Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-13 / 241. szám
1984, október 13., szombat o I I ~f] betűvel Autósok Mottó: A közúti közlekedés nem más, mint örökös alkalmazkodni tudás. A közúton közlekedők, főként a gépjárművezetők mindezt jól tudják, gyakran saját bőrükön érzik. Egyik pilóta fölényeskedve, erőszakosan, másik szerényen, a harmadik félénken, megint más udvariasan vezet, s lehetne még sorolni, ki hogyan alkalmazkodik a közúti közlekedéshez. Hazánkban mintegy 2 millióan rendelkeznek gépjárművezetői engedéllyel. Megyénkbe!) minden ezer családra 254 személygépkocsi jut. Más összehasonlításban minden egyes autóra három jogosítvány esik. Könnyű ma gépjárművezetői engedélyt szerezni — mondogatják sokan. Valóban könnyű? Békés megyében évente mintegy hatezren szereznek jogosítványt a különböző kategóriákban. A képzés csaknem 55 százalékban a Békés megyei Tanács Autóközlekedési Tanintézetének feladata, a többi az MHSZ-re, a munkaközösségekre és az Autóklubra hárul. — Manapság valóban mindenki kaphat jogosítványt? —kérdeztük Steiner Lászlót, az ATI igazgatóját. — Akik orvosilag és a köz- biztonsági előírásoknak megfelelnek, iskolai végzettségük legalább nyolc osztály, az 1942 előtt születetteknél legalább hat osztály, s elvégzik a tanfolyamot, utána sikeres vizsgát tesznek, kaphatnak jogosítványt. Hatónk nem kifejezetten autós nemzet. Ennek ellenére nagy múltra tekint vissza a gépjárművezető-képzés; a háborút követően e tekintetben Európa élvonalába tartoztunk, de napjainkban is világszerte elismert. Kormányrendelet alapján 1949- ben hozták létre a tanintézeteket olyan céllal, hogy a gépjárművezető-jelölteket képezze és vizsgáztassa, a gépjárművezetők szakmai képzését ellássa, valamint gépjárművezetők képzésével hivatásszerűen foglalkozó oktatókat és garázsmesterjelölteket képezzen, vizsgáztasson. Az 1960-as évek derekától a gépjárművek, ezen belül a személygépkocsik száma ugrásszerűen megnőtt, s a vizsgáztatási rendszert is korszerűsíteni kellett. A közúti közlekedés oktatását a gyakorlat irányában fejlesztették tovább. 1978 újabb fontos állomás: a képzés és a vizsgáztatás szakmailag különvált, s azóta is ez a gyakorlat. — Az 1950-es évek elején több európai országban magyar mintára indult meg az állami szintű gépjárművezető-képzés. Olyannyira középpontba kerültünk, hogy például az NSZK-ban a mi szervezettségünket, irányításunkat vették át, mi pedig a deffenzív vezetési taktikát honosítottuk meg tőlük — folytatja Steiner László. — Egy tanfolyamon mit tanulhat meg a hallgató? — Egyet biztosan nem: tökéletesen vezetni. Csupán a technika kezelését sajátítják el, a 88 óra elméleti anyag magában foglalja a közlekedési, a műszaki és az egészségügyi ismereteket, majd az ezekből tett sikeres vizsga után következhet a 30 óra gyakorlati vezetés. Nálunk a vizsgára bocsátáshoz szükséges gyakorlati idő átlagosan 40 óra körül mozog — magyarázza az igazgató. A tanintézet programja zsúfolt, jóllehet a tavalyi hasonló időszakhoz képest csökkent a hallgatók száma. Ennek oka: ez évtől a segédmotor-kerékpár és a motor- kerékpár is tanfolyamköteles. Az elmúlt esztendőben segédmotor-kerékpárból 3 ezer 500-an, az idén mindössze ötvenen vizsgáztak. A személygépkocsi-vezetés alapjait egy éve 4 ezer 500- an sajátították el; ez a szám napjainkban 2-3 százalékos növekedést mutat. Délelőttönként a vizsgázók, délutánonként a vizsgára készülők népesítik be az igen jól felszerelt tantermeket. Persze itt is, mint valamennyi tanintézetben, tanulni kell. Nem az ötösökért, hanem a biztonságért, az életért. — Ügy hírlik: túl kemények a vizsgabiztosok — fordulok Emenet Miklóshoz, a megyei vizsgabizottság vezetőjéhez. — Országosan egységesek az irányelvek, pontozás alapján vizsgáztatunk. A bukási százalék emelkedik, tavaly például személygépkocsi-kategóriában 42,7 százalékos, motorkerékpárnál 50 százalék feletti volt a nem megfeleltek részaránya. Az idén 1—2 százalékos a növekedés. Egy éve szigorításokat vezettek be: ötszöri sikertelen kísérlet után tanfolyamot kell ismételniük — mondja Emenet Miklós, miközben ballagunk a folyosón, ahová a KRESZ- és a műszaki vizsga eredményhirdetését követően érkeznek a hallgatók. — Megint a legkönnyebb kérdéseknél szúrtam el — kesereg egy húsz év körüli fiatalember. — Nem baj, jövök majd harmadszorra is — próbál kedélyeskedni. Szóval, vegyes a hangulat. A harmincnégy tagú vizsgázó csoportban vannak, akik első nekifutásra, mások harmadszorra, negyedszerre... A tanpályán tucatnyi autó gyakorol. Lassan gördülnek a járművek, oktatók dirigálják a jelölteket. — Az NSZK-beli tematikán alapuló, deffenzív vezetés elsajátítására törekszünk. Vagyis arra, hogy már a gyakorlás időszakában a hallgatók igyekezzenek kivédeni mások hibáit, betartani a látni és láttatni elvet, s igyekszünk a periférikus látásukat szélesíteni, a jelzések időbeni adását sulykoljuk — magyarázza Rácz Lukács gyakorlati szakoktató. Közben megtudom azt is, hogy a békéscsabai az ország harmadik-negyedik legnagyobb, és legjobb rutinpályája, s az ide kiírt feladatok közül három fix, vagyis a fölkapcsolási folyamat megállással, emelkedőn indulás kézifékkel, és két kocsi közé való visszatolatás. Az egyik fehér Ladát a 24 éves Tóth Edit gyötri. Utolsó tanóráját tölti, s mire e sorok megjelennek, lehet, hogy már boldog jogosítványtulajdonos. — Februárban kezdtem, mindegyik vizsgám elsőre sikerült. A gyakorlati oktatással egy hónap alatt végeztem. Hogy mire elég a harminc óra? Ügy érzem kevés, tőlem a rutinpálya elég sok időt elvett. Még nem vezettem sokat, de máris vannak kellemetlen tapasztalataim : előzékenyebbnek kellene lenniük a gépkocsi- vezetőknek, a lámpánál rám dudáltak, holott ők is úgy kezdték, mint én. — Közben lassan gördül a jármű. Mellettünk egy Trabanttal vizsgázik Balogh Mihály. A rutinpályán 19 pontot kapott a maximális 20-ból. — Szép vizsgát mutatott be a jelölt, ügyesen korrigált — magyarázza Szák János vizsgabiztos. — öt plusz órát vett, úgy érzem, ennyire még szüksége volt — toldja meg Blahut János oktató, miközben készülődnek a forgalomba. A rutinpályára egymás után érkeznek a nagy ,,T’’- vel ellátott, különböző márkájú kocsik. A jelöltek ugyanis olyan típusú autóval tanulhatnak, amilyennel akarnak. A szakemberekkel beszélgetünk, hogy milyen is a jó gépkocsivezető. Többféle vélemény csap össze, egy valamiben egyetértenek: A jó gépkocsivezető legyen határozott, és ura a járművének, vegye fel a közlekedés ritmusát, a közlekedés szabályait maximálisan tartsa tiszteletben. Mochnács András, az ATI igazgatóhelyettese így összegzi: — A tilosat sohasem! A kötelezőt mindig! Olykor még a megengedettet sem! Szekeres András Elméleti előadáson Fotó: Fazekas László A mezőgazdaságban csökken t a balesetek száma Fotó: Fazekas László Javult a munkavédelem a tsz-ekben Néhány évtizede még megdöbbentő eseteket hallhattunk a mezőgazdaságban bekövetkezett balesetekről. A technika fejlődésével, a mezőgazdasági nagyüzemek létrejöttével javultak a dolgozók munkakörülményei, ám napjainkban is a figyelmetlenség, a védőeszközök használatának elmulasztása gyakran súlyos következményekkel jár. Éppen ezért fontos a munkavédelem szerepének és helyének megtalálása a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A közelmúltban tárgyalta meg a TESZÖV elnöksége a munkavédelmi helyzet alakulását. A munkavédelem átfogó korszerűsítésére hazánkban 1979-ben került sor. A rendelkezések megnövelték a gazdálkodó szervezetek elsőszámú vezetőinek felelősségét és hatáskörét. Ez év júliusától megszűnt a szak- szervezetek hatósági jogköre, létrejött az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség és megalakultak annak megyei felügyelőségei. A törvényességi felügyeletet továbbra is a megyei tanácsok mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályai látják el. Az érdekvédelmi szervek — így a TESZÖV-ök — jogköre is bővült. Létrehozhatnak munkavédelmi aktivista hálózatot, amelynek joga van ellenőrzések tartására, intézkedések és fegyelmi eljárások kezdeményezésére. Csökkent a balesetek száma Az elmúlt évtizedekben jelentős anyagi ráfordítással számottevően sikerült javítani a munkakörülményeket, a biztonságos munkavégzés feltételeit a téeszekben. A megye közös gazdaságai a jelenlegi tervidőszak első három esztendejében az öt évre tervezett összeg 73 százalékát használták fel munkavédelmi célokra. Az elmúlt három évben évről évre csökkent a balesetek száma. Ez a tendencia folytatódott ez év első felében is. Sajnálatos dolog azonban, hogy a balesetek súlyossága nőtt. Előfordulási helyük szerint vizsgálva a baleseteket, megállapítható: első he- jyen a gépesítési terület szerepel, majd az állattenyésztési és anyagmozgatással kapcsolatos munkaterületek következnek a sorban. Az okok között a gépek működés közbeni' javítása, a védőberendezések és egyéni védőeszközök hiánya szereHorgászati korlátozások A horgászkezelésű tavakban, holtágakban, víztárolókban és egyéb vízterületeken megkezdték a halállomány pótlását, a szokásos őszi pontykihelyezést. Az érintett helyeken a horgászat átmeneti korlátozásával vagy teljes tilalmával védik a horgászegyesületek az űj telepítésű állományt. Egyebek között a Vas megyei horgászkezelésű tavakon és a Kiskunságicsatornán október 15. és 31. között csak ragadozó halra szabad horgászni, mégpedig élő kishalpel leggyakrabban. A szükséges védőruházatot, felszereléseket igyekeznek beszerezni a téeszek, de sok esetben túl sok utánjárással tudják megvásárolni ezeket, s gyakori, hogy a minőségük sem megfelelő. A TESZÖV reprezentatív felmérést végzett húsz üzemben. A vizsgált tsz-ek közül csak egy helyen dolgozott függetlenített munkavédelmi vezető. A többiekben más munkakörrel kapcsoltan látják el feladataikat a szakemberek. A balesetek csökkentése érdekében 13 üzemben munkavédelmi bizottságot, nyolc üzemben munka- védelmi őrséget hoztak létre. A fegyelmezetlenség még ma is sok baleset okozója. Gyakori kiváltó tényező a rossz technológia alkalmazása és az ellenőrzés elmulasztása is. Oktatás - felelősségre vonás A tsz-ek elkészítették munkavédelmi szabályzataikat. A munkavédelmi, technológiai, karbantartási utasításokat az üzemek 80 százalékában nem készítették el a múlt év végéig. Ezt a szabályzatot az illetékes terület . szakvezetőinek kel] összeállítania. Enélkül sem az oktatást megtartani, sem a munkát folytatni nem lehet. Ráadásul — ami ennél még fontosabb — baleset esetén kártalanítás és társadalombiztosítási megtérítés szempontjából hátrányos helyzetbe kerül az üzem. Az általánosan előírt évenkénti két munkavédelmi szemlét mindenütt megtartják a tsz- ek. A rendelet vizsgakötelezettséget ír elő a különböző szintű vezetők részére. A TESZÖV szervezésében több mint 900 szakember tesz eredményes vizsgát. A