Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-13 / 241. szám
o 1984. október 13., szombat Jól felkészült az őszi, téli hónapokra Szeghalmon az ÁFÉSZ és a Budapesti Harisnyagyár közös üzemeltetésű boltja. A város központjában le\ ő üzletben fiatalok és idősebbek mintegy 600 ezer forint értékű harisnyából válogathatnak Fotó: Balkus Imre hogy valami kő, vagy tanyahelyen maradt ez-az tönkrevágja a gépet. Az ugyanis drága mulatság lenne, mert példának okáért csak egy kis hidraulikaszivattyú 15 ezer forintba kerül! — Munkahelyén, a téesz- ben korábban többen voltak fiatalok, most meg jószerével ö az egyedüli huszonéves a műhelyben. Vajon miért mentek el a többiek? — Többet kapnak — feleli gondolkodás nélkül a fiatal szakember. — Meg hát a lemondás se könnyű. Én el se tudom képzelni, hogy nyáron elmenjek nyaralni, de még moziba vagy szórakozóhelyre se. Most meg itt a kukoricatörés. — Maga mégis maradt! — Igen. Van egy erős szülőm, aki azt mondta: sehová! Pedig Pestre akartam menni. — Nem bánta meg? — Az embernek idővel megjön az esze. Nézze, minden szakmát lehet jól meg rosszul csinálni. Ott van például a kombájnom, 8 éves. Ha elhanyagolnám, már hasznavehetetlen lenne! Ha kiszáll mindentudó gépe fülkéjéből, gyakran segít a háztájiban édesapjának is a fiatal kombájnos. Vállára emeli a kaszát — mert kaszálni is megtanította fiát az idősebb Erdős —, s mostanában többször visszagondol egy kiállításra. Egészen pontosan arra a kiállításra, amit az idén nyáron az országos aratónapon látott, a gabonabetakarítás eszközeinek fejlődéséről. Erdős Dániel — Milyen volt az idei nyár? Erdős Dániel, a gyomaend- rődi Győzelem Tsz kombáj- nosa kigombolja a zakóját, mintha még az emléktől is melege lenne. — Nem volt könnyű. Nyolc éve aratok, de ilyen nagy melegre nem emlékszem. A fülkében lehetett úgy 52— 58 fok! — Pedig a mai kombájnok vezetőfülkéje légkondicionált. — Az enyém még nem, ugyanis 8 éves. Egyébként akármilyen is, hajnaltól este 10-ig benne ülni, figyelni, nem egy üdülés. Aztán otthon kicsit a családdal is csak kell beszélgetni, szóval éjfél, mire lefekszik az ember. Nem könnyű, elhiheti. Szerencsére mellettem van a feleségem, sokat köszönhetek neki. Erdős Dániel csontos, kemény arcélű fiatalember. Egyenes derékkal ül a nem túl kényelmes fotelban. Világéletében a mezőgazdaság érdekelte úgy igazán, s bár géplakatosszakmát tanult, gyorsan átképezte magát a mezőgazdasági gépekre. Idestova 15 éve dolgozik a gyomai téeszben, télen a műhelyben, aztán a határban. A tél múltát mindig nehezen várja. Persze a jobb kereset miatt is, de nem csak azért. — Kinn a határban, amikor egyedül rója a köröket, bőven lehet idő gondolkodni, spekulálni, talán unalmas is, egyhangú!? — Ne higgye! Oda kell figyelni, nézni a táblát, neFöldi Lajos Földi Lajos a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz ösztöndíjasaként szerzett vetőmagtermesztési üzemmérnöki diplomát. Beosztását tekintve ágazatvezető, mégpedig a kalászosokért felel 1983 tele óta. Megközelítően 2 ezer hektárnyi vetésterület gondja és felelőssége nyugszik a vállán. — Pályakezdő fiatalok gyakran panaszkodnak arról, hogy nem kapnak végzettségüknek megfelelő, a bizonyításra lehetőséget kínáló igazi feladatot. Hogy van ezzel? — Nem panaszkodhatom, testhezállónak érzem a munkámat, ami egész embert kíván. Ezen a területen, ha csak egy hétig kiesek a munkából, már nézhetek, annyi a változás. — A gabona, s ezen belül is a kenyérgabona termesztését, érthető módon, mindig is megkülönböztetett figyelem kísérte, megbecsülés övezte. — Igen, ezt az erkölcsi pluszt érezni lehet. Aratáskor — amit életemben először vezettem — lépten-nyo- mon kérdezgették, jól haladunk-e, milyen termés ígérkezik. Ez jólesik, feldobja az embert. — Tervei? — Természetesen maradok az Új Alkotmányban. Csak nem tudom, most a vetésnél ott lehetek-e? Ugyanis műtötték a lábamat. Pedig nagyon szeretnék ott lenni, mert ugye a nyáron még másnak a vetését arattam. És tudja, ki mint vet... Tóth Ibolya Fotó: Veress Erzsi ...úgy arat Ki mint vet, úgy arat — és ki mint arat, úgy arat sikert a betakarítási versenyen, amelyet a megyei KISZ-bizottság évente meghirdet a fiatal mezőgazdasági szakemberek számára. A nyári betakarítási verseny eredményeit a közelmúltban értékelték, s adták át a jutalmakat, elismeréseket a győzteseknek. A legjobbak közül most hadd mutassunk be egy kombájnost és egy ágazatvezetőt. Elmaradás a kommunális szolgáltatásokban Mobil-rendszerű szemétszállítás ? A Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete Békés megyei bizottságának az ülései olyanok, mint a szakszervezeti gyűlések általában. Mielőtt bárki gyanúba keverne, kijelentem: a megállapítást nem rosszindulat diktálja. Sőt! Ugyanis arról van szó, hogy az összejövetelek akkor érdekesek, izgalmasak, és előremutatók, ha van miről tárgyalni, vitatkozni. A legutóbbi ülésen már az első napirendnél felkorbácsolód- tak a kedélyek. Nem csoda, hiszen a bér- és jövedelemszabályozás nemcsak zsebbevágó kérdés, hanem komoly gazdasági, társadalompolitikai kategória, amely jövőnk szempontjából sem közömbös. Az árhatóság nemet mond Most mégsem erről írok. Inkább azt a jelentést veszem górcső alá, amelyben a megyei tanács ipari, illetve építési és vízügyi osztályának a vezetője tájékoztatta a testületet az ipari és a kommunális szolgálatásokról, a fejlesztés lehetőségeiről. Az elnök hangsúlyozta: tájékoztatóról van szó. Tehát nincs lehetőség mélyebb eszmefuttatásra, határozatok elfogadására. Tessék érdeklődni! És elindult a kérdések özöne. Például: hogyan alakultak a szolgáltatások árai az elmúlt években, megszűnik-e a szolgáItatásfejlesztési alap? A közterületek, utak tisztítása nem megfelelő, kevés a zöldterület. Lesz-e több pénz ezeknek a gondoknak a megoldására? Javul-e az alkatrészellátás, és milyen a kistelepüléseken a javítószolgáltatás? Beszélnek a környezetvédelemről, a hulladékszállításról, az állami lakások felújításáról, a temetők siralmas állapotáról. A két osztályvezető igyekszik részletesen és meggyőzően válaszolni. Sok jóval persze, senkit sem biztatnak. Szembe kell nézni a tényekkel. A fordulat 1980-ban következett be, amikor a gazdálkodás szemléletváltozásra, az új követelményekhez való alkalmazkodásra sarkallta a szolgáltató vállalatokat. Megszűnt a kedvezmények nagy része, amely nem kevés gondot jelentett a vállalatoknak. A legtöbb szolgáltatásban a mesterségesen alacsonyan tartott árakat az emberek megszokták, az áremelések láttán otthon mosnak, vasalnak, megcsappant a vendégforgalom a fodrászoknál. A szervezeti korszerűsítések mindenesetre jót tettek a GELKA-utódoknak.' Ezek a tanácsi kisvállalatok a különböző gazdálkodási nehézségek ellenére rugalmasan oldották meg feladatukat. önállóan szerzik be az alkatrészeket, híradástechnikai