Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-11 / 239. szám
1984. október 11., csütörtök A javító-szolgáltató tevékenység megítélése sohase tartozott az egyszerű témák közé. Sok ága-boga van, sőt útvesztők is akadnak. A kibontakozás sem megy egyik napról a másikra. Lődy András, a GEL- KA-szervizek békéscsabai igazgatója még a jogelődnél kezdte, az ötvenes években alakult RAFILM-nál, később a RAVAL vezetője lett, 19G0-tól pedig a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat megyei igazgatója, egészen az átszervezésig, 1982- igLődy András, a békéscsabai GELKA-szcr- vizek igazgatója a legnagyobb gondként az alkatrészek beszerzését jelölte meg A több mint két évtized alatt a GELKA hatalmas vállalattá nőtte ki magát. Mintegy 8 ezer dolgozóval végezte a lakossági szolgáltatások és különféle javítások ellátását. Központja Budapesten volt, a megyékben pedig területi igazgatóságok működtek. A GELKA jogelődjeinél a javító tevékenység főleg a mozik műszaki berendezéseire és a néprádióra összpontosult. Később, különösen a '60-as évektől kezdve az ipar, meg a kereskedelem szinte ontotta a különböző típusú rádiókat, a fekete, majd a színes képernyőjű televíziókat és számtalan különböző háztartási gépet. Az életszínvonal fokozatos emelkedésével párhuzamosan megnőtt a lakosság vásárlókedve. A dolgok természeténél fogva a készülékek, a gépek azonban idővel meghibásodtak, elkoptak. A GELKA a maga módján igyekezett az igényeket kielégíteni. Felkészült. elsősorban szakember- gárdájával az új típusú gépek és készülékek javítására. Jelentősek voltak a beruházások is. Megyénkben Békéscsabán, Gyulán, Békésen, Mezőkovácsházán, Orosházán, Szeghalmon szervizeket hoztak létre. Ezek mellett még 12 fiókszerviz és 52 begyűjtő is működött. A dolgozók létszáma megyénkben elérte a 160 főt. A megyei tanács szívén viselte a GELKA sorsát. Mintegy 20 millió forintot költött a szervizek létesítésére és felszerelésére. A cél nem változott Nyilván ennek a szervezeti megoldásnak megvolt a maga előnye, de a hátránya is. A GELKA versenytárs nélkül, egyedül uralta a piacot. Eredményei abban az időszakban vitathatatlanok. Nem véletlenül kapta meg a vállalat az elismerést jelentő kitüntetéseket. Megyénkben is szép eredményeket ért el. Maga Lődy András igazgató megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, tízszer lett a vállalat kiváló dolgozója. Ezen időszak alatt a megyében 200 fiatal szerzett szakképesítést. A megyei vezetés nagy figyelmet fordított a korszerű műszerek beszerzésére, lépést tartott az igényekkel a szakképzés terén is. Az átszervezéssel megindult a decentralizálás. Üj feladatok, új követelmények kerültek előtérbe. A cél azonban megmaradt. A lakosság javító-szolgáltató igényeit minél magasabb szinten kielégíteni. Mégpedig ezentúl új formában. Versenyezni a megrendelőkért, nívós munkával megnyerni őket, igazolni ország-világ előtt a szolgáltatás javuló minőségét. Legyen a lakosságnak összehasonlító alapja, hogy odafordulhasson, ahol a legjobb munkát végzik. Mindez versenytársakat feltételez. Gyulán, Békésen, Mezőkovácsházán, Szeghalmon. Orosházán működő szervizek a helyi tanácsok önálló gazdálkodó egységei lettek. A békéscsabai pedig Budapesthez tartozó referenciaszervizzé alakult át. Ami azt jelenti, hogy a műszerek kölcsönzésével, valamint szakmailag segíti az önállóan működő tanácsi vállalatokat. Egyelőre ez azonban csak cél maradt. A volt szervizek a támogatást nem igénylik, jóllehet a csabaiaknak megvan a lehetősége, hogy segítséget nyújtsanak, bár elsősorban a megyeszékhely szükségleteinek a kielégítésére összpontosítanak. És ez bizony nem kis feladat. Úgy tarháljuk össze A GELKA-nak, mint országos vállalatnak, az átszervezés előtt közel 500 szervize volt, jelenleg a számuk jóval száz alatt van. Vállalati szinten a tevékenység nyereséges, viszont nem minden egységről lehet ugyanezt elmondani. Békés-, Csabán, ahogy ezt a területi igazgató, Lődy András elmondotta: ahhoz, hogy a bevételi tervet teljesítsük, a hagyományos lakossági szolgáltatások mellett más munkát is végzünk. így villany- szerelést és vezetékesgázszerelést. Ebben közrejátszanak az árak is, amelyek 1980 óta nem változtak. Aí átalánydíj havi 30 forint, amely bizony nem fedezi sem a javítást, sem az alkatrészköltségeit, a szállítást már nem is említve. Maga a banki csekk, melyen a havi átalánydíjat a lakosság fizeti, darabonként 6 forintba kerül, s ez is a GELKA-t terheli. Jelenleg háromezer átalánydíjas szerződésük van. Korábban 16 ezer volt, ki tudtak jönni, mert a nagy számok törvénye szerint, a szóródás is másként alakult. A híradástechnikai szervizben havonta több mint 2 ezer készüléket javítanak meg. Újabban jelentős arányt képviselnek a színes televíziók Fotó: Veress Erzsi A legnagyobb gondot az anyagbeszerzés jelenti. Több mint 3 ezer féle alkatrésszel dolgoznak. A különféle gépek, készülékek száma és típusa évről évre gyarapszik. De nemcsak új, hanem régi készülékeket is javítanak. Az alkatrészeket több forrásból szerzik be. így a GELKA központi raktárából, a gyártó vállalatoktól, a kiskereskedelemből, s a magánkereskedőktől. — Ügy tarháljuk össze, ahogy tudjuk — mondja az igazgató. — Sajnos az is előfordul, hogy alkatrész hiánya miatt nem tudjuk a javítást elvégezni. Évente 5-6 millió forint értékű alkatrészt használnak fel. Az utánajárás tetemes költséget jelent. A beszerzés helyétől Békéscsaba távol van. Az új szerviz A békéscsabai területi egység vezetése alatt három szerviz működik különböző telephelyeken, mégpedig a híradástechnikai, a háztar- tásigép-szerviz és az egész megyére kiterjedő gázszerviz. A legnagyobb anyag-, energia- és ráfordítási költséggel a híradástechnika dolgozik. Jóllehet, ennek van a legnagyobb forgalma, a bevételek viszont nem állnak arányban a szakmai, az anyagi és egyéb ráfordításokkal. Más a helyzet a másik kettőnél. De különösen a gázszerelésnél. Pótolja az előző terület pénzügyi foghíjait. Újabban pedig villany- szereléssel is foglalkoznak. A vezetés nem könnyű. Ügy is lehet fogalmazni, alaposan eltér a korábbi gyakorlattól. Folyton résen kell lenni, mert ha hiba csúszik a számításba, annak a levét a vállalat issza meg. összességében a békéscsabai GELKA nyereséges. A láthatáron azonban a gyulai, a békési, a mezökovácsházi, az orosházi, valamint a szeghalmi önálló vállalatok, s a Generál Szövetkezet, és a megyében dolgozó kisiparosok mellett újabb versenytársak jelentkeznek, mégpedig a Márka-szervizek. Persze, a verseny még a kezdet-kezdetén tart. de érződik. A még gyenge lábon álló, de már egyre erőteljesebben jelentkező konkurrencia arra készteti a békéscsabai GELKA-t, hogy gondosan felkészüljön a jövőre. Éppen ezért döntöttek. úgy, hogy a megye- székhelyen 10 millió forint költségből egy 500 négyzet- méter nagyságú GELKA- szervikt létesítenek a Gyó- ni Géza utcában. A tervek szerint 1986-ban. A megyei tanács az átszervezés után is támogatja a GELKA-t. A szerviz építéséhez 5 millió forinttal járul hozzá. így mód nyílik a refenciális feladatok megvalósítására is. A képzésről nem mondanak le. Sőt, egyre nagyobb gondot fordítanak rá. Jelenleg 15 ipari tanuló tanul szakmát. A dolgozók továbbképzése rendszeres. Két szakembert felkészítettek már a képmagnók javítására is, amelyek valószínű a jövő esztendőben jelennek meg. Tagadhatatlan, gondot jelentett az átszervezés. A sokkhatásból kilábalt a GELKA. Az új szerviz létesítése, s a szakemberképzés mindenesetre ezt igazolja. Serédi János Fiatalok az Univerzálnál A Békés megyei Univer- zál Kereskedelmi Vállalatnál jelenleg 566 harminc éven aluli fiatal dolgozik. Ez az összes létszám 48 százaléka. A közelmúltban Békéscsabán, Orosházán, Gyulán és Szarvason ifjúsági parlamentet tartottak, ahol a három év tapasztalatait, az intézkedési terv végrehajtását vitatták meg. A fórumokon szó esett többek között arról, hogy a fiatalok szakmai tudásuk, képzettségük és képességük szerint segítették a tervek megvalósítását, hozzájárultak az eredményesebb gazdálkodáshoz. A vállalat az elmúlt három évben 25 százalékkal emelte a forgalmat, és az idén 2 milliárd 800 millió forint értékű árut kíván értékesíteni. A bolthálózat korszerűsítésével bővítették az üzletek áteresztőképességét javították a munkakörülményeket. Részletes javaslatot dolgoztak ki az új üzemeltetési formák bevezetésére. Ennek alapján tavaly és az idén kilenc üzletet adtak ki szerződéses üzletvezetőnek. A jövedelem érdekeltségű rendszert pedig hat szaküzletben és az Univerzál Áruház nyolc osztályán vezették be. Sok fiatal vesz részt a szocialista versenymozgalomban, arányuk meghaladja az 50 százalékot. A 49 brigádvezető közül 17-en harminc éven aluliak. A brigádtagok kezdeményezőek, személyre Véderdő ötszáznegyvennégy hektár frissen telepített erdővei veszik körül a Balaton vizének védelmére újjáépített 75 négyzetkilométer kiterjedésű Kis-Balatont. Az elvizesedő szegélyterületeket és a tározók területén levő szigeteket egyaránt vizes talajt kedvelő éger-, nyír-, fűz-, kőris- és tölgyfa csemetével ültetik be. A telepítés a védelmi rendszer első szakaszának északi részén, Eszter- gályhorváti község térségében kezdődött meg, ,s már eddig több mint 100 hektárnyi szegélyterületet fásítottak. Lombhullás után újabb száz hektárt fásítanak. A Velencei-tónál háromszor nagyobb tározó egyik szigete a közönségé lesz. A Balatonmagyaród határában levő 19 hektáros kányavári szigetet választották ki e célra. szóló feladatokat vállalnak. Kevés viszont a fiatal újító. Ott vannak ugyan az üzemi demokrácia fórumain, de nem eléggé kapcsolódnak be a vállalat gazdasági, társadalmi életébe. A különböző információs anyagokat kevesen ismerik. Oktatásra, továbbképzésre 3 év alatt 46 ezer forintot fordítottak. A résztvevők 63 százaléka fiatal. Kevesen je lentkeznek főiskolára, illetve a magas követelmények miatt nem érik el a felvételhez szükséges pontszámot Pedig a képesítést adó továbbképző tanfolyamok költségeit a vállalat megtéríti. A szakmai tudás fejlesztésén kívül gondolnak az általános műveltség, a politikai ismétek bővítésére is. A közművelődési bizottság mozgósítja a fiatalokat. Kiállításokat, vetélkedőket, hangversenyeket rendeznek. Évente mintegy 30—40 tanulót vesznek fel a szakmunkásképzőbe. Az iskolával tartják a kapcsolatot, figyelemmel kísérik a gyakorlati és az elméleti fel- készültséget. Az idén szeptemberben újra meghirdették a Szakma Ifjú Mestere pályázatot. Ennek már hagyománya van a vállalatnál, hiszen 1982-ben 34-en neveztek be és 17-en el is nyerték e címet. A munkavédelmi ráfordítások 11 millió forintot tettek ki, míg szociális célokra csaknem 15 millió jutott. Az A kereskedelmi vállalatok eddig mintegy 500 üzletet — köztük valamivel több, mint 30 vendéglátóhelyet — adtak berber A Belkereskedelmi Minisztérium vállalatfel- ügyeleri főosztálya megvizsgálta a 'bérelt üzletek működését, s összegezték az eddigi tapasztalatokat. Megállapították, hogy főként azok a vállalatok adták bérbe nagyobb mértékben üzleteiket, amelyek munkaerőhiány vagy más okok miatt több boltot kénytelenek voltak hosszabb-rö- videbb időre bezárni. Ilyen például az Óbudai KÖZÉRT, amely 59, az Azúr Vállalat, amely 44 és az ÁPISZ, amely 52 boltot adott át vállalkozóknak. A tapasztalatok szerint a bérelt üzletekben növekedett a forgalom, s színesedett a választék, mivel a bérlők új beszerzési forrásokat kerestek és találanyagmozgatás gépesítésére, a fűtés, a világítás korszerűsítésére, a biztonságtechnikai feladatok megoldására költöttek a legtöbbet. Ugyanakkor 12 fiatal kapott 544 ezer forint lakásépítési kölcsönt. Nagy figyelmet fordítanak a munkahelyi beilleszkedésre, az oktatás színvonalának a fejlesztésére. Mert nem mindig volt megfelelő az elméleti és a gyakorlati órák aránya. Ma már olyan tanulófelelősök oktatják a fiatalokat, akik jól felkészültek, és elvégezték a pedagógiai minimum tanfolyamot. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy a tanulást fontosnak tartják, hiszen a megnövekedett feladatok ellátásához jó felkészültségű, szakmailag. politikailag képzelt dolgozókra van szükség. Jövőre 3 milliárd forint forgalom lebonyolítására számítanak. A tét nem kicsi: minőségileg kifogástalan áruval kell az igényeket kielégíteni, és védeni a fogyasztók érdekeit. Olyan választék kialakítására van szükség, amely garantálja, hogy minden vásárlói réteg megtalálja a neki szükséges cikket. Állandó piackutatással el kell érni: bővüljön a választék gyermekruházati cikkekből, gyerekcipőből, sport- és kempingáruból, mezőgazdasági szerszámokból. Mindezek megvalósítása lehetetlen a fiatalok odaadó munkája nélkül. S. S. tak. A bérbe adás eredményeként javult a vállalatok létszámhelyzete, a bérlők nagyobb része ugyanis külső vállalkozó. A többségében egyszemélyes, egy műszakos üzletek nyitva tartási ideje is megnövekedett; a létszám a segítő családtagok bevonásával bővült. Sok vállalat azonban eddig meg sem próbálkozott a bérbe adással. A bérleti forma szélesebb körű elterjesztése érdekében a minisztérium felhívta a vállalatok figyelmét arra, hogy a bérleti díjakat reálisabban határozzák meg, javítsák a tájékoztató munkát, és segítsék szakmailag a bérlőket. Mód van arra is, hogy a szerződéses üzletekhez hasonlóan — forgóeszköz-használati díj ellenében — a vállalat a szükséges tőkét, vagy annak egy részét a bérlő rendelkezésére bocsássa. A bérelt üzletek működéséről Mindaddig semmi baj sem történt, amíg el nem készült a megyeszékhelyen a Gyulai úti híd az Élővíz-csatornán. Amikor a környezet helyreállítása következett, egy munkagép ledöcögött szétverni azt a már szükségtelen beton támfalat, amely a hídelemeket tartotta, még a bemelés előtt. S akkor két fenyőfa útban volt. Merthogy a gép arra ment. Mehetett volna nem arra is, mondjuk mellette. Nem tette. Hiába, ilyenek a gépek, nincs érzékük a környezetvédelemhez. Kár. Ha egy 30—40 éves fát kidöntenek, azt már nem lehet „visszacsinálni”. Talán jobb lett volna még az elején kivágni ezeket a fákat, már el is felejtettük volna őket? Egy háború utolsó áldozatainak lenni fátumízű dolog. Valahogy mégis úgy tűnik, törvényszerűség van ebben a visszatérő fafátumban. (Azóta megtudtuk, hogy a gépkezelő egyéni kezdeményezéséről van szó. A városi tanács műszaki osztályának azonnal jelentették az esetet, ám ők már csak a kárt állapíthatták meg. Ennek értéke 80 ezer forint. A műszaki osztály eljárást indított a gépkezelő ellen.) — út — Fotó: Váradi Zoltán Gondban a GEIKH a néprádiótól a színes tévéig
