Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-28 / 303. szám
1984. december 88., péntek ■KNaliMM A szakszervezeti hetek után Ha kilyukad a gumicsizma Gondok a munkavédelmi ellátásban Lapunkban rendszeresen tudósítottunk az év őszén a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa ez évben is megszervezett szakszervezeti hetek rendezvénysorozatáról. Ennek összegzett tapasztalatairól kérdezte szerkesztőségünk Szeljak Györgyöt, az SZMT titkárát. — Milyen alapcélkitűzése volt a rendezvénysorozatnak? — A megyében második alkalommal került megszervezésre a szakszervezeti hetek rendezvénysorozata. Az volt fő törekvésünk, hogy programok segítsék a szak- szervezetek előtt álló soros feladatok megvalósítását. Egyik célnak jelöltük meg, hogy az MSZMP KB szak- szervezeti munka fejlesztésére hozott állásfoglalását még alaposabban megvitassuk a szákszervezeti tagsággal. Szükséges is volt ez, mert a mozgalmi munka részkérdései, a végrehajtásban jelentkező gondok így felszínre kerültek. A másik fő célkitűzésünk volt a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére hozott állásfoglalás elvi, politikai értelmezése, megjelölve ebben a szakszervezetek feladatait. — Az alapszervezetek hogyan kapcsolódtak a rendezvénysorozathoz? — Az ágazati megyebizottságok és a szakszervezeti alapszervezetek szakszervezeti napokat, munkásgyűléseket, aktivistatalálkozókat tartottak, ahol az előzőekben említett két KB-állásfoglalás feldolgozása mellett igen színes, sokrétű programot szerveztek. Ezeken mintegy tízezer szakszervezeti tag vett részt. Kiemelném a KPVDSZ, a HVDSZ, az ÉFÉDOSZ, a Vasutas és a Volán szak- szervezeti alapszervezeteinek egyhónapos programjait, az ÉDOSZ-megyebizottság aktivistatalálkozóit és a textiles üzemek szakszervezeti napjait. A politikai programok mellett több más jellegű rendezvényt, versenyt, sportprogramokat, vetélkedőket, író-olvasó találkozókat, kiállításokat és egyéb kulturális programokat tartottak. Több alapszervezet ebben az A megyei illetékhivatal november végéig 321 adóközösségi adózót — kisiparost, kiskereskedőt — és 258 egyéb alkalmi adózót —tervezők, szabadfoglalkozásúak — vizsgált teljes körűen. Ezenkívül lefolytattak három levonásos adóvizsgálatot, 666 pénztárkönyv- és 42 leltár- ellenőrzést. A vizsgálatok meglehetősen eredményesek voltak! Azaz az adózók egy jelentős részének adómorálja továbbra sem pozitív irányban változott, illetve változik. * * * Az illetékhivatal szakemberei összesen 7 millió 670 ezer forint adóhiányt állapítottak meg. De ebben az összegben nem szerepel két folyamatban levő vizsgálat eredménye, ami minden valószínűség szerint nagyobb — 3,5— 3,6 millió forintos! — adóhiány kimutatását eredményezi majd. Decemberig ezek szerint a kimutatott adóhiány 11,5 millió forint körül alakult. Év végéig további száz vizsgálatot tartanak ... Érdekes képet kapunk, ha összehasonlítjuk évtizedünk egyes éveinek kimutatott adóhiányait. Ez az összeg 1982—83. között 3—3,5 millió, ’83-ban 8,9 millió volt, ’84-ben pedig 12 millió forint fölött lesz. — Mivel magyarázható az adóhiányok ugrásszerű növekedése — kérdeztük Cserve- nák Pált, az illetékhivatal vezetőhelyettesét. — Az előző évek kedvezőtlen tapasztalatai miatt egyre több vizsgálatot taridőszakban indította az oktatást. De más szakmák területéről is lehet hasonló, jó példákat felsorolni. — Milyen szerepet kapott e rendezvénysorozatban a gazdálkodást segítő és az érdek- védelmi tevékenység? — Fontos feladatunk volt, hogy szóljunk a gazdaság- irányítás fejlesztése mellett szociálpolitikai, munkajogi, •újítási kérdésekről is. A résztvevők az előadásokon túl választ kaptak a szabályozások alkalmazásáról, a mozgalom továbbfejlesztésének feladatairól, várható változásokról, tendenciákról. A kétévenkénti rendszerességgel meghirdetett szocialista brigádvezetők VII. orosházi tájkonferenciájának közel 300 résztvevője igazolta a tanácskozás létjogosultságát. A művelődés és demokrácia témakörben megtartott előadások jól segítették a demokrácia és művelődés szoros kölcsönhatásának megértését. Az elméleti előadások mellett a többoldalú tapasztalatgyűjtést mozdították elő az üzemlátogatások és az azt követő eszmecserék. Ä szakszervezeteknek viszonylag új feladata a területpolitikai munkában való aktívabb részvétel. Erről tanácskoztak együttesen a szakmaközi bizottságok titkárai és a helyi tanácsok vezetői. Tapasztalat, hogy igény van újabb településeken szakmaközi bizottságok megalakítására. — A rendezvénysorozat egybeesett a megye felszabadulásának 40. évfordulójával. — Programjaink közül csak hármat emelnék ki erre válaszolva. Űj színfoltot jelentett a szakszervezeti munkában „A szakszervezetek részvétele a szocialista újjáépítésben” című emlékülés és a hozzá kapcsolódó „A szakszervezeti mozgalom újjászervezése Békés megyében” című szakszervezeti történeti kiállítás, amelyet április végéig vándoroltatunk is. Ennek az időszaknak megyei vonatkozásai még több területen nem kerültek feltárásra. Ezért támogatni kívánjuk az ilyen jellegű tötottunk. Tavaly 870-et, idén, év végéig mintegy ezret. Másrészt bővült a hivatal feladatköre. 1984 januárjától mi vizsgáljuk a szerződéses üzletek és az átalányelszámoló egységek adóügyeit is. (Tapasztalataink szerint velük sincs minden rendben.) A tavalyi év már kiugró volt, úgy gondoltuk, hogy nem ismétlődik meg idén. De ’84-ben is több nagyobb adóhiányt megállapító vizsgálatunk volt. Egymillió forintot, vagy ennél több adóhiányt 4 esetben állapítottunk meg! * * * Egyes adózók százezrekkel, milliókkal játszanak, ilyen nagyságrendű összegek után felejtenek el adót fizetni. Mintha ez lenne a világ egyik legtermészetesebb dolga! Egyszerűen nem tesznek eleget a könyvvezetési kötelezettségüknek, nem tüntetik fel a tényleges árbevételeiket, a számlaadási, -vezetési morálról pedig regényeket lehetne írni... Az illetékhivatal az elmúlt két évben a műköveseknél teljes körű vizsgálatot tartott. Felkeresték a közelmúltban elhunytak hozzátartozóit, és felkérték őket, hogy a mellékelt válaszborítékban írják meg, mennyit fizettek a sírkövesnek a síremlék elkészítéséért. A megkérdezettek mintegy 60 százaléka tett eleget a felkérésnek. (A 40 százaléka nem. Pedig ilyen esetben az állampolgárokat adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Mindenesetre ezekben a számokban kifejeződik az áltarekvéseket egy szakszervezet-történeti kutatócsoport létrehozásával is. Ugyancsak az évforduló jegyében szerveztük a mun- 'káskórusok hangversenyét. A munkáskórusoknak szép hagyományai vannak a megye szakszervezeti mozgalmában. — Milyennek ítéli meg a rendezvénysorozat fogadtatását? — A megyei fogadtatást már érintettem. Azon túlmenően, hogy kedvező fogadtatásra talált a rendezvénysorozat az MSZMP Békés megyei bizottsága és a SZOT osztályainak körében, programjainkban részt vett a Népszava szerkesztősége: valamennyi kiemelt rendezvényről tudósított. A szerkesztőség és a kiadó vezető munkatársai egyéb formában is segítették programjainkat, melyből kiemelkedő a Népszava fórum. A Békés megyei Népújság pedig valamennyi rendezvényről tudósított, s így szélesebb körben kapott nyilvánosságot a szak- szervezetekben folyó munka. Első alkalommal sikerült a tv Reflektor Magazin műsorában tudósítani Békés megyei szakszervezeti hetek rendezvényeiről. — Terveznek-e a jövőben is hasonló programokat? — Az 1982. és az 1984. évi rendezvénysorozat tapasztalatai igazolják, hogy koncentráltan, a szakszervezeti munka ilyen jellegű szervezésére igény van. Értelmes, hasznosítható fórumokon szívesen vesznek részt a dolgozók. Viszont a központi programok kicsit szűkebb szervezése mellett — együttműködve az ágazatokkal — nagyobb erőt kell fordítani rendezvényeire. Erre jó lehetőséget biztosítanak a munkahelyi szakszervezeti napok. Azt hiszem, hogy a kongresszus után ebbe az irányba kell a szakszervezeti hetekkel kapcsolatos rendezvényeinket tartalmában és módszerében tovább fejleszteni. — Köszönjük a beszélgetést. — egs — lános adómorál.) Az így nyert adatokat összesítették a műkövesek pénztárkönyveivel. Az esetek 90 százalékában nagy eltérések jöttek ki! A mesterek rendre elfelejtettek számlákat adni, a könyvben szereplő összegeket nem tudták bizonylattal alátámasztani, sok munkát be sem írtak. A hivatal a lakosság adatait fogadta el az adó 'kiszámításához. * * * Végezetül dr. Vidó Istvánt, az illetékhivatal vezetőjét arról kérdeztük, hogy 1985 januárjától az eddigieken kívül milyen feladatokat lát majd el az illetékhivatal. — Január elsejétől az úgynevezett szellemi foglalkozásúak adóját a hivatal állapítja meg. Eddig ez a helyi tanács feladata volt. (Az adóbevallásokat január 15-ig kell elküldeni.) Ugyanez vonatkozik azokra, akik egyéb jövedelemadó alá eső tevékenységet folytatnak. Például lakást, vagy garázst adnak bérbe. A másik változás az, hogy elkezdjük az ösz- szes, nem munkaviszonyból származó jövedelmek összevonását. Jelenleg ha valakinek nem munkaviszonyból származó tevékenysége után pénzt fizetnek, akkor ebből az összegből levonják az adót. De ha valaki több ilyen tevékenységet folytat, akkor nem progresszíven adózik. 1985-ben elkezdjük a nem munkaviszonyból származó jövedelem összevonását, ami utmi progresszíven 'kell adózni. Remélem, a különböző kifizető szervek sem feledkeznek meg arról, hogy a ’84- es jövedelmek után már így kell adózni, és időben szolgáltatják az adatokat. Lovász Sándor Munkavédelem. E fogalom sok mindent kifejez. Talán az a legszembetűnőbb, hogy a biztonságos munka feltételeiről, a balesetek megelőzéséről mind több állami, minisztériumi, főhatósági jogszabály, utasítás lát napvilágot. Nem lehet ezen csodálkozni, hiszen a védőeszközök, védő- és munkaruhák a termelőmunka elengedhetetlen kellékei. Ezekről akkor beszélünk, ha gond van velük. Az anyagbeszerzők, a raktárosok és a munkavédelemmel foglalkozók a megmondhatói, hogy milyen keserűséget okoz egy-egy hiánycikk, a rossz minőség és az elfuserált méret. * * * Az egyéni védőfelszerelések, védő- és munkaruhák ellátását a munkavédelmi felügyelőségek rendszeresen ellenőrzik. Megyénkben legutóbb 1984 elején készült ilyen felmérés. A tapasztalatokról Volentinyi Mártont, a megyei munkavédelmi felügyelőség munkatársát kérdeztük. — Elöljáróban annyit: az egyéni védőeszközök gyártásáról, forgalmazásáról és fel- használásáról a 3/1979. sz. egészségügyi minisztériumi rendelet intézkedik. Ezek szerint ilyen eszközöket, felszereléseket gyártani és forgalomba hozni csak az Országos Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetének engedélyével lehet. Minden terméken rajta kell lennie a típusszámnak, a minőséget tanúsító jelnek. Ha ez hiányzik, megtiltjuk az árusítást. A már említett ellenőrzéskor derült ki, hogy a rédicsi Vetés Népe Termelőszövetkezet által gyártott munkaövökön nem volt azonosító jel és típusszám. Ugyanilyen hibát követett el a Salgótarjáni Üveggyár, amikor az azbeszt-bőr fatalpú védőcipőt, illetve a hőszigetelő papucsot enélkül hozta forgalomba. A Romániából importált gumicsizmákat a Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat nagyobb mennyiség megrendelésekor közvetlenül szállítja, ezért ezeken sem volt a megkülönböztető jelzés. Ugyanakkor a minőséggel sem lehetünk elégedettek. A munkavédelmi felügyelő így vélekedik: — A vállalatoknál, szövetkezeteknél tartott vizsgálat során több hiányosságot tapasztaltunk. A dolgozók és a szakemberek elmondották, hogy az esőkabátok és -köpenyek könnyen átáznak. A köpenyeket a Munka- és Védőruhaipari Szövetkezet készíti, amelyek el vannak látva minőségi jellel. Több helyen elégedetlenek voltak a gumicsizmákkal. A Duna- földvári Gumiipari Szövetkezet 9252 számú terméke gyorsan elkopik, kényelmetlen, nem csúszásgátló, könnyen kilyukad. Kifogásolták, hogy a budapesti székhelyű Ti- máripari Szövetkezetben gyártott bőr-, illetve bőr-vászon kesztyűk hamar elszakadnak a varrásnál. Ráadásul nem látták el típusszámmal és azonosító jellel. Vagy itt van az úgynevezett TA- CSI-védőruha, amelyet a halászok használnak. Ezeket a Hupó—Plasztik 1. számú hegesztőüzeme gyártja. A ruha műanyagból készült, a víznek ellenáll, de az illesztéseknél átereszti a vizet. Ezenkívül sérülékeny, a javítása nehézkes. A biharug- rai halgazdaságban használnak még olasz gyártmányú gumioverállokat, amelyek drágák. Nincs felsőrészük, a rossz szabás miatt a halászt akadályozza a munkában. * * * De nézzük, hogyan tölti be feladatát a kereskedelem? Mint ismeretes, megyénkben is kijelölték azokat az áruházakat, szaküzleteket, ahol védőfelszereléseket, védő- és munkaruhákat árusíthatnak. A munkavédelmi felügyelőség 9 üzletben tartott ellenőrzést 1984 tavaszán. Megállapították: különböző bőrárukat, védősisakokat és légzésvédőket lehetett kapni. A légzésvédőkhöz szükséges szűrőbetétek azonban nem voltak kaphatók mindenütt. Gond van a hideg ellen védő ruhák forgalmazásával is. A vattakabátok és -mellények védőruhák is, a kereskedelem és ezáltal a vállalatok munkaruhaként árusítja, illetve kezelik. Ezért nincsenek ellátva minőségi jelzéssel és típusszámmal. A hazai gyártmányú kétrészes munkaruhák többsége a dolgozók szerint használhatatlan. Mosáskor összemegy, a varrásnál szétszakad, nem tartja a színét. Valamivel kedvezőbben minősítették a kínai és a bolgár munkaruhákat. Ezek viszont műszálasak, ezért védőruhaként nem szabad kiadni. A vizsgálat óta több hónap telt el. Kíváncsiak voltunk a mostani körülményekre. A munkavédelmi felügyelő kíséretében felkerestünk néhány kijelölt üzletet. A benyomások vegyesek, nagy változásról nem tudunk beszámolni. Az orosházi Csillag Áruházban például az eladó nem tudta, hogy a csehszlovák gyártmányú esőkabátot nem árulhatja védőruhaként. Ami még ennél is elszomorítóbb: fogalma sem volt arról, hogy mit jelent a kutatóintézeti embléma, egyáltalán van-e ennek jelentősége. A munkavédelmi bakancsok is ott lógtak a többi lábbeli között. Felirat, tájékoztató tábla sehol. Az áruház igazgatója bevallotta: — Katalógus nincs az osztályokon, amelynek a segítségével azonosítani lehetne a minőséget, a típust. Nem tudjuk, hogy honnan lehet ilyet szerezni. Egyébként leginkább lakossági védő- és munkaruhákkal foglalkozunk, a közületek zöme a fővárosban vásárol. Természetesen néhány vállalattal, üzemmel tartjuk a kapcsolatot, ha igény van rá, megrendeljük az árut, de nagyobb készletezésre nem vállalkozhatunk. — Mi' a véleménye az ellátásról? — Az idén csökkent a hiánycikkek száma. Több esőkabátot, munkaruhát kaptunk, gumicsizmák közül csak a fehér színűből nincs elegendő. Baj van viszont a gumi talpú bakancsokkal. Havonta mindössze 60 párat tudunk beszerezni, ez nagyon kevés. * * * Az Univerzál 61. számú háztartási boltjában a raktár mélyén porosodnak a védőkesztyűk, a lábszárvédők. Semmi nem utal arra, hogy ebben az üzletben védőeszközöket lehet vásárolni. A szomszédos mezőgazdasági szaküzletben a Hermes ÁFÉSZ-től kapott permetező védőöltönyön nem találtuk a kutatóintézet engedélyét, a felügyelő a terméket kivonta a forgalomból. Mezőkovács- házán, a Mozaik Áruházban tábla jelezte, hogy itt lehet kiválasztani az egyéni védő- felszereléseket. Az áruház helyettes vezetője mondta: — A kijelölés után felvettük a kapcsolatot a MŰ- ÁRT-tal, 60 céget megkerestünk és mintegy 20 cikket ajánlottunk, amíely az alapellátást szolgálja. Csupán két vállalat jelentkezett. Pedig 10 ezer forinton felüli vásárláskor díjmentesen hazaszállítjuk az árut. Azért megy a bolt. Megrendeléseink 80 százalékát kielégítik. Sajnos, nincs elegendő szilánkmentes védőszemüveg, gumi- és műanyag kesztyű, olcsóbb fóliakötény. Szerződést kötöttünk a Pécsi Kesztyűgyárral, január 1-től az összes ilyen terméket forgalmazzuk. Gyulán, az ÁFÉSZ 11. számú vas-műszaki boltjában a napicikkek megtalálhatók, de több kellene lánckesztyűből, lábszárvédőből. Érdekes, hogy az előbbi termékből Kovácsházán bőven akad, az utóbbit pedig az orosházi háztartási boltban nem tudják eladni. Ugyanakkor ebben az üzletben sem fordítottak túlságosan nagy gondot a propagandára. Ezért egyértelműnek látszik az a megállapítás, hogy a kiskereskedelmi boltokban az eladók nem rendelkeznek szakmai ismeretekkel, nincs szakirodalom, csak azokat a cikkeket rendelik meg, amelyeken minél hamarabb túladnak. Az információ hiánya miatt ember legyen a talpán, aki kiismeri magát, hogy mit hol lehet kapni. A békéscsabai ÁFÉSZ 1980-ban megnyitott ugyan egy munkaruházati szaküzletet, de itt védőfelszereléseket nem árusítanak. A Munkaruházati Kereskedelmi Vállalattal közösen üzemeltetett bolt 1984- ben 30 millió forint forgalmat ért el. Az üzlet viszont elavult, kicsi, teljesítőképességét aligha lehet fokozni. A közeljövőben nem számíthatunk arra, hogy minden igényt kielégítő munkavédelmi eszközöket árusító szaküzlet épül a megyében. Az anyagbeszerzők továbbra is járják az országot, gépkocsijaik falják a kilométereket, keresgélnek, kutatnak. Több-kevesebb sikerrel. Ezért az elkövetkezendő években arra lesz szükség, hogy felkészültebben, össze- hangoltabban dolgozzanak a gyártók, a forgalmazók és a felhasználók. Seres Sándor A békéscsabai munkaruházati boltban évente 30 millió forint a forgalom Milyen az adómorál?
