Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-23 / 18. szám
1985. január 23., szerda Mesélő környezetünk 0 szabadkígyósi Wenckheim-kripta Szülőknek gyermekekről Érdektelen, közömbös gyermek A török kiűzése után Békés megye — a történetírók szokásos kifejezésével élve — a siralmas elhagyatottság állapotát mutatta. A megye területének nagy részét Har- ruckern János György kapta' meg III. Károly királytól. 1720-ban. Harruckern a császári hadak élelmezési biztosa volt a török elleni háború, majd a Rákóczi-sza- badságharc idején. E szolgálatai elismeréseként kapta meg Békés megyét és a bárói cimet. Harruckern telepítette az elnéptelenedett megyébe a szlovákokat. Az óriási birtok házasság révén hamarosan az ugyancsak osztrák Wenckheim család kezébe került. A Wenckheim-dinasztia egyik legérdekesebb tagja az 1780- ban született József Antal gróf, aki háromszor nősült, kora megítélése alapján, mindannyiszor rangján alul. Míg azonban első két felesége előkelő polgári családnak volt szülöttje, harmadik feleségének származása végképp okot adott a szóbeszédre. A 67 éves gróf ugyanis kulcsárnőjének 22 éves. törvénytelen lányát, Scherz Krisztinát vette feleségül. Hogy a gróf kora szokásait oly nagy ívben elvetette, annak legfőbb oka az lehetett, hogy mindaddig utódtalan volt. A házasságkötés után másfél évvel megszületett a kis Krisztina. József Antal nem sokkal, később harmadik feleségét is eltemette, aztán 1852-ben ő maga is meghalt. ,,A hároméves leányka 13 év múlva a leggazdagabb örökösnők egyike lesz Magyarországon” — csevegi a Budapesti Hírlap Krisztináról, a gróf temetése után néhány nappal. Jókai Mór még ebben az évben megírja az Egy magyar nábobot. A Jókai-regények figurái gyakran adtak találgatásra okot az ügyben, hogy kik a hősök és antihő- sök életbeli megfelelői. Tény. hogy Wenckheim József és a nábob (Kárpáthy János) alakjában sok a hasonlóság. Nemcsak a fura házasság, de az is, hogy a szóhagyomány szerint Wenckheim gróf szerette magát nábobnak mondani, mert hatalmas birtokán úgy élt, mint egy indiai fejedelem. Ugyancsak érdekes történet, ami arról maradt fenn, hogy a gróf, nem sokkal halála előtt, egy vasárnap délután cselédeit a templomtérre rendelte, s ott egy asztalra tett köcsögből mindenkinek egy aranyat adott. Az asztalon ott ült Krisztinka is. Wenckheim kihirdette: „Itt mondom előttetek az isten szabad ege alatt, hogy ez a kisleány az én törvényes gyermekem. Legyetek tanúk arra az esetre, ha valaki ezt a kisleányt halálom után vagyonában bántani akarná.” A Jókai-regényben óriási pereskedés indult meg a vagonért. A Wenckheim családban ez elmaradt, mert Krisztina 1872-ben unoka- testvéréhez ment feleségül. Bár a Budapesti Hírlap már említett „tudósításában” szól a gróf eredeti kedélyéről is, ez azonban merőben különbözni látszik a fékez- hetetlen, kicsapongó Kárpáthy János házasság előtti szokásaitól. Ö honosította meg Újkígyóson a dohányt. Akácfákkal ültette be a majorságok környékét, az egykori sivatag hatalmas kertté változott. Gazdag ju- hászata, nemes sertéstenyészete, arab ménese és fajtiszta gulyája csodájára jártak az ország minden részéből. Gőz-, szél- és vízimalmok építésével az ipart is bevezette a mezőgazdasági nagyüzemekbe. A grófot, rendkívül díszes budapesti gyászszertartás után, Szabadkígyóson helyezték örök nyugalomba, az 