Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-03 / 1. szám

NÉPÚJSÁG 1985. január 3., csütörtök Munkásgyűlések megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) csökkent, s a korábbi idő­szakhoz képest az átadott la­kások minősége javult. Elké­szült a megye legnagyobb kulturális építkezése, a me­gyei könyvtár, üzembe he­lyezték az orosházi rendelőt, a gyulai és a mezőkovács­házi BM-létesítményeket. A vállalat saját beruházá­saira 18 millió forintot for­dított. A műszaki fejlesztés­ben is eredményeket értek el: anyagi támogatást kaptak a POLIGONVÁZ építési rendszer és a kohósalak- nagyblokk gyártásának fej­lesztéséhez. Javultak a szociális körül­Univerzál áruház Január 2-án reggel 8 óra­kor benépesült Békéscsabán az Univerzál Áruház ebéd­lője. Itt tartották meg az év eleji munkásgyűlést, ame­lyen Hankó András, az áru­ház igazgatója tájékoztatta a dolgozókat az elmúlt eszten­dő eredményeiről, az 1985. évi feladatokról. Elmondotta többek között, hogy tavaly. az áruház mintegy 450 mil­lió forint forgalmat ért el, amely az előző évhez képest 4,4 százalékkal több. Különö­sen az illatszer-, a műszaki, a cipő- és a méter-lakástex­til osztály tett ki magáért, de javult a többi részleg áru­forgalmi munkája is. Mindehhez hozzájárult a jó készletgazdálkodás, az át­gondolt árubeszerzés. Az el­múlt évi tiszta eredmény mények, a munkaverseny- mozgalomban 98 szocialista brigád vesz részt. Vállalásuk termelési értéke 1984-ben meghaladta a 7 millió forin­tot. Az idei év elképzeléseiről csak címszavakban: 40 mil­lió forint nyereség elérését tűzték célul, legkevesebb 780 millió forint bruttó termelési érték elérésével, s mintegy 15—18 százalékos ipari ter­melési növekedéssel számol­tak. Ezzel együtt szeretnék elérni az 5,5 százalékos bér- fejlesztést. A munkásgyűlésen felszó­lalt dr. Ábrahám Béla. Meg­köszönte az építőknek a munkáját, amit a megye­várhatóan eléri a 10 millió forintot. Az 1984-es esztendő azért is emlékezetes az áru­ház életében, mert ekkor tértek át a korszerű üzemel­tetési formára, a 8 osztály jövedelemérdekeltségű rend­szerben dolgozik. Így a koc­kázatvállaláson kívül anya­gilag is érdekeltek a minél jobb eredmény elérésében. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani az udvarias, figyelmes kiszolgálásra. Ja­vítani szükséges a csomago­lás kulturáltságát, a munka- fegyelmet. Az 1985. évi tennivalókról szólva kifejtette, hogy már most fel kell készülni a lel­tározásra, a gazdasági szabá­lyozókból adódó helyi fel­adatok megvalósítására. A szocialista brigádok legyenek székhelyen és a város kör­nyékén folytattak, s a segít­ségüket kérte a lakásépítés­hez, a kórház rekonstrukció­jához, valamint a sportcsar­noknak a vállalatra jutó ré­széhez. Rusznák Pál szocia­lista brigádvezető a kollektí­vák felajánlásáról szólt. Töb­bek között elmondta: a vál­lalat dolgozói 1984-ben a megyében 450 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát tel­jesítettek. A munkásgyűlést követően a munkaversenyben élen já­ró kollektívák és a munká­ban kiemelkedően dolgozók között 1,6 millió forintot osz­tottak ki elismerésként. — sz — kezdeményezőek a kongresz- szusi és a felszabadulási munkaversenyben. Ezután Szolnoki Béla, a vállalat igazgatója tájékoz­tatta a résztvevőket az el­múlt év gazdálkodásáról. Ezek szerint az Univerzál Kereskedelmi Vállalat csak­nem 3 milliárd forint érté­kű árut értékesített és a várható nyereség eléri a 98 millió forintot. ‘Nincs tehát szégyenkezni valójuk, hiszen országosan a gazdálkodási mutatók alapján a legjobbak közé tartoznak. Kereskede­lempolitikájuk alapvetően ebben az évben sem változik. Mindenekelőtt arra töreksze­nek, hogy a differenciált igényeket kielégítsék. Köz­vetlen beszerzéssel, termelte­tésszervezéssel igyekeznek a választékot bővíteni. S. S. Adóváltozások Január elsejével módosul­tak a társasági adózás szabá­lyai, és emelkedtek a magán- személyek által fizetendő gépjármű-adótételek. A vállalati jövedelemsza­bályozás mértékrendszeré­nek változásaival párhuza­mosan a belföldi társaságok meghatározott körének — az önálló és a vállalati gazda­sági munkaközösségek, az ipari szolgáltató szövetkeze­ti szakcsoportok és egyes polgári jogi társaságok — adóterhe növekedett. 1985- től a nyereség után fizetendő társasági adó 3-ról 6 száza­lékra emelkedett. Ennél na­gyobb mértékben, 12 szá­zalékra nő azoknak a kis­vállalkozásoknak adója, amelyeknél az egy főre eső évi nyereség meghaladja a 200 ezer forintot. Egyúttal egyértelműbbé, áttekinthe­tőbbé váltak a társasági adó­zásra vonatkozó előírások. Január 1-től a magánsze­mélyek által fizetendő gép­jármű adótételei emelked­tek. A dízel, illetve az 1500 köbcentiméter feletti hen­gerűrtartalmú, benzinüzemű személygépkocsik adója át­lagosan 25 százalékkal, a te­hergépjárművek, pótkocsik és utánfutók adója pedig át­lagosan 30 százalékkal emel­kedett. Nyereményjegyzék az 1985. január 2rán megtartott december havi lottó jutalomsor­solásról, melyen az 52. heti szel­vények vettek részt. A nyere­ményjegyzékben az alábbi rövi­dítéseket használtuk: A vásár­lási utalv. (2000 Ft). B Lada 1200 s tip. személygépkocsira szóló utalvány. C Akai VS—4 EG tip", videó-magnó (130 000 Ft). D Skoda 120 L tip. személygép­kocsira szóló utalvány. E Sie­mens FM 355 765 tip. video­magnó (100 000 Ft). F Polski Fi­at 126 P tip. személygépkocsira szóló utalvány. G Pioneer Hi- Fi-torony (61 000 Ft). H JVC DC —7 tip. mini Hi-Fi-torony (51 000 Ft). I Sharp R—5600 HE tip. mikrohullámos sütő (40 000 Ft). J .Philips HP 3127 tip. solárium (35 000 Ft). K Chinon CM 5 tip. fényképezőgép (30 000 Ft). L VC 4000 tip. videó-játék (20 095 Ft). M GTN—340 tip. hűtő (24 500 Ft). N GTN—270 tip. hűtő (22 000 Ft). O szerencseutalvány (40 000 Ft). P otthon lakberendezési utalv. (30 000 Ft). Q iparcikkutalv. (25 000 Ft). R zenesarok-utalv. (20 000 Ft). S televízió (10 000 Ft). T vásárlási utalv. (10 000 Ft). U vásárlási utalv. (9000 Ft). V vásárlási utalv. (7000 Ft). W vásárlási utalv. (5000 Ft). X vá­sárlási utalv. (4000 Ft). Y vá­sárlási utalv. (3000 Ft). A nyertes szelvényeket 1985. január 25-ig kell a totó-lottó ki- rendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sporfoga- dási és Lottó Igazgatóság címé­re (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. IÁROMMILLIÓ 288 229 V 295 052 Y 301 875 Y 315 521 Y 335 990 Y 342 813 X 356 459 X 363 282 T 397 397 o 417 866 V 424 689 Y 431 512 W 438 335 X 472 450 P 479 273 u 492 919 w 499 742 X 513 388 Y 527 034 K 547 503 V 561 149 W 567 972 w 574 795 O 581 618 Y 588 441 Y 622 556 U 629 379 Y 636 202 T 643 025 Q 656 671 Q 663 494 X 670 317 X 677 140 X 704 432 Y 711 255 Y 718 078 Y 738 547 Y 745 370 O 759 016 Y 765 839 W 779 485 Y 786 308 P 793 131 O 806 777 T 813 600 W 820 423 Q 840 892 Q 847 715 U 854 538 Y 868 184 Y 875 007 W 888 653 X 895 476 Y 909 122 X 915 945 T 922 768 P 929 591 U 936 414 R 943 237 X 963 706 Y negyvennégy­MILLIÖ 697 015 X 703 839 Y 894 883 Y 901 706 O 915 352 Y ÖTVENÖT­MILLIÓ 688 869 O 695 692 U 702 515 X 709 338 Y 900 382 S 907 205 S HETVENHAT­MILLIÓ 021 409 U 028 232 V 035 055 Y 055 524 S 062 347 Y 103 285 X 123 754 O 130 577 X 137 400 X 144 223 X 151 046 X 157 869 Y 171 515 T 178 338 U 185 161 Q 198 807 O 205 630 U 212 453 W 219 276 V 226 099 Y 232 922 X 239 745 Y 246 568 R 253 391 R 260 214 O 280 683 T 287 506 X 294 329 O 301 152 T 307 975 V 314 798 M 321 621 O 328 444 Q 355 736 T NYOLCVAN­MILLIÓ 006 041 Y 012 864 Y 019 687 Y 026 510 Y 033 333 Y 040 156 Y 074 271 Y 081 094 Y 094 740 W 101 563 Y 115 209 O 122 032 S 128 855 S 135 678 Y 142 501 L 169 793 W 190 262 T 197 085 T 203 908 O 210 731 V 217 554 W 224 377 X 231 200 T 238 023 o 244 846 S 251 669 T 258 492 U 272 138 V 278 961 U 285 784 T 292 607 Y 313 076 U 326 722 Y 333 545 R 340 368 Y 354 014 R 360 837 Y 367 660 Y 381 306 U 388 129 Y 401 775 Y 408 598 Y 415 421 R 422 244 O 429 067 S 435 890 Y 442 713 T 449 536 U 463 182 U 470 005 U 476 828 X 483 651 Y 490 474 o 497 297 Y 504 120 p 510 943 P 524 589 R 531 412 O 538 235 V 545 058 W 551 881 U 558 704 X 565 527 Y 572 350 Y 579 173 Y 592 819 N Emlékezés Petőfi Sándorra Petőfi Sándorra emlékez­tek születésének 162. évfor­dulója alkalmából Kiskunfél­egyházán, a költő gyermek­éveinek színhelyén. A hétfői ünnepségen a KISZ, a Ha­zafias Népfront szervezeté­nek vezetői, a városi tanács, valamint a költő nevét viselő intézmények, iskolák képvi­selői helyezték el koszorúi­kat a Petőfi-szobor talapza­tán, s az emlékház falán. Kiskőrösön, a költő szülő­városában este rendezték meg a hagyományos koszo- rúzási ünnepséget és fák­lyás felvonulást azon a té­ren, ahol szülőháza áll, s ugyancsak szobor hirdeti emlékét. Az ünnepségen be­jelentették, hogy január 4- én Kiskőrösön tartja meg alakuló ülését az Országos Petőfi Sándor Társaság, amely irodalmunk nagyjá­nak szellemi hagyatékát gondozni, munkásságát az újabb és újabb nemzedékek­kel megismertetni lesz hiva­tott. NyereménYbetétkönyv­sorsolás Az Országos Takarékpénztár január 2-án Budapesten ren­dezte meg a nyereménybetét­könyvek 1984. IV. negyedévi sorsolását. Mindazok az 1984. december 29-ig váltott, és a sorsolás napján forgalomban volt nyereménybetétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvégző­dése) megegyezik az alább fel­sorolt számokkal, az 1984. IV. negyedévi átlagbetétjüknek a számok mellett feltüntetett szá­zalékát nyerték: Szám- Nyeremény­végződés százalék 002 074 079 151 253 260 348 349 352 353 479 529 558 565 656 686 775 838 842 931 25 25 250 50 25 25 100 50 50 Í5 50 25 100 25 25 25 50 25 25 25 A nyereményösszeget a be­tétkönyvet kiállító takarék- pénztár, takarékszövetkezet, vagy postahivatal január 18-tól fizeti ld. Újévtől hatályos jogszabályok Előtérben álló társadalompolitikai és gazdasági törekvéseket tükröznek, a soron levő feladatok megoldását szolgálják azok a felsőbb szintű jogszabályok, amelyeket az elmúlt eszten­dőben alkotott meg az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, több miniszter, s hatályba lépésük időpontjaként 1985. janu­ár l-ét jelölték meg. Az új jogszabályok közül főként a leg­több állampolgárt közvetlenül érintő paragrafusokat emelte ki összeállításában — sorrendben a törvény szintű joganya­got, majd a minisztertanácsi rendelkezéseket és a tárcaszin­tű rendeleteket tekintve át — Tóth Ferenc, az MTI főmun­katársa. Az országgyűlés a tisztességte­len gazdálkodás tilalmáról alko­tott törvényt, amely egyfelől szabályozza a piacon követendő magatartást, másfelől védelmet nyújt a tisztességtelen gazdálko­dás valamennyi formájával szemben. A törvény általános formában tiltja a tisztességtelen gazdálkodást, s egyes rendelke­zéseivel tiltja a tisztességtelen versenyt, a fogyasztók megté­vesztését, a gazdasági verseny korlátozását, az árukapcsolást, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, a tisztességtelen ár érvényesítését. Az alapvető té­tel: tilos a gazdasági tevékeny­ség folytatására Jogosult jogi személyeknek és magánszemé­lyeknek (ideértve a magánsze­mélyek társaságait is) gazdasá­gi tevékenységet tisztességtele­nül — különösen a versenytár­sak, a fogyasztók törvényes ér­dekeit sértő vagy veszélyeztető, illetőleg az üzleti tisztesség kö­vetelményeibe ütköző módon — folytatni. Versenytársnak számít a gazdasági versenyben érdekelt jogi személy és magánszemély, fogyasztónak pedig a vevő, a megrendelő és a felhasználó. A törvény meghatározza a tilal­mak megszegéséhez fűződő jog­következményeket, a bírósági el­járást, a szankcionálás lehető­ségeit. Egyebek között rendel­kezik arról, hogy a bíróság kö­telezheti a jogsértőt a tisztes­ségtelen ár leszállítására, vagy az áru kijavítására vagy annak kicserélésére, illetőleg az ár visszafizetésére. Súlyos esetek­ben lehetőséget ad gazdasági bírság kiszabására is. A gazdasági szférában — az irányítási rendszer továbbfej­lesztésével összefüggésben — cél, hogy a vállalatok önállób­ban, függetlenebbül gazdálkod­hassanak, s ezzel párhuzamosan bővüljön a dolgozói kollektívák döntési jogköre, részvétele a ve­zetésben. E törekvéseket tükröz­te az a jogalkotói aktus, hogy az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította az 1977- ben elfogadott vállalati tör­vényt: új vállalatvezetési for­mákat hozott létre. Eszerint ja­nuár 1-től a vállalatok többsége vállalati tanács, a dolgozók köz­gyűlése, illetve küldöttgyűlése általános vezetésével fog mű­ködni. A változtatások alapve­tően azt szolgálják, hogy a vál­lalatok túlnyomó többségét ma­gában foglaló versenyszférában — az új vezetési formák kiala­kításával — különváljon a gaz­daságirányítás és az állami tu­lajdon működtetésével kapcsola­tos funkciók gyakorlása. Az új vezetési formák közös jellem­zője, hogy