Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-15 / 294. szám

o ♦ 1984. december 15., szombat A 2. b osztályban Bozóné Leszkó Katalin és Novak Pálné tanítja az iskolaottbonos gyere­keket, a tesztlapot ők is megkapják Fotó: Gál Edit Hol fáradnak el a gyerekek? KÖJÁL-vizsgálat az iskolában Buzgó figyelemmel hajol­nak egy tesztláp fölé a kis­diákok a Békéscsabai 11-es számú Általános Iskolában. Délután négy óra van, s a feladat az, hogy a sok apró négyszögből válasszák ki, húzzák át a hasonlókat. Fi­gyelem- és fáradtságmérő gyakorlat ez, amelyet mosta­nában reggel és délután, a tanítási idő végén oldanak meg a gyerekek. Bélteky Csabáné, a Békés megyei KÖJÁL gyermek- és if júsághigiénés osztályának megbízott vezetője tájékoz­tatott bennünket legújabb vizsgálatukról: — Az Or­szágos Közegészségügyi In­tézet és az Országos Peda­gógiai Intézet közös vizsgá­latának célja választ keres- • ni a kérdésre, hogy az isko­laotthonos vagy a napközi otthonos oktatási forma a fárasztóbb a kisgyermekek számára. Négy megyében; köztük Békésben mérik fel a KÖJÁL-osok ezt a témát. Mi két békéscsabai iskolá­ban végzünk elemzéseket, a 10-es számúban a napközise­ket, a 11-es számúban az • iskolaotthonos gyerekeket keressük meg. — Ez a vizsgálat egybe­esik a minisztériumival — magyarázza Szalavári Györgyné, a 11-es iskola megbízott igazgatója. — Ugyanis a szakfelügyeletünk ezekben a napokban láto­gatja a megye iskolaottho­nos osztályait, és a gyerme­kek egész napos foglalkoz­tatásáról gyűjtik a tapasz­talatokat. Az iskolaotthonos formát az 1969/70-es tanév­ben vezettük be. Kezdetben a szülők körében nem ara­tott osztatlan sikert az el­képzelés. Ma már olyan kedveltté vált, hogy nem is tudunk napközis osztályt in­dítani. Apróbb változtatá­sokra persze szükség van, például félév után néhány osztályban „blokkosítjuk” a szabad időt, így hosszabb kirándulásokra (színház-, mozi-, múzeumlátogatások­ra) is eljuthatnak a gyere­kek. A KÖJÁL-felmérés során megkérdezték a szülőket is: fáradtak-e gyerekeik, ami­kor hazamennek, kell-e még otthon is tanulniuk? A szü­lők változtatási javaslatai nem az oktatási formára, ha­nem elsősorban a tananyag tartalmi részére, esetleg a módszerekre vonatkoztak. A vizsgálat másik része a gyermekek körében történik tesztlapokkal. Érdekes kö­vetkeztetéseket lehet máris levonni, bár az érdemi elem­zéseket a négy megye be­futó adatai alapján végzik majd el. Az iskolaotthon­ban oktató pedagógusok egyike sem szeretne vissza­térni a napközis formához. A gyermekek figyelmének alakulásában pozitív és ne­gatív jelenségek mindkét formában tapasztalhatók. Például az iskolaotthonban van úgy, hogy néhány gye­rek fogékonyabb délután, mint a reggeli, a délelőtti órákban. Esetleg otthon nem feküdt le időben, az iskolai pihentető ■ órák, félórák so­Ez a kisfiú még tud figyelni rán viszont regenerálódott a szervezete. Itt ugyanis vált­ják egymást a tanítási, a felkészülési órák, és a fel­üdülést hozó szabadidős­foglalkozások. Az őket ne­velő két pedagógus munká­ja hétről hétre úgy alakul, hogy ugyanaz a nevelő vég­zi a tanítást és a felkészí­tést. így önmaga módszerei­nek eredményességét is le­mérheti. Voltak gyerekek, akiknek előnyösebb a ha­gyományos napközi otthonos oktatási forma. A 11-es szá­mú általános iskolában 4—8. osztályosig az iskolai nevelés klubnapközis formában foly­tatódik. így a 754 tanuló közül 620-nak tudnak egész napos foglalkoztatást bizto­sítani. Nagyon fontos dolog ez a munkáskerületnek szá­mító Erzsébethelyen, ahol napközben a szülők szinte mindnyájan dolgoznak. ■MHHBHHMwaaani — Vizsgálatunkhoz olyan iskolákat kellett keresnünk — folytatja Béltekyné —, ahol jók a közegészségügyi feltételek és nincs nagy tö­meg. Felmérhetőek, átlát­hatók az oktatási-nevelési viszonyok, a gyerekek rea­gálásai. A 10-es és a 11-es iskolában 3—3 osztályban jártunk, 2—2 hétig Tar Mi- hályné és Szászné Győré Katalin kolléganőmmel. A közegészségügyi intézetnek elküldjük az iskolák óra­rendjét, a szülők vélemé­nyét, a tesztlapokról készült táblázatokat, s az iskolahi­giénés állapotról szóló, je­lentésünket. Mindezek alap­ján összegzik majd a ta­pasztalatokat. A végered­mény mindenképpen a gyer­mekek érdekét szolgálja. Olyan módszerek, oktatási formák elterjesztése a cél, ahol kevésbé fáradnak el, mégis eredményesen tanul­nak. • Bede Zsóka Közgyűlés Magyarbánhegyesen az Egyetértés Tsz-ben (Tudósítónktól) A magyarbánhegyesi Egyet­értés Tsz december 13-án, csütörtökön közgyűlést ren­dezett. Tóth Máté, a szövetkezet elnöke tájékoztatta a tagsá­got a vezetőség éves mun­kájáról. Beszámolója hűen értékelte az ágazatok mun­káját, szólt a gazdasági ne­hézségekről, a várható ered­ményekről. A mezőgazdasági alaptevékenységekkel fog­lalkozó szövetkezet az idén 7 tonnás hektáronkénti ter­mésátlagot ért el őszi búzá­ból, kedvező önköltséggel. A nyári aszály leginkább a ku­koricát sújtotta, ebből a nö­vényből a tervezettnél ki­sebb terméseredményt értek el. A többi növénytermesz­tési ágazat, valamint az ál­lattenyésztés a betervezett eredményekkel zárt, vala­mennyi őszi mezőgazdasági munkát időben és jó minő­ségben elvégeztek. Ez alkalommal adták át a Kiváló Szövetkezeti Dolgo­zó, valamint a törzsgárda szövetkezeti tag kitüntetése­ket. A közgyűlés igazolta, hogy a szövetkezet vezetői a tagsággal egységet alkot­va jó irányban haladnak. Kitlinger János Aj klub lányoknak, asszonyoknak (Tudósítónktól) A mezőberényi Petőfi Sándor Művelődési Központban a kö­zelmúltban alakult meg a Lá­nyok, asszonyok Klubja. Az el­ső foglalkozáson az ünnepi te­rítés fortélyaival, az italok és fűszerek világával ismerkedtek az érdeklődők. A meghívott ven­dégek — Kátai Gyuláné, Har­mati László és Újhelyi József — sütemény- és különleges olasz recepteket is közreadtak. A következő klubösszejövetel tegnap, pénteken volt a műve­lődési központban. A karácso­nyi hangulat megteremtéséhez, az ajándékok díszcsomagolásá­hoz nyújtott segítséget és ötle­teket az ünnepi díszítések be­mutatásával a meghívott, Ma- dari Gáborné. _ _ « Sz. Sz. E. — 1 — ----------------- m...................................... ......................................m...................................................................... •" " 1 D ivat-előrejelzés ............................................... ■■ ........V...... - .............» A z idén éppen tíz eszten­deje annak, hogy megala­kult a Magyar Divat Inté­zet. Akkor, 1974 táján már csaknem minden európai or­szágban működött hasonló szervezet, nem késlekedhet­tünk mi sem létrehozásával. Az, hogy szükség van rá, nem vitás. A divat is szak­ma, amit hozzáértően, jól kell művelni, és ez legin­kább az erre specializáló­dott szervezetnek áll módjá­ban. Még a nagyobb vállalatok sem tehetik meg, hogy ott legyenek minden jelesebb divatbemutatón, hogy pusz­tán saját erejükre hagyat­kozva szerezzenek informá­ciókat. A divatintézet hiva­tott arra, hogy mindezt megtegye, s ennek megfele­lően segítse, alakítsa a könnyűipari üzemek terme­lését. Budapesti beszélgetés — A divatintézet — mond­ja Vámos Magda, az intézet művészeti vezetője, akivel az Intercontinentál szálló­beli divatbemutatón beszél­gettünk nemrégiben — más feladatot kapott, mint jog­elődje, a felszabadulás után alakuló divatközpont. Egyik alapvető célunk a szakmák közötti koordinálás, tehát — amennyire lehet — összhan­got teremteni a különféle öltözködési cikkeket gyártók között. Ehhez az kell, hogy körülbelül másfél esztendő­re előre tudjuk a divatot. — Ez meglehetősen nehéz dolog lehet, hisz a divat­hoz ilyen szavak kapcsolód­nak, mint: szeszélyes, kiszá­míthatatlan, gyorsan válto­zó... — Igen, szeszélyes és gyorsan változó, de talán nem kiszámíthatatlan. A Ma­gyar Divat Intézet jó né­hány külföldi szervezetnek tagja (például: Nemzetközi Pamut és Gyapjú Iroda) ahonnan rendszeresen ka­punk információkat, prog­nózisokat, hogy milyen irányzatok kerülnek előtér­be. Most egyébként, ahogy a bemutatón is érzékelhettük, a huszas évek divatja tér vissza. Hódítanak a hosszú kosz­tümök, a kabát olykor combközépig, sőt lejjebb ér. A szoknya, bár divat a rö­vid is, inkább térden alul végződik. Gyakori az elöl, illetve oldalt gombolással záródó fazon. Mindehhez egészen bő, esetleg csípőn övvel, vagy egyéb módon összefogott felsőrészt aján­lanak a modellkészítők. Hz Intercontinentalban A ruhák könnyű, termé­szetes anyagokból, pasztell­színekben készülnek. A jen örök divat, kár, hogy a fo­nal beszerzése meglehető­sen nehéz. Ismét divat a selyemkabát, a selyemszövet és ennek csak örülhetünk, mert nagyon szép, elegáns darabok készülhetnek belő­le. — A divatinformációk rendkívül sokba kerülnek — folytatja Vámos Magda —, s szinte csak mint bizonyos nemzetközi szervezetek tag­jai juthatunk hozzá. A tag­sági viszony teszi lehetővé azt is, hogy eljussunk a különféle előre jelző kiállí­tásokra, bemutatókra. Az itt beszerzett információkat az­tán továbbadjuk a velünk kapcsolatban álló vállala­toknak, szövetkezeteknek. Az alapanyaggyártókkal, konfekcióüzemekkel, kellék­készítőkkel közösen hatá­rozzuk meg az öltözködési rendet, a hazai divatirány­zatot. Ezt a folyamatot — az in­formáció megszerzése, befo­gadása, a termék gyártása — nevezik divatmechaniz­musnak. Ennek része a di­vatbemutató, amit minden év novemberében és júniu­sában rendez meg az MDI Budapesten, az Interconti- nentál Szállóban. A szakma, az ipar, a kereskedelem tá­jékozódhat, informálódhat ezeken és persze a majdani vásárlók is. Kelten Gyomaendrődről A novemberi bemutatón — melyen a jövő nyári divat­tal ismerkedhettünk — ta­lálkozhattunk a szakmák közötti koordinációnak egy szép példájával is. Az End- rődi Cipész és a Gyomai Kötőipari Szövetkezet a di­vatintézet tervei alapján kö­zösen készített modelleket mutatott be. — Mindkét szövetkezet kapcsolatban áll velünk, közvetlenül egyik tervezőnk­kel. így született az ötlet, jelenjenek meg közöséh a piacon. A „kötők” ruháihoz csinos, kétrészes együttesei­hez az ENCI készített szín­ben, fazonban illő cipőket, öveket, táskákat. Ezeket, ha jól tudom, már árusítják is egyes Centrum Áruházak. Együtt jelenik meg a pia­con a Pécsi Cipőipari Szö­vetkezet és a Pécsi Bőrgyár, s remélhetőleg több termelő is indít majd hasonló — a vásárlást, és az ízléses öl­tözködést megkönnyítő ak­ciókat. A cél a termékek összhangjának, a harmoni­kus öltözködésnek az előse­gítése, s ebben a divatinté­zet informáló-koordináló te­vékenysége döntő fontossá­gú. Szatmári Ilona Termelési és fogyasztási hitelek Békés megyében az OTP 1983-ban összesen 456 millió forint úgynevezett termelési és fogyasztási hitelt folyósí­tott. Ebből az összegből 127 millió forint mezőgazdasági, 16 millió forint kisipari, kis­kereskedői hitel volt. Ez a 143 millió forint közvetlenül a termelés és a szolgáltatá­sok fejlesztését szolgálta. Bár év végéig még csaknem egy hónap hátra van, mégis vi­szonylag pontosan kiszámít­ható, hogy csökkent-e, vagy nőtt idén a magánszemélyek termelési és fogyasztási hi­teligénye. Az adatokból arra következtethetünk, hogy az ilyen jellegű hitelek összege együttesen eléri majd a 470 millió forintot. A felvett me­zőgazdasági hitelek összege a 137, a kisipari, 'kiskereskedői hiteleké pedig a 20 millió fo­rintot. Mezőgazdasági hitelt me­gyénkben legtöbben háztáji állattenyésztésre vesznek fel. Esetenként 15—30 ezer fo­rintot. A sláger — a sokéves hagyománynak megfelelően — a sertéstenyésztés. Van, aki állatvásárlásra, van, aki takarmánybeszerzésre for­dítja a pénzt. Egy másik je­lentős tétel a baromfite­nyésztéshez kapcsolódott. Ki­lenc mezőgazdasági nagy­üzem és 'két ÁFÉSZ integ­rált baromfitenyésztésbe vont be 200 kistermelőt. Több mint 22 millió forintot vet­tek fel. Van, aki kisállatte­nyésztésbe fogott, vagy kis­gépeket, munkaeszközöket vásárolt. Olyan is akadt, aki a kertjét fejlesztette. A sta­tisztikákból kiderül, a me­zőgazdasági hitelt felvevők száma nem nőtt, de a hitel­összegek emelkedtek, mert változott a vállalkozások nagyságrendje. Kisipari, kiskereskedői hi­telt is szinte pontosan ugyan­annyian vettek igénybe, mint tavaly — december 31-ig várhatóan 200-an — átlago­san 100 ezer forintot. De az átlag nagy szóródást takar, a hitelcéloknak megfelelően. Bakos János, az OTP me­gyei igazgatóságának hitel- osztály-vezetője ezekről a hi­telekről a következőket mondja: — A kisipari, kiskereske­dői hitel összege maximáli­san 200 ezer forint, de a ké­relmezőnek rendelkeznie kell 50 százalékos saját erővel. A hitel lejárata a hitel céljá­tól függ. Anyagvásárlásra egy év, gépek beszerzésére, vagy épületekre maximáli­san 5 év lehet. A kamat 12 —14 százalékos. (A mezőgaz­dasági hitelek után 8 száza­lékot kell fizetni.) Azt is el kell mondanom, hogy az ipa­rosok nagy része hiánycikk­szakmában kezdett el dol­gozni, illetve ilyenre tért át. Tizenkilencen különböző fu­varozásba kezdtek, de kap­tak hitelt szobafestők, sza­bók, cukrászok, fodrászok, asztalosok, géplakatosok, egy filmnyomó, autómosó és egy könyvkötő. A kiskereskedők 'közül legtöbben, szám sze­rint harmincán ruházati jel­legű üzletbe fogtak bele. So­kan nyitottak büfét, vagy presszót. mwww Mint arról már korábban beszámoltunk, az OTP ez év elejétől a nagyobb magán- vállalkozások támogatására külön hitelkeretet biztosí­tott, létrehozta a vállalkozá­si irodát. Céljuk az volt, hogy olyan tevékenységekre biztosítsanak pénzt, amelyek népgazdasági szinten is hasz­not hoznak, vagy hiánycikk előállítására törekednek. A vállalkozási iroda bérleti ügyleteket is vállal. Például lehetőség van termelőeszkö­zök, gépek kölcsönzésére. Az irodától a magánszemélye­ken kívül társaságok, társu­latok, egyesületek, gazdasági munkaközösségek stb. vehet­nek fel pénzt. Akár százez­res, vagy milliós nagyság­rendben. Persze, csak ak­kor, ha a vállalkozási iroda életképesnek ítéli a vállalko­zást. Az első évben hat Békés megyei vállalkozás kapott az irodától pénzt, együttesen 4 és fél millió forintot. Bakos János a következőket mond­ja az eddigi megyei tapasz­talataikról: — Ha valaki az irodától akar pénzt felvenni, akkora megyei igazgatóságon meg­kapja a szükséges felvilágo­sítást. De ha akarja, akkor benyújthatja 'kérelmét köz­vetlenül Budapesten is. A fent említett hat vállalko­zásnál jóval többen jelent­keztek, de az iroda nem lá­tott üzletet a többiben. Mi­vel itt nagy összegekről van szó, a kérelmezőknek fede­zeti kritériumokkal is szem­be kell nézni. A kamat is magas, 14 százalékos. Tehát csak azokat az elképzelése­ket lehet támogatni, amelyek nagy valószínűséggel jó nye­reséget hoznak. Az iroda hitellel támogat­ta egy szarvasmarhafarm létrehozását, egy gmk-nak azt a törekvését, hogy építő­anyagot állítsanak elő, és egy primőr kistermelőt. Nap­jainkban folyamatban van egy tárgyalás áz egyi'k gaz­dasági munkaközösséggel, ők környezetvédelmi tevé­kenységhez — szennyvíztisz­tításra — kértek hitelt. Lovász Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom