Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-20 / 272. szám

1984. november 20., kedd-ISNslWlfiTH Javul az alapellátás a kistelepüléseken Egy kimutatás szerint Békés megyében mintegy 51 ezer 500 ember (a megye lakosságának csaknem 12 szá­zaléka) él a kisközségekben, valamint az önálló települé­sekhez tartozó külterületeken és peremkerületekben. Töb­bek között ezek alapellátásának helyzetét beszélték meg azon az összejövetelen, amelyet a fogyasztási szövetke­zetek megyei szövetségének nőbizottsága és a HNF me­gyei elnökségének nő- és rétegpolitikai munkabizottsága közösen rendezett. Bagi Sándornak, a MÉSZÖV elnökhe­lyettesének mind írásos, mind szóbeli tájékoztatója, to­vábbá a kérdésekre adott válaszok és hozzászólások alapján egyaránt következtetni lehetett azokra a felada­tokra, amelyek már a vitát követően a népfrontmozga­lom aktivistái és tisztségviselői részére megfogalmazód­tak. Ügyintézés csak munkaidőben? Sikertelen kísérletek Ötvenmillié forint fejlesztésre Az említett előterjesztéssel igen részletes, a jelenlegi állapotokat hűen tükröző anyag került a két bizottság elé. Az előadó bevezetőjé­ben azokra a fontos célkitű­zésekre hívta fel a figyelmet, amelyek a Minisztertanács 3174 1983. számú határozatá­val, valamint a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresz- szusával kapcsolatosak. És­pedig: a falusi életkörülmé­nyek jobbítása érdekében növelni kell az élelmiszerek és más napicikkek kínálatát az ésszerűség határáig, vala­mint tovább kell javítani az üzlethálózatot, különösen az élelmiszerboltok és a TÜ- ZÉP-telepek állapotát, kul­turáltságát. Mint ismeretes, a közsé­gekben, nagyközségekben élő lakosok jövedelme jelentős mértékben növekedett az el­telt évtizedekben, és ily mó­don jogos az igényük arra vonatkozóan, hogy az alap­ellátáshoz szükséges termé­keket saját lakóhelyükön vá­sárolhassák meg. Egyébként Békés megyé­ben az ÁFÉSZ-ek 114 ve­gyesboltot, 9 tüzelő- és épí­tőanyag-telepet, 25 termény­boltot, 68 vendéglátó egysé­get és 17 vegyes jellegű fel- vásárlóhelyet üzemeltetnek, az önálló településekhez tar­tozó külterületeken, vala­mint a peremrészeken. A ve­gyesboltok esetében az egy négyzetméterre jutó forga­lom értéke 28 ezer forint, amely a megyei átlagnál 30 —50 százalékkal alacso­nyabb. Az itt dolgozó eladók bérszínvonala, valamint a termelékenység mértéke alat­ta marad a megyei átlag­nak. Egy múlt évi felmérés alapján megállapították, hogy az élelmiszer jellegű ve­gyesboltok forgalma több mint 8 százalékkal, míg az iparcikk jellegűeké csaknem 20 százalékkal emelkedett, ami annak tudható be, hogy az ÁFÉSZ-ek nagyobb gon­dot fordítottak az alapellátás javítására ezekben a kisköz­ségekben. Ugyanakkor a vizsgálat alkalmával bebizo­nyosodott az is, hogy a kül­területi üzletek egy része nem felel meg a KÖJÁL-, valamint a munkavédelmi előírásoknak. Viszont az ön­álló tanácsú települések jobb helyzetben vannak e tekin­tetben, ugyanis a 150—250 négyzetméter alapterületű önkiszolgáló élelmiszeregy­ségeket az utóbbi 10 év alatt építették, illetve újították fel. Az ÁFÉSZ-ek egy 3 éves program keretében 43 millió forintot irányoztak elő több mint 100 bolt és TÜZÉP-te- lep . korszerűsítésére, s 17-et pedig bővíteni szeretnének mintegy 7 millió forintos költséggel. Kicsi a választék A tájékoztató további ré­sze a kistelepülések és peri­fériás területek áruellátásá­nak színvonalával foglalko­zott. Ezekben a helységekben az ÁFÉSZ-ek az élelmiszer- forgalomnak csaknem 90 szá­zalékát bonyolítják le. A többiben a sütőipari vállalat és a termelőszövetkezetek boltjai érdekeltek. A felmé­rések tanúsága szerint, jól­lehet nincs 'különösebb prob­léma a kenyér mennyiségé­vel, ám a választékkal és a minőséggel már igen. A baj ott van, hogy egyes boltok a kenyeret és az egyéb pék­árut a sütés után 10—12 óra múlva kapják meg. A tej­ellátás kielégítő, a tejtermé­kek választéka azonban nem felel meg az igényeknek. A húsféleségek értékesítéséhez adottak a feltételek, de itt a kis mennyiség miatt a ki­szállítás és az úgynevezett választéktartás jelent nehéz­séget. Tartós húskészítmé­nyeket az egységvezetők nem rendelnek, ezért is hiányos a választék ezekben az üz­letekben. Ugyancsak a szál­lítással kapcsolatos az a gond is, amely a zöldség- gyümölcsellátásra vonatko­zik. Nevezetesen a ZÖLDÉRT csak abban az esetben szál­lít, „ha a túraútvonalba eső üzletek is legalább egy má­zsa, vagy annál nagyobb mennyiségű árut kérnek”. Ami a ruhakínálatot illeti, a korábban végrehajtott át­szervezés következtében csu­pán a napi jellegű cikkeket lehet beszerezni az önálló kistelepüléseken. A vegyi ter­mékek, háztartási papíráruk, tartós fogyasztási cikkek, va­lamint az építő-, tüzelőanyag helyzetét vizsgálva is elég vegyes a kép. Hol a meny- nyiség, hol meg a választék, esetleg a minőség jelent problémát a kereskedelem­ben. Eredmények A MÉSZÖV elnökhelyette­se befejezésül a főboltos rendszer elterjesztéséről, en­nek előnyeiről, a falusi bol­tok kötelező cikklistájáról, az orosházi, valamint a mező­kovácsházi ÁFÉSZ-ek moz­gó ABC-boltjairól és a vár­ható fejlesztések lehetőségei­ről tájékoztatta a megjelen­teket. Szóbeli 'kiegészítőjében megemlítette, hogy e kis Víz­ietek forgalma eléri a 250 millió forintot évente. A készletnövekedés az élelmi­szerek esetében 8, az ipar­cikkekében pedig 24 száza­lékos. Kedvező visszhangra talált az a bejelentés, amely szerint 132 kis egység papír­ellátását vállalta magára a FŰSZERT. Végül felhívta a figyelmet arra, hogy a nép­front a különböző szervek­kel, bizottságokkal, s termé­szetesen a lakossággal fenn­tartott kapcsolatai révén hat- •hatós segítséget tud nyújtani az alapellátás javítása vé­gett. Vagyis, ha a mozgalom aktivistái időben jelzik, mi­kor milyen nehézségek ke­letkeznek a kereskedelemben és vendéglátásban; továbbá hol tapasztalhatók akár az eladók, illetve szállítók • ré­széről magatartásbeli fogya­tékosságok, illetve hol káro­sították meg a vásárlókat. A részletes tájékoztató után kérdések, válaszok so­kasága, majd a vita követ­kezett. Jó volt hallani, hogy például a geszti, kötegyáni és mezőgyáni vendéglátó egysé­gekben lehetőség van a me­legkonyhás étkeztetésre, és ezek nem „kocsma jellegű­ek”. Folyamatban van a TŰ- ZÉP-telepek nyitva tartási rendjének felülvizsgálata is. Ezeken a helyeken az a prob­léma, hogy a lakosság job­ban ráérne vásárolni szom­baton, de az egységek zárva tartanak ezen a napon. Fű­részelt tűzifát pedig magán- kereskedőknél lehet vásárol­ni, ami mázsánként 10—15 forinttal növeli meg a ki­adásokat. Volt, aki azt indít­ványozta, hogy a kisboltok vezetői szintén kapjanak olyan jogot: akár 30 darab primőr paprikáért is elutaz­hassanak, vagyis beszerez­hessék az árut kisebb téte­lekben is. örvendetes: jó né­hány helyen úgy oldották meg a zöldség-gyümölcs át­vételt — ugyanis sok boltos nem szívesen rendelt —, hogy a több éves adat alap­ján megállapított leírási áta­lányt kapja meg. így az el­adóknak megvan a saját ter­melőkörük. Kép, szöveg: Bukovinszky István Csendes, nyugodt délelőtt volt. Ezen a szombaton sem keresték fel a tanács infor­mációs irodáját. Egy órakor az előadó is összeszedelőz- ködött, és elindult haza. Fe­lesleges időpocsékolás és többletköltség a szombati nyitva tartás, vagy csak ezen a délelőttön maradtak távol az ügyfelek ? A választ a békéscsabai Városi Tanács ügyfélszolgá­lati irodájának információs helyiségében kapjuk meg: — Szombaton általában ketten-hárman érdeklődnek, de olyan hét vége is van, amikor senki sem jön. A szabad szombat tehát a pihenésé, s az állampolgár következetesen távol