1850-ben épített kriptában, ahol felesége is nyugodott. A kripta műemlék jellegű épület. A fiatal Ybl Miklós tervei alapján készült. A XI'X. század második felének legnagyobb, és méltán legdivatosabb magyar építésze akkor már túl volt müncheni és első itáliai tanulmányútján, s bár az Építő Céhbe nem vették fel (erre még 20 évet kellett várnia)] jelentős megbízások álltak már mögötte. A kripta klasszicizáló stílusban épült. . Főhomlokzata dór oszlopos előtér, melyet timpanon koronáz, középen a család címerével. A belső tér görögkereszt alaprajzú, a központi négyzet'felülről, a tetőn át kapja a megvilágítást. Az oldalszárnyak szolgálnak a koporsók elhelyezésére. Hogy az itt nyugvó Wenckheim József Antal gróf azo- nos-e a nábobbal (vagy mennyire azonos azzal), ma már nagyon nehéz bizonyítani. De nem is ez a fontos. Ügy tűnik, Jókai ismerte a történetet, s valószínűleg merített belőle. Az, hogy a hasonlóságokat a szóbeszéd azonossággá változtatta, ös2- szefügghet azzal is, hogy a Jókai regények széles olvasótábora szerette volna saját környezetében tudni a nagy korok szereplőit. 1977 nyarán védetté nyilvánították a szabadkígyósi tájvédelmi körzetet. Ezen a területen található a kripta is. Látogatottsága az elkövetkezendő években '— várhatóan — tovább növekszik. Ungár Tamás Fotó: Fazekas László Szülői értekezleteken vagy szülőkkel való beszélgetések során gyakran hangzik el a kérdés: „Én nem tudom, mi van a gyermekemmel, ezt a gyereket semmi sem érdekli, pedig én mindig mindent megteszek érte, minden kívánságát teljesítem?” Sokszor nem gondol rá a kérdést megfogalmazó szülő, hogy maga a problémafelvetése már magában rejti a magyarázatot is. Gyakran egészül ki a jelenség azzal a körülménnyel, hogy az egyedüli gyermek kívánságait a szülők és nagyszülők lesik, várják. A túlságosan elkényeztetett, ajnározott gyermek szükségszerűen jut el a telítettség élményéhez. Ezek a gyerekek, ha megkérdezzük őket, milyen kívánság teljesítését várják, nem tudnak válaszolni a kérdésre. Természetesen a gyermek közömbössége, érdektelensége kihat teljesítőképességére, magatartására. Éppen ezért a kérdés is már valamilyen magatartásbeli probléma ürügyén hangzik el, s többnyire együttjár a gyermek akarati gyengeségével. A jelenség megértéséhez Siv Widerberg kis versikéje ad magyarázatot: „Bélyeget gyűjtöttem. Papa hozott egyszer egy kilót. Azóta nem gyűjtök bélyeget.” Ha az ember kívánságai azonnal vagy túl nagy mértékben teljesülnek, az a kiváltó vágy, motívum végleges megszűnését, vagy hosz- szabb ideig tartó kielégített- ségét idézi elő. Az akarat, érdeklődés, cselekvési képesség fejlesztéséhez éppen Zenés színház Január 1-től a Fővárosi Operettszínház új „státust” kapott: megteremtődtek a feltételei annak, hogy a jövőben zenés színházi jelleggel működjék. Zenés színházi besorolása eddig csak a Magyar Állami Operaháznak volt, az operettek, musicalok otthonát a „prózai” kategóriába sorolták. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy egy olyan színház, amelynek színpadán naponta felcsendül a zene, a művészek nem csupán prózában szólalnak meg, hanem énekelnek és táncolnak is, miért nem dolgozhatott megalapítása óta zenés színházként? Az ok kiderítése alighanem a színháztörténészekre vár, hiszen a Fővárosi Operettszínháznál megtalálható dokumentumok csupán arról tanúskodnak, hogy a színház mindenkori vezetői régóta szorgalmazták e státus elnyerését — tájékoztatta az. MTI munkatársát ezért meg kell tanítanunk a gyermeket a kivárás képességére. Meg kell ismertetnünk vele a vágyak teljesítéséig vezető út, időszak szépségét. Mennyivel nagyobb élmény számára, ha nem akkor kapja meg a kívánt játékot, meséskönyvet, nem akkor visszük el a Vidám Parkba, amikor a kérés eszébe jut. Ha a kívánság teljesítéséig adnuk bizonyos várakozási időt, a gyermek képzeletében többször eljátssza kedves játékait, elgondolja, mit szeretne megnézni a Vidám Parkban, s így az egyszeri öröm megsokszorozódik. A várakozás idején a gyermek fokozottan igyekszik megfelelni a felnőtt elvárásainak, olyan erőkifejtésre is képesség válik, amire azelőtt nem volt példa. Az akadályok leküzdése az akarat fejlesztésének nagyon értékes iskolája. Természetesen a gyermeki személyiség alakulása szempontjából ugyan fontos, hogy ne ébresszünk benne hiú ábrándokat, az ígéreteink teljesítése alól se keressünk kiutat. Az így teremtett kivá- rási helyzetek által taníthatjuk meg a gyermeket nagy akarati erőfeszítésekre. Az érdektelen, közömbös gyermekek másik csoportja érzelmileg sivár, elhanyagoló környezetben nő fel. A szülő vagy nem szereti gyermekét, vagy fél érzelmi elfogadását kimutatni, attól félvén, hogy így a gyermek nehezen irányíthatóvá válik. Az értelmesen, normákkal, elvárásokkal kapcsolódó sze- retetre szüksége van minden gyermeknek. A szülői érzelem kifejeződése tanítja meg Keszler Pál, a Fővárosi Operettszínház igazgatója. A Fővárosi Tanács művelődésügyi főosztályán egyébként ezt az okot rossz hagyományként „könyvelik el”. Mint mondották, a színházi kultúra 'kialakulásakor kizárólag az operaháznál jött létre ez a feltételrendszer, amely részben a fizetést, részben a zenekar, az énekkar, a tánckar és a szólisták fellépési kötelezettségének meghatározását, részben pedig a nyugdíjkorhatár megállapítását foglalja magában. A zenés színházi besorolás azt jelenti, hogy a jövőben méltóbb anyagi elismerésben részesülhet a zenekar, az énekkar és a tánckar, és a színház húsz új munkatársat vehet fel. Emellett a zenekar szolgálatszáma — a próbák és a fellépések száma együttesen — csökkenthető. Az új kategória természetesen nem jelent az operáéval azonos rangot, besorolást, ez méltatlan is volna, őt a Valóság érzelmi elfogadására és az érzelmek kifejezésére is. A szülő és gyermek közti érzelmi kontaktus teremti meg az emberi, társadalmi értékek beépülésének és gyermeki elfogadásának alapait. Az érzelmi kontaktus hiányában, erős kézzel irányító szülő is képes ideiglenesen, átmenetileg betartatni az általa fontosnak ítélt normákat gyermekével. A függőségi viszony megszüntetésével azonban az ilyen hatás alatt fejlődő gyermek megtalálja a módját, hogy megtagadja a felnőtt által bedresszírozott magatartási formákat, akár a végleges szakítás árán is. Az érzelmileg elhanyagolt családi légkör nem kedvez sem a gyermek erkölcsi fejlődésének, sem teljesítőképességének. Ezért válnak ezek a gyermekek nehezen megközelíthetővé a pedagógus számára is, hiszen a felnőttek által kiváltott érzelmi kiejégítetlenséget átviszik a felnőttekkel szembepi általános bizalmatlanságba. A fejlődéslélektani kísérletek tanulsága alapján tudjuk, hogy a gyermek érzelmi és akarati megalapozásának ideje a korai életszakaszra tehető. Ezért fontos, hogy az első három életévben megtaláljuk a gyermekkel való értelmes, fejlesztő nevelési ráhatás alapjait, hiszen a későbbi évek folyamán ezekre a biztos alapokra építve segíthetjük a gyermeki személyiség kibontakozását. Sassné dr. Kiss Gabriella tanszékvezető ' főiskolai docens de segít abban, hogy az operettszínház működési feltételeit tekintve a funkciójának megfelelő helyre kerüljön — mondotta Keszler Pál. — Hozzájárulhat ahhoz is, hogy több fiatal kerüljön be elsősorban a tánckarba, de a zenekarba és az énekkarba is, mivel eddig az utánpótlás számára — főként az anyagi feltételék miatt — nem jelentett igazi vonzerőt az operettszínházi tagság. Mindez együttesen a művészi munka színvonalának emelését teszi lehetővé, egyszersmind követeli meg a társulattól. A színház vezetői a továbbiakban szeretnék elérni azt is, hogy csökkenjen a művészek nyugdíjkorhatára. Azzal érvelnek, hogy az Operettszínházban dolgozó művészek energiája általában hamarabb elfogy, mint a prózai színészeké, s viszonylag 'kevés az olyan művész, aki 50 éves kora után is bonvivánt vagy primadonnát játszhat. lett a Fővárosi Operett Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Világablak. A közép-európai tudományok bölcsőinél. IV. rész. 8.50: Kis magyar néprajz. 8.55: Antonio Janigro gordon- kázik, Paul Badura-Skoda zongorázik, hegedűn közreműködik Jean Fournier. 9.37: Beszélni nehéz. 9.49: Dalposta. 10.05: Irodalmi világjárás. Törökország. 10.35: Találkozás a Hang-villában. 10.50: Sánta Ferenc népi zenekara játszik. 11.04: Berlioz: Te Deum. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Agay Karola énekel, Szendrey-Karper László gitározik. 13.29: Nehéz lélegzet, n. A Segíthetünk? — melléklete. 14.10: A magyar széppróza századai. Faludi Ferenc. 14.25: Operaslágerek. 15.00: Zengjen a muzsika! 15.30: Radnai György operettfelvételeiből. 16.05: MR 10—14. 17.00: Vesszőparipáink. 17.30: Esti énekszó Budai Ilonával. (ism.) 18.02: Kritikusok fóruma. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: Kőműves Kelemen. Sarkadi Imre novellája. 19.30: Puccini: Turandot. Háromfelvonásos opera. 21.30: A külpolitikai rovat műsora. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Mozart: F-dúr oboanégyes. K. 370. 22.45: Egy igazgató néviegye. Beszélgetés a Skála vezér- igazgatójával. 23.00: Folklór és történeti hagyomány a romániai magyar zeneszerzők műveiben — II/2. rész. 23.36: Zenekari muzsika. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Idősebbek hullámhosszán. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05: Napközben. 12.10: A Lipcsei Rádió fúvószenekara játszik. 12.25: Néhány szó zene közben. 12.30: Balogh Albert népi zenekara játszik. 13.10: Pophullám. 14.00: Vándor. A múlt és a jelen érdekességei között barangol Feledy Péter. 15.05: Mesélő mikrofon. T __, 1045__1047 1 6.00: Téli napok Hollandiában. 17.05: A P. Mobil együttes „Honfoglalás” c. nagylemezéről. 17.20: Diákfoci. 17.30: ötödik sebesség. 18.30: Népzenekedvelőknek. 19.05: Közvetítés a Magyarország —NSZK Szuper Liga asztalitenisz-mérkőzésről. 19.15: „Ez is Beatles.” xv/5. 20.00: Közvetítés a Magyarország —NSZK Szuper Liga asztalitenisz-mérkőzésről. 20.10: A Jethro Tull együttes felvételeiből. 20.50: Tükörképek. Társadalmi lépcsőfokok. 21.05: Beszélni nehéz, (ism.) 21.17: Kedvenceim. 