cikkeket, gépjárműveket kölcsönöznek. Ugyanakkor egyre több szolgáltatóüzlet dolgozik átalánydíjas, illetve szerződéses rendszerben. De továbbra sincs verseny! Több szolgáltató szervezet az árak emelésében látja az egyetlen kiutat. Az autójavító kisvállalatok például azt kérték az árhatóságoktól, hogy induló áraikat 80—112 forinttal megemelhessék. Ehhez nem járultak hozzá. A Patyolat sincs rózsás helyzetben. Ha emeli az árakat, lanyhul a kereslet, és csökken a nyereség. A teljesítmények kihasználatlansága valóban gondolkodásra készteti a kormányzatot, hogy a jövőben érdemes-e fenntartani a szolgáltatásfejlesztési alapot. Sorra kihasználatlanok a Patyolat-szalonok. Sok a feltáratlan belső tartalék, amely olcsóbbá tehetné a szolgáltatók munkáját. Drágítja e tevékenységet többek között az aránytalanul nagy adminisztráció, a bonyolult ügyvitel, a rosszul értelmezett anyagi érdekeltség. Évek óta szorgalmazzák, hogy a háztartási készülékeket, a lábbeliket, a ruhaneműt a kistelepülésekről a három cég közösen, egyetlen gépkocsival gyűjtse be, amely jelentősen csökkentené a költségeket. Minden igyekezet ellenére a javaslat pusztába kiáltott szó maradt?! Egy helyben topogunk Megyénkben a híradástechnikai cikkeket és a háztartási gépeket javító kisvállalatok közül az első félévben a mezőkovácsházi és a szeghalmi veszteséges volt, a békési viszont 190 ezer forint nyereséggel zárt. Rossz viszont az alkatrészellátás! Emiatt kénytelenek a megengedettnél nagyobb készleteket tartani, amely rontja a gazdálkodást. Újabban magánkereskedőktől is vesznek árut. Ennek az a hátulütője, hogy ezeket a garanciális javításra váró készülékekbe nem építhetik be, a készpénzes javításokat pedig jócskán megdrágítja. Megint csak az ügyfél jár rosszul! Az úgynevezett preferenciaszerviz nem tölti be a feladatát, hiszen neki kellene a kisvállalatokat ellátni alkatrésszel. A tanácstörvény kimondja: a kommunális ellátás megszervezése, bővítése a tanácsok feladata. Ugyanakkor ezek a szolgáltatások a VI. ötéves tervben szerepeltek először önállóan. A 31 Békés megyei szolgáltató- egység erőfeszítései ellenére lemaradtak a fejlesztésben. A mostani célok teljesítése is csak ennek az elmaradottságnak a csökkentését teszi lehetővé. Műszaki infraHírek Sarkadkeresztúrról Ismét gombamérgezés! Budafokról péntekre virradó éjszaka hét embert szállított a mentő gombamérgezéssel a Korányi Frigyes és Sándor kórházba. A hét Budapesten dolgozó ózdi lakos közül az egyik gombát szedett, s azt ellenőrzés nélkül megfőzve tálalta munkatársainak. A kórház baleseti belgyógyászati osztályának tájékoztatása szerint a?- eddigi vizsgálatok, s a tünetek alapján feltehetően susulyka gombától szenvedtek mérgezést. A könnyelmű falatozók állapota nem súlyos. Az utóbbi napokban megszaporodtak a gombamérgezéseket hírül adó információk. Az elmúlt napok csapadékos, enyhe időjárása kedvezett a gombatermésnek, s sokan éltek is a lehetőséggel: maguk szedte gombával bővítették étrendjüket. Ám több esetben elmulasztották az erdőkben, mezőkön szedett gombákat szakemberekkel ellenőriztetni. A közegészségügyi szakértők ezért ismételten felhívják a gombászok figyelmét: csak ellenőrzött és megfelelően elkészített gombát fogyasszanak! (Tudósítónktól) A sarkadkeresztúri Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága a közelmúltban tárgyalta a település köztisztaságának helyzetét. A