Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-11 / 239. szám

1984. október. 11„ csütörtök Könyvtár — új környezetben A könyvtár még mindig úgy él a köztudatban, mint a könyvek tárolóhelye, ahon­nan olvasnivalót lehet köl­csönözni. Bár a könyvtárak szolgáltatásaiban, feladatkö­rében végre változás, gaz­dagodás következik be ná­lunk is, ez a lassú folyamat még lassabban épül be a köztudatba. Mi lehet ennek az oka? Az ok elsősorban tárgyi természetű, s vonat­koztatható közművelődési intézményeink többségére: a szegényes környezet. Az az igazság, hogy valahol a tu­datunk mélyén azt várjuk: ha bármifajta művelődésre szánjuk rá magunkat, a ki­nyitott ajtón belül valamifé­le szemkápráztató világ tá­rul fel előttünk. De leg­alábbis vonzó környezetbe kerülünk, ahol — ráadás­képpen — még szellemünkéi is művelhetjük. R véletlen segít Megyénk könyvtárai nin­csenek rosszabb helyzetben, mint az ország más vidékei­nek hasonló intézményei. Köztudott: a könyvtár-kor­szerűsítés során igen sok pénz „folyt el” e nemes cél­ra, s ennek következtében jó néhány településünk könyvállománya került új, vagy felújított épületbe; megteremtődött ezáltal an­nak a lehetősége, hogy a könyvtárak egyfajta irányí­tó szerepet vállalhassanak a város, a község közművelő­désében. A legtöbb helyen megpróbálnak élni e lehető­séggel. Mert érzik: lassan lúlnőnek hagyományos sze­repkörükön. Legnehezebb helyzetben városi könyvtáraink vannak, hisz rájuk — a település nagyságával arányosan — jóval több teher nehezedik. Nagyobb • elvárásoknak kell eleget tenniük, méghozzá nemegyszer igen mostoha körülményekkel birkózva. Jól emlékszem, milyen kö­rülmények között dolgozott nemrég még az orosházi könyvtár. Az Előd utca 15. szám alatt külön épületben kapott helyet felnőtt-, gyer­mek- és zenei részlegük, széttagolva így a könyvtári munka egységét. A szüksé­gesnél jóval kisebb alapte­rületre, illetve a szűk, ned­ves raktárba zsúfolták a könyveket, melyek egy ol­vasási-irodalmi hagyomá­nyokkal rendelkező, fiatal váró;; igényeit voltak hiva­tottak kielégíteni. Gondo­lom, nem kell különösebben ecsetelni, milyen nehezen le­hetett így városi szintű könyvtári munkát végezni. Ám segítségül jött a vélet­len: a járási hivatalok meg­szűnése felszabadította a Dózsa György út 7. szám alatti épületet, melyet bir­tokba vehetett á könyvtár. Bach mellett tanulni Persze, semmi sem ment egycsapásra. A gondos átala­kítás után az év első felé­ben helyére került az olva­sószolgálati anyag. A föld­szinten a gyermek-, az eme­leten a felnőttirodalom ka­pott helyet. Lassan gyarapo­dott a berendezés; ma már szép szőnyegen lépkedhet­nek az olvasók, az ablako­kat függönyök fedik. Ám hiányzik még a zenei rész; pénzkérdés a korszerű tech­nikai felszerelés beszerzése. Bár nem olcsó mulatság ez, megérné! Annál is inkább, mert a könyvtár egyik leg­lényegesebb hangulatkeltő eszközéül szánják a zenét. „Szeretnénk az egész épület­ben zenehallgatási lehetősé­get biztosítani. Fejhallga­tókkal, hogy senkit ne za­varjon, ha szomszédja pél­dául Bach zenéje mellett tanul. Egyelőre álom, de jó lenne, ha videoprogramot is adhatnánk." Varga Zoltán, a könyvtár igazgatója nem álmodozhat túl sokat, hisz igen prózai gondokat kell megoldania. Például a raktározás kérdé­sét. Jelenleg ugyanig 30 ezer kötetet tárolnak a város kü­lönböző részeiben. Az udvari épületek 200 négyzetmétere — megfelelően felszerelve — pár évre elegendő raktári területet ad. Ám félő: ezt is — mint a főépület 530 négy­zetméterét — hamarosan ki fogják nőni. Hisz a meg­változott körülmények elle­nére sem tudták elérni alap- területi ellátottságban az or­szágos vagy a megyei átla­got. (A megyében átlagosan 2,9 négyzetméter jut 100 la­kosra; ez Orosházán 1,9 négyzetméter,) Márpedig a könyvtár olyan intézmény, amely ál­landóan gyarapítja állomá­nyát; esetünkben évi 4-5 ezer kötettel. Hozzá kell tennünk, hogy ez igen ke­vés, a csappanó könyvbe­szerzési keret pedig lemara­dást jelenthet. A városban így is igen alacsony az egy lakosra jutó kötetszám, mindössze 1,7, a megyei 3,2 kötette] szemben. Így nem könnyű kielégíteni az olva­sói igényt, amely a beirat­kozottak koránál, foglalko­zásánál, érdeklődési körénél fogva igen sokrétű. Az olvasók jelentős része — 46 százaléka — munkás. Igen sokat segít a könyvtár a szocialista brigádok műve­lődésében; évről évre vállal­ják 50—60 brigád irodalmi felkészítését. Emellett szoros kapcsolatot tartanak fenn az iskolákkal. A kicsiknek rendhagyó irodalmi órákat, a középiskolásoknak vetél­kedőket szerveznek, fakulta­tív könyvtárhasználati órá­kat tartanak. Megalakult a kollégisták könyvbarát klub­ja, a versmondók köre. Sok a „ha” Az olvasóköröknek, a könyvtáraknak mindig is célja volt az irodalmi-művé­szeti érdeklődésű, alkotó em­berek összefogása. A könyv­tár égisze alatt, a HNF vá­rosi szervezete támogatásá­val harmadik éve működik az orosházi alkotók köre, amely ősszel kezdi ismét ösz- szejöveteleit. A havonta ren­dezett találkozókon bemutat­koznak a tagok (amatőr kép­zőművészek, írók, helytörté­nészek), s neves vendégek­kel is találkozhatnak. Mos­tantól végre helyük lesz a könyvtárban, E jól működő kört „örökségként” hozták a régi épületből. Az új körülmények új le­hetőségeket is rejtenek. Sok „ha”-val! Ha készen lesz a zenei rész, a 80—100 embert befogadó olvasóteremben zenei programokat tervez­nek. Ha lesz rá pénz, szer­kesztőségi estéken szeretné­nek találkozni irodalmi és népszerű folyóiratok alkotó­gárdájával. Ugyanez a „ha" érvényes az író-olvasó ta­lálkozók, az ex libris kiál­lítások. az előadói estek elé. Nagyon hiányzik az oroshá­zi újságok mikrofilmmáso­lata, ehhez azonban leolva­só kellene, ami mintegy 950 ezer forint. Ahhoz, hogy igazi propagandát teremt­hessen magának egy könyv­tár, sokszorosító kell. Ám erről már csak álmodnak Orosházán . .. Egyre többen szeretjük a könyveket; s mindig öröm­mel tölt el bennünket, ha azt halljuk: szűkebb pátri­ánk bármelyik településé­nek könyvei csak egy fok­kal is jobb körülmények kö­zé kerültek. Mert — az oros­házi példánál maradva — ha nem is oldódott meg min­den gondjuk egycsapásra. azért lehetőségük nyílt ar­ra, hogy jóval több csator­nán kapcsolódjanak be a város közművelődési és mindennapi életébe. Márpe­dig a jövő útja az. hogy a könyvtár — egyre sokrétűbb szolgáltatásaival — beépül­jön mindennapjainkba. Gubucz Katalin Amikor még hiányzott a szőnyeg... i-otu: Gál Edit Helytörténeti kiállítás Zsadányban Évek óta működik Zsa­dányban — a könyvtár ve­zetője, Tokaji Mihályné irá­nyításává) — az általános iskolások hagyományőrző szakköre, mely azt tűzte ki célul, hogy gyűjti s meg­őrzi a település múltjával kapcsolatos tárgyakat, do­kumentumokat. Ez idáig még nem mutathatták be gyűjteményüket, már csak azért sem. mert nem volt ho> A felújított művelődési ház, mely tágas klubszobá­val, s vizesblokkal bővült, alkalmas helyet kínált egy helytörténeti kiállításra. Október 5-én, a községi felszabadulási ünnepség al­kalmából nyílt meg a kiállí­tás, mely nem csupán a szakkör által gyűjtött emlé­keket, használati és dísztár­gyakat, textíliákat mutatja be, de a község néhány la­kója saját anyagával tette gazdagabbá a látnivalókat. Színjátszóverseny Országos meghívásos amatőr szinjátszóversenyt hirdet ha­zánk felszabadulásának 40. év­fordulója alkalmából a Műve­lődési Minisztérium, a Nép­művelési Intézet, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság és Tolna megye Tanácsa. Az Auróra elnevezésű színját­szóversenyen azok a csoportok vehetnek részt, amelyeket a Tolna megyei Művelődési Köz­pont, az országos diáknapok, a tatabányai színjátszótalálkozó és a minősítési találkozók zsűrije meghívásra javasol. A verseny­re az orosz irodalom klasszikus műveivel, a szovjet irodalom al­kotásaival. valamint a felsza­badulás utáni fiazai irodalom művei közül választott anyag­gal lehet nevezni. Műfaji meg­kötöttség nélkül drámát, dra­matizált alkotást vagy szerkesz­tett műsort egyaránt bemutat­hatnak az együttesek. A részvétel feltételeivel kap­csolatban a Budapesti Művelő­dési Központ és a megyei mű­velődési központok nyújtanak részletes felvilágosítást. HANGSZÓRÓ Elítéljük a lézengő fiatalokat, a parkok padjain fürtökben ücsörgő, unottan ragozó tizenéveseket, megdöbbenéssel fo­gadjuk a hírt, mely szipósokról, narkósokról tudósít. Tapasz­taljuk: ifjaink egyre inkább céltalanul járnak-kelnek közöt­tünk, s ha valamit mégis el akarnak érni, az a cél' legtöbb­ször a pénzt, a gazdagodást, az érvényesülést jelenti csak. S újra csodálkozunk, milyenek a mai fiatalok. Egyet azonban általában elfelejtünk. Megkérdezni őket, miért érzik rosszul magukat, hogyan érzékelik-értékelik saját helyüket, szerepü­ket társadalmunkban? Nos, ezeket a kérdéseket most feltették a legutóbbi Dispu­tában. Középiskolásokat, egyetemistákat faggattak közérze­tükről a műsor készítői, s a közéletről beszélgettek, vitatkoz­tak. „Idősebbek” — harmincon alig túliak — is részesei vol­tak a beszélgetésnek, az „élesztő” szerepét töltötték be a műsorban. Hogyan is érzik magukat mai fiataljaink? Felemásul, mondta egy érettségi előtt álló lány, mindenki azzal piszkál a környezetemben, mi lesz a felvételivel, van-e már protek­cióm? Jól vagyok, hangzott a másik válasz, csak keresek va­lakit, csak egy kicsit hiányzik valami ... A harmadik: jól ér­zem magam egyetemi polgárként, de valahogy szűk helye van az embernek ... Nem sorolom tovább a válaszokat, mert ezekből is kitűnik, valami nagyon hiányzik az életükből, amit nem tudnak pontosan megfogalmazni. Cseh Tamás — mint idősebb, s tapasztaltabb — már konkrétabban fogalma­zott. Évről évre nagyobb a szorongása, s mert érdekli a vi­lág folyása, figyeli az eseményeket, azok alakulása okozza félelmét. De az elüzletiesedés is aggasztja. Egyre inkább belemelegedve a beszélgetésbe, mégis kide­rül, mik azok a gondok, melyeket úgy éreznek fiataljaink: szövevényes hálóként telepednek rájuk. Begubóznak, visszavonulnak, önmaguknak élnek, saját bol­dogulásuk lebeg csak szemük előtt. Ezt sugallja az iskola és a család is: érvényesülj! Ugyanakkor nagyon hiányzik a tár­saság, a közösség, ahol megnyilatkozhatnának, ahol őszintén beszélgethetnének saját £s közös gondjaikról, úgy, hogy ne mosolyogják meg egymást. Felvetődött a KISZ szerepe, felelőssége is. mint olyan szer­vezeté, melynek keretein belül lehet(ne) közösségi életet él­ni. De, amíg úgy fogják fel a fiatalok: KISZ-tagnak lenni félig-meddig kötelező, addig csak tényleg annyit tesznek a szervezetben, amennyit — úgy érzik — muszáj. S ha egy iskolában meg lehet „választani" KISZ-titkárnak egy elsőst, akit senki sem ismer, akkor már máshol is baj van. (így szokás — mondta az egyik középiskolás ...) Ez már nemcsak KISZ-probléma. ez társadalmi is. Mert hogyan is tanuljanak meg fiataljaink a demokráciával élni, ha mindez még a fel­nőttek társadalmában is gondot okoz. Nap mint nap halljuk, amint különböző fórumokon tárgyalnak erről. Végeredmény­ben még csak tanuljuk a demokráciát — összegezte vélemé­nyét Gombár Csaba —, általában spontán módon nem ala- kultak-alakulnak ki Magyarországon közösségek, noha a fiatalokban (is) megvan ez az igény, szeretnének tenni vala­mit, s igazi közösségi életet élni. Ezt azonban az oktatási in­tézmények belső szervezete is akadályozza, nem nézik jó szemmel a spontán kezdeményezéseket. Akik hallották ezt az egy órát, meggyőződhettek arról is: fiataljainkban tisztességes szándékok munkálnak, van ben­nük tetterő. Nagyobb teret kell adni nekik, hogy energiáik felszabadulhassanak. A Diákfélórában elhangzott osztályfőnöki óra a nyárról, a nyári munkavállalásról szólt, 14—15 évesek beszéltek vaká­ciójukról. Azon már lassan meg sem lepődünk, ha azt hall­juk egy tizenéves szájából: nem tudok mit kezdeni magam­mal, az időmmel. Vagy: a nyár végére mindig elúszik min­den tervem. Hogy nem tudnak megfelelő elfoglaltságot talál­ni maguknak a diákok nyáron, abban persze közrejátszik az is. hogy nincsenek számukra megfelelő vonzó programok, közösségi helyek, ahol szívük szerint tölthetnék el az időt. Ezt azonban nem feszegették, ellenben a tizenöt perc nagy részében azon vitatkoztak, vajon elítélendő-e az, ha valaki az állomáson alszik. Heves, de mindenképpen értelmetlen volt ez a szócsata, kár volt bennehagyni a műsorban. Kár, mert a munkavállalásra már kevés idő jutott, pedig érdemes lett volna erről többet beszélni, vitázni. Mert így csak ilyen vélemények hangozhattak el: az építőtábor „tökjó”, avagy rossz volt. Amire azonban érdemes odafigyelnünk: az egyik diák (s nyilván sokan vannak még) maszeknál dolgozott, s csak a pénz volt számára a motiváló erő . . . A Disputa és a Diákfélóra osztályfőnöki órája (az utóbbi gyengeségei ellenére is) szinte egymást egészítették ki, ag­gasztó jelenségekre hívták fel a figyelmet. P. F. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Egymástól tanulva. 8.30: Schubert: C-dúr fantázia. 8.55: Lendvay Karnilló: A bű­vös szék. Opera. 9.44: Mondókák, gyermekjáté­kok Győrből. 10.05: A Diákkönyvtár hangsza­lagon melléklete. 10.35: Labirintus. 10.50: Makedón költők versei. 11.10: Romantikus zene. 11.41: A sötétség mélyén. XIT/6. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Válaszolunk hallgatóink­nak — különkiadás. 13.00: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek. 13.40: Kapcsoljuk a szolnoki stú­diót. 14.10: A magyar széppróza szá­zadai. IV. 14.26: Nóták. 15.00: Lapozgató. 15.30: Zenei Tükör. 16.05: Révkalauz. 17.00: Menyasszonyok, vőlegé­nyek. Szobotka Tibor re­gényének rádióváltozata. 17.51: Üj lemezeinkből. líi.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Vadhiis. Gorán Stefanovs- ki színműve. 20.25: Epizódok Fjodor 'Saljapin életéből. XII/10. 21.20: Népdalfeldolgozásokból. 21.40: Bemutatjuk Lars Ernstert és Georg Kleint. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kamaramuzsika. 22.53: A közjó szolgálatában. 23.03: Az MRT szimfonikus zene­karának hangversenye. 0.10: Tárogatómuzsika. PETŐFI RÄDI0 8.05: Makedón dalok. 8.20: A Szabó család. 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben. 12.10: Operettfelvételekből. 12.25: Kis magyar néprajz. 12.30: Mezők, falvak éneke. 13.05: Pophullám. 14.00: Zenés délután. Nóták. Ko­vács Andor gitározik. 14.15: Idősebbek hullámhoszsán. 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek. 15.45: Törvénykönyv. 16.00: Találkozás a stúdióban. 17.05: Dzsesszzene. 17.30: Segíthetünk? Az Ifjúsági Rádió műsora. 18.30: Slágerlista. 19.05: Operettkedvelőknek. 20.03: A Poptarisznya dalaiból. 21.10: Kabarécsütörtök. 22.20: Külföldi slágerek. 23.20: Az Oregon együttes ját­szik. 24.00: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Bécsi klasszikus muzsika. 10.51: Dzsesszarchívum. 11.10: A corneville-i harangok. Részletek Planquette ope­rettjéből. 12.00: Kamaramuzsika. 12.36: Siklósi várfesztivál. 1984. 13.05: Prizma. 13.35: Cseh és szlovák zeneszer­zők műveiből. 14.45: Magyarán szólva. 15.00: Csak fiataloknak! 15.55: Operaáriák. 16.30: A Leningrádi filharmoni­kus zenekar hangversenye. 17.00: Viták kereszttüzében: a vizuális nevelés. 17.30: Népzenei felvételek. 17.47: Chico Freeman dzsessz­együttese játszik. 18.30: in limba materna. 19.05: Tskolarádió. 19.35: Beethoven-hangverseny. Közben: kb. 20.20: Beszélgetés Cseh Károly költő-pedagógussal. 21.25: Spirituálék. 22.00: Rádióhangversenyekről. 22.30: Lermontov költeményei. 22.45: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Alföldi csárdások. 17.15: A sport képekben. 17.25: Sportdalok. 17.35: Nők negyedórája. 17.50: Eszményi Viktória énekel. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.10: Tévétorna, (ism.) 8.15: Iskolatévé. 9.40: Café Hungária. Esküvő Gerelypusztán, (ism.) * 10.05: Hétfő. Francia tévéfilm. 11.25: Képújság. 15.05: Iskolatévé. 16.25: Hírek. 16.30: Tízen Túliak Társasága. 17.25: Telesport. 17.50: Képújság. 17.55: Az igazi Szeged. III/3. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Családi kör. Titok. 20.50: Sanzonműsor. 21.25: Hírháttér. 22.15: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.20: Képújság. 18.25: A nyelv világa. 19.10: Nasa Obrazovka. 19.30: Fuvola-gitárszonáták. Csehszlovák film. (ism.) 20.00: Lehár: Tavasz. Operett. 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: Hat láb föld. Angol tévé­filmsorozat. 22.05: Képújság. BUKAREST 15.05: Az egészséges életmód. 15.20: Fiatalok stúdiója. 16.20: Rajzfilmek. 20.00 : Tv-híradó. 20.20: Beszélgetés a jövőről. 20.35: Dalok. 20.50: Történelem. 21.10: Hősök voltak. Ifjúsági filmsorozat. 21.55: Irodalmi magazin. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.35: Videooldalak. 16.45: Mesét mondunk. 17.00: Népi hősök. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.20: Művelődési adás. 17.40: Hírek. 17.45: Az idő őrei — tévésorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 20.00: Panoráma — politikai ma­gazin. 21.20: Színház a házban — hu­moros sorozat. 22.15: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Kulturális szemle. 19.00: Slágerlista helyett. 19.30: Tv-napló. 20.00: Művészeti est. 22.30: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ 1984. október ll-én. csütörtökön 19.00 órakor Békéscsabán: A NÉMA LEVENTE Szakmai bemutató 1984. október 12-én. pénteken 19.00 órakor. Békéscsabán: A NÉMA LEVENTE Jókai-bérlet MOZI Békési Bástya. 4-kor: Ha szere­ted hazádat, 6 és 8-kor: Gyónás gyilkosság után. Békéscsabai Szabadság, de. i0-kor és du. 4-kor: Angyali üdvözlet, 6 és 8-kor: Halálcsapda. Békéscsabai Terv. fél 6-kor: Nevem: Senki, fél 8-kor: D. B. Cooper üldö­zése. Gyulai Erkel: Balfácán. Gyulai Petőfi: ö. kedves Harry. Orosházi -Partizán. fél 4-kor: Daliás idők. fél 6 és fél 8-kor: óvakodj a törpétől. Szarvasi Táncsics. 6-kor: Futásod véget ér. 8-kor: Démonok a kertben, 22-kor: Languszta reggelire. Szeghalmi Ady: Eszkimó asz­szony fázik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom