Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-04 / 260. szám

1984. november 4., vasárnap o Kádermunka a tanácsi vállalatoknál A tanácsi vállalatok, in­tézmények felügyeletét, irá­nyítását ellátó szakigazga­tási szervek feladata a vál­lalati és intézményi sze­mélyzeti munka ellenőrzése, a vezető káderállomány ki­építése, az utánpótlás neve­lése. Békéscsabán ezekhez az intézményekhez három vállalat, 53 oktatási intéz­mény, az egyesített egész­ségügyi, az egyesített szociá­lis és egy bölcsődei közös igazgatóság tartozik. Az el­múlt négy esztendő ellenőr­zéseinek, vizsgálatainak ta­pasztalatait értékelte nemré­giben a békéscsabai Városi Tanács. Az elmúlt időszakban fo­kozódott a tanácsi vállala­toknak és intézményeknek nyújtott segítség a személy­zeti és káderpolitikai mun­kában. A tanács művelődés- ügyi osztálya rendszeresen és tervszerűen foglalkozik az intézményvezetőkkel. Az átfogó látogatások során mindig értékelik a vezetők személyzeti munkáját. Ko­rábban hiányosság volt, ma már tervszerű és folyamatos az iskolák és óvodák veze­tőinek minősítése. Fejlődött a vezető káderek képzésének és továbbképzésének mun­kája. A tapasztalható szak­mai felkészültség egyenet­lenségének megszüntetése miatt továbbra is szükséges figyelemmel kísérni a kép­zések színvonalasságát. Meg­felelő a középfokú intézmé­nyek vezetőinek szakmai al­kalmassága. Az egészségügyi osztály megpróbálja érvé­nyesíteni az egészségügyi in­tézményekben a helyes sze­mélyzeti politika gyakorlati végrehajtását. Fokozottab­ban keli irányítaniuk azon­ban a káderutánpótlás neve­lését, a személyzeti munkát. Az egyesített egészségügyi intézményben viszonylag magas az orvos vezetők élet­kora, ezért is lényeges fel­adat a káderutánpótlás. A tanács műszaki osztálya rendszeresen összehívja az igazgatói tanácskozást, azon­ban ezek az értekezletek kü­lönösebb hatást nem gyako­rolnak a vállalatok személy­zeti munkájának fejlődésé­re. Megállapítható, hogy ösz- szességében fejlődött az együttműködés a vállalat- és intézményvezetők személyze­ti munkája, a pártszervek és a felügyeletet gyakorló osztályok tevékenysége kö­zött. A vezetők többsége ki­emelt feladatának tekinti a káder- és személyzeti mun­kát. Évente tanácskoznak er­ről az egyesített egészség- ügyi intézményben, az okta­tási intézményekben. Csaknem mindenhol ké­szül középtávú vagy egyéves oktatási terv a vezetők és a dolgozók továbbképzéséről. A káderutánpótlásként fi­gyelembe vehető dolgozók­nál már a magasabb iskolai és politikai végzettség meg­szerzését tervezik. Különö­sen jól például az Ingatlan- kezelő Vállalat terve és kö­vetkezetes végrehajtása. Ná­luk megfelelő a fiatalok és a fizikai dolgozók aránya is. Fokozódó tervszerűség jel­lemző az egészségügyi és az oktatási intézményeknél a szakember-utánpótlás biz­tosítására. A pártalapszerve- zetek irányító, számonkérő tevékenysége viszonylag rit­kán tapasztalható az oktatási intézményeknél. A minősíté­sek elemzésekor fejlődés ál­lapítható meg az emberek megítélésének objektivitásá­ban. A véleményezési jog­kört, egy-két esettől elte­kintve, megfelelően gyako­rolják, de a szakszervezeti vélemények kérésének még nem alakult ki a helyes gya­korlata. Általános a pálya­kezdőkkel való foglalkozás, patronálás. Ezt a gyakorlatot alkalmazzák a pályakezdő fiatal orvosok esetében is. A tanácsi vállalatoknál több mint 1200-an, az egész­ségügyi ágazat intézményei­ben 1400-an, az oktatásban 2270-en dolgoznak. Jelentős személyi változások történ­tek 1980-tói a vállalatok és intézmények vezetésében. A vezetői változások esetében az irányítók a minőségi cse­rére, a vezetés színvonalá­nak erősítésére törekedtek. Az igazgatók többsége isko­lai, politikai alkalmasságuk, vezetői tapasztalataik alap­ján alkalmasak feladataik ellátására. Hasonló