végrehajtó bizottság tagjai megállapították, hogy a község lakói nem vigyáznak eléggé környezetükre. Sokan szemétlerakó helynek tekintik a közterületeket és szennyvíztárolónak a csapadékvízelvezető árkokat. Több házból a fürdőszoba szennyvizét az utcai árokba engedik — kiépített vezetékekkel. Sok a gond az állattartókkal, jó pár udvarról — különösen esős időben — az utcára folyik a trágyalé. Az említett, tarthatatlan állapot megszüntetésére a végrehajtó bizottság utasításban szólította fel a szakstruktúránk az országos átlaghoz képest a hátsó sorokban kullog. A parkok, a zöldövezetek elavultak, a lakások 60 százaléka annak idején vályogból készült. Rossz állapotban vannak a tanácsi utak, a temetők. A közterületek és az utak tisztítása sem kielégítő. A megye burkolt úthálózatának 42 százalékát takarítják rendszeresen, de ennek csupán a felét tisztítják naponta. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi öt évben semmit sem változott a kép. A rendelkezésre álló pénz egyre kevesebb feladat megoldására elegendő. Az erre a tervidőszakra elképzelt 533 ezer négyzetméter zöldterületnek csak a felét építik meg. Versenyezzen, aki bírja! A szerény fejlesztési lehetőségek nem hoztak látványos előrelépést a temetők ügyében sem. Megyénkben ugyanis 233 temető van. amelyből 132 működik. Az elkövetkezendő öt évben mindenképpen el kell érni, hogy ezek az előírt valamennyi feltételnek megfeleljenek. Békéscsabán és Gyulán új temetőt nyitnak, ötöt pedig bővítenék a megyében. Ezzel párhuzamosan továbbfejlesztik a temetkezési vállalatot. Csak összehasonlításképpen: a VI. ötéves tervben országosan a rendszeres szemétgyűjtésbe bevont lakások aránya 56 százalék, míg Békés megyében 25 százalékos arányt határoztak meg, amelynek teljesítése nem kis feladatot ró a vállalatokra. A szemét pedig egyre gyűlik! Évente mintegy 400 ezer köbméter szilárd hulladékot kell elszállítani, ártalmatlanítani. Ez csak korszerű szállítási és technológiai megoldásokkal érhető el. A békési Városi Tanács költségvetési üzemének szakemberei kidolgozták az úgynevezett MOBIL-rendszerű szemétszállítás feltételeit, amely hosszú távon megoldaná Békéscsaba, Békés és Gyula köztisztasági gondjait. Mindenesetre az országosan is figyelemreméltó kéz- deményezést felkarolta a környezetvédelmi tanács, és ha a helyi tanácsok is úgy akarják, nem lesz akadálya a megvalósításnak. Nincs értelme, hogy áltassuk magunkat: a megyei tanácsnak nem lesz pénze utak, parkok fenntartására. A helyi tanácsok bevételeikből, társadalmi munkával oldhatják meg gondjaikat, és lehetőség lesz pályázatok elnyerésére is. Versenyezzen, aki bírja! A tehetetlen pedig óhatatlanul lemarad. De ez már egy másik tanácskozás témája lehetne. Seres Sándor igazgatási szerv vezetőjét, hogy a rendelkezésre álló jogi eszközökkel az év végéig szüntesse meg a tapasztalt hiányosságokat. Eddig egyébként 12 ingatlantulajdonos kapott felszólítást a környezetkárosító szabálytalanságok megszüntetésére. Az előzőknél kedvezőbb hír, hogy a községben még a rossz idő beállta előtt elkészülnek a csapadékvizet elvezető árkok felújításával. A majdnem 700 ezer forintba kerülő munkálatokat a Körös—Berettyói Vízgazdálkodási Társulat végzi. Befejeztével megoldódik a csapadékvíz elvezetése és megszűnik a belvízveszély a Vörös Hadsereg, a Bartók Béla, a Liszt Ferenc, a Sport és a Fürst Sándor utcában. Drozdik József
