Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-21 / 43. szám

% 1985. február 21., csütörtök--------------------------------------------------------------------------------------------------1 k 1H J.UK/lyCj Mindig vitára, küzdelemre kész Korszerű államigazgatás — változó feladatok Interjú dr. Gally Mihály vb-titkárral Száz éve született Rudas László Az 1919 június közepén megtartott kongresszuson a Magyarországi Szocialista Párt 13 tagú vezetőségében a kommunistákat Kun Béla. Pór Ernő, Vágó Béla és Vántusi Károly mellett Rudas László képviselte. Második napja ülésezett az egyesült párt kongresszusa, ■ amikor Clemenceau, a párizsi béke- konferencia elnöke újabb jegyzéket intézett a Tanács- köztársasághoz, amelyben követeli a Vörös Hadsereg visszavonását, és kijelöli Magyarország új határait. Ezzel nemcsak szentesítette a nemzetiségek elszakadását, hanem jelentős, 3 millió ma­gyar lakta területeket is a szomszéd országoknak ítélt. A jegyzék intervencióval fe­nyegetett, ha a Vörös Had­sereget nem vonják vissza az új határok mögé — a kö­vetelés teljesítése viszont egyet jelentett a Vörös Had­sereg morális egységének megbontásával. A pártveze­tőség hosszas vita után dön­tött a Clemenceaunak adan­dó válaszról. Végül csak Ru­das László szavazott a komp­romisszumos határozat ellen, amely elvben hozzájárult a visszavonuláshoz. Ki volt ez a megalkuvást nem ismerő politikus, akire születésének századik évfor­dulóján emlékezünk? Sze­génysorból küzdötte fel ma­gát az egyetemig, tanításból tartotta fenn magát. A bal­oldali diákok Művelődési Kö­rének egyik vezetőjeként tar­tott először előadásokat a forradalmi harcról, az osz­tályküzdelmekről, vezetett munkás tanulóköröket. Ta­nári és bölcsészdoktori okle­velet szerzett a budapesti egyetemen, majd 1905-től a Népszava munkatársa lett. Rövid időre, mert a jobbolda­li érzelmű szerkesztőknek kényelmetlen volt a mindig vitára, küzdelemre kész fia­talember. Az első világhá­ború éveiben Szabó Ervin baráti köréhez tartozott Ru­das László, a Szociáldemok­rata Párt baloldali erői a maguk legjobbjai között tar­tották számon. 1918 végén egyike volt azoknak a magyarországi baloldali szocialistáknak, akik felismerték egy önálló forradalmi munkáspárt meg­teremtésének szükségességét. Már 1918. november 18-án is részt vett a Kun Bélával folytatott megbeszéléseken; majd a KMP-nek alapító tag­ja, és a párt Központi Bi­zottságának megválasztott tagja lett november 24-én. A képzett marxista filozófus tu­dását a Vörös Újság vezér­cikkeiben osztotta meg az olvasók tömegeivel. Lengyel József visszaemlékezése sze­rint a legaktuálisabb, leg­fontosabb kérdésekre Kun Béla hívta fel Rudas László figyelmét, így készültek a Vörös Újság legjobb vezér­cikkei. Kun Béla is elismer­te ezt: „így ezt senki meg nem tudja írni” — mondot­ta. A Vörös Újság mellett a párt elméleti folyóiratának, az Internacionálénak is szer­kesztője volt Rudas László, és ő fordította le — még a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt — Lenin Állam és For­radalom című művét. Élete nagy élménye volt, hogy — Mészáros Gábor társaságá­ban — őt küldte az KMP a kommunista internacionálé alakuló ülésére Moszkvá­ba. Veszedelmes úton vere- kedték át magukat a fehér- és ellenforradalmi csapato­kon, mire Kijevbe értek már be is fejeződött a Komin­tern kongresszusa Moszkvá­ban. Rudas Lásízló mégis foly­tatta útját, és találkozott, személyesen beszélhetett Le­ninnel. Hazatérve a Tanácsköztár­saság mindennapi munkája, harcai várták. Tanított a pártiskolán, és részt vett a proletárdiktatúra vezető szer­veinek munkájában. Ott volt 1919. júniusi 24-én a Buda­pesti Központi Munkástanács ülésén is, amikor híre jött az ellenforradalmi puccs­kísérletnek. A nagy kavaro­dásban, amikor egyesek már a kijárat felé tartottak, hogy mentsék magukat, felállt Rudas László, sí az ülésről készült jegyzőkönyv tanúsá­ga szerint így szólt:.........Nem méltó egy forradalmi testü­lethez, hogy ebben a nehéz percben elveszítse a fejét. Valamennyiünknek fegy­vert kell fogni, és kimenni fegyverrel védeni a Tanács- köztársaságot. Akinek van fegyvere, az menjen rögtön, akinél nincs, az hozza ide! (Helyeslés, felkiáltások.)” A forradalom védelmére tett gyakorlati harci javas­lat jellemző Rudas László egyéniségére. Ám a Tanács- köztársaság veresége után ő is emigrációba kényszerült. Bécsben részt vett a KMP újjászervezésében. 1922-től hazánk felszabadulásáig a Szovjetunióban élt, marxis­ta filozófusként és egyetemi tanárként fejtett ki tudomá­nyos tevékenységet, nyerte el a tudományok doktora cí­met. Már hanyatló egészséggel érkezett haza 1945-ben, de akaratereje még évekig da­colt a súlyos betegséggel. írt a Szabad Népbe és a Tár­sadalmi Szemlébe, tagja volt a kommunista párt központi vezetőségének, a központi pártiskola igazgatója, majd a Közgazdaságtudományi Egyetem rektora. A Magyar Tudományos Akadémia is tagjai sorába választja, 1949- ben pedig Kossuth-díjjal tün­tetik ki. 1950 áprilisában halt meg, de emléke még so­kakban él. Harcostársai, ol­vasói, tanítványai idézik fel születésének századik év­fordulója alkalmából meg­alkuvás nélküli szenvedé­lyességét, amellyel a mar­xizmust védelmezte. Véle­ménye természetesen tükröz­te a korszak elméleti hibáit is, de szándékában, tetteiben mindig hű maradt a párt ügyéhez. Imre Erzsébet Papíripari mérnökképzés Hazánkban elsőként papíripari mérnökképz’és kezdődik ebben a félévben a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen. Az új szak kiegészíti a Könnyűipari Műsza­ki Főiskola hároméves üzem­mérnöki szakán szerzett képesí­tést. A papíripari üzemmérnö­kök mostanáig kizárólag külföl­dön végezhettek, mostantól azonban lehetőségük nyílik, hogy a soproni egyetemen sajá­títsák el a szükséges ismerete­ket. A levelező formában meg­szervezett képzés időtartama két és fél év. Az oktatásban közre­működnek a Könnyűipari Mű­szaki Főiskola meghívott okta­tói, a laboratóriumi gyakorla­tokhoz pedig a papíripari vál­lalat szakemberei nyújtanak se­gítséget. Az első évfolyam 25 hallgatóval indul, akik a diplo­materv elkészítése és az állam­vizsga sikeres letétele után 1987-ben kapják meg mérnöki oklevelüket. — Hogyan dönt a tanács? — Mit tud a lakosság ? — Hová került a hatósági munka súlypontja ? — Élni a bizalommal Példátlan eset az európai közigazgatás történetében. Ma­gyarországon egy igazgatási szintet kiiktattak. Megszűntek a járások. Ugrásszerűen megnövekedtek a városok feladatai. A múlt év január 1-től a 70 ezer lakosú Békéscsaba körze­tébe 12 település 10 tanácsa tartozik. Itt él a megye lakos­ságának egynegyede. Okkal vetődik fel a kérdés, miként si­került megvalósítani azt a célkitűzést, hogy tovább erősödjön a helyi tanácsok önállósága? Mi jellemzi a testületek tevé­kenységét? Többek között erről beszélgettünk dr. Gally Mi­hállyal, a megyeszékhely tanácsának vb-titkárával. — A helyi tanácsok ön­állóságának erősítésére az elmúlt időszakban sok köz­ponti intézkedés született. Ennek, de a tanácstagok személyes tevékenységének is köszönhető, hogy tovább fej­lődött a testületi munkaszín­vonala, erősödött a tanácsi testületek meghatározó sze­repe. Egyre jobban érvénye­sül érdekütköztető funkció­juk. A tanács és a végre­hajtó bizottság üléseit de­mokratikus, alkotó légkör jellemzi. Egy-egy napirend vitáján a tanácstagok őszin­tén és határozottan fejtik ki véleményüket. Ez azzal függ össze, hogy erősödött a la­kossággal kapcsolatuk. Az esetek egy részében ma már nem egyhangúlag fogadják el az előterjesztést. Különö­sen jellemző ez olyan dön­tésekre, amelyek a lakosság széles körét érintik, mint amilyen a város rendezési terve, vagy az állattartással kapcsolatos tanácsrendelet volt. Fejlődött tevékenységük olyan vonatkozásban is, hogy ma már egyre inkább része­sei a teljes döntési folya­matnak, az elhatározástól kezdve a végrehajtás ellen­őrzéséig. — Milyen a mechanizmu­sa a lakosság széles körét érintő napirendek megtár­gyalásának? — A testületi döntés ak­kor jó, ha azzal a városban lakók döntő többsége egyet­ért. Ezért fontos a lakossá­gi vélemények mind széle­sebb körű megismerése. A demokratikus és megalapo­zott döntés céljából a la­kosság széles körét érintő kérdések esetén a „több lép­csős” megoldást alkalmaz­zuk. Először állást foglal a testület az alapvető kérdé­sekben, meghatározza az el­érni kívánt célt és megje­löli az ehhez szükséges esz­közöket, módszereket. Ezt követően dolgozza ki a szak- apparátus a részleteket és bocsátja széles körű társa­dalmi vitára. Az így kiala­kított és a lakossági véle­ményekre épített előterjesz­tést fogadja el végül a tes­tület. Ezt a megoldást főleg a középtávú gazdálkodási tervek meghatározásánál, városrendezési terv elfoga­dásánál és a tanácsrendele­tek alkotásánál alkalmaz­zuk eredményesen. — Hogyan alakultak a gazdálkodás pénzügyi lehe­tőségei? — Népgazdaságunk álla­potával összefüggésben, szű­kösen. A VI. ötéves terv céljait négy év pénzügyi le­hetőségeivel kell megoldani, hiszen a mintegy 300 millió forinttal kevesebbel gazdál­kodnak testületeink. Ez tervcéljaink felülvizsgálásá­ra és újrarangsorolására késztetett bennünket. Tes­tületeink az alapellátás kö­rébe tartozó fejlesztéseknek biztosítottak prioritást, de emellett nagy gondot fordí­tottak olyan létesítmények elindítására és megvalósítá­sára is, melyek fontos esz­közei a megyeszékhelyi funkciók mind tartalmasabb megvalósításának. (Például kórház, könyvtár, autóbusz­állomás, biológiai szennyvíz­derítő, sportcsarnok.) — Milyen a tanácstagok lakóterületi munkája? — A város tanácstagjai igen aktívak. Fokozódott a lakóhelyi tevékenységünk. Eredményességét bizonyít­ja, hogy a megyeszékhelyen a múlt évben a társadalmi munka értéke meghaladta a 180 millió forintot. Ez dup­lája az előző évinek. Ugyan­akkor a tanácstagok egyre inkább összvárosi szemlélet­ben gondolkodnak. Ez an­nak is következménye, hogy javult informáltságuk. Nyi­tottabb lett a várospolitika, fejlődött a tanácsi demokrá­cia, és javult az apparátus testületeket kiszolgáló tevé­kenysége. — A tanácsi önállóságot kiemeli a jogszabály. Nem szenved-e csorbát a város és a községek kapcsolatában? — A városi testületeknek nincs joguk a községekre kiható döntést hozni. Egyen­rangú felek. Arra azonban van lehetőség, hogy a város testületéi beszámoltassák a különböző városi szerveket, intézményeket, hogy miként látják el a községi feladato­kat. így közvetett módon, de érvényesül a városi testüle­tek felelőssége a körzetbe tartozó lakosság szükségle­teinek ellátásában. — Gyakran esik szó a vá­roskörnyéki bizottságokról. Végeredményben milyen sze­repük van? — A városkörnyéki bizott­ság 1976 óta működő város- környéki koordinációs bi­zottság utódaként alakult a múlt évben. A bizottságba a körzethez tartozó valameny- nyi község delegál képvise­II győztesek egészségére Borverseny Gyulán (Tudósítónktól) Az idei borversenyt a minap rendezte meg a gyu­lai művelődési központ kert­barát szakköre. A népszerű, mintegy 200 tagú szakkör 26 évvel ezelőtt azért jött lét­re, hogy a kiskerttulajdono­sok szakmai ismereteiket gyarapítsák, és szakértői irá­nyítással kipróbálhassák az új eljárásokat. A borver­senyt 16 év óta minden esz­tendőben megrendezik, s odaítélik a szakértők a leg­jobb termésekért járó díjat. Az idén minden eddiginél több nevezés érkezett; a fe­hér borok kategóriájában 31, a vörös borok kategóriájá­ban 13, a gyümölcsborok­nak 20, a desszertboroknak pedig hétféle változatából választotta ki a zsűri a szín, az íz, az illat és a tisz­taság szempontjai szerint a legjobbakat. Az idei verse­nyen Justh Béla fehér bora, Gőg Mihály vörös és gyü­mölcsbora, valamint Pénzes Sándor desszertbora ért el első helyezést. Kép, szöveg: Szőke Margit löket. Célja, hogy az egyen­jogúság alapján a települé­sek összehangolt együttmű­ködését és fejlesztését biz­tosítsa. A tapasztalatok két­ségkívül igazolják _eredmé­nyes tevékenységet. Több közérdekű témát tárgyalt meg — tömegközlekedés, ke­reskedelmi ellátás, egészség­ügy — és olyan intézkedése­ket kezdeményezett, amelyek javítottak egyes községekben a helyzeten. Kötelező dönté­seket ugyan nem hozhat, de ajánlásait az illetékes szer­vek komolyan veszik. — A városhoz tíz tanács tartozik, közülük három köz­vetlenül a megye irányítása alá. Mezőberényről, Csor- vásról és Vésztőről van szó. — A három település a város körzetében helyezke­dik el, annak szerves része. Ezért teljes jogú tagja a városkörnyéki bizottságnak. Bizonyos oktatási és egész­ségügyi kérdésekben — első­sorban intézményi irányítási területen — a város szak- igazgatási szervei közvetlen feladatokat látnak el. — Színvonalas testületi munka csak ott folyhat, ahol jól felkészült apparátus se­gíti a tanács- és a vb-tagok tevékenységét. — A városi tanács szak­apparátusa hatékonyan se­gíti a városi feladatok meg­oldását. A dolgozók 36 szá­zaléka felsőfokú végzettség­gel rendelkezik. Csökkent a fluktuáció. Alapvető szem­léletváltozás történt. Az igaz­gatási munka ma már első­sorban szolgáltatás, amely­ben nem a hatalmi jelleg dominál, hanem a szervezés és a megelőzés. Évente a városi tanácshoz 120 ezer ügyfél fordult. Csaknem 10 ezer határozat születik, több mint 30 ezer hatósági bizo­nyítvány, négy és fél ezer hatósági igazolást adnak ki, és mintegy 30 ezer hatósági nyilvántartást vezetnek. — Az elmúlt időszakban változtak az életkörülmények meg a jogszabályok is. Va­jon a hatósági munka ho­gyan követte nyomon ezeket a változásokat? — Lényegesen változott az elmúlt időszakban a ható­sági tevékenység. A munka súlypontja a szociális gon­doskodás irányába tolódott. Egyes nem kívánatos társa­dalmi jelenségek erőteljesen bontakoztak ki a városban. őszintén el kell mondani, hogy az igazgatási munka nem mindenben tudta követ­ni a társadalmi változásokat. És nem mindenben vált a negatív jelenségek vissza­szorításának hatékony eszkö­zévé. — Például? — Ma a városban a lakos­ság több mint 15 százaléka szorul szociális gondoskodás­ra. A szabálysértési ügyek száma évente 10—13 száza­lékkal, a gyámügyeké pedig 14—15 százalékkal nő. Je­lentősen emelkedtek az al­koholizálással összefüggő igazgatási feladatok. Külö­nösen megnövekedett az al­koholt rendszeresen fogyasz­tó nők aránya. Lazult az adó­fizetési morál. Évente mint­egy négyezer intézkedésre került sor. Ebből adódóak a tennivalók. Indokolttá vált, hogy a jogalkalmazó tevé­kenység mellett a korábbi­nál nagyobb hangsúlyt kap­jon az igazgatási munka be­folyásoló jellege. Testülete­ink ezzel kapcsolatban meg­tették a szükséges szervezeti és személyi intézkedéseket. — Miből adódik a legtöbb összeütközés? — A társadalmi változások követésére az apparátus fel­készült, és felelősséggel dol­gozik, munkája során min­den esetben az összvárosi ér­deket helyezik előtérbe. Ez adott esetben ütközhet egyes személyek és kisebb közös­ségek érdekeivel. — Milyen a törvényesség a városi tanács szakosztá­lyainál? — Megnyugtató és szilárd hosszabb idő óta. 1983-ban a határozatok 1,5 százalékát fellebbezték meg csupán. Az elmúlt évben ez a szám fe­lére csökkent. A határidőn túli ügyintézés aránya is alatta van az országos át­lagnak. Javult az ügyintézés kulturáltsága, és csökkent az ügyintézői magatartások miatti panaszok száma. Van­nak gondjaink, amelyek el­sősorban a munka szervező és megelőző jellegével füg­genek össze. Egyezségre rit­kán kerül sor. Még ott sem kísérlik meg, ahol erre meg­van a lehetőség. Gond a jog­erős határozatok végrehajtá­sa is. — Mik a tapasztalatok a kibővített ügyfélszolgálati iroda működését illetően? — Egyéves tapasztalataink alapvetően kedvezőek. Az iroda eredményes színtere a bizalmi elven alapuló ügy­intézésnek. Előadóink nin­csenek könnyű helyzetben, hiszen — az adó kivételé­vel — itt intézik a lakossági ügyek körülbelül 85 száza­lékát, és az irodában napon­ta mintegy félezer ember fordul meg. A nyitottabb, de­mokratikusabb ügyintézés, a társadalmi kontroll közvet­len lehetősége jól támasztja alá testületeink döntéseit. Amikor az iroda tevékeny­ségének fejlesztésén gondol­kodunk, az a célunk, hogy tovább javuljon az állampol­gári jogok érvényesülésének lehetősége, csökkenjen a la­kosság ügyintézési terhe. Serédi János Pénzes Sándor (jobbról), a legjobb desszertbor készítője át­veszi az oklevelet Niedermayer Ádám zsürielnöktői

Next

/
Oldalképek
Tartalom