22.27: Gyulai Gaál János szerzeményeiből. 23.20: Rodgers zenés játékaiból. 24.00: Éjféltől — hajnalig. III. MŰSOR 9.05: A kiállítótermek programjából. 9.08: Egy magyar muzsikus Párizsban. 9.39: Szimfonikus zene. 11.10: Az elmúlt év hazai dzsesszhangversenyeiből. 12.00: Schubert: C-dúr vonósötös. 13.05: Az élelmiszerkutatás műhelyében. n. (ism.) 13.25: Balettzene operákból. 14.00: Töltsön egy órát kedvenceivel. 15.00: Barokk zene. 15.35: A zeneirodalom remekműveiből. 16.20: Magnósok, figyelem! 17.00: Iskolarádió. 17.30: A Nyíregyházi Ifjú Zenebarátok énekkara énekel. 18.10: Hangszerszólók. 18.30: A Magyar Rádió szlovák nyelvű műsora. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Kamarazene fúvós hangszerekkel. 20.10: Fiatalok a seregben. 20.40: Népdalfeldolgozások. 21.19: A Minszki Kamarazenekar hangversenye. 22.39: Elillant évek szőlőhegyén. Szerb irodalmi est. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Ifjúsági magazin. Szerkesztő : Benkő Imre. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TY, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.10: Tévétorna, (ism.) 16.15: Hírek. 16.20: A világ nagy városai. San Francisco, (ism.) 17.15: Egészségünkért! 17.30: Északi Sí Világbajnokság. 4x5 km-es női váltó. Közvetítés Seefeldből. 18.15: Bűvös kockázat. Helia D. 18.45: Képújság. 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 18.55: Reklám. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jogi esetek. 20.45: A fele sem igaz! 21.15: A maffia Amerikában. Dokumentumfilm. V/3. 21.55: Tv-híradó 3. 22.05: Himnusz. II. MŰSOR 16.55: Képújság. 17.00: Játék a GYIK-műhelyben. (ism.) 17.25: Rövidfilmek, kisfilmek. 18.50: TV-BASIC tanfolyam. XVI/2. rész: Ujjgyakorlat. 19.20: Mesteriskola. Dokumentumműsor. 20.00: A szerelem örök. NDK tévéfilm. 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Gondolkodó. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.20: Tv-forma. 20.40: Ég és föld találkozója. Amerikai film. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.20: Tv-naptár. 8.30: Merlin — Tv-sorozat gyermekeknek. 9.00: Téli művelődési műsor. 10.30: Hírek. 10.35: Téli művelődési műsor. 16.30: Videooldalak. 16.40: Északi sívilágbajnokság. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Merlim (ism.) 18.15: Művelődési műsor. 18.45: Belgrádi dzsesszfesztivál. 19.15: Raizfilm. 19.30: Tv-napló. 20.00: Filmoszkóp — bevezető. Játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: A zöld terv iskolája. 19.30: Tv-napló. 20.00: Zenei események. 20.50: Tegnap, ma, holnap. 21.05: Dokumentumadás. 21.50: Dzsessz. SZÍNHÁZ 1985. január 23-án, szerdán II órakor Békéscsabán A LEGBÁTRABB GYÄVA Toldi Miklós-bérlet 19 órakor Békéscsabán: FURCSA PAR Katona-bérlet 24-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán : FURCSA PAR Szentpéteri-bérlet MOZI Békés Bástya: 4-kor: öklök és koponyák, 6 és 8-kor: Lady Chatterley szeretője. Békéscsaba Szabadság: 4-kor: Hiúz a vadászösvényen. de. 10, 6 és 8-kor: Ki kém, ki nem kém. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Eszmé- lés, fél 8-kor: A karatézó Cobra visszatér. Gyula Erkel: fél 6-.kor: Törvénysértők, fél 8-kor: Helga és Michael. Gyula Petőfi: 3-kor: Csizmás kandúr, 5 és 7-kor: Kisvárosi fojtogató. Orosháza Partizán: Nehéz fiúk. Szarvas Táncsics: 6-kor: Excalibur I—II.
