

— Miből adódik a legtöbb összeütközés?

— A társadalmi változások követésére az apparátus felkészült, és felelősséggel dolgozik, munkája során minden esetben az összvárosi érdeket helyezik előtérbe. Ez adott esetben ütközhet egyes személyek és kisebb közösségek érdekeivel.

— Milyen a törvényesség a városi tanács szakosztályainál?

— Megnyugtató és szilárd hosszabb idő óta. 1983-ban a határozatok 1,5 százalékát fellebbezték meg csupán. Az elmúlt évben ez a szám felére csökkent. A határidőn túli ügyintézés aránya is alatta van az országos átlagnak. Javult az ügyintézés kulturáltsága, és csökkent az ügyintézői magatartások miatti panaszok száma. Vannak gondjaink, amelyek elsősorban a munka szervező és megelőző jellegével függenek össze. Egyezségre ritkán kerül sor. Még ott sem kísérlik meg, ahol erre megvan a lehetőség. Gond a jogerős határozatok végrehajtása is.

— Mik a tapasztalatok a kibővített ügyfélszolgálati iroda működését illetően?

— Egyéves tapasztalataink alapvetően kedvezőek. Az iroda eredményes színtere a bizalmi elven alapuló ügyintézésnek. Előadóink nincsenek könnyű helyzetben, hiszen — az adó kivételével — itt intézik a lakossági ügyek körülbelül 85 százalékát, és az irodában naponta mintegy félezer ember fordul meg. A nyitottabb, demokratikusabb ügyintézés, a társadalmi kontroll közvetlen lehetősége jól támasztja alá testületeink döntéseit. Amikor az iroda tevékenységének fejlesztésén gondolkodunk, az a célunk, hogy tovább javuljon az állampolgári jogok érvényesülésének lehetősége, csökkenjen a lakosság ügyintézési terhe.

Serédi János

Pénzes Sándor (jobbról), a legjobb desszertbor készítője átveszi az oklevelet Niedermayer Ádám zsürielnöktői