az állami tulajdon folyamatos működtetésének a jo­gát a vállalati kollektíva vagy az annak képviseletében eljáró testület gyakorolja. Megváltozik a vállalatok többsége felett gya­korolt állami irányítás formája és tartalma, új típusú — lénye­gében a működés törvényes rendjét vizsgáló — felügyeleti rendszer érvényesül, megszűnik a korábbi vállalatfelügyelet. Azok a vállalatok, amelyeket e változások nem érintenek — s ezek körét a Minisztertanács ha­tározza meg — továbbra is ál­lamigazgatási irányítás alatt ma­radnak, általános vezetésüket a kinevezett igazgató látja el. Január 1-től lépett hatályba az a törvényerejű rendelet, amely- lyel az Elnöki Tanács négy új kitüntetést alapított: a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjét, a Ma­gyar Népköztársaság kardokkal díszített Csillagrendjét és a Ma­gyar Népköztársaság Csillag­rendjét, valamint az Április Ne­gyediké Érdemrendet. Ezzel húszra emelkedett a száma azoknak az érdemrendeknek és címeknek, amelyeket Magyaror­szágon a kollektív államfői tes­tület a szocializmus építésében, a politikai, gazdasági, tudomá­nyos és kulturális élet terén, to­vábbá a haza védelmében és szolgálatában, a közrend biz­tosításában, illetőleg a népek kö­zötti barátság elmélyítésében és a társadalmi haladás előmozdí­tásában szerzett kiemelkedő ér­demek elismerésére adományoz­hat. Felemelte az Elnöki Tanács az egyes kitüntetéseihez kapcsolódó egyszeri pénzjutalmak összegét; eszerint: a Szocialista Magyar- országért Érdemrend, a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje 15 000, a Magyar Népköztársaság kardok­kal díszített Csillagrendje 12 000, az Április Negyediké Érdem­rend, a Munka Érdemrend arany fokozata, a Magyar Népköztár­saság Csillagrendje és a Vörös Csillag Érdemrend 10 000, a Mun­ka Érdemrend ezüst fokozata, a Kiváló Szolgálatért Érdemrend 8000, a Munka Érdemrend bronz fokozata pedig 6000 forint juta­lommal jár együtt. Törvényerejű rendelet született a településfejlesztési hozzájáru­lásról, amelyet ugyan 1986-ban vezetnek be az ország egész te­rületére, de lehetőség van arra, hogy az önkéntesség elve alap­ján, a helyi tanács javaslatára — a pénzügyminiszter hozzájá­rulásával — már 1985. január 1- től alkalmazzák. Erre az új jog­szabályra azért volt szükség, mert a községfejlesztési hozzá­járulásról szóló, 1967-ben életbe lépett tvr. óta számos jelentős változás következett be. A la­kosság mind sokrétűbben vesz részt a helyi közéletben, lénye­gesen * kiszélesedett a demokra­tizmus hatóköre. Ugyanakkor azonban növekedett az infra­struktúra gyorsabb ütemű fej­lesztése iránti igény és a meg­valósítás lehetősége közötti fe­szültség. A korábbi jogszabály továbbfejlesztését szükségessé tette az is, hogy a helyi taná­csok önállósága növekedett, elő­térbe került a lehetőségek foko­zott hasznosítása a lakosság és a tanácsok közötti együttműkö­désben is. A településfejlesztési hozzájárulás — az eddigi köte­lező, adójellegű községfejlesztési hozzájárulás helyett — a jövő­ben egyik meghatározó formá­jává válik a lakosság észrevéte­lének a településfejlesztésben. Az új hozzájárulás mértéke évi 300—2000 forint. Ahol a helyi tanácsok már 1985-re település- fejlesztési hozzájárulást állapíta­nak meg, a fizetendő összeg nem haladhatja meg ebben az évben a 600 forintot. Akik már az idén településfejlesztési hoz­zájárulást fizetnek, mentesülnek a községfejlesztési hozzájárulás egyidejű fizetése alól. A hozzá­járulásból befolyt pénzzel kizá­rólag a helyi tanácsok rendel­keznek: fejlesztésre, meglevő in­tézmények működtetésére és felújításra használhatják fel. A munkakerülők rendszeres munkára szoktatása szükségessé tette a helyhez kötésüket, és az életvitelük szorosabb felügye­letét. Ezért módosította az El­nöki Tanács a Büntető Tör­vénykönyvet úgy, hogy a fő­büntetések körét új büntetési nemmel bővítette: a szigorított javító-nevelő munka beveze­tésével. Ez a büntetés az el­ítélt személyi szabadságának korlátozásával együttjáró mun­kára kötelezést jelent. A szigo­rított javító-nevelő munkára ítélt köteles a kijelölt munka­helyen dolgozni, helységben tartózkodni, szálláson lakni, és annak rendjét megtartani. Az új büntetés legrövidebb tarta­ma egy év, leghosszabb tarta­ma két év, halmazati és össz- büntetés esetén három év. A dologtalan életmódot folyta­tók elleni hathatósabb fellépés érdekében a Btk. módosítása­kor bővítették a közveszélyes munkakerülés törvényi fogal­mát, tényállását: a tartós Idejű munkakerülés akkor is bűncse­lekményt, ha az elkövető még nem volt munkakerülésért bün­tetve. A társadalombiztosítás köré­ben — miután az erről szóló törvényt módosította az Elnöki Tanács — január 1-től a táp­pénzfolyósítás alapja a nyug- díjárulékkal csökkentett előző évi átlagbér, illetve átlagkere­set. Egyidejűleg viszont emel­kedik a kórházi ápolásban töl­tött időre, és a hosszabb be­tegség esetén járó táppénz, va­lamint a pályakezdő fiatalok körében a táppénz mértéke. Minisztertanácsi rendelet in­tézkedik arról, hogy lakásépí­tés, illetve -vásárlás esetén az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény összege gyerme­kenként 40 000 forint, az építte­tővel (vásárlóval) együtt köl­töző, a kölcsön (adásvételi) szerződés megkötésének Idő­pontjában meglevő három (vagy több) gyermek esetén a harmadik gyermek után 80 000 forint, más eltartott családta­gok után személyenként 30 000 forint. Ugyancsak lakástémában lé­nyeges változás, hogy állami tulajdonban levő ingatlan meg­vásárlásához is adhatnak a jö­vőben dolgozóik részére mun­káltatói támogatást a vállala­tok. intézmények. Emellett ja­nuár 1-től a korábbinál na­gyobb összegű bankkölcsön igényelhető lakásépítésre, in­gatlanvásárlásra. Kamata 100 000 forintig évi 8 százalék, 200 000 forintig 10, 300 000 forintig 12, 300 000 forint fölött pedig évi 14 százalék a teljes összeg után. Differenciáltan növekvő, és 320 000 »forintig terjedő ked­vezményes kölcsönt lehet fel­venni emeletráépítésre és tető­tér-beépítésre. Az ifjúsági ta­karékbetét után kanható kü­lön kölcsön legnagyobb össze­ge az eddigi 70 ezer helyett 120 ezer forint. A közlekedési miniszter — a Minisztertanácstól kapott fel­hatalmazás alapján — módosí­totta azt a rendeletet, amely a belföldi távolsági (helyközi) személyszállítási kedvezmé­nyekről szól. Az új előírások értelmében az országos közfor­galmú vasútak vonalain 50 szá­zalékos kedvezményre jogosul­tak: a gyermekek négyéves koruktól 14 éves korukig, ille­tőleg általános iskolai tanul­mányuk befejezésééig, legfel­jebb azonban tankötelezettsé­gük felső korhatáráig; a kö­zépfokú és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos tanulói, illetőleg hallgatói e tanulói viszony megszűnéséig;, az állami' gondozásban levő, munkakéDtelen, vagy önhibáju­kon kívül eső okból nem dol­gozó fiatalok abban az esetben is, ha oktatási intézményben # nem tanulnak. A távolsági me­netrend szerinti autóbusz­közlekedésben 75 százalékos kedvezményre jogosultak: a gyógypedagógiai intézménvben és a szociális Intézmények­ben bentlakó, továbbá a rend­szeresen beiáró. érzékszervi, testi vagv értelmi fogyatékos­ságban, illetőleg elmebetegség­ben «szenvedő tanulók (gondo­zottak) és egv kísérőjük. Az intézmény székhelye és a ta­nuló (gondozott) állandó lak­helye között. A nyugdíjasok a* országos közforgalmú vasutak és a Volán menetrend szerinti járatain évente 16 alkalommal 50 százalékos utazási kedvez­ményben részesülnek január 1- től. Az 1985. évi nyári időszámítás bevezetéséről szóló együttes rendeletében az ipari és a köz­lekedési miniszter előírta: már­cius 31. napjától szeptember 29. napjáig terjedő időszakra kell bevezetni a nyári időszámí­tást. Ennek életbe lépésekor, március 31. napján 2 órakor az órákat 3 órára előre kell iga­zítani, megszűnésekor, tehát szeptember 29. napján 3 órakor pedig az órákat 2 órára kell visszaigazítani. A nyári idő­számítás bevezetésének és megszüntetésének időpontjá­ban munkát végző — nem havi- béres — dolgozók munkabérét a tényleges teljesítmény, ille­tőleg a ténylegesen ledolgozott munkaidő alapján számolják el. (MTI) Lottó ráadás A Skála nyeremény szupergála ’84 akció főnyereményét a 8 756 812 sorszámú sors­jegy nyerte. így a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság által meghirdetett „Gáláns lot­tó ráadás”-akció nyereményét — egy sze­mélygépkocsit, amelyet a nyertes 10-féle tí­pusból választhat ki — a 6812 számvégződé­sű, 27—52. heti nyeretlen lottószelvények között sorsolják ki január 21-én. Az igazga­tóság kéri a lottózókat, hogy ne feledjék megnézni az összegyűjtött szelvényeiket, s amelyek sorszámának utolsó négy számje­gye 6812, azokat január 19-ig „Szerencse 3180 Budapest” címre küldjék be. Kérik, hogy a lottó igazolószelvények hátoldalára is írják fel nevüket és lakcímüket. Két fiú az idei szerencsés ÚB-bébi Immár negyedszázados hagyomány, hogy az újév hajnalán éjfél és 01.00 óra között született csecsemők között életbiztosítási ajándékkötvényt sorsol ki az Állami Bizto­sító. Az idén ebben az időpontban Budapes­ten 4, vidéken 10 gyermek született, közü­lük 9 a fiú és 5 a kislány. A szerencse az idén a fiúknak kedvezett: Budapesten az 1. számú női klinikán 00.20 perckor született Gazdag Géza, vidéken pe­dig a Mátészalkán 00.25 perckor született Varga Norbert kapta a 40 ezer forint értékű életbiztosítási kötvényt. A nyertesek 18 éves korúkban, már a'* jövő évezredben: 2003-ban vehetik fel a kamatokkal megnövelt össze­get, 57 128 forintot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom