Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-04 / 260. szám
1984. november 4., vasárnap A BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 40 Kétsopronyban A nagy eseményre 1952. január 1-én került sor. Ekkor lett a Békéscsaba városhoz tartozó Soprony tanya- központból, valamint Kondoros, Békés és Kamut községek területének egy részéből Kétsoprony néven új község, mely még ugyanebben az évben szövetkezeti falu lett. Ha csak ezt a dátumot nézzük, az ország egyik legfiatalabb települése; ha régebbi múltját is figyelembe vesszük, akkor már jócskán benne van a korban. Neve ószláv eredetű, a sopa szóból származik, és ennek jelentése karám, fészer, szín. Valamikor két helységből állott, és bizonyos, hogy már az Árpád-korban is templomos, egyházas hely volt. Szláv eredete alapján feltételezhető,, hogy hajdani keletkezése a népvándorlás korára nyúlik vissza. Az Árpádkorban a szekcsői Hertzeg-család tulajdona, majd Mátyás király idejében az Abránffyak uralják. Zsigmond idején királyi adományként a Hédervári család kapja meg, később V. László király kezére kerülhetett, mert 1455-bén Hunyadi Jánost adományozta meg vele. A török hódoltság idején — Mezőkén Söbrön volt akkor a neve — az adókönyv, a defter szerint 23 házból állt, és 13 kapu után fizettek adót. Érdekes, hogy a hódoltság idején a falu lakossága növekedett, 1563-ban már 53 család lakta a települést, a lakosok száma 280 körül mozgott. A XVI. század végétől már semmit sem hallani Kétsop- ronyról. Csak annyit tudunk, hogy 1723-ban Harruckern- birtok lett. A földesúr nem gazdálkodott a vidéken, Két- sopronyt kiadta bérlőknek. Később sem volt helyben letelepedett ura a községnek, emiatt a jobbágyok sem tudtak letelepedni, nem jutottak földhöz. Szétszórt, tanyasias településként érte el a mai községet a felszabadulás. A falu határában nagyon kevés földet osztottak ki ’45- ben. Az igénylők jó része a kondorosi határban kért és kapott földet. 1950-től kezdve előtérbe került a társasgazdálkodás. Ettől az évtől számítják a kétsopronyiak a mai Rákóczi Tsz múltját. Persze alakult ott több tszcs abban az időben. Létrejött a Dózsa, a Hunyadi és a Béke. Velük párhuzamosan kialakultak a Győzelem és a Haladás Tszcs-k. A kis területen kevés eszközzel, nehezen ment a gazdálkodás. Megkezdődtek az egyesülések. Egészen addig tartott a folyamat, míg csak kettő maradt, a Hunyadi és a Béke, belőlük jött létre végül a mai Rákóczi Termelőszövetkezet. Fiatalos falu Meglepően sok fiatal él Kétsopronyban, s nemhogy elhagynák a települést — épp ellenkezőleg! Bizonyítéka ennek a kész vagy most épülő sok-sok új ház, amelynek gazdái zömmel fiatalok. A többség a helyi termelő- szövetkezetben dolgozik, ahol arányuk igen magas; a 480 aktív dolgozó közül csaknem 300-an tartoznak e korcsoportba. Dolgosak, a korszerű gépeket, a legújabb technikát, technológiát többségében ők kezelik — alkalmazzák, és a téesz szakmai vezetőinek átlagéletkora is alacsony. Próbálom bogozni, mi lehet a titka mindennek? A jó kereset mindenképpen, de önmagában ez talán kevés. Az életkörülményük? Igaz, a téesz az építkezőknek kölcsönt ad, a tanács közművesített telkekről gondoskodik. Évente 10—15 új házba költöznek be a gazdáik. A Jánosik utcában például 1983 őszén osztották ki a telkeket, és ma már szinte minden portán tető alatt áll a családi ház. Visz- szatérve a fiatal mezőgazda- sági szakemberekre, van még valami, ami talán legalább annyira fontos egy fiatal számára, mint a kereset, a körülmények. Ez pedig az a bizalom, felelősség és önállóság, amelyet ebben a téesz- ben kapnak, s amely közvetve arra ösztönzi őket, hogy a legtöbbet nyújtsák. „Ügy igyekszünk, hogy a fiatal azt csinálja, amit szeret, akkor biztosan lelkesedéssel dolgozik. Úgy gondolom, ez nagyon fontos.” — Így mondta a téeszelnök, s a gyakorlat őt igazolja. Épülnek az új házak a Jánosik utcában Az oldalt írták: Lónyai László és Tóth Ibolya. A fotókat Veress Erzsi készítette. A Rákóczi Tsz-t az utóbbi két évben nem kényeztette el az időjárás. A nagy aszály után jött egy még nagyobb, és ezt a vetőmagtermesztésre szakosodott szövetkezet nagyon megérezte. Hiába volt a gondos, jó munka, alaposan megcsappant a jövedelem. Voltak olyan tábláik, ahol nemcsak hibrid vetőmag nem lett a kukoricából, de silónak is alig volt jó a csenevész növény. Magyarázkodás helyett beszéljenek a számok: az 1980—82-es években 36 millió forint körül mozgott az éves nyereség. Tavaly ez lecsökkent 19 millió forintra, az idén pedig jó, ha ötmillió forint többletet mutat majd a zárszámadás. Mindezek ellenére a tagok bizakodnak. A tsz-nek nincs adóssága, a földje jó, a tagok szorgalmasak. Ha az időjárás csak egy kicsit kegyeibe fogadja őket, jövőre már ismét a régi szinten gazdálkodhatnak. A cukorrépát folyamatosan szállítják a depóból Fasorsirató A jelzőtábla mutatja ugyan, hogy itt hamarosan balra kell fordulni a Kétsopronyba vezető bekötő útra, mégis, majdnem túlszaladunk a leágazáson. Régebben ez nem fordult elő, a faluig vezető út menti szép fasor messziről jelezte, hogy közeledik a bekötő út. Ám a fasort kivágták, a nyárfák ugyanis „fejsze alá értek”, vagyis elérték azt a kort, amikor ipari feldolgozásra alkalmasak. így aztán tetszett, nem tetszett, ki kellett vágni, mert veszélyessé váltak, nem egy magától kidőlt. Előfordult, hogy éppen egy Trabant orra előtt. Mindez rendjén is volna, az viszont kevésbé, hogy nem gondoskodtak utánpótlásról, nem ültettek facsemetéket a kivágott fák helyett! Önkéntesek Éppen ottjártunkkor tartott ülést a községi tanács végrehajtó bizottsága, amelyen egyebek között az önkéntes tűzoltóegyesület beszámolója szerepelt napirenden. Az egyesület jelenleg 21 tagot számlál. Dolguk, szerencsére nem sok akad; tavaly egy, az idén két kisebb tűzeset történt a faluban. Feladatuk elsősorban nem is a tűzoltás, hanem a megelőzés. Az önkéntes tűzoltók minden évben ellenőrzik a lakóházakat. Az idén még több feladat vár a területfelelősökre, hiszen sok közintézménybe és családi házba bevezetik a gázfűtést. Az önkéntes tűzoltók munkájának elismeréseképpen ketten, Laurinyecz Mihály és Laurinyecz István kitüntetésben is részesültek. Hogyan tovább? Rövidesen megnyílik az új fodrászüzlet — Ne beszéljünk a jövőről, mert ha a csabaiak elolvassák, azt akarják, hogy csatoljuk ide őket!— mondja tréfálkozva Petrovszki Mihály, és sorolja a következő évek elképzeléseit. Jövőre befejeződik a gázprogram, hozzákezdenek egy nyugdíjas napközi otthon kialakításához. A fiatalok régi és jogos igényének eleget téve napirenden van egy úttörő- és ifjúsági ház építése. A tervek szerint ezt ösz- szekapcsolják a jelenlegi művelődési házzal, így egy ifjúsági és kultúrcentrumot alakítanak ki a község központjában. Betonlapokból lerakott járda már minden utcában van, az igény most a széles, öntött betonjárda. Ennek sincs akadálya, társadalmi munkában készíti a lakosság. Egy kicsit távolabbi terv: valamennyi utcában kövesutat építenek. Az elképzelések szerint ez 10 év alatt valósul meg, de ismerve a kétsopronyiak lelkesedését, meg lesz ez hamarabb is. Kétsopronyi gázprogram Egy dolog bizonyos: a tanács és a tsz között az együttrriűködés már aligha lehetne jobb, mint manapság. Ez persze nem meglepő, ha tudjuk: a tsz * elnöke megegyezik a község társadalmi tanácselnökével, mindkét tisztet Petrovszki Mihály látja el. A falu fejlődése egyébként is elképzelhetetlen a terme- 1 őszövetkezet nélkül, mert ezenkívül más munkalehetőség nem akad Kétsopronyban. A falu persze sok előnyét látja a szoros együttműködésnek. Könnyebb, gyorsabb a fejlődés, legutóbb gázhoz jutottak így. A szövetkezet ugyanis még a múlt évben földgázüzeműre állította át szárítóját, és természetes volt, hogy elhatározták: a faluba is elviszik ezt a kényelmes energiahordozót. Meg is egyeztek 1983-ban a csabai Lenin Termelőszövetkezettel, hogy a tsz melléküzemága végzi majd a tervezést és a kivitelezést. Várták a munka megkezdését, türelmesen, amíg a türelem el nem fogyott. Ez év áprilisában csak rákérdeztek: mi lesz már a gázukkal? Kiderült: se terv, se engedély, és a Lenin Tsz egyébként is meggondolta a dolgot: nem csinálja meg a kétsopronyi gázvezetéket. Ez az eljárás kórházba juttatta Petrovszki Mihályt, de már a betegágyról megkezdte az intézkedést: új kivitelezőt keresett és talált is. A DÉSÁZ elvállalta és el is végezte a munkát, októberben ünnepélyes lánggyújtásra is sor került. A gázprogram teljes költsége 3,9 millió forint, ebből 9 ezer 600 forint jut egy portára. Az idén a főutca és négy másik utca kap gázt, jövőre a többibe is bevezetik. Ha valami nagy anyaghiány nem jön közbe, akkor 1985. június 30-án Kétsoprony minden házában gázzal főzhetnek, fűthetnek. Bármelyik város is megirigyelheti a korszerűen felszerelt fogorvosi rendelőt A Petőfi utcát társadalmi munkában látták el kőalappal az ott lakók Biztató jelen — gondokkal
