Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-11 / 239. szám

1984. október 11„ csütörtök Uj selyemipari üzemcsarnok A Magyar Selyemipar Vál­lalat új üzemcsarnokának átadásával befejeződött az a beruházás, amelynek ered­ményeként ezentúl korszerű eljárásokkal, a korábbinál jobb minőségben készíthetik ki a kelméket. , Az új üzemcsarnok korsze­rű gépeivel a legdivatosabb textíliákat állíthatják elő. A divattextíliák piacán ismét a természetes, nemes anyagok iránt nőtt meg a kereslet; az új szakmai lehetőségek ki­használásával ennek megfe­lelően alakítja termékeinek körét a vállalat. Kelméit ter­mészetesen továbbra sem hernyóselyemből szövi, ám új kikészítési módszereivel pél­dául a poliészterből szőtt anyagnak is olyan tulajdon­ságokat — fogást,, fényt, nedvszívó képességet — ad­hatnak, amelyek a megté­vesztésig hasonlatossá te­szik az árut a selyemhez, ugyanakkor megtartják a műszál előnyeit. Ugyanis e kelmék mérettartónk, köny- nyen kezelhetők, vasalást nem igényelnek. Az esztendő utolsó negye­débe érkeztünk. Ebben az időszakban csúcsosodnak a munkák az építőiparban is, az év végéig számos létesít­mény átadását tervezik a Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál. Ezzel együtt az idei munkaver­seny is hajrájához közele­dik. — Időarányosan két-három százalékkal elmaradtunk az elképzeléseinktől — fogad Poljak György, a BÁÉV mű­szaki igazgatóhelyettese. Az elmúlt két-három évben munkáink átrendeződtek, vagyis több az apró, a 10— 20 millió forintos beruházá­sunk, nőtt a felújítások ará­nya, s ezzel egy időben mun­kaerőgondjaink is szaporod­tak. Vállalati célkitűzéseinK teljesítésére szocialista bri­gádjaink siettek segítségünk­re: munkaverseny-felajánlá­sukkal igyekszik a vállalati kollektíva idei célkitűzéseit teljesíteni. Létszámgondok (A Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál évek óta csökken a létszám. Az utóbbi négy esztendőben mintegy ötszázan léptek ki a vállalattól, erre az évre tervezett fizikai létszámuk 5 százalékkal kevesebb. S ez egy 1670 építőmunkást fog­lalkoztató gazdasági egység­nél már tetemes, s a mosta­ni 110 kivitelezés alatt álló létesítménynél a gondok érezhetők.) — Az év elején a szocia­lista brigádvezetők tanács­kozásán a brigádjaink meg­tették felajánlásaikat — folytatja Sztobodán Béla fő­építés-vezető, aki egyben a vállalatnál munkaverseny- felelős. — Az általános fel­ajánlásokon túl konkrét vállalásokkal is segítik a kollektívák a létszámhiány­ból adódó gondokat. így egy- egy épület összeszerelési ide­jét, építőmesteri, szakipari munkáit a minőség javításá­val igyekeznek rövidíteni. S ha figyelembe vesszük azt, hogy ez év áprilisától nálunk is bevezették a heti 40 órás munkahetet, láthatjuk; mindez nem kis teljesítmény. 98 szocialista brigád A hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulója tisztele­tére indított jubileumi ver­senymozgalom vállalati szin­ten kiszélesedett az ÁÉV-nél is. A vállalat 98 brigádjából 67 azonnal csatlakozott a felhíváshoz, s tette meg fel­ajánlását a munka színvo­nalának növelésére. Közülük 47 kis koliektíva vállalt anyag- és energiatakarékos­ságot, 25 közösség — a ki­vitelezésben dolgozók — pe­Az évente 52 millió négy­zetméternyi kelmét előállító vállalat új létesítményében 16 millió négyzetméternyit készítenek ki a modern gé­pek. A selymesítést olasz berendezés segíti, ez az elemi szálakat tovább vékonyítja, .s megváltoztatja a kelme fi­ziológiai tulajdonságait. Az így kikészített lágyesésű se­lyemszövet iránt máris nagy az érdeklődés a hazai és a külföldi piacon. A fogyasz­tók változó igényeinek ki­elégítésére üzembe állítot­ták a nyomott mintás finom, selyemkarakterű kelmét mintázó NSZK gépet is. Ez a termék eddig hiányzott a vállalat választékából. A megállapodás alapján NSZK- beli cég szállította a gépet a keresett termék gyártásá­hoz, s elhozta mintakollek­cióját és a gyártáshoz szük­séges technológiát is. A nyo­mott mintás selyemkelméből évente mintegy kétmillió mé­tert állítanak elő. A gépet szállító cég a késztermék egy részét visszavásárolja. A kiváló minőséget garantálja az új üzemcsarnokban kiala­kított festékkonyha is. dig átadott munkájuk után garancialevél átadását. A szocialista brigádvezetők ta­nácskozását követően újabb és újabb brigádok csatla­koztak a felhíváshoz. Az év első felének értékelése so­rán a vállalat valamennyi szocialista brigádja, szám szerint 98 már versenyben volt, közülük 91 időarányo­san teljesítette is vállalásait. A kongresszusi és jubileu­mi munkaversenyben az ÁÉV kisebb • kollektívái pót­vállalásokat is tettek, így csatlakoztak az országos mé­retű mozgalomhoz. Ebben a már említett általánosságo­kon túl vállalták a termelé­kenység növelését, a minő­ség további javítását, egyes lakásépítkezések szerződéses határidő előtti átadását, a termelési költségek egy szá­zalékos csökkentését. Például a Vörös Csillag A megannyi, arra méltó szocialista brigád közül „ gyulai Vörös Csillag Szocia­lista Brigádot kerestük fel. amely a Mágori utcai 42 la­kásos épület befejezésén dol­gozik. — Tizennyolcán vagyunk, közülünk tizennégy kőműves, a többi segédmunkás, a tár­saság 80 százaléka gyulai, zömében közel vagyunk a negyvenhez — mutatja be brigádját Guti József. — Három fiatal kivételé­vel pedig törzsgárdatagok — toldja meg Fáskerti Imre építésvezető, aki máris so­rolja, amit a brigádvezető nem mondott: sok gyulai munka fémjelzi kezük mun­káját. Valamennyit jó minő­ségben, határidőre elkészí­tették. — Való igaz, egész Gyulát végigépítettük ... Szív­ügyünk volt a Húskombinát, a SZOT-szálló, a sok lakás — folytatja Beleznai József, aki 1955-ben tanulóként ke­rült az ÁÉV-hez, s a brigád egyik alapítója. — Lakást szinte a város valamennyi részében építet­tünk. s valamennyit kifo­gástalan minőségben adtuk át — emeli magasba mutató­ujját nem kis büszkeséggel Nagy Lajos. Beszélgettünk a brigádról, a munkáról. Megtudom: havi teljesítményük 110—115 szá­zalék között alakult, ezzel 28 forintos órabérük jön ki.Tci- váló minőségben, garancia- levéllel adják át munkáju­kat, hogy Törökzugban az év első felében 150 lakást ha­táridő előtt 3 hónappal fejez­tek be; hogy a Mágocsi út 42 lakás befejezésének ha­tárideje december 31., ezek­be az otthonokba is novem­ber elején már beköltözhet­nek; hogy társadalmi mun­Távirányítású berendezés atomerőműhöz Atomerőművi generátorok hőcserélő berendezésének ja­vítására alkalmas távirányí­tású gép gyártását kezdte meg más üzemekkel — a Magyar Optikai Művekkel, a Budapesti Híradástechnikai Szövetkezettel, valamint a Csepel Művek Fejlesztő és Tervező Vállalattal — együttműködésben a Csepel Művek Egyedi Gépgyárának kaposvári nehézgépgyára. A 14 millió forint értékű berendezés első példányát még ezen a héten útnak in­dítják a Szovjetunióba. A gép az atomerőmű emberi szervezetre káros részében dolgozik. Kezelője a veszé­lyes zónán kívül, egy kép­ernyőről, tv-kamera és op­tikai rendszerek segítségével figyeli a folyamatot: elekt­romos visszajelzéseket kap. és mechanikai úton vezérli a javítást végző revolverfe­jet. A berendezés távirányí­tással képes szerszámcse­rékre; a csőrendszer javítá­sa közben többek között fúr. furatokat dugóz, hegeszt is. kában is élen járnak; hogy a brigádtagok közül négy a párttag, van közöttük három pártbizottsági tag és egy alapszervezeti vezetőségi tag; hogy az idén három fia­tal szakmunkással bővült létszámuk; hogy a brigádok 1969-ben alapították, és az azóta eltelt időszakban öt­ször nyerték el az aranyko­szorús, tavaly pedig a Vál­lalat Kiváló Brigádja meg­tisztelő címet; hogy a bri­gádtagság csaknem alapítása óta, együtt van. —Mi tartja össze a tár­saságot? — Millió szállal kötődünk egymáshoz. Együtt gyerekes- kedtünk, együtt kezdtük a szakmát — válaszol Belez­nai József. — Univerzális brigád a miénk, minden építőmesteri munkát vállalunk, vannak specialistáink, akik munká­ikkal vívták ki maguknak a tekintélyt. Vakolásban, áll­ványozásban nem kelhet senki versenyre Forrás Fe­renccel, Tüsér Józseffel és Nagy Lajossal, vagy burko­lásban Beleznai Józseffel, aki a finom munkákat sze­reti. Félszavakból is meg­értjük egymást — magya­rázza Guti József. — A brigádvezetőnk pe­dig a Jolly Joker, minden­ben spéci — szólal meg Nagy Lajos. Beszélgetünk a szabad idő­ről, a közösen látogatott ren­dezvényekről, a nyári vár­színházi élményeiket mesé­lik. — Nehogy azt higgye, hogy csak megvesszük a je­gyet és beragasztjuk a nap­lóba. Ha ezt tennénk, már kettő is tele lenne, plrpe- gyünk azért, mert érdekel, a jegyet viszont nem ragaszt­juk sehová — jegyzi meg Beleznai József, s máris a közös programok közepében találjuk magunkat. Nevetve mesélik a nyár egyik törté­netét: A brigádtagok szen­vedélyes horgászok .elhatá­rozták, hogy rendeznek bri­gádszinten horgászversenyt, jó halászléfőzéssel egybeköt­ve. Ki is mentek pecázni, de a hal elúszott. Senki sem fo­gott semmit. S ha nem visz­nek otthonról elegendő élel­met. bizony éheztek volna. Halászlé helyett közös sza­lonnasütés volt. Közben együtt indulunk az épületet végigjárni. Szép. egy-, két- és háromszobás lakások lesznek a házban. A szakipari részleg dolgozói ügyködnek, a Vörös Csillag brigád tagjai pedig költöz­ködéshez készülődnek. Bé­késcsabán egy sürgős mun­ka vár rájuk, s amíg a gép­kocsi megérkezik, jut idejük egy kis csevegésre. — Lehet, hogy az idén ki- taft a csabai munkánk, utá­na viszont Gyulán folytatjuk lakásépítéssel. Ami a mun­kaversenyt illeti; aranyko­szorúnál az idén sem adjuk alább — intenek búcsút. Szekeres András Munkaversenyben a vállalati célkitűzésekért Leggyakoribb: a lopás Vagyonvédelem a tsz-ekben % A termelőszövetkezetek vagyonvédelmének helyzeté­re volt kíváncsi a TOT, ami­kor felkérte a Belügyminisz­térium bűnüldöző szerveit, vegyék górcső alá az 1979— 83-as esztendők bűncselek­ményeinek számát és szerke­zetét. A vizsgálat készítői megállapították: a téeszek vagyona elleni bűncselek­ményekben a fosztogató jel­legűek és a nyereségvágy­ból elkövetettek dominál­nak. Az elmúlt öt esztendő­ben a kivizsgált bűncselek­mények 61 százaléka lopás, 12,4 százaléka betöréses lo­pás, 8,9 százaléka sikkasz­tás, 5,4 százaléka csalás, 0,2 százaléka pedig hűtlen ke­zelés volt. A vizsgált idő­szakban összesen 12 ezer 781 bűncselekmény vált is­mertté. A téeszek érdekeit sértő cselekmények között — a korábbi évekhez hasonló­an — továbbra is a lopások dominálnak. Egyes területe­ken — például Somogy, Tol­na és Szabolcs-Szatmár me­gyében — az átlagtól eltérő növekedés tapasztalható. Laza ellenőrzés A sikkasztások alakulását hullámzás jellemzi, sajnos, az ellene tett intézkedések nem mindenütt vezettek eredményre: emelkedő ten­dencia észlelhető Hajdú-Bi- har megyében és Somogy­bán. Ugyanakkor sikerült mérsékelni a sikkasztások számát Békés, Borsod, Fe­jér'és Veszprém megyében. A csalásokról elmondható, hogy nem jellemzőek a ter­melőszövetkezetek vagyona­elleni bűnözésre, számuk csökken. Üj jelenség viszont a hitelezési csalás, ami til­tott hitel nyújtásában jut kifejezésre. A bűncselekmények indí­tóokaként gyakran a gazdál­kodás bonyolultabbá válása és a hátrányos helyzet sze­repel. Szabolcs-Szatmár me­gyében a 103 kedvezőtlen adottságú termelőszövetke­zet közül — a vizsgált idő­szakban — 19-ben követtek el bűncselekményt a veze­tők. Sokszor a gazdálkodás nehéz áttekinthetősége, az ellenőrzés lazasága szüli a tolvajt. A belső ellenőrzés komoly fejlődésen ment át. de az ellenőrök munkájának színvonala még mindig nem kielégítő. Ezért is [ehet olyan megye, ahol a belső ellenőr­zés az elmúlt években egyet­len bűncselekményt sem tárt fel. Olykor a baráti és ro­koni kapcsolatok is gátolják az elvszerű és következetes belső ellenőri munkát. A tapasztalatok szerint a téeszek egyesülése, a na­gyobb üzemi méretek kiala­kulása is növelte a bűnelkö­vetés lehetőségét. Több ter­melőszövetkezet végez Bu­dapesten és környékén ipari és szolgáltató tevékenységet. E munkahelyeken nőtt a visszaélések száma, mivel a becsületes dolgozók mellett vezetésre alkalmatlan sze­mélyek is funkcióba jutot­tak, és a lehetőséget saját céljaik érdekében igyekez­nek kihasználni.\Igaz, a gaz­daságok fejlődésével sok he­lyütt nem tartott lépést a vagyonvédelem fejlesztése sem. A gyarapodást nem mindig és mindenütt követi megfelelő könyvelés, őrzési és tárolási rend. Baranyá­ban például a gazdálkodási, ügyviteli rend lazaságai tet­ték [ehetővé számos bűncse­lekmény elkövetését. Mérleghamisítások A termelőszövetkezeti ve­zetők — hangsúlyozza a vizsgálat — létszámukhoz képest rendkívül kis arány­ban követnek el bűncselek­ményt, évente 1-2 százalé­kuk ellen indul büntető el­járás. A választott vezetők bűnelkövetése még ennél is alacsonyabb. Általánosság­ban elmondható, hogy a termelőszövetkezeti vezetők bűnügyi fertőzöttsége nem rosszabb, sőt, néhány nép- gazdasági ágazatnál (például a kereskedelem) jobb ará­nyokat mutat. Az egyéni haszonszerzésre törekvés inkább a középvezetőknél tapasztalható, a termelésben és az értékesítésben elfog­lalt helyük ugyanis jóval tágabb lehetőséget kínál a vagyon elleni cselekedetek végrehajtására. A magasabb beosztású ve­zetők bűncselekményeit rendszerint nem a haszon- szerzés, hanem a tévesen felfogott köz- illetve cso­portérdek motiválja. Még mindig előfordul — bár csökkenő mértékben —, hogy a téeszvezetők a valóságo­sabbnál szebb színben igye­keznek feltüntetni gazdálko­dási eredményeiket, és ezért nem riadnak vissza a meg­engedhetetlen eszközök al­kalmazásától sem. A bűn- cselekményt elkövető veze­tők zöme büntetlen előéletű, 90 százalékuk férfi. Rende­zett anyagi körülmények között élnek, gyakran társa­dalmi tisztségeket is betöl­tenek, cselekedetük éppen ezért nagy visszatetszést kelt a környezetükben. A vezetők közül azokban a gazdasági egységekben kö­vetnek e[ több bűncselek­ményt, ahol rosszu] gazdál­kodnak, gyengébbek a ter­melési adottságok, ahol meg­gondolatlan gazdasági dönté­seket hoznak *a nyereség ér­dekében, vagy kétes kimene­telű vállalkozásokba kezde­nek. Szinte kivétel nélkül olyan gazdaságokban folyt egymást követően több bün­tető eljárás a vezetők ellen, ahol a gazdasági egységet már szanálták. A vezetők által elkövetett vagyon elle­ni bűncselekmények között a csalás, a sikkasztás, a hűtlen és hanyag kezelés, valamint a magánokirat-ha­misítás dominál. Fokozott felelősség A termelőszövetkezeti va­gyonvédelem összességében kielégítő, a gazdaságok fej­lődési üteméhez viszonyítva a vagyon károsítása egyre kisebb arányú. A további ja­vulás az irányító és felügye­leti szervek ellenőrzésének fokozásától, módszereik tö­kéletesítésétől várható. So­kai segíthet a szövetkezeti önkormányzat olajozotlabb működése, a tagság és a vá­lasztott szervek — minde­nekelőtt az ellenőrző bizott­ság — munkájának javítása is. A megelőzés érdekében ajánlatos a termelőszövetke­zeteken belüli döntési hatás­körök pontosabb behatárolá­sa, a felelősség körültekin­tőbb meghatározása, és in­dokolt kialakítani — a ve­zetői döntések rugalmassá­gának csorbítása nélkül — azok utólagos ellenőrizhető­ségének jobb feltételeit. Cseh János Sikeres őszi marketingbörze A múlt héten befejeződött őszi marketingbörze tapasztalatai szerint az eddiginél visszafogot­tabban vásároltak a vevők, ami elsősorban azt jelzi, hogy a ne­hezebb gazdasági körülmények nem teszik lehetővé a raktárra történő vásárlást, a felhaszná­lók csupán a pillanatnyi szük­ségleteiket igyekeznek kielégí­teni — mondották. Az óvatos vásárlások ellenére is sikeresnek tekinthető a börze, több tízmillió forint értékű el­fekvő készlet talált gazdára. Köztük is igen sok vaskohásza­ti termék, színesfém és csapágy kelt el, viszont a személy- és tehergépkocsi-alkatrészek iránt az igen nagy kínálat dacára is a vártnál kisebb volt a keres­let. Üjra bebizonyosodott, hogy még mindig nagyon sok az olyan cikk, ami az egyik he­lyen teljesen fölösleges, másutt viszont keresik. Évek óta el­fekvő építőipari gépalkatrészek keltek el igen nagy tételben a börzén, pedig eladásukban még az sem nagyon bízott, aki ér­tékesítésre felajánlotta. A Borsodi Szénbányák dubicsányi üzeme közelében a geológusok több mint 1(1(1 millió ton­na, jó minőségű szénvagyont találtak. Képünkön: az épülő feltáróvágat, amely teljes hosz- szában 600 méter lesz majd. Az új bánya 1991-ben üzemel majd teljes kapacitással, ettől évi 2 millió tonna szenet termel (MTl-fotó — Kozma István felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom