Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-15 / 294. szám
NÉPÚJSÁG 1984. december 15., szombat Ülést tartott a megyei pártbizottság Szabó Miklósnak, a megyei pártbizottság első titkárának az MSZMP Központi Bizottsága 1984. december 14-i üléséről szóló részletes tájékoztatója után az 1984. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről, és az 1985. évi feladatokról szóló jelentést a végrehajtó bizottság. nevében, szóbeli kiegészítéssel Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára terjesztette a testület elé. í Az 1984. évi célkitűzések A párt megyei bizottsága az elmúlt év végén az 1984, évi I/ gazdaságpolitikai célkitűzéseit a XII. kongresszus, és az MSZMP KB határozata alapján, a népgazdasági tervvel összhangban jelölte meg. Fő célkitűzésként továbbra isi a gazdasági egyensúlyt javító folyamatok erősítését, a hatékony gazdálkodás növelését, a fizetőképesség fenntartásához való fokozottabb hozzájárulást, és az életszínvonal védelmét irányozta elő. Az irányító párt- és állami szervek részére feladatként határozta meg a gazdaságpolitikai célok megvalósításának fokozottabb segítését, ellenőrzését, az új iránti fogékonyság támogatását, és a'hatékonyság növelését. A társadalmi és tömegszervezetek feladatául a munkaverseny-mozga- lom megújulásának segítését, a felszabadulásunk 40. évfordulójára tett vállalások megvalósítását irányozta elő. Ennek érdekében: a. Az ipari termelési 1—2 százalékos növekedését határozta meg a jövedelmezőbb termékszerkezet kialakítása, a termékek minőségének javítása, a költségek csökkentése mellett. b. A mezőgazdasági termelésben —a hatékonyság egyidejű javításával — 0,5—1,5 százalékos növelés volt a cél az 1982-es évhez viszonyítva. Kiemelt feladat volt az aszály sújtotta gazdaságok pénzügyi problémáinak mérséklése, illetve megoldása. c. Az életszínvonal védelmében a pártbizottság kiemelt feladatként jelölte meg a bérek és jövedelmek, teljesítmények utáni differenciálását, a kiegyensúlyozott alapellátás megtartását, a korszerűbb fogyasztási szerkezet kialakítását, a szolgáltatások színvonalának javítását. Az idei gazdaságpolitikai feladatok teljesítése A megye gazdasága az egyre növekvő, igények és változó körülmények között végezte munkáját. A párt-, az állami, gazdasági, a társadalmi szervek, a megye lakossága nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy — a nehéz feltételek között is — hatékonyabban járuljanak hozzá a népgazdasági egyensúly javításához, az elért életszínvonal megvédéséhez. A vállalatok és szövetkezetek éves tervei a népgazdasági és a megyei célkitűzésekkel összhangban készültek el. A megvalósítás alapvető feltételei az év indításakor adottak voltak, de az év során, főleg a második félévben, a tervezettnél is kedvezőtlenebbül alakultak. Az ipar termelése, az exportértékesítés mennyisége növekedett, de a jövedelmezőség a tervezett alatt maradt. Kedvező, hogy az ipari termelés növekedését meghaladta az export bővülése. Erősödött a jobb minőségű termékek előállítása. javult a technológiai fegyelem, kedvező irányba változott a termelési szerkezet. A működő vállalati gazdasági munkaközösségek eredményesen segítették a termelésben jelentkező szűk keresztmetszetek feloldását, a külső kooperációk csökkentését. Az itt jelentkező jövedelmek ugyanakkor feszültséget is okoztak. A mezőgazdaságot ért súlyos aszálykár miatt a termelő nagyüzemek többségénél a pénzügyi pozíció ismét kedvezőtlenül alakult. Kedvezőtlen, hogy a korábban nagy volument és a hatékonyan termelő üzemeket érte ismételten a legnagyobb kár. Az aszály következményeinek kigazdálkodása várhatóan több évet vesz igénybe. Az északi térségben levő belvíz-veszélyeztetett üzemek gazdálkodása viszont javult. A nehezedő értékesítés, az alacsony exportárak, és az exportálható mezőgazdasági termékmennyiség csökkenése miatt a mezőgazdasági konvertibilis exportárualap tovább csökkent. Az őszi betakarítású növényi kultúrák kiesését a rekord búzatermés és a növekvő állattenyésztési bevétel sem ellensúlyozza. A munkaerő-gazdálkodás feszültségei nem csökkentek. Az építőiparban, a kereskedelemben, a közlekedésben a létszámcsökkenés lelassult. A mezőgazdaság létszámfogyása tovább tart, üteme a szövetkezeti szektorban lassul, az állami ' szektorban — az előző évi növekedést követően — közel 2 százalékkal csökkent. A foglalkoztatottak létszámmozgását befolyásolta az alacsony kereseti es bérnövelési lehetőség. A termelőeszközök kihasználását, a túlórák számának emelését, a szűk kapacitásokat némileg enyhítették a gazdasági kisszervezetek működései. A termelés jövedelmezőségét továbbra is a differenciáltság jellemzi. Az ipari termelés mennyiségének 4 százalék körüli növekedése ellenére a jövedelmezőség 20 százalékkal csökken. Az értékesítési nehézségek, a külpiaci alacsony árak, a termelés költségeinek folyamatos növekedése, a második éve tartó súlyos aszály a gazdasági egységek jövedelmezőségét kedvezőtlenül befolyásolták. A beruházásokra fordított összeg — folyóáran — több, mint IC százalékkal növekedett. Elsőbbséget kaptak a központi programokhoz kapcsolódó beruházások. A célcsoportos beruházások növekedése nagyobb arányú, a termelő egységek fejlesztései jelentősen csökkentek. Ebben közrejátszott az utólagos forráselvonás és az aszálykár. A tanácsi fejlesztések, a<r infrastrukturális beruházások a tervezettnek megfelelően alakultak. Különösen a földgázhálózat bővítésében történt előrelépés, amelyhez jelentős segítséget nyújtottak a gazdálkodó szervezetek és a lakosság. Az iparban az I—III. negyedévben elért 6,3 százalékos növekedés után lassulás következett be, de 4 százalékhoz közeli növekedés várható. A termelés azokban az iparágakban növekedett átlagot meghaladóan, amelyek megyei nyersanyagbázisra épülnek (kőolaj- és földgázkitermelés, építőanyagipar, élelmiszeripar). Az ipari termelés bővülésében meghatározó szerepe volt az export dinamikus növekedésének. Azonban negatívan hatott, hogy a külpiaci értékesítés kedvezőtlen devizaárakon valósult meg, különösen az élelmiszeriparban. Az ipari egységek termelése és jövedelmezősége is differenciáltai alakult. A termelés összetétele mind jobban igazodott a kereslethez. Az értékesítés növekedése elsősorban exportorientáltságú volt. A helyenkénti kapacitáshiányt eredményesen csökkentette a kisszervezetek működése. A szövetkezeti ipar 4,5 százalékkal növelte termelését, a tanácsi ipar elmaradt a tavalyi teljesítményétől. A mezőgazdasági üzemek az 1984-es évet kedvezőtlen pozícióból indították. Az aszályos időjárás ez évben is folytató- . dott, amely a növénytermesztés célkitűzéseinek teljesítését akadályozta. A sokéves átlaghoz képest jelen időszakig 31 százalékkal kevesebb csapadék hullott. A gabona vetésterülete 2,2 százalékkal növekedett az 1983-as évhez viszonyítva, ezen belül a kukorica 6,7 százalékkal nőtt, míg a búza vetés- területe valamelyest mérséklődött. A gondos emberi munka, és a még időben érkezett csapadék — kalászosokból — rekordtermést eredményezett. Az őszi betakarítású növények helyzete — a nyári csapadékhiány miatt — kedvezőtlen. Az öntözött terület nagysága közel 4 ezer hektárral növekedett. A megye állattenyésztése ez évben is dinamikusan fejlődött. A vágóállat-termelés is tovább emelkedett. A hús minősége alatta marad a külpiaci igényeknek. A takarmány- gazdálkodás jelentős figyelmet igényelt. A táp- és szemes- termény-ellátás folyamatos volt. A tápokban — központi intézkedésekre — a kukorica részaránya ’ korlátozott volt, emiatt az energiaszint csökkent, a fajlagos abrakfelhasználás viszont nőtt. A mezőgazdasági nagyüzemek pénzügyi helyzete — az aszálykár következtében — jelentősen romlott. A költségek 1982. évhez viszonyítva 15,2 százalékkal növekedtek. Pénzügyi hiány 15 üzemben várható. A kiesések mérséklésére — a központi segítségen túl — a megyei tanács földadó-elengedést, illetve -mérséklést eszközöl. A mezőgazdasági nagyüzemek többségükben tartalékaikat felhasználták, fejlesztési lehetőségeik beszűkültek. A megye mezőgazdaságában 1983- ban 12 százalékkal, 1984-ben várhatóan 17 százalékkal kevesebb beruházás valósul meg, mint 1982. évben. A beruházások csökkenése számottevő, veszélyezteti a megfelelő termelési színvonal tartását, a már elért hozamok stabilizálását. A nullára leírt állóeszközök állománya több mint 3 milliárd forintra emelkedett. Az energiaracionalizálási program terv szerint alakult. A meliorációs beuházás kedvező körülmények között folytatódott, a kitűzött feladatok teljesítve lesznek. Az ipari kiegészítő tevékenység mérsékelten tovább bővült. Közlekedés területén a vasúti és közúti személyszállítás még mindig nem éri el a múlt évi tarifaemelés előtti szintet. Az utasforgalom a személyvonatokon csökkent. A közúti és vasúti járműpark műszaki állapota romlik. Több közűiét vállalkozik közhasznú személyszállításra. A vasúti teherszállítási feladatok meghaladják a múlt éviekét. A közúti áruszállítás a terméseredmények és gazdasági helyzet alakulása következtében csökkent. Az útfenntart4s és -korszerűsítés a tervezett szinten alakult. A kereskedelemben — összehasonlító árakon — a forgalom 1,5 százalékkal csökkent. Valamennyi árufőcsoport forgalma mérséklődött, legjobban- a ruházati cikkeké. Alapvető élelmiszerekből folyamatos volt a kínálat. Iparcikkekből nem javult sem a mennyiségi, sem a választéki kínálat. A vegyes iparcikkek közül tartós hiánycikk volt a színes televízió, a robogó, a villanybojler, villamosszerelési anyagok. Az építőanyagokból az ellátás alig javult, a szénellátás problémái növekedtek. A kiskereskedelmi forgalomból a szerződések 3,7 százalékos, a vendéglátóhelyek esetében 50 százalékos részarányt képviselnek. A lakosság pénzbevétele várhatóan meghaladja az egy évvel korábbi 7,4 százalékos növekedési ütemet. A bér- és bér jellegű bevételek a termelőszövetkezetekben kifizetett jövedelmekkel közel azonos mértékben, 4, illetve 3,6 százalékkal növekednek. A mezőgazdasági termékértékesítési bevételek dinamikusan nőttek. A lakosság betétállománya mintegy 7 százalékkal, a hitel- állomány közel 13 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A lakosság pénzmegtakarítása kisebb volt. Az állami erőforrásból épített lakások száma időarányosan megfelel a tervezettnek. A magánerős lakásépítés 11 százalékkal marad el az előző évtől. Csökkent a családi ház építésére felvett hitelek száma. A pártszervezetek gazdaságszervező munkájában a segítő és ellenőrző tevékenység elfogadható színvonalú volt. Az állami szervek a feladatvégrehajtást megfelelő színvonalon koordinálták, ellenőrizték és segítették. A társadalmi és tömegszervezetek mozgalmi eszközeiket helyesen alkalmazva a növekvő gazdasági követelmények teljesítését jól segítették. Az MSZMP XIII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaver- seny-mozgalom kedvező hatást gyakorol a mozgalom megújulási folyamatára. A verseny kiszélesedését jelzi, hogy új munkabrigádok alakultak, több vállalat biztosított lehetőséget -a termelőegységek közötti versenyhez. A vállalások tartalma összhangban van alapvető gazdaságpolitikai céljainkkal. A Békés megyei Népújság tájékoztatásaival jól szolgálta a gazdaságpolitikai célok végrehajtását. Hz 1985. évi gazdaságpolitikai feladatok súlypontját — az MSZMP KB 1984. decemberi határozata alapján — továbbra is a népgazdasági egyensúly javításához és az életszínvonal védelméhez való hozzájárulás képezi. A célkitűzések megkövetelik a versenyképesség fokozását, az exportárualap minőségének javítását, a piaci lehetőségek kihasználását. A feladatok megvalósításának az eszköze a hatékonyság javítása, a tartalékok fokozott feltárása. A gazdasági növekedés élénkítése csak több követelmény egyidejű érvényesítésével valósítható meg. A gazdásági erőforrásokat elsősorban a műszaki színvonal emelésére, a technológiák korszerűsítésére, az anyag- és energiafelhasználás racionalizálására kell fordítani. A követelményekhez való jobb alkalmazkodás érdekében nagyobb