Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-15 / 38. szám

NÉPÚJSÁG 1985. február 15.. péntek Zárszámadási tudósítások 11 békéscsabai Lenin Termelőszövetkezetben (Folytatás az 1. oldalról) ugyancsak tegnap tartották meg a zárszámadást, ame­lyen részt vett Csatári Béla, a megyei pártbizottság tit­kára is. Kiemelendő, hogy 1984- ben — a korábbi évekhez képest igen kedvezőtlen és nehéz körülmények köze­pette és azok ellenére is — a békéscsabai közös gaz­daság sikerrel birkózott meg feladataival. így most a ve­zetőség a tagságnak csak­nem 19 és fél millió forin­tos eredményről számolha­tott be, szemben a megelőző esztendei 15 és fél millióval. A három és fél ezer hek­táron gazdálkodó, félezer tagot foglalkoztató, s to­A modern hírközlési tech­nikát eddig az orosházi KA- ZÉP, a szarvasi vas-fémipa­ri és az ugyancsak szarvasi Szirén Ipari Szövetkezet vet­te igénybe gyártóberendezé­seinek bemutatására, gyárt­mányainak népszerűsítésére, s egyáltalán,, fontosabb üz­leti tárgyalásain és az ifjú­ság körében végzett szövet­kezetbemutatás népszerűsí­tésére. A videofelvételek hasznosnak, jónak bizonyul­tak, növelték mindhárom szövetkezet nemzetközi és itthon kivívott rangját. A szövetkezetekről bemu­tatott képsorok a munka- szervezésben, a minőségi munkában elérj eredménye­vábbi csaknem félezer tag­nak nyugdíjat juttató ter­melőszövetkezet ezt az ered­ményt a búza, a tavaszi ár­pa és a zöldborsó kimagasló termésével, a tyúktartásban a tojáshozam fokozásával, a fajlagos abrakfelhasználás csökkentésével, a sertéstar­tásban a napi súlygyarapo­dás és az abrakfelhasználás mutatóinak javításával ér­te el. Ezzel ellensúlyozni tudta a kukorica-, a szója- és a lucernatermesztésben bekövetkezett aszálykáro­kat. A békéscsabai Lenin Ter­melőszövetkezet 1985-ben a tervek szerint szeretné az 1984-es teljesítményt ösz- szességében megismételni. K. E. P. ik tükröztetésével gyarapí­tották a három szövetkezet gyártmányait övező bizal­mat, hozzájárultak az újabb export és hazai rendelések megszerzéséhez. Az orosházi és a szarvasi tapasztalatokat felhasználva, ez év februárjában a békés­csabai RUTEX, a Csaba sző­nyeg, a szarvasi Plastolus, a körösladányi Metakémia és az orosházi Vas-, Műanyag- ipari Szövetkezetben is ké­szítenek videofelvételeket. A színes, hangos képanyagot a budapesti Aktív Video Gaz­dasági Munkaközösség csi­nálja. D. K. Mozgáskorlátozottak megyei egyesületének vezetőségi ülése (Tudósítónktól) Február elején a Mozgás- korlátozottak Békés megyei Egyesületének vezetősége megtartotta ez évi első ülé­sét. A vezetőség áttekintette a helyi csoportok munkáját. A mezőberényi helyi cso­portnak jelenleg több mint 80 tagja van. A csoport ve­zetősége erejéhez mérten nagy segítséget nyújt tagjai egyéni gondjainak megoldá­sához. Elmúlt évi tevékeny­ségük jelentős eredménye, hogy például a Szakszerve­zetek Békés megyei Taná­csától kapott üdülőjegyekkel biztosították több tag üdül­tetését. A füzesgyarmati csoport munkáját is értékelte a ve­zetőség. A csoport létszáma viszonylag nagy, ennek elle­nére nincs közöttük, olyan vezető, aki irányítani tudná őket. Az elkövetkezendő idő­szak egyik fontos feladata, hogy a csoport vezetésére megfelelő embereket találja­nak. A megyei egyesület veze­tősége meghallgatta a közel­jövőben alakuló gyomaend- rődi helyi csoport szervezé­séről szóló tájékoztatót, ame­lyet Simon Mihály, a csoport ideiglenes vezetőségének tag­ja tartott. A helyi csoport alakuló ülésére 1985. febru­ár 17-én délelőtt 10 órakor kerül sor, Gyomaendrőd, Felszabadulás út 1. szám alatt. A vezetőségi ülés vé­gén meghatározták az egye­sület közgyűlésének időpont­ját és helyét. A közgyűlésre 1985. május 25-én délelőtt 9 órakor kerül sor Békéscsa­bán, Irányi út 4—6. szám alatt. Mohai Pál Videofelvételek az ipari szövetkezetekben Ma este 7 órakor mutatja be a Jókai Színház Békéscsabán Tennessee Williams: Orpheusz alászáll című drámáját, 3 felvonásban. Az előadást Udvaros Béla rendezte: Képünk: jele- lenet az első felvonásból Fotó: Gál Edit Emberi kapcsolatok A régiek meglazultak — mondjuk —, az újak nehezen vagy sehogy sem alakulnak ki, s ettől annyian szenvednek. De mint ahogyan oly sok mást, ezt sem lehet általánosítani, hiszen naponta találkozhatunk az ellenkezőjével. Azzal, hogy valaki — valakik! — meleg emberi közösséget alakítottak ki maguk körül, elsősorban a munkahelyen, s a szálak annyira erősek, hogy később sem szakadnak el. Az sem számít, hogy évek múlnak el, a jó, a bensőséges viszony tovább él egy­más emlékezetében. Az egyik régi ismerősömmel — akit a munkahelyén min­dig csapatosan vettek körül a fiatalok —, beszélgetünk. Sok minden szóba kerül, még élet és halál is. Egyszer csak meg­áll a mondat közepén, majd azt mondja: „Tudod, ki volt nálam az este? Egy olyan volt szaktársnőm, akit mióta nyugdíjba mentem, annak pedig már öt éve, nem láttam. Hozzád jöttem, Mara, nyitotta rám az ajtót, nem tudom, mit csináljak? És elmondta a problémáját. Meghánytuk-vetettük, próbáltunk rá közösen megoldást találni. Aztán jót trécsel- tünk a gyárról, meg hogy kivel, mi van, mi újság? Mikor elment, úgy éreztem, hogy a bizalma többet ér, mint egy főnyeremény.” Ez volt délelőtt. Délután egy másik helyen jártam, s megint csak a szó hozta ki, hogy a nyugdíjhoz nem mesz- sze járó vezetőnővel milyen sok fiatal osztja meg a gond­jait. „A múltkor az egyik még a barátnőjét is elhozta — mondja —, akit akkor láttam először. Meg is lepett az a tel­jes őszinteség, ami felém áradt. Ö^is észrevette, mert így szólt: Edit néni, ugye azért segít? Nagy felelősség volt, de megpróbáltam.” Este lett, mire hazafelé ballagtam, s a hosszú úton rájuk gondoltam, s a hozzájuk hasonló sokakra, akik nem alkot­tak nagy műveket, nem csináltak látványos dolgokat, „csak” életükkel hatottak. Az emberi kapcsolaton keresztül formál­ták, formálják a mindenkori környezetüket. V. M. Tragikus tűzeset Hajdú-Bihar megyében Tragikus tűzeset történt csü­törtök délután a Hajdú-Bihar megyei Görbeháza külterületén. A lakástüzet — valószínűleg — a nagy hideg miatt a kályhá­hoz túl közel helyezett gyer­mekágy okozta. Három kisgyer­mek tartózkodott a lakásban, szülői felügyelet nélkül. Az 5 esztendős Péter Katalin, a 4 éves Péter Zoltán és a 2 esz­tendős Péter Piroska a lángok közt veszítette életét. A szeren­csétlenség körülményeinek vizs­gálatát a tűzoltóság és a rend­őrség megkezdte. Halálos baleset vasúti átjáróban Halállal végződött közlekedési baleset történt csütörtökön Vá- sárosnaményban a 41-es főút­vonal és a vasúti sínek keresz­teződésénél. Kiss Sándor József, 28 éves villanyszerelő, helyi la­kos nem vette figyelembe a fénysorompó tilos jelzését, és személygépkocsijával megállás, lassítás nélkül ráhajtott a vasúti átjáróra, és ott összeütközött a Vásárosnaményból Mátészalka felé haladó személyvonattal. Kiss Sándor József a helyszínen meghalt; utasa nem volt. A sze­mélyvonaton tartózkodók közül senki sem sérült meg. A rend­őrség szakértők bevonásával folytatja a vizsgálatot* Munkácsy-emlékház lesz Békéscsabán A Munkácsy-gyüjtemény egy része Fotó: Fábián István Megyeszékhelyünknek 1914 óta van önálló múzeumi épülete, s ezzel számos más vidéki várost megelőzött. A „start” jó volt, ám ennek ellenére nincs ma könnyű dolga megyénk múzeumi há­lózatának. Szeged—Szolnok —Debrecen háromszögében nehéz tudományos központ­tá fejlődnie a városnak, bár az elmúlt két évtized alatt jelentősen nőtt szelle­mi kisugárzása. A Munkácsy Múzeum a ’70-es években sokat fejlő­dött: az új épületrésszel ja­vultak a munka feltételei. Ám az utóbbi években a fejlődés megtorpant, s ez legnagyobbrészt anyagi okokra vezethető vissza. Az egész megyei hálózat évi gyűjteménygyarapítási ke­rete mindössze 60 ezer fo­rint. A békéscsabai Városi Ta­nács művelődésügyi és sportbizottsága Fekete János- né elnökletével tegnap dél­után tartotta ülését. Napi­rendjén a múzeumi munka szerepelt. Dr. Szabó Fe­renc, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója elmon­dotta, hogy az alacsony bé­rezés miatt nehezen tud­nak megfelelő szakember- gárdát kialakítani, s gond van a raktározással is. A szerény anyagi lehetőségek miatt nem könnyű gyarapí­tani gyűjteményüket, bár számíthatnak adományokra, s az intézmények, üzemek, iskolák segítségére. Ha pél­dául rábukkannának egy-két ismeretlen Munkácsy-fest- ményre, nem biztos, hogy meg tudnák vásárolni. Pe­dig a város híres szülötte a jelenleginél nagyobb ide­genforgalmi vonzerőt is je­lenthetne. Ezért tervezik már évek óta a városi ta­náccsal együtt, hogy Mun­kácsy-emlékházat hoznak létre a gyulai úti volt Omaszta-kúria épületében. Remélhetőleg hamarosan lét­rejön a Justh Gyula utca— Hunyadi tér sarki épületé­ben egy munkásmozgalom - történeti állandó kiállítás is. A múzeum, annak ellené­re, hogy megyei feladatokat is ellát, „csabaibb” szeretne lenni, főként kiállításaiban. Törekszik arra, hogy a táj múltja mellett bemutassa a ma itt élő alkotók munkáit. Bár lehetőségei e téren is korlátozottak, ezért már rég­óta felmerült egy galéria, vagy kiállítóterem létreho­zásának gondolata. A békéscsabai múzeum — amely országos viszonylat­ban a jó közepesek közé so­rolható — számtalan felada­ta közül kiemelten kezeli az itt élő nemzetiség kultúrá­jának, hagyományainak gyűjtését, bemutatását a me­gyehatárokon kívül is. Az utóbbi években országos fi­gyelmet keltett természettu­dományi kutatómunkájuk, s az elmúlt időszakban egyre kiterjedtebb közművelődési munkát folytat a csabai mú­zeum. A bizottság megvitatta a beszámolót, majd 1985. évi munkatervüket véglegesítet­Karikatúra-kiállítás A közönség különdíját hozták A hónap első napján in­dultak, s tegnap érkeztek haza a gyomaendrődi Körös­menti néptáncegyüttes tán­cosai az olaszországi Agri- gentóból, ahoi a világ má­sodik legnagyobb néptánc­fesztiválján vettek részt. Negyvenötén indultak autó­busszal, az út oda is, vissza is. 3 napot vett igénybe. Ám még k; sem pihenték az út fáradalmait, máris felléptek. Hat nap alatt összesen 16- szor léptek közönség elé, s hat felvonuláson vettek részt (volt köztük 7 kilomé­teres új is). Bár első ízben szerepeltek ezen a nagysza­bású fesztiválon, igen szép eredményt értek el- 130 ezer néző előtt táncoltak nagy sikerrel, s hazahozták a má­sodik legnagyobb díjat, a közönség különdíját. Hideg orvosi rendelő Okányban ,,A betegek nagykabátban gub­basztanak, vizsgálatra várva” — írták Okányból. A szerkesztősé­günkhöz küldött levélben külö­nösen a hét eleji és az esti ren­delésekre panaszkodtak, mert ilyenkor a rendelő és a váró is hideg. A községi tanács illetékesei nem tagadták, hogy valóban gond volt a télen az orvosi ren­delő fűtésével: az olajkályhák nem mindig üzemeltek a kellő hőfokon s az esti egy-két órás rendeléseken előfordult, hogy nem fűtöttek be. Az idén meg­kezdődő felújítási munkálatok azonban megoldják a fűtési problémákat is. Három régebbi épület korszerűsítésével ugyanis egészségügyi centrum létrehozá­sát tervezik a községben. Itt megfelelőbb körülmények között folyik majd az orvosi és fog­orvosi rendelés, a védőnői mun­ka. Az egészségügyi ellátás sze­mélyi feltételei egyébként adot­tak: a községnek körzeti orvo­sa, saját fogorvosa van, csak egy üres védőnői állást szeret­nének már évek óta betölteni. a Knerben Tegnap délután Vágó Ist­ván, a televízió szerkesztő- riportere nyitotta meg köz­vetlen, humoros szavakkal Gáspár Imre karikatúra­kiállítását Békéscsabán a Kner Nyomda kiállítótermé­ben. A február 28-ig meg­tekinthető képek, a jól is­mert személyiségeket, poli­tikusokat, költőket, színé­szeket ábrázoló karikatúrák az első napon sok embert vonzottak. Gáspár Imre arra vállal­kozik, hogy néhány vonal­lal ne csupán egy arcot, de jellemet, egyéniséget örö­kítsen meg. Hogy milyen speciális képesség kell a képzőművészet ezen műfa­jához? — Ez a tömörség művé­szete — vallja. — Azt hi­szem, mindenben ösztönösen a lényeget keresem. Egyéb­ként is szűkszavú vagyok. S hogy ceruzája kevés szóval is eredményesen jár, azt bizonyította, mikor a Népújságnak percek alatt lerajzolta Vágó Istvánt. Gáspár Imre „civil” fog­lalkozását tekintve képszer­kesztő. Valaha nyomdász­ként kezdte, s jelenleg a Móra Ferenc Könyvkiadó­ban tevékenykedik. 1969- ben jelentek meg első kari­katúrái a Füles hasábjain, majd hosszú évekig dolgo­zott a Magyar Ifjúság és az Ifjúsági Magazin számára. Rajzai jelen voltak több külföldi karikatúrafesztivá­lon, s egy Jean Gabin-port- réval 1977-ben Olaszország­ban díjat nyert. A hangulatos megnyitó után Vágó István és Gáspár Imre dedikálta a közelmúlt­ban megjelent Fele sem igaz! című könyvet, mely a népszerű vetélkedő 50 adá­sának kérdéseit és válasza­it, valamint a csalafinta já­ték válaszolóiról készült ka­rikatúrákat tartalmazza. Vágó Istvánt arról fag­gattam, vajon milyen érzés Magyarország „leghazudó- sabb” szerkesztő-riporteré­nek lenni? — Ügy tűnik, a Fele sem igaz! nehézzé teszi, hogy más műfajba kiránduljak. Jelenleg szinte reményte­len, hogy beszálljak egy más jellegű riportba. Pedig na­gyon nagy igényem van er­re. Hogy akivel leülök egy komoly interjúhoz, az el tudjon választani engem et­től a vetélkedőtől. És a kö­zönség szintén. Korábban figyelmeztettek, minél nép­szerűbb a műsor, annál ne­hezebb lesz számomra a váltás. Ez csak fokozatosan és hosszú idő alatt sikerül­het. Tegnap délután a Kner Nyomdában — többek örö­mére — még nem. történt váltás, mert a kiállítás­megnyitót egy rendhagyó Fele sem igaz! követte. —út—

Next

/
Oldalképek
Tartalom