vezetők magasabb szintű felkészültsége kedvező hatással van az általuk irányított szervezet munkavédelmi helyzetére. Gondot jelent, hogy a szakmunkásképzőben végzettek jó része hiányos munka- védelmi ismeretekkel kerül a termelésbe. Gyakori eset, hogy az elméletben elsajá- títottakat nem mindig alkalmazzák a gyakorlatban a munkafolyamatban részt vevők. Az elmúlt években az üzemek vezetői — a korábbi gyakorlattól eltérően — alkalmazták a felelősségre vonást, a munkafegyelem megszilárdítására, a balesetek megelőzésére. Figyelemiái, haldarabbal, vagy villantó- val. A csepeli kavicsbányatavon október 15-től december végéig tart a pontyfogási tilalom, addig csak rablóhalakat foghatnak a horgászok csalihallal vagy halszelettel. Teljes horgászati tilalmat rendeltek el a cikolai tavakon október 22-től november 3-ig, a hegyeshalmi kavicsbá- nyatavpn és az iváni-cséri tavakon október 29-től i985. február 28-ig. Az alcsiszigeti holt-» ágon is tilos az összes halfaj horgászata október 15. és 22. köre méltó, hogy a szabályok megszegőivel szemben leggyakrabban a figyelmeztetést használják. Még mindig kevés a kártérítésre kötelezettek aránya. Erősíteni a munkafegyelmet Az utóbbi időszakban kétségkívül javulás ellenére sem hallgathatjuk el a gondokat. Még ma is találkozni olyan tsz-ekkel, ahol nem egészítették ki a munkavédelmi feladatokkal a szervezeti és működési szabályzatot. A munkavédelmi, technológiai, karbantartási utasítások is hiányosak, vagy egyáltalán nem léteznek jó néhány üzemben. Az új létesítmények, gépek üzembe helyezési eljárásának jegyzőkönyveit sem mindig készítik el. A jelentési kötelezettségnek fegyelmezetten eleget tesznek a téeszek. A többség véleménye szerint a munkavédelemmel kapcsolatos adminisztráció terheli a gazdálkodó szervezeteket. Az előrelépést szolgálja az a rendelkezés, mely szerint 1986. január elsejétől csak megfelelő szakképesítéssel tölthetők be a munkavédelmi vezetői munkakörök. Napjainkban egy-két üzem kivételével, alapfokú végzettségű szakember irányítja a munkavédelmet. A TESZÖV indokoltnak tartja, hogy üzemenként legalább két szakember szerezze meg az alapfokú képesítést. Az oktatás színvonalának emelését segíti, hogy diafilmtá- rat hoztak létre a megyében, ahonnan kölcsönözhetők a filmek. Előrelépés történt az üzemegészségügy területén is. Az üzemorvosok egy része rendszeres ellenőrzést tart, s részt vesz a munka- védelmi szemléken. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben jelentősen javultak a munkakörülmények. Emelkedett a munka- védelmi tevékenység színvonala. A vezetők és dolgozók szemlélete, felelősségtudata is jó irányban változott az utóbbi időben. A jövőben továbbra is elsőrendű feladat a munkafegyelem megszilárdítása. A baleseteknél a leggyakoribb kiváltó ok ugyanis a figyelmetlenség. Gyakran dolgoznak mostoha körülmények között a mező- gazdaságban tevékenykedők. Ám ilyenkor is gondoljanak arra. hogy társadalmunkban legfőbb érték az ember! Verasztó Lajos zött, s ezt követően december 31-ig csupán ragadozó halat foghatnak a horgászok. Több helyen már megkezdődött a teljes horgászati tilalom, amely az Oroszlányi Erőmű hűtőtaván október végéig, a délegyházi 2. számú tavon október 19-ig, a Velencei-tónál az agárdi nagy strand és a horgásztelep menti vízterületen október 15-ig, a Bánhidai Erőmű hűtőtaván november 5-ig tart. A kisebb horgásztavak felkeresése előtt ajánlatos, hogv a horgászok előzőleg érdeklődjenek a tilalmakról az érintett egyesületektől. I Balogh Mihály vizsgázó cs Szák János vizsgabiztos a rutinpályán Tanulókocsi a városi forgalomban
