Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-11 / 239. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG R MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES R MEGYEI TANACS LRPJR 1984. OKTÓBER 11., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1984. október 9-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Kádár János elvtárs elnökletével 1984. október 9-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti párt- bizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Miniszter- tanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői, valamint a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság kegyelettel megemlékezett közelmúltban elhunyt tagjairól, Dabrónaki Gyuláról és Závodi Imréről. A Központi Bizottság — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről, — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében ifjúságpolitikai kérdésekről, — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az ország- gyűlés és a tanácsok tevékenységéről tárgyalt. A Központi Bizottság a beterjesztett jelentéseket és javaslatokat elfogadta. I. A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzet alakulását, a pártós állami szerveknek a legutóbbi ülés óta végzett külpolitikai tevékenységét, és megállapította: 1. Az elmúlt időszakban a feszült nemzetközi helyzetben nem következett be javulás. A fegyverkezési versenyben érdekelt imperialista körök folytatják a katonai erőfölény megszerzésére irányuló politikájukat. Emiatt fokozódik a katonai és politikai szembenállás, az erőegyensúly a fegyverzetek mind magasabb szintjén jön létre. A Központi Bizottság aláhúzta: az egész emberiséget fenyegető veszélyek csökkennének, ha a NATO tagállamai érdemi választ adnának a szocialista országoknak a fegyverkezési verseny korlátozását, a katonai erőszak kiiktatását, a bizalom helyreállítását célzó kezdeményezéseire. Különösen fontos lépést jelentene, ha a Szovjetunió javaslatának megfelelően tárgyalások kezdődnének a világűr katonai célú felhasználásának megakadályozásáról, s ennek előmozdítása érdekében felfüggesztenék az ilyen kísérleteket. A Központi Bizottság üdvözli a Szovjetunió külügyminiszterének az Egyesült Államok vezetőivel folytatott megbeszéléseit. A továbblépés lehetősége döntően attól függ, hogy az amerikai vezetés viszonozza a kapcsolatok fejlesztésére irányuló szovjet készséget, és tettekkel támassza alá a nyilatkozataiban hangoztatott megegyezési szándékát. A Magyar Népköztársaság nagy jelentőséget tulajdonít a bizalom- és biztonságerősítő, valamint leszerelési kérdésekkel foglalkozó stockholmi konferenciának. Szövetségeseivel együtt mindent megtesz, hogy a tárgyalásokon az egyenlő biztonság követelményének megfelelő, az államok közötti bizalmat erősítő megállapodások szülessenek. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a béke megvédéséhez, a nemzetközi biztonság megszilárdításához, az enyhülés vívmányainak megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez szükség van a szocialista és a tőkés országok közötti folyamatos, érdemi párbeszédre. Nagyra értékelte a szocialista országok kezdeményezéseit a rendszeres érintkezés és a kölcsönösen előnyös együttműködés fenntartására; megerősítette, hogy a Magyar Népköztársaság is folytatja ez irányú erőfeszítéseit. Európa valamennyi népének érdeke azt kívánja, hogy a revansizmus és a mi- litarizmus újjáéledése ne veszélyeztesse a különböző társadalmi rendszerű országok, köztük a két német állam viszonyát, az egymás szuverenitásának, társadalmi berendezkedésének tiszteletben tartására épülő együttműködés továbbfejlődését. 2. Pártunk és kormányunk a nemzetközi helyzet kedvezőtlen fejleményeinek visszaszorításához alapvető fontosságúnak tartja a szocialista országok egységének, védelmi képességeinek erősítését, külpolitikai lépéseik összehangolását, s a nemzetközi osztályharc, valamint a szoc'al'sta társadalom építése során felmerülő új elméleti-politikai kérdések megválaszolását. Ezeket a törekvéseket jó] szolgálták a szocialista országok testvérpártjaival folytatott rendszeres munkamegbeszélések és találkozók. Országaink és pártjaink internacionalista kapcsolatait, népeik testvéri barátságát fejezte ki a magyar párt- és kormányküldöttség részvétele Lengyelország, Románia, Bulgária felszabadulása 40. évfordulójának és a Német Demokratikus Köztársaság megalakulása 35. évfordulójának ünnepségein. 3. Pártunk képviselői több testvérpárt küldöttségével folytattak megbeszéléseket. Ezek elősegítették egymás helyzetének és tevékenységének kölcsönösen jobb megismerését, az internacionalista szolidaritás és együttműködés erősödését. Az MSZMP képviseltette magát az Etióp Dolgozók Pártja alapító kongresszusán, a Kongói Munkapárt, a Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió—Hazafias Front kongresszusán. Szolidaritásunkat fejezte ki párt- és állami küldöttségünk részvétele a nicara- guai, a líbiai és az etiópiai forradalom győzelmének évfordulói alkalmából rendezett ünnepségeken. A Magyar Szocialista Munkáspárt a nemzetközi munkásosztály közös érdekeinek, a leszerelés, az enyhülés ügyének előmozdítása céljából folytatta a párbeszédet szocialista és szociáldemokrata pártokkal. II. A Központi Bizottság megtárgyalta az ifjúság társadalmi helyzetéről készült jelentést, és állást foglalt ifjúságpolitikai kérdésekben. A magyar ifjúság magától értetődőnek és természetesnek tartja hazánk szocialista társadalmi rendjét és annak vívmányait. Társadalmunk biztosítja a tanulás és a szakmai képzés lehetőségét, a munkát, sokoldalúan támogatja az önálló élet megalapozását. A Központi Bizottság 1970. évi állásfoglalása segítette az ifjúság körében végzett politikai tevékenységet. Az azóta eltelt csaknem másfél évtizedben nagy változások történtek a társadalom és benne az ifjúság életében. Javult a fiatalokról való társadalmi gondoskodás. Jelentős eredmények születtek, ugyanakkor számos feladat megoldásának feltételeit nem sikerült megteremteni, ellentmondások, nehézségek és feszültségek is keletkeztek. Ezért indokolt újra áttekinteni a helyzetet és számba venni az ifjúságpolitika időszerű feladatait. 1. A magyar fiatalok döntő többsége tetteivel bizonyítja: elfogadja és támogatja szocialista céljainkat. Becsületesen tanul, helytáll a munkában, teljesíti állampolgári és hazafias kötelességét. Pártunk, társadalmunk, mint eddig, továbbra is épít és számít a magyar ifjúság tudására, tettrekészségére, elkötelezettségére. Az ifjúságot népünk haladó hagyományainak tiszteletére, szocialista vívmányaink megbecsülésére. megőrzésére és gyarapítására hívja fel. A szocialista társadalom további eredményes építése megkívánja, hogy a fiatalok kapjanak több lehetőséget képességeik kifejtésére és fejlesztésére, a megszerzett tudás alkalmazására. A fiatalokat a munka sze- retetére kell nevelni. A munkához való helyes viszony kialakításában nagy szerepe van a felnőtteknek, a példamutatásnak. A vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények biztosítsanak a fiatalok számára képzettségüknek és képességüknek megfelelő munkát. Gondoskodjanak a teljesítményükkel arányban álló megbecsülésükről, a kiemelkedően dolgozók előléptetéséről. Az ifjúság fő kérdéseinek megoldása társadalmi feladat, ugyanakkor sorsuk alakításáért a fiatalok maguk is felelősek. A fiatalok helyzetének javítására felhasználható erőforrásokat arra kell összpontosítani, hogy részesüljön nagyobb társadalmi támogatásban a gyermeknevelés; javuljanak az oktatásnak, valamint a tanulóifjúság szociális ellátásának feltételei; csökkenjenek a társadalmi esélykülönbségek. Fokozottabban segíteni kell a pályakezdő fiatalokat, és meg kell könnyíteni, hogy a családalapító fiatalok önálló lakáshoz jussanak. A feladatok megoldásában támaszkodni kell a fiatalok véleményére, javaslataira, öntevékenységére, erőfeszítéseire. 2. Az ifjúságpolitikai feladatok kimunkálásában és megoldásában a pártszervezetek, a kommunisták járjanak élen, mutassanak példát. A fiatalok kapjanak hiteles képet a szocializmus megvalósulásának folyamatáról és a tanulságokról. Ismerjék meg, sajátítsák el világnézetünk alapjait, tanulják meg alkalmazni valóságunkra, váljanak építőmunkánk tudatos és tevékeny résztvevőivé. A kommunisták győzzék meg a fiatalokat az egyéni és kollektív erőfeszítés, a helytállás, a küzdelem szükségességéről, arról, hogy a szocializmus az egész társadalom együttes munkájával épül. Vállaljanak nagyobb felelősséget abban, hogy a fiatalok a családban, a munkahelyen, a lakóterületen megfelelő nevelésben részesüljenek. Tekintsék személyes ügyüknek, hogy közülük a legjobbak eljussanak a párt soraiba. A pártszervek és a párt- szervezetek rendszeresen kísérjék figyelemmel a környezetükben élő, tanuló, dolgozó fiatalok helyzetét. Segítsék elő, hogy az állami és a társadalmi szervek politikai és gazdasági döntéseiknél vegyék figyelembe az ifjúsággal kapcsolatos tennivalókat, és megvalósításukat ellenőrizzék. Gondoskodjanak arról, hogy a fiatalok (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Tamáska Péter előadás közben Fotó: Gäl Edit Szakszervezeti emlékülés Békéscsabán A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa megyénk fel- szabadulásának tiszteletére emlékülést rendezett tegnap délelőtt Békéscsabán, az SZMT székházában. Először az előcsarnokban rendezett „A szakszervezeti mozgalom újjászervezése Békés megyében 1944—45-ben” című kiállítást nyitotta meg Szeljak György, az SZMT titkára, majd a nagyteremben az emlékülésen részt vevőket köszöntötte, közöttük az elnökségben helyet foglaló Domonkos Lászlót, az MSZMP KB munkatársát, Várai Mi- hálynét, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét. Fodor - né Birgés Katalint, az SZMT vezető titkárát, Fazekas Imrét, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettesét és Pataki Istvánt, a megyei KISZ-bizöttság első titkárát. Ezt követően dr. Karsai Elek, a SZOT levéltára vezetőjének bevezető előadását (betegsége miatt) munkatársa, dr. Tamáska Péter olvasta fel. Az előadás a szak- szervezeti mozgalom újjáéledését, fejlődését 1944 őszétől 1945 végéig követte nyomon, bemutatta azt — az ellentmondásoktól sem mentes — szakaszt, mely alatt a szervezett dolgozók száma 16— 20 ezerről mintegy egymillióra növekedett. Bővültek a szervezeti keretek, önállókAz őszi növények három héttel később értek be, az elmúlt két hét esőzése még tovább késleltette a biológiai fejlődést, s az őszi munkákban mindent egybevetve egyhónapos lemaradás mutatkozik. Erről tájékoztatta az újságírókat szerdán a MÉM-ben Magyar Gábor, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes. Mint elmondotta, a vetés országszerte megkezdődött, ám amíg tavaly ilyenkorra a búza magjának már a fele a földben volt, az idén csak tíz százaléka. Az esőzések miatt a vetőgépekkel nem mehettek rá a felázott talajra. A kukorica törése csak ezekben a napokban kezdődött el, s az elmaradást mutatja, hogy tavaly az évnek ebben az időszakában a termésnek már több mint a fele a tárolókban volt. Fokozza a gondokat, hogy például a napraforgónál erős szemveszteség is mutatkozik, a már korábban leszáradt növények egyre-másra hullatják a magokat. Viszonylag előbbre tartanak a burgonya szedésével. A gazdaságok a kényszerű helyzetben egész sor munkaszervezési intézkedést tettek. A kereskedelmi válká váltak a szakszervezetek, s olyan foglalkozási ágakban is létrehozhattak saját szervezeteket, melyekben erre a korábbiakban nem volt lehetőség, Minőségileg is más, új feladatokat kellett vállalni, a már nem ellenzéki alapállású szakszervezeteknek. A mintegy másfél év alatt a magyar szakszervezeti mozgalom — a szervezeti és elvi problémák ellenére — 1945-ben szervezettsége és taglétszáma révén a magyar politikai és gazdasági élet fontos tényezőjévé vált. Az előadást követően dr. Szabó Ferenc, a Békés megyei Múzeumok Szervezetének igazgatója „A szakszervezeti mozgalom újjászervezésének néhány vonása Békés megyében”, Molnár Pál- né, a megyei pártbizottság archívumának nyugalmazott vezetője „Az MKP szerepe a szakszervezetek újjászervezésében”, dr. Tóth Béláné, a megyei pártbizottság munkatársa „A szakmaközi bizottságok megalakulása, szerepe Békés megyében a fel- szabadulás után”, valamint dr. Lovász György, a szarvasi óvónőképző intézet docense „A szakszervezeti mozgalom kialakulása Szarvason 1944—45-ben” című korreferátumai hangzottak el az emlékülésen. lalatok gondoskodtak a megfelelő színvonalú műszaki ellátásról. A gépeket raktárról lehet megvásárolni, tehát nincs szükség előjegyzésre, és az alkatrészellátás is kielégítő. Az üzemanyag-tárolókat mindenütt feltöltötték. A rendkívüli helyzetben egész sor intézkedés biztosítja a termelők nagyobb érdekeltségét. A szőlőtermés minősége gyengébb a sokévi átlagnál, ezért a MÉM — az érintett tárcákkal egyetértésben — a 14 súlyszáza- léknál kevesebb cukrot tartalmazó mustból készült ipari bor felső határértékét átmenetileg 12,5 súlyszázalékra csökkentette. Ezzel a mezőgazdasági termelőknek a gyengébb minőségből eredő bevételkiesése mérséklődik. A 12,5 cukorfok felett átvett must minőségét az asztali kategórián belül — a termék védelme érdekében — legfeljebb 2,5 cukorfokkal import-, vagy hazai előállítású mustsűrítménnyel lehet javítani. A mustsűrítmény felhasználásából származó többlet- költségek részbeni fedezéséhez a MÉM — a Pénzügyminisztériummal egyetértésben — a nagyüzemi gazdaságoknak külön támogatást ad. Sajtótájékoztató a MÉM-ben
