Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-23 / 18. szám
o ■ 11 "l" 1 1 1985. január 23., szerda Békéscsabai Lenin Tsz Rekordok és kudarcok éve Amikor arra kérem a békéscsabai Lenin Tsz elnökét, dr. Hankó Mihályt, hogy jellemezze a múlt évet, az évszakok időjárásával kezdi. Nem véletlenül, hiszen a vezetése alatt álló tsz sorsát tavaly a szokásosnál jobban befolyásolta az időjárás: egyes növények termesztésében rekordhozamokat értek el, néhány kultúráról pedig alig-alig tudtak betakarítani valamit. Hideg hetek Kezdjük talán a legelején, februárral. A sokak számára emlékezetes hóvihar befedte a Lenin Tsz sertésólait, az állatok kiásását a hóborítás miatt a tetőnél kellett kezdeni. Meg is látszott ez a termelésen: drágult, miközben nőtt az elhullás, romlottak a szaporulati mutatók. A március jót tett a növénytermesztésnek, idejében vethettek. Rá egy hónapra szárazság köszöntött a térségre, lassult a növénykék fejlődése. A májusi esőből kevesebbet kapott a Lenin Tsz, mint szomszédaik, s a hideg idő nagyon megviselte a melegigényes növényeket: a szóját, a kukoricát. Szerencsére, a hidegtűrőkön még segített: a búza, az árpa és a zöldborsó bőven termett — ez utóbbiból hihetetlennek tűnő rekordot, hektáronként hét. tonnát könyvelhettek el. És hálálkodhatott magának a szakvezetés, hogy a gyengén fejlődő borsót nem szántatta ki — mert korábban az is szóba került. És jött az aszály, mint sok más szövetkezetben, a megyében, mégpedig tavaly másodszor, és nagy károkat tíkozva. A tsz-elnök szerint még most, az őszi esők, havazások után is hiányzik 150 milliméter víz a talajrétegekből, hogy szomjazhattak növényeik a nyáron! Az eredmények szerint nagyon megérezte a vízhiányt a kukorica, amiből nyolc és fél tonna helyett csak 5,7 tonnát adott egy hektár. Szerencsére, a cukorrépa nem hagyta magát. Negyvenöt tonnás hektárankénti hozammal hálálta meg a kir tűnő vetést, növényápolást. Ráadásul a betakarítása is könnyen ment, így a répaföldekbe még időben búzát is vethettek a múlt ősszel. Átvészelték Sajnos, a szövetkezet költségei meglehetősen megugrottak a múlt évben. Az aszály miatt „hiába” kiszórt műtrágya, a nedves, így szárítandó kukorica, és a kieső hozamok alaposan próbára tették a növénytermesztést. A főágazat nem érte el a tervezett árbevételt és nyereséget sem. Amikor a Lenin Tsz-ben látták, hogy az 1983- ashoz hasonló kiesésekkel számolhat a főágazat, úgy döntöttek, fokozzák az alap- tevékenységen kívüli munkát. Ezt meg is tették, azzal a tanulsággal, hogy képtelenség a növények magas jövedelemtartalmát bármivel is utolérni. Mert hiába nőtt az árbevétel, nyereségük nemigen szaporodott. A növények, főként a kukorica hozamcsökkenése gondokat okozott az állattenyésztésben. Korábban is vásárlásból fedezték a szövetkezet szemestermény- szükségletének egy részét, az aszály hatására azonban sokkal jobban megnőtt a vásárolt takarmányok aránya — rontva ezzel az állattenyésztés gazdaságosságát. Mint említettem, a sertéseknek már az év is rosszul kezdődött, sajnos, rosszul is folytatódott: a szokásosnál több állat hullott el, így a hízóleadási tervét nem tudta teljesíteni a tsz. Tény azonban, hogy a takarmány-felhasználás, valamint az egységnyi súlygyarapodásra fordított abrak mennyisége csökkent, az ágazat gazdaságossága javult. A tojó tyúkokból álló baromfiágazat jobban állta a nehéz napokat — az előállított 41 millió tojás tervtúlteljesítést jelent, s egyben azt, hogy a nagyobb értékesítési átlagárak növelték az ágazat- nyereségét. Summázva: a Lenin Tsz-re nyugodtan mondható, hogy átvészelte az 1984. esztendőt. Sikerekkel és kudarcokkal, de veszteség és alaphiány nélkül zárnak az idén — s ez a tagság és vezetés közös erőfeszítésének eredménye. Feszültségek Mind nagyobb gond, hogy erősen öregszik a szövetkezet gép- és járműparkja. Ez azzal jár, hogy romlik a berendezések üzembiztonsága, ugyanakkor üzemeltetése — i a sok alkatrész felhasználá- í sa miatt — egyre költsége- ? sebb. Röviden: drágábban jutnak gyengébb gépteljesít- - ményhez. Ezen kívánnak vál- S toztatni azzal, hogy az idén ; belépnek az Intenzív Gabonaprogram IV. változatába. Hogy hogyan, arra még keresik a választ, mert nem \ olcsó mulatság az IGP-n keresztül géphez jutni. A gyenge év miatt sok dolgozó otthagyta a Lenin Tsz-t, a kieső munkaerőt a többiek pótolták túlórákkal, többletteljesítménnyel. Ennek következtében nagyon megugrott a szövetkezet bér- , színvonala. Megszületett a 1 döntés, s mindenki — elnök- ’ tői a gépkocsivezetőig — kapott egy hét fizetés nél- | küji szabadságot. Senki nem örült neki, de sikerült megúszni a veszteség és alaphiány előidézésére is képes jövedelemnövekmény-adót. Nyilván sokakban él még a kedvezőtlen kényszerintéz- j kedés emléke, ezért a szakmai és választott vezetés fel- 1 adata azt feledtetni. Még egy érdekes, sokakat foglalkoztató gondot említett dr. Hankó Mihály, az úgynevezett „begyűrűzést”. Néhány felvásárló nem tudott fizetni a szövetkezetnek, így a tsz több üzemviteli hitelt vett fel, 14 százalékos ka- j mattal. A neki tartozó cég a késedelemért nyolc százalék kamatot fizet, szemben a tsz által felvett hitel 14 százalékával. Ki fizeti a különb- j séget, a hat százalékot? Eddig ez is a szövetkezeteket terhelte, jó lenne rajta vál- | toztatni. M. Szabó Zszuzsa Egyszerű rajzológépek Századunk technikájának „műhelyében” az elektronika és az űrkutatás szédítő eredményei mellett sok szerényebb műszaki alkotás is meghúzódik. De ha ezek a fontosság listáján hátrább szorulnak is, rájuk is jellemző, hogy megkönnyítik az ember munkáját. Ilyen a rajzokat, mintákat gyártó mechanikus rajzológép is. A bankjegynyomdák, a térképészet és az ékszeripar már használ ilyen gépeket, de terjednek a textil-, a bőr-, a porcelán- és az üvegiparban is. Nem lebecsülendő az a szerepük sem, hogy játék formájában megismertetik a gyermekeket a görbék és az egyenesek világával, a díszítő elemek szinte kifogyhatatlan sokaságával. A rájzológépek őse a múlt század végén közismertté vált Harmonograph volt: egy felfüggesztett súly és ráerősített iron. Ha a súlyt meglengették, az irón az alatta elhelyezett papírra — főleg elliptikus — mintákat rajzolt. Kedvelt század eleji játék és szerszám volt a Pantograph. Ez egymással csuklós összeköttetésben levő rudak harmoni'ka-mozgását használta fel rajzok, képek másolására, nagyítására, kicsinyítésére. A fémépítő alkatrészekből összeállított Meccanograph-fal már szabályosan ismétlődő elemeket tartalmazó rajzokat is lehetett készíteni. Az 1958-ban szintén építőszekrény alkatrészekből összeállított — rajzológépnek már függőleges rajzolókorongja volt, és a ceruzabélt ingalengéses csúszószerkezeten helyezték el rajta. A gép már bonyolultabb minták millióféle változatának megrajzolására is alkalmasnak mutatkozott. A mai rajzológépek már árnyalják is a mintát, s többféle színnel is dolgoznak. Képünkön az egykori Pantograph mai, gyermekek számára készülő változatát láthatjuk. A műanyagból kialakított egyszerű szerkezet rúdjába könnyen beilleszthe- tő a mozgatható toll vagy ceruza. A kis pantográffal ; rajzok, minták eredeti nagyságban, felére kicsinyítve vagy kétszeresre nagyítva I másolhatók át. Február 1-től új viteldíjak a helyi autóbusz-közlekedésben A napokban nyilvánosságra került, hogy február elsejétől emelkednek a helyi közlekedés viteldíjai. Az új tarifákról,' a menetjegyek és bérletek váltásáról kérdeztük Vándor Pált, a Volán 8- as számú Vállalat igazgatóját. — Hogyan módosulnak a viteldíjak? Az egyszeri viteldíj 4 forint — Melyik bérlet mennyibe kerül — Pénzbedobós helyett lyukasztás — Hol lehet jegyet és bérletet venni — Ahol újságot, ott menetjegyet is lehet kapni — Ha kell, segít a gépkocsivezető — Békés megye városaiban és nagyközségeiben az egyszeri vitéldíj egységesen 4 forint lesz — mondotta. — Békéscsabán az egyvonalas autóbuszbérlet 80, az össz- vonalas 130 forint. Orosházán, Békésen, Gyulán, Gyo- maendrődön’ Szarvason és Szeghalmon az egyvonalas bérlet ára 70, az összvonalas 120 forint lesz. Vésztőn, Sarkadon és Mezőberényben ez az összeg 60, illetve 100 forintra emelkedik, A tanuló- és nyugdíjasbérletek ára továbbra is 30 forint marad. A megye helyi járatain nagy népszerűségre szert tett negyedéves bérletjegyek a korábbi gyakorlatnak megfelelően háromszor annyiba kerülnek, mint a ha.vi bérletjegyek. Itt kell megemlíteni: az első negyedévre váltott bérletek február 5-ig jogosítanak utazásra, azután a két hónapra fellépő díjkülönbözet fizetése után elővételi pénztáraink kiszolgáltatják az új bérletjegyet. — Az áremelés hoz magával színvonalemelést is? — Az árváltozás természetesen fokozottabb minőségi követelmények elé állítja vállalatunkat, s annak dolgozóit. Ezért a 8-as Volán első lépésként az árváltozással egy időben Békéscsabán, Gyulán, Orosházán bevezeti a BKV-rendszerű lyukasztá- sos menetjegy-érvényesítést. Ezzel — azt hiszem mindenki egyetért vele — a jelenleg alkalmazott PPB-tí- pusú pénzbedobós készülékek, melyek igen kopottak, elhasználódtak, megértek a selejtezésre. Megszűnnek azok az apró bosszúságok, amelyeket ezek a készülékek okoztak. A jövőben nem kerül sor arra, hogy a bedobott érme ellenében nem kapunk jegyet, valamint teljesen megszüntethetők lesznek azok a viták, amelyek az ellenőrrel való találkozáskor merültek fel a menetdíj fizetését illetően. — Mikor cserélik ki a készülékeket? — A készülékek cseréjének végrehajtása jelentős szervezési intézkedésekét igényel a műszaki szakszolgálattól. A párhuzamosságok elkerülésére egyetlen éjszaka valamennyi helyi járatokon végrehajtjuk a PPB-gé- pek leszerelését és az új jegyérvényesítő kisgépek felszerelését. Így febrüár 1- én, pénteken valamennyi utas már előre megváltott menetjeggyel kell hogy felszállón az említett három városban a helyi járati autóbuszokra. A megye többi településében továbbra is a helyi járatok személyzete intézi a menetjegyek* kiadását és a viteldíjak beszedését. — Hol, hogyan történik a jegyek árusítása? — A menetjegyek árusítása több csatornás lesz. Menetjegyet lehet majd váltani az elővételi pénztáraknál, utazási irodákban. A vállalat az ország nagy részén elfogadott gyakorlatnak megfelelően szerződést kötött a postával, hogy — valameny- nyi helyen, ahol újságot lehet vásárolni — helyi járati autóbusz-menetjegyet is árusítanak. Akinek olyan időpontban kell utaznia, amikor a közelben pem talál nyitva menetjegy-árusító helyet, kizárólag a végállomásokon a gépkocsivezetőtől is válthat jegyet, de csak levéltételben, ami öt darabot jelent. Természetesen a vállalat tovább kívánja fejleszteni az árusítást. Békéscsabán megközelítően 80, a másik két vidéki városban 50 helyen lehet majd menetjegyet elővételben vásárolni, természetesen egyet négy forintért. Az új típusú menetjegyek bevezetésével kapcsolatban az utazások egyszerűsítésére a helyközi járatok helyi szakaszain- mindkét módon lehet majd utazni: tehát menetjeggyel, amit a járat személyzeténél lehet váltani, illetve elővételi menetjeggyel. — Jelentős változásokra kerül sor tehát a megye helyi járati közlékedésében. Véleményünk szerint az átállás időszakát követően kényelmesebb lesz az utazás. Ennek minél előbb történő elérésére a vállalatunk mindent megtesz, ugyanakkor kérjük a kedves utazóközönséget is, hogy tájékozódásukkal, türelmükkel járuljanak hozzá az átállás sikeréhez — mondotta végezetül Vándor Pál. — sz — Megkezdődött a továbbképzési évad az IKR-nél Konzultációsorozat kezdődött kedden a Bábolnái Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalatnál. Agronó- musok, közvetlen termelés- irányítók, művezetők — a taggazdaságok csaknem 1000 képviselője — vitatják meg a múlt évi termelés tapasztalatait azzal a céllal, hogy az idén nagyobb hozamokat érjenek el. A taggazdaságok az idén 210 000 hektáros kukoricaterületen 7,19 tonna, a 224 000 hektár őszibúza-terü- leten 5,1 tonna hektáronkénti átlagtermést kívánnak elérni. összesen 2,7 millió tonnával szándékoznak hozzájárulni az országos gabonaterméshez. A múlt év tanulságait elemezve, a 'korábbinál nagyobb gondot kívánnak fordítani a vízmegőrző, és csapadéktároló- képességet növelő talajművelési módszerek alkalmazására. További cél a hektáronkénti 16—18 tonna hozamot biztosító kukoricahibridek és az eddigieknél télállóbb, jobb minőségű, 10 tonna feletti termést adó búzafajták felkutatása. A jó tapasztalatok és a hiányosságok feltárását egyaránt szolgáló konzultációsorozaton részletesen tájékoztatják a 252 taggazdaság képviselőit arról is, hogy az idén hogyan bővíti szolgáltatásait a közös vállalat. Tovább korszerűsítik - például az alkatrészraktárakat, és a szállítások jobb megszervezésével javítják az ellátást. Nagyigmándon új központi raktár építését kezdték meg. A vállalat saját pénzeszközei terhére az eddiginél szélesebb körben vesz részt a növényvédő szer és a műtrágya forgalmazásában. A konzultációsorozattal kezdődött meg az IKR-nél a továbbképzési évad. Áprilisig kisebb-nagyobb megszakításokkal tanfolyamokat szerveznek minden szakma képviselőinek. Ezeken csaknem 2000 szakember részvételével számolnak.