figyelmet és erőket kell összpontosítani a gazdaság szerkezetének korszerűsítésére, jövedelemtermelő képességének fokozására. Javítani kell a vállalatok közötti termelési és fejlesztési együttműködéseket. Növekvő szerepet kell kapnia az emberi alkotóerő kibontakozásának. A munkahelyi demokrácia továbbfejlesztésével fokozni kell a dolgozók részvételét a gazdálkodással összefüggő döntések előkészítésében, meghozatalában és a végrehajtásban. Az új vállalatvezetési formákra való áttérést is fel kell használni — az érintett gazdasági egységeknél — a vezetés, a gazdálkodás demokratizmusának további szélesítésére, tartalmi erősítésére. El kell fogadtatni a végzett munkával arányban álló nagyobb jövedelemkülönbségeket, s harcolni kell az ügyeskedő, nyerészkedő cselekmény, illetve szemlélet ellen. A népgazdaság helyzetéből adódóan a beruházási források nem bővülnek, ezért biztosítani kell a meglevő fejlesztési pénzeszközök ésszerű felhasználását. Fontos feladat a január 1-től fokozatosan életbe lépő új gazdasági és pénzügyi szabályozók, által biztosított lehetőségek jobb kihasználása. Az ipar termelésének növekedését a piaci lehetőségek és a termelés feltételeinek figyelembe vételével — differenciáltan — átlagosan 2,5—3 százalékban lehet meghatározni. A termelésnövekedésnek elsősorban a jövedelmezőség, a konvertibilis export fokozását kell biztosítani. A gazdasági és pénzügyi szabályozók biztosította lehetőségek alkalmazásával kiemelten figyelmet kell fordítani a jövedelmezőbb termékszerkezet kialakítására, fejlesztésére, a minőség javítására, a költségek további csökkentésére. A munkaerő-gazdálkodásban alkalmazni kell a vállalati érdekeket jobban szolgáló, az anyagi értékek növelésében élenjáró dogozók és vezetők anyagi, erkölcsi megbecsülését. Tovább kell szigorítani a vállalati együttműködés fegyelmét. A nehéziparban a szénhidrogén-kutatást és -termelést a központi programok határozzák meg. A gépipar termelésnövekedését elsősorban az export bővítésével kell biztosítani. A gépipari gazdasági társaság munkáját az együttműködés szélesítésével hatékonyabbá kell tenni. Az építőanyag-iparban az ellátás biztosításának elsődleges feladata mellett tovább kell fokozni az exporttevékenységet. A könnyűiparban a belföldi igények kielégítése mellett tovább kell növelni a konvertibilis exportot, javítani kell a jövedelmezőségét. Fejleszteni szükséges az együttműködést az alapanyagot, félkész terméket gyártókkal, a külkereskedelemmel, a melléküzemágakkal, a bedolgozókkal. A ruházati iparban javítani kell a piackutató, a gyártmányfejlesztő és közgazdasági munkát. Az élelmiszeriparban a termelés növekedése érje el a 2 százalékot. Növelni szükséges a gazdaságosan exportálható termékek mennyiségét és minőségét. A választék bővítésével, a feldolgozottsági fok növelésével, a csomagolás minőségével fokozni kell a piaci versenyképességet. A minőség javulása jusson kifejezésre a külpiaci árakban. Feli kell tárni új piaci lehetőségeket, szorgalmazni kell a gazdaságos piaci értékesítést. Ennek érdekében szorosabb együttműködést kell folytatni az alapanyag-termelő, a feldolgozó és az értékesítő vállalatok között. Az építőipar területén a lakásépítésben érvényesíteni kell az anyagi érdekeltség lehetőségeit az anyag- és egyéb költségek csökkentésére. Azokat a kivitelező szervezeteket, amelyek magánlakás-építést saját kockázatra vállalnak, kapjanak tanácsi, takarékpénztári és egyéb segítséget. A megye mélyépítési kivitelezésében kialakult versenyhelyzetet ki kell bővíteni egyes kommunális, ipari beruházások és felújítások területére is. A fővállalkozási rendszer kialakítása esetenként indokolt. A megyei koordinációs szervezet fokozottabban járuljon hozzá a beruházók, tervezők, kivitelezők együttműködéséhez. A mezőgazdaságban a termelést a hatékonyság és a minőség javításával 2—2,5 százalékkal kell növelni az 1984-es évhez viszonyítva. Továbbra is fő feladat — a belföldi ellátás biztosítása mellett ■**- az exportárualapok növelése, a gabona- és húsprogram teljesítése, a komplex melioráció tervezett ütemű megvalósítása. Kiemelt figyelmet kell fordítani a föld hatékonyabb kihasználására, a tervezett beruházási program megvalósítására. A pénzügyileg nehéz helyzetbe került gazdaságok folyamatos segítése. Kiemelt cél az elért termelési eredmények növelése, illetve stabilizálása, a jövedelmezőség javítása. A növénytermesztés termelése 6-7 százalékkal növekedjen az 1984. évi szinthez képest. Kiemelt feladat a kukorica volumenének növelése, a búza termelésének szinten tartása. A hibrid vetőmag Jpiztosítása. A cukorrépa és a napraforgó hozamának a növelése, a minőség további javítása. A kertészeti termékek választékának bővítése, a gazdaságosság biztosítása. Tovább kell javítani a gyepgazdálkodás színvonalát, a melléktermékek hasznosítását. Az állattenyésztés termelése az 1984. évi szinten alakuljon. Kiemelt feladat az exportárualap biztosítása, a minőség javítása, a piaci igények kielégítése. A sertéslétszám szinten tartása a cél a minőség egyidejű javítása mellett. A szarvas- marha és a juh növelése indokolt. El kell érni, hogy a szarvasmarha a háztájiban ne csökkenjen, a juh viszont növekedjen. A piaci igényeknek megfelelően folytatódjon a fajtaátalakítás. A baromfitermelés növekedését a kedvezőbb piaci igényekhez kell igazítani. Nagyobb figyelmet kell fordítani a kisebb bevételeket nyújtó (nyúl, galamb, toll) termelésének a növelésére. Biztosítani kell a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelésének további minőségjavítását, a nagyüzemek segítségét. Az alaptevékenységen kívüli tevékenység növekedése érje el, illetve haladja meg az országos 3-4 százalékos ütemet. Biztosítani kell, hogy a jövedelmezőség szintje legalább érje el az alaptevékenység jövedelmezőségének mértékét. Űj kiegészítő tevékenység beindításánál a személyi és tárgyi feltételeket jobban kell biztosítani. A kereskedelem és vendéglátás alapvető feladata a kiegyensúlyozott alapellátás megőrzése, a változó vásárlóerő igényeihez igazodó árukínálat biztosítása. A fogyasztási szerkezet fokozott figyelemmel kísérése, a differenciált jövedelmek ésszerű elköltése feltételeinek javítása, a kereskedelem számára alapvető politikai feladat. A közlekedés területén javítani kell a személyszállítás feltételeit. Biztosítani szükséges az utazás kulturáltságának lehetőségét. A járműpark kihasználása, a szállítók együttműködésének fokozása kiemelt feladat. Nagyobb gondot kell fordítani az utak állagának megőrzésére; javítására. A tanácsi fejlesztések kiemelt feladata az állami célcsoportos lakások növelése, a fiatalok lakásellátásának javítása, a magánerős lakásépítés telekellátásának további segítése, a vízminőség-javító telep üzembe helyezése. Az egészségügyi és oktatási beruházásokat, valamint a lakóház-felújítási tevékenységet ugyancsak fontos feladatnak kell tekinteni. A helyi tanácsi fejlesztések megvalósulása érdekében jobban kell alapozni a lakosság összefogására, az öntevékenység bővítésére. A pártszervezetek gazdaságszervező munkájukban törekedjenek továbbra is a gazdaságpolitikai célok megvalósítását segítő eszközrendszer tökéletesítésére, az új vállalatirányítási formák beindítására. A párt-, az állami és tömegszervezetek együttes feladata, hogy az új gazdasági és pénzügyi szabályozók gyakorlati alkalmazása eredményesen szolgálja a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtását. Az állami szervek a feladatvégrehajtást folymatosan ellenőrizzék, és a kedvezőtlen folyamatokra gyorsan reagáljanak. A társadalmi és tömegszervezetek sajátos mozgalmi eszközeikkel mozgósítsák tagságukat a gazdasági feladatok végrehajtására. A kedvező politikai légkör biztosításában — a pártszervezetekkel együttműködve — tegyenek további erőfeszítéseket. A munkaverseny-mozgalom megújulásában segítsék az új kezdeményezéseket, azok elterjesztését. Segítsék a XIII. kongresszus és hazánk felszabadulásának tiszteletére folyó munkaverseny sikeres befejezését.