marad a hivataltól. De nem így hét­köznap! — A délelőtti órákban egyik-másik „ügyintézőnél” valóságos ostromállapot uralkodik, azután délutánra szép lassan elfogynak, és két-három óra után már alig jönnek — mondja dr. Pén­zes Irén igazgatási osztály­vezető-helyettes. A kialakult gyakorlat az ügyfélforgalom miatt, a fo­gadási idő meghosszabbítá­sára már nem gondoltak. Valóban nem lenne rá igény?! * • „Az állami szerveknél az ügyintézés korszerűsítését és egyszerűsítését annak tuda­tában kell folytatni, hogy ez az állampolgárok közérzeté­re is kiható, fontos politikai kérdés.” A megállapítás 1979 márciusában hangzott el az MSZMP KB ülésén. A békéscsabai Városi Ta­nács már korábban, de az idézett . mondat szellemében, 1978-ban határozott az ügy- félszólgálati iroda felállítá­sáról. Pénz hiányában azon­ban a szervezeti egyszerűsí­tés csak lépcsőzetesen halad­hatott előre. Előbb informá­Hasznos-e az orvosmeteo­rológia? Ebben még sokan kételkednek. Nem csoda, hi­szen nehéz bizonyítani, hogy éppen a helyes előrejelzés csökkenti a közlekedési bal­esetek számát egy kritikus időszakban. Ám nem vitat­ható, hogy az időjárás vál­tozása hat szervezetünkre. A témával kapcsolatos kérdé­seinkre Bártfai Erzsébet or­vos-meteorológus válaszol: — Miként fejlődött Ma­gyarországon ez a tudomány­ág? • — Magyar tudósok és szakemberek mintegy száz esztendeje foglalkoznak a biometeorológiának ezzel az ágazatával. Azt vizsgálják, hogyan reagál az emberi szervezet az időjárás válto­zásaira. Európa más orszá­gaiban már jóval korábban hozzákezdtek e kutatásokhoz, de annak intézményesítése másutt is csak később fejlő­dött ki. Nálunk, az Országos Meteorológiai Szolgálat Köz­ponti Előrejelző Intézetében én vagyok az első orvosme­teorológus, négy éve dolgo­zom ebben a munkakörben. — Milyen tapasztalatai vannak? — Adódnak olyan idősza­kok. többféle is, amikor az erős és változékony légmoz­gások következtében ingerlé­kennyé, feszültté, figyelmet­lenné válunk. A statisztika szerint is ilyenkor a legtöbb a sérülés, a baleset. Az elő­rejelzés viszont mérsékelheti a veszélyt. — Mennyire pontos az elő­rejelzés? — Nem tudjuk százszáza­lékos pontossággal előre megállapítani, miként hat ránk az időjárás. Ez a kö­vetelmény valójában nem reális. — Mégis ezt várják az em­berek! ciós irodát nyitottak. Az ügyfélszolgálati iroda csak 1983 nyarára készült el. Az utóbbi hónapokban so­kat javult az ügyintézés kul­turáltsága, s az ügyek nagy részét egy helyen intézik. Az irodának egyébként önálló hatósági jogköre nincs, az előadók munkájukat a szak- igazgatási szervek szakmai irányítása mellett végzik. A tapasztalatok, amint azt a városi tanácsnál elmond­ták, kedvezőek. Annak elle­nére, hogy nőtt az ügyfélfor­galom, elsősorban a tájékoz­tatást kérők száma emelke­dett, egyszerűbb, gyorsabb lett az ügyintézés. Havonta mintegy 1500—2000 ember keresi fel az ügyfélszolgálati irodát. Az állampolgár ennek el­lenére más tapasztalatokat is szerezhet, különösen ha egy forgalmasabb délelőttön lá­togat el a tanácshoz. Dél­után, amikor kevesebben vannak, az átlagosnál is gyorsabb az ügyintézés, de úgy tűnik, a délelőtt aszim- patikusabb. És mintha a vál­lalatoknál is megszokták vol­na: ügyintézés csak munka­időben ! No, de mikor is keressék fel az irodát, ha nem nyitva tartási időben, kedden, szer­dán, pénteken, az ügyfélfo­gadási napokon, 8 órától dél­után fél 5-ig. Ahhoz, hogy az ügyfelek munkaidő után intézhessék el hivatalos ügyeiket, nyújtott nyitva tar­tásra lenne szükség. A nyitva tartási időt azonban csa'k akkor hosszab­bítják meg, ha arra igény lesz, de a szombati és a dél­utáni tapasztalatok arról győzték meg a tanács veze­tőit, hogy nincs rá-szükség. Így a munkahelyi vezetők továbbra is kénytelenek el­engedni dolgozóikat munka­időben. — De a legigényesebb munka segítségével is csak 85 százalékos pontossággal határozhatjuk meg a várható reakciókat. Ezen nem vál­toztat az orvostudomány és a meteorológia további gyors fejlődése sem. Gondoljunk csak arra, hogy két külön- külön is rendkívül bonyolult rendszer, az emberi szerve­zet és az időjárás viszonyát elemezzük, értékeljük. A tu­domány jelenlegi fejlettsége szerint egyiket sem ismerjük tökéletesen, önmagában sem. Bár egyre több információ, új felfedezés segíti a mun­kát, mindig marad felderí­tésre váró terület. — Bizonyára akadnak mér­hető eredmények is ... — Természetesen. Például ugyanannak a szénbányának az egyik tárnájában dolgo­zókkal egy esztendőn át na­ponta közölték az időjárás alakulását, míg a másikban nem. Így az elsőben az em­berek a kritikus napokon különös gonddal ügyeltek magukra és egymásra. Ebben a közösségben a korábbihoz képest lényegesen. egyhar- madával csökkent a balese­tek száma. De még így is nehéz bebizonyítani, meny­nyi ebben az orvosmeteoro­lógia szerepe, és mi az. ami Ez a róka fogta csuka — csuka fogta róka tipikus tör­ténete. És mi a helyzet ott, ahol ebből a bűvös körből megpróbáltak kitörni? A fő­városban például a meg- | hosszabbított ügyfélfogadási ^ idő tapasztalatai lehangoló­ak. A késő délutáni, esti órákban üresek az ügyfél- szolgálati irodák, az állam­polgárok nem élnek a lehe­tőséggel, de másutt sem jobb a helyzet. A békéscsabai Városi Ta­nácsnál éppen ezért úgy gondolják, a szolgáltatások színvonalán nem a nyitva tartási idő meghosszabbítá­sával, hanem más módsze­rekkel kell javítani. A hiva­tal belső szervezeti ügyének tűnik ugyan, ám mégsem az, hogy az ügyfélszolgálati iro­dán azok a munkatársak kaptak helyet, akik az osz­tályukon már korábban is a legtöbb ügyfelet fogadták. A „legkeresettebbek” a ha­tósági bizonyítványok kiadá­sával, a népességnyilvántar­tással, a lakással, a szociál­politikai ügyekkel, a kis­iparral, a magánkereskede­lemmel, a munkakönyvek ki­állításával foglalkozó elő­adók. Az ügyfélszolgálati iro­da intézi a tanácsnál a la­kossági ügyek mintegy 80 százalékát. Ez az arány eb­ben az évben tovább nőtt. Az ügyintézést gyorsabbá, egyszerűbbé tevő megoldá­sokkal, egyenértékű az a tö­rekvés, hogy minél többen ismerjék meg a tanácsi mun­kát, az iroda tevékenységét. Az ügyfélszolgálati iroda fel­adatul 'kapta, hogy segítse n szakszervezetek jogsegély- szolgálatát. A jogpropagan­dában egyre szorosabb, igaz még korántsem kielégítő, együttműködés alakult ki az eltelt csaknem másfél évben. K. J. egyéb emberi, pszichikai té­nyezőnek, például a figyel­meztetés utáni fokozott óva­tosságnak, vagy a jó mun­kaszervezésnek köszönhető. , — A fejlődés további irá­nyai? — Ma még főként a vál­lalatok igénylik szolgáltaié- ^ sainkat, a huszonéngy órás előrejelzést, hiszen érdekük, hogy csökkenjen az üzemi balesetek száma. Kevésbé is­mert, hogy munkánknak a gyógyászatban is hasznát ve­hetik. Például bizonyított, hogy elkerülhető a műtét utáni bevérzés, ha a beteget kedvező időjárási viszonyok között operálják. Kivéve természetesen, ha nincs mód a halogatásra. Különösen az erős melegedés és a heves, zivataros idő idézheti elő a vérzékenységet. Mindez azonban rendkívül bonyolult, hiszen az időjárási viszo­nyokon kívül döntő a beteg testi, lelki állapota, ellen­állóképessége, szívóssága. Soha nem állíthatjuk, hogy az eredmény csakis az orvos- ’ meteorológiának tudható be. Mégsem szabad lebecsülni valódi jelentőségét; az or­vosmeteorológia nem kizá­rólagos, de nélkülözhetetlen útmutatót is adhat. Csik Ibolya Nélkülözhetetlen a kisboltok korszerűsítése, illetve bővítése A hirtelen jött időjárási front egyik következménye: többszö­rös ütközés — figyelmetlenségből Nyolcvanöt százalékos pontosság Megbízható-e az orvosmeteorológia?

Next

/
Oldalképek
Tartalom