Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-11 / 239. szám
1984. október 11., csütörtök Javaslatok a szervezeti élet korszerűsítésére A Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei bizottsága tegnap délelőtt Békéscsabán, az SZMT-székház- ban tartotta dr. Mizó Mihály elnökletével soron következő ülését. Első napirendi pontként a testület tagjai megvitatták a megyebizottságok bérfelelősének, Jász Józsefnek szóbeli beszámolóját az 1984. évi központi bérfejlesztés végrehajtásának megyei tapasztalatairól. A pedagógustársadalom megyénkben is örömmel fogadta a bérfejlesztést, s a felosztás megyei módszere is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Békés megyében 6612 főfoglalkozású pedagógus részesült béremelésben. Ugyanakkor — állapította meg a beszámoló — az idősebb korosztály bérnövekedése nem érte el a 10 százalékot, ami némi elégedetlenséget váltott ki. A bérintézkedés előkészítése sem történt zökkenőmentesen, s ebben a tömegkommunikációs eszközöknek is szerepet tulajdonítanak. Ezek az apróbb gondok azonban eltörpülnek amellett, amit az oktatásügyben tevékenykedő technikai dolgozók alacsony bérszínvonala okoz. Hasonló feszültséget okozott a bér- fejlesztés az integrált és bentlakásos intézményekben, valamint az óvodákban is. A vita során a megyebizottság tagjai hangsúlyozták, hogy mindezeket a megállapításokat abban a megnyugtató hangnemben tették meg. hogy érzik a kormány törődését, konkrét lépéseit a pedagógustársadalom erkölcsi, anyagi megbecsülésének érdekében. A második napirendi pontban dr. Szűcs Alajosné, a Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei titkára számolt be az elnökség 1988. október 13-i — a központi vezetőség félidős állásfoglalásáról hozott — intézkedési tervben foglalt megyei feladatok végrehajtásának helyzetéről, s a felsőszintű vezetés számára készített javaslatokról. Tekintettel arra, hogy a szakszervezet tartalmi munkáját alapvetően meghatározza a szervezeti felépítés, az intézkedési terv végrehajtását erre a kérdésre koncentrálva végezték el. Az előadó megállapította, hogy a közigazgatási rendszer korszerűsítésével összhangban megalakították az új alapszervezeteket, s ezzel a közvetlen, megyei irányítású alapszervezetek száma 18-ra nőtt. Megalakították a gyermekvédelmi és gyógypedagógiai intézetek pedagógus-alapszervezetét is, melynek működése eredményesnek látszik máris. Létrehozták a területi alapszervezeteket, hogy ezzel a fenntartó tanácsokkal javulhasson a partneri viszony. A tapasztalatok azt mu-* tátják, hogy csökkent az összevont taggyűlések szerepe, romlott tartalmuk tevékenysége, s az élet a cso- porttaggyűlések mellett szól. Ez utóbbi megoldaná a rétegek közvetlen képviseletét, és segítené az intézményvezetők döntés-előkészítő munkáját. A megyei bizottság ezért a munkahelyi bizottságok helyett bizalmival, főbizalmival vezetett munkahelyi bizottságok kialakítását javasolja. A bizalmi testületek feladatkörét pedig pontosítani kell és ügyelni arra, hogy csak a dolgozók nagy csoportját érintő kérdések kerüljenek elé. Ugyanakkor e bizalmi testületek működésének tárgyi és személyi feltételeit is meg kell teremteni. A testület megvitatta még e témakörön belül a szak- szervezet belső demokratizmusának kérdését, valamint a tanácsi szervekkel folytatott együttműködés eredményeit és jövő tennivalóit. Megállapították, hogy az irányítási rendszer leggyengébb pontja még ma is az instruktori tevékenység, amely lassan e tisztségviselők vállára elviselhetetlen terheket ró. A két beszámolót a testület tagjai elfogadták, majd a megyebizottsági ülés bejelentésekkel zárult. B. S. E. Napirenden a gabonatermesztés agrokémiai kérdései Csanádapácán, a Széchenyi Tsz-ben tartotta soron következő ülését tegnap, szerdán Olajos Imre elnökletével a DÉTE igazgatósága. Elsőként a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót hallgatta meg a testület. Ezt követően Borbély László, a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás igazgatója a gabonatermesztés agrokémiai kérdéseiről szóló előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítőt. Elemezte az egyes tápanyagok fontosságát a búza- és kukoricatermesztés- ben, szólt az aszály hatásáról, és emlékeztetett arra, hogy napjainkban korszerű talajvizsgálati módszerek állnak a nagyobb hozamok szolgálatában. Kiemelte, hogy az állomás az évek során jó együttműködést alakított ki a DÉTE-vel. Szorgalmazta, hogy a VII. ötéves tervben a DÉTE működési területén négy agrokémiai telepet hozzanak létre a tárolási veszteségek csökkentése érdekében. Mészáros Pál, a csanád- apácai Széchenyi Tsz elnöke a közös gazdaság évek óta kiemelkedő búzatermesztéséről adott számot a résztvevőknek. A következő napirendi pontban Orbán Mihály, a DÉTE igazgatóhelyettese, a Tótkomlósi Tojástermelő Közös Vállalat működéséről tájékoztatta a testületet. Kiemelte: hogy a nehezedő körülmények ellenére állja a versenyt a tótkomlósi közös vállalat. A jövőben szükséges az értékesítési nehézségek mielőbbi megnyugtató megoldása, hiszen csak így érhető el, hogy továbbra is eredményesen dolgozzon a tótkomlósi közös vállalat. Klaukó Mátyás, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese elismerően szólt a tótkomlósiak eredményéről, felhívta a figyelmet, hogy a jövőben még inkább segíteni kell a különböző gondokkal küszködő tojástermelő gazdasági egységnek. Ezt követően Horváth Pál, a DÉTE igazgatója számolt be a taggazdaságok vezetői részére tartott tájértekezletek tapasztalatairól. Hangsúlyozta, hogy a gabona- és húsprogram megvalósítása érdekében az elkövetkező időben még szorosabb egységre, közös gondolkodásra és cselekvésre van szükség. Fontos, hogy a térségben minél előbb a nagyüzemek szolgálatába állítsák a VII. ötéves tervidőszakban építendő négy agrokémiai telepet. Jelenleg ugyanis a tárolási veszteségek jelentősen csökkentik a műtrágyák hatóanyagát. Az igazgatósági ülés bejelentésekkel ért véget. V. L. Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1984. október 9-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) megfelelő képviselethez jussanak a társadalmi és a politikai életben, véleményüket igényeljék, és érdemben mérlegeljék. 3. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a párt ifjúsági szervezete, szocialista rendszerünk fontos politikai tényezője, a magyar ifjúság egységes tömegszervezete, amely a párt irányításával, szervezetileg önállóan működik. A KISZ fő feladata az, hogy hirdesse a párt politikáját, vállaljon részt annak alakításában és megvalósításában. Nyerje meg az ifjúságot társadalmi céljainknak, az elérésükért folytatott cselekvésnek. Képviselje és védje a fiatalok sajátos érdekeit. Végezzen tudatosabb politikai munkát annak érdekében, hogy a fiatalok minél nagyobb tömegei sajátítsák el a szocialista eszméket. Vegyen részt a párt utánpótlásának nevelésében. Ápolja nemzeti hagyományainkat, nemzeti történelmünk részeként ismertesse meg a munkásmozgalom, a kommunisták harcait, a szocializmus építésének magyarországi tapasztalatait. Erősítse a szocialista hazafiságot, az internacionalizmust, a Szovjetunióhoz, a szocialista országok népeihez fűződő barátságot. Hazai és nemzetközi tevékenységében segítse elő a népek közötti jobb megértést, a béke védelmét és megszilárdítását. Az ifjúsági szövetség figyelmét összpontosítsa a szocialista tudat, életmód és műveltség térhódításának elősegítésére, a munkához, a közösséghez, az embertársakhoz való felelős viszony kialakítására. Lépjen fel a társadalmunkban, az ifjúság soraiban is fellelhető olyan jelenségek ellen, amelyek szemben állnak szocialista elveinkkel, és összeegyeztethetetlenek az emberi tisztességgel is. A KISZ szervezetei, vezetői és aktivistái küzdjenek azért, hogy a fiatalok reális igényei kielégítést nyerjenek, ésszerű javaslataik megvalósuljanak. A KISZ tevékenységében vegye jobban figyelembe az ifjúsági rétegek, korosztályok sajátosságait, érdeklődését és törekvéseit. Erősítse munkájának fiatalos, mozgalmi jellegét. 4. A szocialista állam szervei, a kormányzat, a tanácsok sokat tettek az ifjúság helyzetének javításáért. Nagy figyelmet fordítottak a gyermek- és ifjúságvédelemre. A feladat fontossága miatt tovább kell fejleszteni a gyermek- és ifjúságvédelmi hálózatot és a veszélyeztetett gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó intézményeket. Nagyobb figyelmet kell fordítani az eddig bizonyos mértékig elmaradott területekre, a testnevelésre, az ifjúsági és diáksportra, a turizmusra, a táborozásra, valamint a lakóterületi ifjúsági munka feltételeinek javítására. A magyar néphadsereg, S fegyveres erők és testületek sajátos és fontos szerepet töltenek be azzal, hogy felkészítik az ifjúságot a haza, a nép szocialista vívmányainak védelmére. E feladatuk végzésével jelentősen hozzájárulnak az ifjúság szocialista szellemű neveléséhez. A jövőben fordítsanak még nagyobb figyelmet a szolgálatot teljesítő fiatalok szakképzettségének, általános ismereteinek, műveltségének bővítésére, sokoldalú fejlődésének előmozdítására. Az állami vonalon folyó ifjúságpolitikai tevékenység jelentős eredményei mellett a munka további javítását bizonyos fokig akadályozza a szükséges koordináció hiánya, az eszközök szétforgá- csoltsága és felhasználásuk nem megfelelő hatékonysága. Ezért az állami ifjúsági munka tartalmát, szervezetét és összehangoltságát az állami élet és irányítás korszerűsítésének keretében fejleszteni kell. 5. A társadalmi szervezetek és tömegmozgalmak vállaljanak nagyobb szerepet az ifjúságpolitika gyakorlati megvalósításában, munkájuk során biztosítsanak cselekvési lehetőséget a különböző érdeklődésű fiataloknak. Velük együtt alakítsák ki az ezt szolgáló programokat és szervezeti megoldásokat, ifjúsági bizottságokat, tagozatokat és csoportokat. Irányító testületeikben, vezető tisztségeikben, munkabizottságaikban növeljék a fiatalok arányát. * * * A Központi Bizottság felhívja a párt-, állami és a társadalmi szerveket, hogy határozzák meg az állásfoglalásból adódó teendőiket. III. A Központi Bizottság megtárgyalta az országgyűlés és a tanácsok tevékenységéről, munkájuk továbbfejlesztéséről szóló előterjesztést. Az országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti testületé. A tanácsok a szocialista állam népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervei. A Központi Bizottság megállapította, hogy az országgyűlésnek és a tanácsoknak kiemelkedő szerepük van a dolgozó nép hatalmának gyakorlásában, a társadalmi haladás előmozdításában, a szocialista demokrácia elmélyítésében. Az országgyűlés és a tanácsi testületek tevékenysége tartalmában és módszereiben egyaránt fejlődött. funkcióikat megfelelően látják el. A Központi Bizottság ajánlja, hogy az országgyűlés és a tanácsok működésüket a jelenlegi alkotmányos keretek között fejlesszék tovább. 1. Bővüljön az országgyűlés törvényalkotó tevékenysége minden olyan kérdés szabályozásában, amely lényegesen vagy szélesebb körben érinti az államszervezetet, illetve az állampolgárok jogait és kötelességeit. Vitassa meg a társadalmi szempontból jelentősebb kormányzati elgondolások, intézkedések tervezeteit, és jelölje meg a velük kapcsolatos tennivalók főbb irányait. Váljék a nyíltabb és aktívabb politizálás fórumává. Beszámoltató, ellenőrző tevékenységével is segítse elő, hogy az állami szervek törvényes és hatékony működésükkel biztosítsák a soron levő állami feladatok megoldását. 2. A tanácsok tevékenysége népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási jellegük együttes figyélem- bevételével fejlődjék. Növekedjék szerepük a helyi, területi érdekek feltárásában, összehangolásában és érvényesítésében. A központi állami irányító szervek biztosítsák a tanácsok önállóságát a helyi feladatok meghatározásában. Növeljék lehetőségeiket és érdekeltségüket a helyi források kiaknázásában, a lakosság mozgósításában. A tanácstagi és testületi képviseleti munka jobban támaszkodjék a lakosság öntevékenységére, véleményére. A fontosabb településfejlesztési terveket bocsássák társadalmi vitára. Az önálló tanáccsal nem rendelkező községekben megalakuló elöljáróságok is váljanak a lakosság érdekeinek szószólójává, társadalmi életének szervezőivé. 3. A Központi Bizottság végrehajtó szervei, a területi és helyi pártszervek nyújtsanak segítséget az országgyűlés és a tanácsok tevékenységének fejlesztéséhez. Támaszkodjanak jobban a népképviseleti testületekre, vegyék figyelembe véleményüket és tapasztalataikat. * * * A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az ország- gyűlés és a tanácsok működésének fejlesztése, az új választási törvény tovább szélesíti a szocialista demokráciát hazánkban. A Központi Bizottság felkéri az országgyűlés tisztikarát, a Minisztertanácsot, a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, hogy segítsék elő az állásfoglalásból adódó feladatok megoldását. (MTI) TermészettudománYi nap SZVT-ülés Új szabályozók a kereskedelemben Hogy utódaink ne csak kampányszerűen ismerjék meg a környezetvédelem fogalmát és teendőit, hanem vérükben legyen, ahhoz kívánt segítséget nyújtani a múzeumi hónap természettudományi napjával kedden a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum. Kertész Éva természettudományi muzeológus egymás után hat általános iskolai csoportnak tartott rövid előadást a természet védelmének történetéről, jelentőségéről. Aztán arról beszélt, mi a gyerekek feladata a természet védelmében, s szó volt az országos és a főleg a megyei természetvédelmi területekről. A rövid bevezető után filmvetítés volt. Az Amíg a tavasz újra eljön című film azt mutatta be, hogy a különböző állatok miképp készülnek fel a télre, hogyan gondoskodik róluk a természet, amíg ismét megérkezik a tavasz. A másik film a vadmadarak életéről szólt. Az órarendhez kötött osztályoknak nem volt idejük az előadás harmadik részének igénybevételére, vagyis arra, hogy megtekintsék a múzeum állandó természet- tudományos kiállítását. Bár mint kiderült, ezt már mindannyian látták, mégis a természettudományi nap ismereteivel felvértezve, később tán nem lesz felesleges újra megtekinteni ezt a kiállítást. U. T. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Békés megyei kereskedelmi szakcsoportja október 10-én délelőtt tanácskozást rendezett Békéscsabán. A megjelent szakembereket dr. Tóth József, a szakcsoport vezetője köszöntötte. Először Sebestyén Miklós, a Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátóipari főosztályának helyettes vezetője beszélt a vendéglátás idei eredményeiről, a várható új szabályozórendszerről. Elmondotta többek között, hogy a magyar vendéglátás ebben az évben, az első kilenc hónapot figyelembe véve, folyó áron a tervezettnél jobban, 6,2 százalékkal növelte a forgalmát. Ennek ellenére nem lehetnek elégedettek, hiszen a kereslet összességében csökkent. Az idegenforgalom, az áruellátás, a gazdálkodás és a fogyasztói érdekvédelem elemzése után szólt a jövőre bevezetendő új szabályozási rendszer várható hatásáról. Dr. Schagrin Tamás, a Belkereskedelmi Minisztérium jogi osztályának a vezetője az új üzemeltetési formák bevezetésének a tapasztalatait ismertette. Hangsúlyozta: a szerződéses, a bérleti, a jövedelemérdekeltségű forma bevált, csupán az üzletek bérbeadásától idegenkednek a vállalatok, a szövetkezetek. Ma már több mint 10 ezer szerződéses, mintegy 2600 jövedelemérdekeltségű vendéglátóipari és kiskereskedelmi bolt áll a lakosság szolgálatában. Néhány jogszabály, utasítás, állásfoglalás azonban módosításra szorul. Ezeket folyamatosan felülvizsgálják. Az alapvető szabályok viszont nem változnak. Feltétlenül tovább kell gondolni, hogy ezután milyen időtartamra kössenek szerződést, miként alakuljon a létszám az egyes üzletekben, milyen formában üzemeltessék a visszaadott boltokat. Mindenképpen felül kell vizsgálni a jelenlegi nyitva tartási rendszert, a szakképzettségre vonatkozó előírásokat. A résztvevők kérdéseikkel, javaslataikkal hozzájárultak a körültekintőbb jogszabályok megalkotásához. S. S. telítés előtt Fotó: Gál Edit
