Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-15 / 38. szám
1985. február 15., péntek II pártról mindenkinek II. A szakszervezeti alapelvek Vezető szerepét a párt csak úgy töltheti be eredményesen, ha soraiban magas fokú szervezettség és egység uralkodik. Elengedhetetlen, hogy a párttagság eszmeileg és politikailag egységes legyen, vagyis azonos elveket valljon, s egyazon módon ítélje meg a fő politikai tennivalókat. Nem kevésbé fontos, hogy a pártszervezetek, a párttagok egységesen cselekedjenek, s a szervezeti életben is érvényesüljön az egyöntetűség. Épp ezért — a polgári pártok jó részétől eltérően — a kommunista pártokban is, így az MSZMP-ben sem létezhetnek csoportosulások, irányzatok, frakciók. Zeneiskola — túl a két évtizeden lubileum után Szarvason Egykori felvétel Regős Imréről és egyik tanítványáról Ez azonban nem azt jelenti, hogy a párton belül nem lehetnék viták. Ellenkezőleg, a pártszervezetek- bén, a választott testületekben minden előterjesztett kérdésről szabad vita folyhat, s nagyon gyakran folyik is. E vitákban minden párttag,' illetve választott testületi tag ugyanazokkal a jógákkal rendelkezik, nem a vitázó személye, hanem érveinek ereje a mérvadó. A vitákban nem a hatalmi szó dönt, hanem a többségi elv: az az álláspont emelkedik határozattá, amelyet a többség elfogad. A határozat elfogadása után viszont már valóban nincs helye a vitának. Ezután már minden párttagnak az elfogadott határozat szerint kell cselekednie. A nyilvánosság előtt is ezt kell képviselnie — bármi volt előzetesen a véleménye, a határozattal ellentétes felfogást nem hirdethet, nem terjeszthet. Különvéleményét fenntarthatja, és pártfórumon adott esetben újra előterjesztheti, de ez nem mentesíti a határozat végrehajtásának kötelezettsége alól. Kívülálló számára ez szigorú követelménynek tűnhet (vannak, akik éppen emiatt nem vállalják a párthoz tartozást), de ennek érvényesítése nélkül a párt nem tudna egységesen cselekedni, s ez lefékezné, kritikus helyzeMivei a vasút gondjainak jó része a létszámhiányból fakad, lehetőségeik szerint különös figyelmet fordítanak a vasutasok szociális ellátásának és munkavédelmének javítására. Az elmúlt évhez hasonlóan az idén is körülbelül három és fél milliárd forintot költenek ezekre a célokra, ebből kétmilliárdot a szociálpolitikára, másfél milliárdot pedig munkavédelemre. Igyekeztek úgy csoportosítani a rendelkezésre álló összeget, hogy az minél jobban szolgálja a vasutasok igényeit, növelve a MÁV munkaerő-megtartó képességét. Szociális fejlesztésre több mini háromszázmillió forint jut. Ezen belül — fontosságára való tekintettel — kiemelten támogatják a lakásszervezést. A mintegy 200 millió^ keretből az idén több mint kétezer dolgozónak adnak kisebb-nagyobb kölcsönt vagy támogatást a pécsi, a dombóvári, a tapolcai üzemi konyha, a komáromi és a püspökladányi szociális épület, és több helyen korszerű öltözők, mosdók építését. A korlátozott lehetőségek miatt az idén nem kezdődik új beruházás, s egyelőre nincs mód a buda- pesi pályaudvarokon dolgozók szociális helyzetének jelentősebb javítására sem. Ellensúlyozásképpen többet — A gyermekheverőket gyakran hiába keresik a vásárlók az üzletekben, ezért az idén a korábbinál többet készít ezekből a bútordarabokból a Szekszárdi Bútoripari Vállalat. Az egyszemélyes gyermekfekvőhelyekből négy és fél ezer gyártását tervezik i985-ben, a háromszemélyes — emeletes — heverőbői pedig az év végéig legalább ezret akarnak szállítani a kereskedelemnek. tekben megbénítaná munkáját. Az egyöntetű cselekvés biztosítéka az is, hogy a pártban érvényesül a centralizmus elve, vagyis a felsőbb szervek határozatai ’kötelezőek az alsóbb szervek számára. A legfelső vezető testületek határozatai minden pártszervezetet és párttagot köteleznek. Egyetlen alapszervezet határozatai sem állhatnak ellentétben az őt irányító magasabb pártszervek állásfoglalásaival. Ilyen értelemben a pártban következetesen érvényesül az alá- és fölérendeltség elve. A centralizmus ugyanakkor széles körű demokratizmussal párosul. (Ezért is nevezzük a párt szervezeti alapelvét demokratikus centralizmusnak.) Ez a demokratizmus nyilvánul meg az előbb már említett többségi elvben. De ugyanígy érvényre jut a vezető testületek megválasztásának rendjében is. A párt minden szervét alulról felfelé demokratikusan választják, vagy közvetlenül, vagy pedig közvetve, küldöttek útján. Egyetlen vezető testület tagjait sem nevezik ki, valamennyi pártszerv választás útján jön létre. A taggyűlés választja az alapszervezet titkárát és a vezetőség tagjait, valamint a felsőbb pártértekezlet küldötteit. A pártértekezleten választják meg 1,7 milliárd forintot — fordítanak a meglevő szociális létesítmények fenntartására, a további állagromlás megakadályozására. Az üzemi étkeztetésre és a gyermekintézmények fejlesztésére több, az úgynevezett jóléti intézményekre azonban a korábbinál kevesebb jut ebben az évben. Ezért arra ösztönzik a vasutas sportegyesületeket, művelődési házakat és üdülőket, hogy — például a helyiségeik bérbe adásával, s színvonalas programok kínálásával — igyekezzenek hozzájárulni az évről évre növekedő üzemeltetési, fenntartási költségeik előteremtéséhez. Munkavédelemre az idén 1,5 milliárd forintot fordíthatnak a vasútnál. A nehéz fizikai munka könnyítésére új anyagmozgató és rakodógépeket szereznek be, és csaknem 2000 villamos és pneumatikus kéziszerszámot vásárolnak. Folytatják a záhonyi vegyianyag-átrakó rekonstrukcióját, s a zajos dízelmozdonyokat csendesebbé alakítják. Több pályaudvaron, így például Szentesen, Murakeresztúron és Szek- szárdon javítják a térvilágítást. Az állomási és a forgalmi munka biztonságának fokozására folytatják a körAz állami dotáció csökkenése miatt a gyermekbútorgyártás kevésbé gazdaságos, így a bevételkiesést gyártmányfejlesztéssel pótolják. Megvásároltak és üzembe helyeztek egv úgynevezett mélytűző gépet, amellyel az eddigieknél szebb kárpitozott garnitúrákat tudnak készíteni. A Domus és a Bútorkereskedelmi Vállalat rendelésére már megkezdték a Tiberisz, a Szirén és a Szuper elnevezésű garnitúrák sorozatgyártását. az adott szintű pártbizottság tagjait, és a magasabb szintű értekezlet küldötteit, egészen a kongresszusig. A kongresszusi küldöttek választják meg a párt legfelső irányító szerveit. A pártbizottság választja meg saját soraiból a szűkebb körű irányító testület, a párt-végrehajtóbizottság tagjait és a titkárokat. A választás minden szinten titkos, s gyakran több jelölt közül választják ki a legalkalmasabbnak ítélteket. A demokratizmus megnyilvánulása az is, hogy a vezető testületek kötelesek tevékenységükről számot adni az őket megválasztók- nak. Az alapszervezeti vezetőség például minden taggyűlésen tájékoztatást ad az előző taggyűlés óta született döntéseiről, évente egyszer, illetve megbízatása lejártakor pedig átfogóan beszámol éves, illetve ötéves tevékenységéről. Sérthetetlen szervezeti elv a pártban a kollektív vezetés, a testületi vezetés elve. Ez azt jelenti, hogy a pártban a határozatokat kollektiven hozzák, minden lényeges politikai kérdésben a döntés joga a testületeké. A mindennapi munkában természetesen elkerülhetetlen, hogy a tisztségviselők személyesen foglaljanak állást a végrehajtást érintő napi kérdésekben. de ezekben a testületi döntésekből kell kiindulniuk, beszámolással tartoznak, s felelősek is intézkedéseikért a testület előtt. Sehol nem jelentheti a „pártot” egy személyben a párttitkár — a párt álláspontját mindig az illetékes vezető testület fejezi "ki, végső fokon maga a kommunista kollektíva. Gyenes László (Kedden következik: Az irányító szervek.) Több gázpalackot gyártanak anyagtakarékos technológiával Az idén 210 ezer pb-gáz- palackot gyártanak az alu- míniumáru-gyár budapesti üzemeiben, 20—25 százalékkal többet, mint tavaly, igaz, ennek egy része, mintegy 40 ezer palack, a tavalyi termelési lemaradás pótlása. A vállalat havi ütemezéssel szállítja a palackokat az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnek, mint forgalmazónak. Januárban 20 ezret adtak át a 11 és 22 kilogrammos alumínium palackokból. A kempingfőzők- höz ajánlott kisebb űrtartalmú palackokból az idén még nem készítettek, ezekből a szezonális jellegű termékekből csak a következő hónapokban állítanak elő nagyobb szériákat. A vállalat megkezdte idei exportszállításait is a gázpalackokból; megrendelői között osztrák, NSZK-beli, angol, holland, belga, svéd, finn és szingapúri cégek is szerepelnek. Az idén készülő valameny- nyi gázpalack már új, anyagtakarékos technológiával készül. A vékonyított falú palackok sorozatgyártását korábbra tervezték, de csak mostanra állították át a gépsorokat, s az év elejére elkészítették az új gyártó szerszámokat is. A palackok forgalombahozatalához az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet hozzájárult, szakembereik minden elkészült palackot még a szállítás előtt megvizsgálnak a gyárban. Az új, korszerű, könnyebb gázpalackok szabványelőírásai megegyeznek a korábban készített termékekéivel, s használati értékük és űr- tartamuk sem változott meg. Mi mással ünnepelhetné egy zeneiskola megalakulásának húszéves jubileumát, mint egy sikeres hangversennyel, melyen a növendékek, s tanáraik egyaránt dobogóra lépnek? így volt ez Szarvason is a közelmúltban. Ám egy ilyen jubileumon rendszerint nem csupán az eredményeket veszik számba, hanem felidézik azt az utat, melyet a megalakulástól napjainkig tett az ünneplő intézmény. Aztán vége a megemlékezésnek, elül a taps a nagy sikerű jubileumi hangverseny végén, s kezdődnek ismét a hétköznapok. Nos, mi egy ilyen hétköznap délután kerestük fel a 20 éves szarvasi állami zeneiskolát, ahol az egykori alapítók egyike-másika most is nagy odaadással, türelemmel oktatja a növendékeket, de találkozhattunk olyan zenetanárral is, aki egykor szintén itt próbálgatta előcsalogatni hangszeréből a kottáról — nem egyköny- nyen — leolvasott dallamokat. Múlt időben — Az ötvenes évek elején néhányan egymástól elszigetelten tanítottunk zenét — emlékezik az egyik alapító, Regős Imre —, aztán Gazsó György, Temmel- né Berecz Gabriella és jómagam összefogtunk és évekig munkacsoportként dolgoztunk az egykori kultúr- házban, nem éppen rózsás körülmények között. Később Kozák Lajos is csatlakozott hozzánk, ő a fúvósokat tanította ... Nehéz, ám mégis szép időszak volt ez Regős Imre életében. Kifogyhatatlanul mesél a „hőskorról”, mikor még úgy adták össze a pénzt a hangszerekre. — A lakosság is szívesen látta kezdeményezésünket. És a gyerekek! Akkora lelkesedéssel tanultak, hogy öröm rá visszagondolni. Bennük — mutat a kislányra, aki a zongora mellett ülve várja az óra folytatását — már kisebb az odaadás. Talán mert leterheltebbek? Ki tudja? Mindenesetre ma már a versenyekre is egyre nehezebb felkészíteni őket, pedig mennyi szép eredményt elértünk már ... Később a békéscsabai állami zeneiskola fiók-zeneiskolája lett a szarvasi — idézi tovább az eseményeket Regős Imre —, s ez már komoly fordulópont volt az intézmény életében. Ettől kezdve állami zeneiskolai rendtartás szerint dolgoztak, s zeneiskolai bizonyítványt adtak... — A fokozatosan növekvő igény a zenetanulásra, a tanulók létszámának alakulása szükségessé tette egy önálló zeneiskola létrehozását, melyre — pontosan emlékszem — 1964 őszén került sor. Azóta rengeteget javultak az oktatás feltételei.. . Az első önálló, 1964—65- ös tanévben mintegy 270 tanuló kezdte meg zeneiskolai tanulmányait a régi kul- túrház öltözőhelyiségében, egy zongora, s néhány fúvós hangszer birtokában. A mostoha körülmények ellenére az akkori igazgató és a zenepedagógusok lelkes munkája nyomán hamarosan megyeszerte elismert eredmények születtek. Aztán 1973-ban új otthont kapott az iskola, s a régi tanácsháza átalakított épületében folytathatták az oktatást. Itt már elegendő tantermük és egyre több hangszerük volt. Új tanszakok is indultak. — Mennyi év eltelt már a kezdetek óta! — viszik tovább beszélgetésünket a felfeltörő emlékek, aztán szavait ezzel zárja: — Mindenesetre ma is szívesen bejövök nap mint nap tanítani, s szeretnék dolgozni, amíg csak erőm engedi. leien időben Dr. Debreczeniné Bakos Erzsébettel, az iskola igazgatójával az iskola mai életéről beszélgetünk. — Legfőbb feladatunk, hogy általános zenei műveltséget adjunk, hogy zeneértő, a zenét aktívan művelő, hangverseny-látogató fiatalokat neveljünk. Mindezek mellett felkutatjuk, s magasabb zenei intézményekbe irányítjuk, készítjük fel a tehetségeket. Részt veszünk, s sikerrel szerepelünk szinte valamennyi megyei és országos zeneiskolai megmozduláson, hangszeres versenyen, kamarazenei és zenekari bemutatókon. A zeneiskola sokat tesz a város és környéke zenei köz- művelődéséért. Közéj 20 éve a zenetanárok szervezik a Filharmónia bérleti hangversenyeit. Évente több tanári és növendékhangversenyt rendeznek. — Nem könnyű az embereket kimozdítani, mégis elértük, hogy hangversenyeink több mint 70 százalékos ház előtt mennek. A volt növendékek egy része máig is aktívan muzsikál a több éve létező városi kamarazene- karban, tanárainkkal együtt. Az idén már négy előadásuk volt. Ott vannak a társadalmi ünnepségeken csak úgy, mint az elmúlt évben alakult vonósnégyes. Ifjúsági zenekarunk sokáig nem volt, most az is működik. Nem ünneprontásként, csupán a teljes kép kedvéért, a gondjaikról is szó esik. Hogy nehezebb a gyerekekkel az ötnapos munkahét bevezetése óta, hogy péntek délutánra már nagyon fáradtak ... Hogy elkeserítően rossz a tanárellátás: — Tíz kinevezett tanárom van. Ebből egy katona, kettő .külföldön dolgozik, egy most jelentette be, hogy ősztől a fővárosba megy ... Soroljam tovább? Ha nem lennének szerződéses tanáraink, nem is tudom, mi lenne? Még remény sincs a javulásra, hiszen hiába hirdetjük az állást, lakást nem tudunk biztosítani. E nehézségek ellenére az iskola kisugárzó hatása érezhető a város határain túl is. Kondoroson kihelyezett; tagozat, Békésszentandráson kihelyezett osztály működik. Sok gyerek bejár Csabacsüd- ről... Két aprócska leány — Adamik Viki és Máté Mónika — kopogtat. Órájuk van, be kelj fejeznünk a beszélgetést. lovo időben Az imént arról is beszélgettünk az igazgatónővel, hogy több tanítványuk zenei pályán maradt. Lendvayné Sovány erzsébet valamikor itt ismerkedett a zene alapjaival, s most itt tanítja a gyerekeket. — Már óvodás koromban mondogatták, hogy jól énekelek, és ének-zene tagozatra javasoltak. Kilenc évesén aztán elkezdtem zeneiskolába járni, hegedülni tanultam. Szerettem ezt is, de sok minden más is érdekelt. Azt hiszem, nem voltamsem lelkesebb, sem szorgalmasabb, mint a többiek. Már kimaradni készültem, mikor tanárom lett Nagy Ágnes. Neki köszönhetem, hogy maradtam, s hogy később felvettek Szegeden a főiskolára. Mesél arról, mit kapott az iskolától a zenei alapok mellett. Élményeit egyik-másik versenyről. Az izgalmat, a fellépéseket... A közös koncerteket, melyeken felnéztek a nagyobb, ügyesebb növendékekre. _ — Aztán, mikor végeztem, úgy döntöttem, visszajövök, tanítani. Nagyon megillető- dött voltam, mikor először beléptem ide. Nehéz volt megszokni, hogy ott, ahol eddig tőlem kérték számon a tudást, most én kérhetem ugyanazt — vagy még többet — növendékeimtől. Szarvason kiegyensúlyozott családi életre, otthonra lelt ismét, s megtalálta örömét a munkában is — mosolyog bizakodóan. — Azt szeretném, ha a gyérekek is örömüket lelnék a zenében. Ha éreznék, nem az én kedvemért zenélnek, hanem hogy nekik jó legyen, szép legyen. HP ezt sikerül elérnem, már érdemes csinálni. Ezért jöttem vissza, s nem bántam meg .. . * * * Lassan besötétedik odakint. A gyerekek még most is jönnek, mennek ... A termekből zene szűrődik ki, gyakorolnak. A zeneiskola tovább éli a maga hétköznapi életét... Nagy Agnes Archív fotó egy sikeres fellépésről Szociális fejlesztés a MÁV-nál zetek rádiósítasát. Gyermekheverök Szekszárdiéi