jellem­zőket állapítottak meg a műszaki vezetőkről és egy­két kivételtől eltekintve a főkönyvelőkről is. A közép­káderek a termelés és a ve­zetés igen fontos tényezői, ezért a termelés szervezett­sége és hatékonysága helyt­állásuktól és felkészültsé­güktől függ. Az intézmények vezetőit csak felsőfokú vég­zettség megléte esetén al­kalmazhatták. Főként az el­ső számú vezetők átlagélet- kora igen magas. Különösen jellemző ez az orvos veze- tőkfe, de jellemző az okta­tási intézmények irányítóira is. összességében a tanács ál­tal irányított szervekben a káder- és személyzeti felté­telek adottak feladataik el­látásához. A személyzeti dol­gozók megfelelő iskolai vég­zettséggel rendelkeznek, po­litikai felkészültségüket azonban feltétlenül növelni kell. A vezetők igénye, hogy a személyzeti dolgozók több és bátrabb kezdeményezés­sel, véleménynyilvánítással segítsék munkájukat. A ve­zetők körében végrehajtott cserék jelentősen növelték a vezetés színvonalát, a válla­latok és intézmények tevé­kenységének eredményessé­gét. A jövőben fejleszteni szük­séges az irányító tanácsi osztályok vezető, ellenőrző tevékenységét. Folyamatos feladatnak kell tekinteni a humánus kádercseréket. Na­gyobb felelősségérzettel és tervszerűen kell segíteni a fizikai dolgozók, a fiatalok és a nők vezetővé válását. A vezetés és a személyzeti munka demokratizmusát szintén fejleszteni kell. B. Zs. Hogyan válasszak pályát? Honvédelmi klubtitkári értekezlet (Tudósítónktól) Október 31-én az MHSZ sarkadi városi jogú nagy­községi vezetősége kl'ubtit- kári értekezletet tartott az irányítása alá tartozó klu­bok titkárai részére. Az egyik fontos napirend a sorkötelesek általános hon­védelmi oktatásával foglal­kozott. Bihari Ferenc, az MHSZ nagyközségi titkára ismertette a ’84—85-ös kép­zési év feladatait. Elmondot­ta, hogy sok gondot okoz a sorköteles fiatalok utaztatá­sa. Ugyanis a képzési idő­szakban minden hétvégén utazniuk kell a kijelölt bá­zisra, és ez rontja a meg­Még éppen a tárgyhónap­ban került a hírlapkézbesí­tőkhöz a Búvár című kör­nyezet- és természetvédelmi folyóirat októberi száma. A hagyományosan sokszínű, változatos tartalmú lap egyik igen érdekes cikke Az épí­tés ,/z/ dilemmái című. Az Or­szágos Építésügyi Szabályzat rendelkezéseinek túlhala- dottságáról közöl jeles szak­emberektől véleményeket. Több mint kétezer észrevé­tel érkezett az egyes előírá­sok megváltoztatására. Zö­mük a környezetvédelemmel is kapcsolatos. Különösen ér­dekesek ezek közül azok, amelyek a zaj elleni véde­lemmel, a területfoglalás kö­rüli zűrzavar megszünteté­sének lehetőségeivel, az úgy­nevezett közlekedési nyomor jelenési arányokat. Eredmé­nyesebb lenne a képzés, ha ezt bentlakásos formában lehetne megoldani. Ehhez azonban megfelelő épületre van szükség. Sarkadkeresz- túron van olyan épület, amelyet erre a célra jól le­hetne használni. A terv megvalósulása attól függ, hogy milyen eredményt hoz­nak az MHSZ megyei veze­tőségének, valamint a köz­ségi párt-, állami és gazda­sági vezetőinek megbeszélé­sei. Az értekezlet az év végi feladatok ismertetésével ért véget. Drozdik József kialakulásának körülményei­vel vagy éppen a túlzásba vitt nyílászáró-szigetelések következtében létrejövő egészségkárosodásokkal fog­lalkoznak. Az észrevételek összegzése után a tervek sze­rint 1985-ben kerülhet sor az említett szabályzat meg­felelő — és így talán az épí­tés-építész dilemmákat is feloldó — módosítására. „Repülő virágok” nyomá­ban című, színes felvételek­kel gazdagon illusztrált írás a mind ritkábban előforduló lepkék és pillangók világába enged bepillantást. A külföl­di természetvédelemről ol­vashatunk az Egyesült Álla­mok egyik legszebb, Utah ál­lambeli részét bemutató, A rózsaszínű sziklák birodal­mában című cikkben. De ol­Erre a kérdésre segít vá­laszolni a pedagógusoknak, a tanulóknak és a szülőknek az Élet és Tudomány e he­ti 45. száma az Országos Pe­dagógiai Intézet pályaválasz­tási és iskolapszichológiai osztályának közreműködésé­vel. Esettanulmányok, pályaké­pek, választási szempontok és mérlegelni valók mellett játékos önismereti teszt ta­lálható a számban, továbbá betekintést nyújt érdekes szakmákba, pályaválasztási szakkörökbe. Az Élet és Tu­domány e számát az iskolák a megyei postai hirlaphiva- talnál is beszerezhetik. vashatunk az októberi Bú­várban o tányérajkú (!) in­diánok életéről, a balatoni partvédelmet szolgáló kezde­ményezésekről vagy éppen a Tárná völgyének természeti csodáiról is. A Mikrokörnyezet című rovatban most a mikroszko- pizálóknak a csigaembriók fejlődésének nyomon köve­téséről, a házikertészeknek az új szobanövény-tápokról. a tarka viaszrepkényről és a gyümölcsfák őszi „gyógyke­zeléséről”, az akvaristáknak a napfoltos díszmárna tartá­sáról és tenyésztéséről, a terraristáknak a karmos gek- kók gondozásáról, a gombá­szoknak pedig az ebben az évszakban is gyűjthető csi­perkefélékről közölnek rövi- debb írásokat. A lap mellék­lete most Fejér megye kör­nyezetvédelmét mutatja be. (N. L.) Októberi Búvár-lapozó Érdemes tanulni a KÖVIZIG-nél Ha a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságról hall valaki, azt hiszem, rögtön az árvi­zekre gondol, a megfeszített, sokszor emberfeletti erővel folytatott védekezési mun­kálatokra. De a vízügyi dol­gozóknak „békeidőben” — vagyis amikor a folyók med­rükben vannak — is sok-sok feladatnak kell eleget tenni­ük. Az igazgatósághoz Békés megye (a déli rész kivételé­vel), Szolnok és Hajdú-Bihar megye egy-egy része tartozik. A KÖVIZIG vízügyi állam- igazgatási, állami hatósági feladatokat lát el, felel te­rületén a vízkészletekkel való mennyiségi és minőségi gazdálkodásért, emellett a vízgazdálkodási létesítmé­nyek kezelője, üzemeltetője — s ha szükséges — kivitelező­je. A környezetvédelem ér­dekében is sokat tesznek az igazgatóság dolgozói, akik közül 1130-an fizikai állomá­nyúak, 340-en pedig alkal­mazottak. Kedvezmények A csaknem másfél ezer ember oktatásáról, folyama­tos továbbképzéséről is gon­doskodni kell, hogy munká­juknak, a velük szemben támasztott követelmények­nek minél magasabb szinten tehessenek eleget. — Az 1984/'85-ös oktatási év költségeinek fedezésére több mint 560 ezer forintot irányoztunk elő — mondja Goda Péter, a KÖVIZIG igazgatója. — Minden okta­tási év indítása előtt a mun­kahelyi művelődési bizott­ság felméri a dolgozók köré­ben az igényeket, majd — figyelembe véve az igazga­tóság szakemberszükségle­tét —, javaslatot tesz a be­iskolázásra. ötfajta képzési formában tanulnak. vagy tanulhatnak tovább dolgo­zóink. Általános. szakmai, politikai, idegen nyelvi és vezetőképző iskolákban, tan­folyamokon. Vannak ösz­töndíjasaink, egyetemisták és szakmunkástanulók is. A szakmunkás-utánpótlásun­kat a továbbiakban így sze­retnénk megoldani. Azt nem állítom, hogy ha valaki ma­gasabb képesítést szerez, azonnal jobb beosztásba ke­rül, vagy rögtön emelkedik az órabére. Az azonban bi­zonyos, hogy megéri, mert ha valaki több szakmát tud, több helyen is tudjuk al­kalmazni, s előbb-utóbb a bére is magasabb lesz. A kü­lönböző oktatási formákban tanulók részére — ahol ezt a forma, s az igazgatósági érdek indokolja — munka­idő-, s egyéb kedvezménye­ket biztosítunk. Természete­sen a szakmai továbbtanu­lást, képzést támogatjuk leg­inkább. azt hiszem, ez min­denki számára érthető. Menet közben Szilágyi János taxis volt 1974-ben, amikor beosztották árvízi szolgálatra. Ekkor tudta meg, hogy van egy üres gátőri állás Szanazug- ban. Amikor elvonult az ár, jelentkezett. Felvették. — Minden ember kötődik valamihez. Én világéletem­ben szerettem a természetet, a Körös mellett születtem, visszavágytam ide. Nem bán­tam meg, hogy gátőr lettem, noha két jó szakmám is volt már akkor. Menet köz­ben tanultam meg, milyen a vízügyi szolgálat, mennyire felelősségteljes. Természetesen először a munkám ellátásához szüksé­ges szakmai tanfolyamot végeztem el, majd levelező úton leérettségiztem. Későb • vadgazdálkodási szaktech­nikusi képesítést is szerez­tem Sopronban. Igaz. ez nem éppen vízügyi profilú isko­la volt. de nem akadályozták meg. hogy elvégezzem. s nekem volt rá időm, no meg főleg energiám. Hobbim a vadászat, s én úgy gondo­lom, ha az ember foglalko­zik valamivel, akkor tudjon arról minél többet. Természetesen az igazga­tóság által szervezett tovább­képzéseken, tanfolyamokon is részt veszek, úgy érzem, ezek a vállalat, de a mi ér­dekeinket is szolgálják. 1981-ben beválasztottak a sarkadi szakaszmérnökség pártvezetőségébe. Ezután je­lentkeztem a marxista—le­ninista egyetemre, jelenleg harmadéves vagyok. Megfelelő helyen Szabó János 1975-ben a Bajai Vízgazdálkodási Főis­kolán végzett. Először a víz­gazdálkodási osztályon lett előadó. Ügy érzi, az a mun­kakör akkor nem követelt feltétlenül főiskolai végzett­séget. De, mint mondja: — Arra azért jó volt. hogy betekintést kapjak a hatósági munkába is. 1977- ben bevonultam. Leszerelé­sem után a szeghalmi sza­kaszmérnökségre kerültem, 1978 közepén. Az ottani munkám már közelebb állt végzettségemhez. 1979-ben jelentkeztem a Műszaki Egyetem levelező tagozatára. Annak ellenére, hogy nem kötöttünk tanul­mányi szerződést, minden tá­mogatást, kedvezményt meg­adtak a tanuláshoz. Általá­ban az a tapasztalatom, hogy mindenkinek segítenek, aki tanulni akar, csak — _ sok esetben — azt kötik időhöz, ki, mikor vághat neki. Ez azt hiszem érthető, nyilván­való: jobb, ha valaki előbb bedolgozza magát egy-egy területen. ■ Én 1983-ban végeztem a vízépítő mérnöki karon, m három éve dolgozom a köz­pontban, a tervezési osztá­lyon, a megfelelő helyen. Szerelnék továbblépni Pék Zoltán esztergályos szakmunkás, már több éve dolgozik a KÖVIZIG-nél, Ancza Attila pedig egy-két hónapja, most végzett, gép­lakatos a szakmája. — Most Gyulán, a szak­munkások szakközépiskolá­jába járok — mondja Pék Zoltán —. a második évet kezdtem el. Igaz, hasonló is­kolában már elvégeztem egy­szer két osztályt, de azt itt nem ismerték el. Miért tanulok? Hogy meg­legyen az érettségim. Ter­vezgetek, szeretnék a mező­túri főiskolára menni, már gyűjtöm a jegyzeteket, ol­vasgatom őket. Persze, a család és a munka mellett nehéz tanulni... Van még idő, majd meglátjuk, mi lesz... Ancza Attila két évig a KÖVIZIG-hez járt gyakor­latra. — Megszoktam ezt a tár­saságot, itt a brigád is befo­gadott, örömmel jöttem ide dolgozni. Én már most el­kezdtem a szakmunkások szakközépiskoláját. Ha meg­kapom majd az érettségi bi­zonyítványt, technikus sze­retnék lenni. Konkrét el­képzelésem még nincs, egy biztos csak: szeretnék to­vábblépni. Nem járhattuk teljesen körül, milyen is részleteiben a KÖVIZIG-nél az oktatási, s az oktatást segítő tevé­kenység. Nem sorolhatjuk fel — már pusztán terjedelmi okok miatt sem —, hogy az öt oktatási formán belül hányféle iskola, szaktanfo­lyam, képzés, továbbképzés szerepel. Egy bizonyos: na­gyon sok. Az is kétségtelen, a szakmai képzésre helye­zik a hangsúlyt, s ez így ter­mészetes, ez a vállalat ér­deke. De ugyanúgy érdeke minden dolgozónak, hogy bővítse ismereteit, mert ez feltétele is egyben az előre­lépésnek. S az igazgatóság — tapasztalataink szerint — ehhez minden segítséget megad. Pénzes Ferenc A békéscsabai Wlassich-sétányi belvárosi óvoda kollektívája november 7-c tiszteletére első ízben rendezte meg kézimunka kiállítását. A több mint 18 kiállító tetszetős munkáit a szü­lök is nagy örömmel fogadták Fotó: Gát Edit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom