Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-09 / 237. szám

1984. október 9., kedd

o

Zemencsik Jánostól, a Hajtóművek és Festőberendezések Gyára békéscsabai gyárának lakatos-csoportvezetőjétől kérdezem:

— Minden rendben van, vagy lehetne ésszerűbben, gazdaságosabban dolgozni?

— Szerintem inkább az utóbbiról kell beszélni. Például azt, hogy nem áll rendelkezésünkre időben az anyag, hiányzik egy és más.

— Mit tesznek olyankor?

— Elkezdjük a munkát, és eg idő után abbahagyjuk. Más feladatot kapunk, amit közben ugyancsak abbahagyunk, és visszatérünk az első folytatásához. Sok időt vesztünk, az idő pedig pénz.

— Mivel tudnak a műhelyben hozzájárulni ahhoz, hogy ezt a kárt valamennyire ellensúlyozzák?

— Sok ésszerűsítésünk van, amivel gyorsítani, köny- nyíteni tudjuk a munkánkat. Ezek. mint mondom, ésszerűsítések, nem díjazott újítások, amelyeknek a hasznát egyénileg a teljesítményben látjuk.

Fazekas István lakatoshoz fordulok:

— Min változtatna, ha módja lenne rá?

—Néha hibás a műszaki rajz, ami nálunk minden körülmények között kiderül. Nagyon hátráltatja a munkánkat. Kifogástalan rajzot kellene kapnunk. Egyébkén*, amikor először a rajzra nézek, már akkor kezdek gondolkozni azon, hogy tudnám azt a szerkezetet megcsinálni a legésszerűbben, a leggyorsabban.

— Mi hátráltatja még a munkáját?

— Itt vannak a CO-'-he- gesztőgéphez a huzalok .. . Nem megfelelőek. A folyamatos munkát akadályozzák. Idő- és energiaveszteséget

okoz.

Mag Gusztáv üzemvezető Zemencsik Jánosnak a feladatok váratlan változtatására vonatkozó véleményét _ kiegészíti azzal, hogy csak ritkán fordul elő.

— Egyébként — folytatja — függetlenül mindentől, a jövőben egyre inkább szükség lesz a gyors átállásra. Bár a havi program szerződéseken alapul, ám soron- kívüli feladatokat is kaphat az yzem. A nagyobb haszonnal járó megrendeléseket nem lehet elszalasztani.

— Képes erre az üzem?

— Nálunk a többség törzs- gárdatag, javarészt középkorú, nagy szakmai tudással, és tapasztalattal rendelkező munkás. A fiatalok a kialakult viszonyokhoz igazodva dolgoznak, közülük többen a szakmunkás-szakközépiskolában továbbtanulnak. Ezzel a gárdával kitűnő eredményeket lehet elérni.

— Elégedett tehát?

— Azért van javítanivaló. Amint Zemencsik János említette: a havi programhoz nem mindig áll időben rendelkezésre az anyag. A másik dolog: késik a műszaki dokumentáció. így kevesebb idő jut az előkészítésre, ami végül is a műhelyben okoz kapkodást.

— Mindig betartják a szállítási határidőt?

— Utoljára 1979-ben késtünk, azóta egyszer sem.

— Minőségi kifogás volt?

— A megrendelő nem emelt kifogást, mert időben kijavítottuk a hibát.

— Véleménye szerint milyen gépre lenne még szükség?

— Lemezgömbölyítőre, ami meggyorsítaná és megkönnyítené a munkánkat.

Valentényi Attila gépész- mérnök, a műszaki osztály vezetője egyetért a csoport- vezető, a lakatos és az üzemvezető véleményével. Kétségtelen: jobb szervezéssel, a munkafolyamatban részt vevők törekvésével, fegyelmezettségével és szakmai hozzáértésével lehe* csak elérni, hogy — a jelenlegi körülmények között — megteremtődjék a gazdasági alap a termelőeszközök, berendezések fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez.

A folyamat el is kezdődött. Van már egy NC, és egy CNC, mikroprocesszoros vezérlésű, nagy teljesítményű eszterga-, valamint egy élhajlító gép. Folyamatban van olyan számítógép beszerzése, amely a műszaki rajz alapján képes optimális technológiát készíteni.

Bjelik Béla, a gyár igazgatója arról tájékoztat, hogy a gyár dolgozói az első-félévben 821 ezer forint értékű anyagot, 72 ezer forint értékű energiát takarítottak meg. Lehetne többet? Bizonyára, ha a folyamatos munkát gátló hiányosságok megszűnnének.

A jövő pedig: további

korszerűsítés, számítógépek alkalmazása, automatizálás. Amennyire a lehetőségek megengedik. Napról napra ennek a célnak az eléréséért érdemes dolgozni, hogy meggyorsuljon a fejlődési folyamat. Végeredményben így válik lehetővé, hogy gazdaságos, versenyképes legyen a termelés.

Pásztor Béla

Mag Gusztáv üzemvezető (jobbra) Mihály János művezetővel a festőberendezés-részegységek minőségét ellenőrzi

Fotó: Fazekas László

A több búzáért

Ebben az évben — az aszályos időjárás ellenére — fennállásuk óta a legjobb búzatermést takarították be megyénk mezőgazdasági nagyüzemei. Az eredmény elismerésre méltó, ám ez az élet rendje: az úton menni kell tovább. Most ugyanis itt van a következő nagy feladat: a búza vetésének

ideje.

Jól ismert a szakemberek körében, hogy általában a legjobb terméseredmények az október 5. és 20. között elvetett kenyérgabonától várhatók. A betakarításnál már elértük, hogy 14 munkanap alatt végeznek e munkával az üzemek, jó lenne a vetésnél is megvalósítani ezt a követelményt. Mindehhez számos feltételre van szükség. Legyen elég vetőmag, megfelelően előkészített a magágy, jó műszaki állapotú vetőgépekre és kellő számú szállítójárműre támaszkodhassanak a vetés idején. ‘ Az idén a szeszélyes időjá- j rás miatt két-három héttel í meghosszabbodott a kultú- í rák tenyészideje. Emiatt ké- I sik a kukorica betakarítása

I

is, ezért kevés idő jut a búza vetése előtt a talajmunkákra.

Márpedig a jelenlegi ve- I tésszerkezet — az üzemek a terület 60—65 százalékán ku- ( koricát és búzát termeszte- j nek — rákényszeríti a ter- J* melőket arra, hogy évről év- : re tengeri után is vessenek ; gabonát. A jó termőképességű intenzív fajták nagy hozamokat produkálnak. Ezekből mindenütt a helyi sajátosságoknak, viszonyoknak, a termelési tapasztalatoknak legmegfelelőbb fajták magját kell a földbe juttatni. A választás felelőssége tehát az üzemi szakemberek vállán nyugszik. Mivel a búza szabvány kidolgozásán munkálkodnak az illetékesek, már most célszerű növelni a jobb beltartalmi értékű fajták arányát.

A magágy-előkészítés nagy körültekintést, szakértelmet igényel. Az utóbbi években egyre inkább terjed a víz- és energiatakarékos, szántás nélküli talajelőkészítés.

Mindez — az ismert előnyökön túl — jelentősen csökkenti az üzemek gázolaj-felhasználását. Az utóbbi hetekben lehullott csapadék megkönnyítette a talajmun- ká'k elvégzését. A tápanyaggazdálkodásban is további előrelépésre van szükség. Az emelkedő műtrágyaárak ellenére sem szabad visszalépni ezen a területen. A jövőben ugyanis —a kutatások szerint — a folyamatos növénytáplálás kerül előtérbe, így lehet csak kielégíteni ugyanis az intenzív fajták igényét. A többszöri fejtrágyázás és a növényvizsgálatokra alapozott lombtrágyá- zás\ kedvező hatását megyénk több nagyüzemének eddigi eredményei is alátámasztották.

Az elmúlt évek során korszerű, nagy teljesítményű búzavetőgépek kerültek a gazdaságok jó részébe. Ezek megfelelő körülmények között 'kifogástalanul dolgoznak. Sajnos alkatrészellátásukban még ma is kisebb- nagyobb gondokkal találkozunk. Jó néhány gazdaságban — az anyagiak hiánya miatt — még régi, elavult vetőgépek is vannak. Itt csak fokozott odafigyeléssel, a dolgozók jelentős erőfeszítésével érhetők el magasszintű eredmények.

Nem feledkezhetünk meg a termelést irányító emberről sem, aki szaktudásával, tapasztalatával az elmúlt két évtizedben hatévenként növelte egy tonnával a búza hektáronkénti termésátlagát, így a nyolcvanas évek elejére fokozatosan eljutottunk a világ élvonalába. A nagyüzemekben tevékenykedő szakembereknek hasznosítani elemezni szükséges a tavalyi és a korábbi évek helyi tapasztalatait. A termelési tényezők rendkívül sokszínűek, s csak együttes, kedvező hatásuk esetén várhatunk kiemelkedő termés- eredményeket.

Jövőre a gabonaprogram céljainak megvalósításáért a mezőgazdaságban saját munkaterületén mindenkinek többet kell tennie, mint az idén. Gondoljanak erre mindazok, akik ezekben a napokban — nem könnyű munkával — a jövő évi ke- nyérnekvaló magját juttatják a földbe. A régi magyar közmondás szerint ugyanis: ki mint vet, úgy arat... „

(verasztó)

Megyénk — külső szemmel

Mint lapunkban hírül adtuk, szerdán, október 3-án a Fejér megyei Művelődési Központ hattagú küldöttsége érkezett háromnapos tapasztalatcserére megyénkbe. Valamennyien a művelődési központ mezőgazdasági szakbizottságának tagjai, egyben képviselői a Fejér megyei MEDOSZ-nak, MAE-nak, TESZÖV-nek, TIT-nek, ME- SZOV-nek és a mezőgazdasági üzemeknek. A küldöttség vezetőjét, Purgel Istvánt — aki egyben a mezőgazdasági szakbizottság elnöke — arról kérdeztük, milyen tapasztalatokat szereztek Békésben, mit láttak a három nap során?

—

Kevés

leányvállalat az iparban

Az Ipari Minisztériumhoz j tartozó vállalatod, gyárak és j üzemek eddig mintegy har- mine leányvállalatot alapí- jj tottak. Legtöbbjük a gépii iparban, az ipari szolgáltató | ágazatokban, valamint a ko- * hászatban jött létre. A lelj ányvállalatok sokféle fel- ; adatra vállalkoznak, néme- j lyik akkumulátorokat ké- j szít, más leányvállalatok ; karbantartással, termelőesz- ! köz-'kereskedelemmel, gép- S kölcsönzéssel foglalkoznak.

A minisztériumban érté- jí kelték az iparvállalatok i ilyen irányú kezdeményezé- 1 seit és az eddig szerzett tail pasztalatokat. Megállapítot- g ták, hogy az ipar szervezeti jj struktúrájában egyértelmű- I en pozitív szerepet töltenék ! be a leányvállalatok. Ily mó- I dón például lényegesen egy- I szerűbbé vált sok nagyvál- j lalat leányvállalattá szerve- I ződött vidéki gyárának, gyár- [ egységének irányítása. Meg- | növekedett önállóságukkal [ élve kezdeményezőbbek,

I megalapozottabban döntenek j mint jogelődeik. Különösen I a Könnyűipari Gépgyártó I Vállalat, a Medicor Művek, j a Látszerészeti Eszközök I Gyára, az Információtechni- í kai Vállalat és egyebek kö- | zött a Finomposztó Vállalat E ismerte fel .időben a leány- I vállalat-alapítás előnyeit, s I élt is ezzel.

Az Ipari Minisztérium vé- s leménye szerint ma még a j kívánatosnál kevesebb le- | ányvállalat működik. Ennek g legfőbb oka elsősorban a E kockázatvállalás hiánya, j vagyis a vállalatok sokkal ! inkább félnek attól, hogy j alaphiányossá válhatnak le- j ányvállalataik, amit az anya- | vállalatnak kell rendeznie, j mint hogy a többlet anyagi | forrás megszerzésének lehe- j tőségét mérlegeljék. A vál- | lalato'k jó része továbbra I sem szívesen vállalkozik kis | sorozatú termelésre, még ha I az ilyen árucikkek értékeli sebbek is.

A minisztérium a jövőben ! több leányvállalat alapításá- l ra ösztönzi majd a felügye- ! lete alá tartozó gyárakat, jj és üzemeket. Megvizsgál- | já'k azt is, hogy hol kedveli zőek naég a műszaki, gazda- | sági, hatékonysági és irányí- S tási szempontok leányvállalat I alapítására.

Az első napon, szerdán, a megyei MEDOSZ-központban fogadtak, és tájékoztattak a mezőgazdasági dolgozók művelődési lehetőségeiről. Még aznap ellátogattunk Békéscsabán a MÉSZÖV szakcsoportjainak házába,' ahol a libamájtermelés és tojástermelés munkáját tanulmányoztuk. Elismerést érdemel az a szervezettség, ahogy a szakcsoportok tagjai dolgoznak, és hogy milyen nagy értékkel járulnak hozzá a népgazdaság exportárualapjához. Ellátogattunk a telekgeren- dási MEDOSZ művelődési házba. Nagyon tetszett, hogy h legfiatalabbaktól az idősekig, szinte a község valamennyi lakója megfordul a házban, részt vesznek a különböző kiscsoportok munkájában. A szlovák klub, mint hagyományápoló, igen fontos szerepet tölt be. Azt hiszem, az intézmény vezetőjének, agilitásának köszönhető, hogy így meg tudják mozgatni a lakosságot.

— Csütörtökön Dömény Gyula igazgató vezetett körbe a gyulai SZOT—MEDOSZ Gyógyüdülőben. Úgy érzem, az ő személye is döntő abban, hogy az intézményben magas szintű rendezvényeket bonyolítanak le, s az üdülő dolgozóinak szervező tevékenysége kisugárzik az egész városra. Tetszett a gyulaiak lokálpatriotizmusa, hogy sokat tesznek a városért.

— A nap másik részében Mezőhegyesre látogattunk. A Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát cukorgyárának klubja — úgy látom — sajátos szerepet tölt be a nagyközség életében. Minden réteget bevonnak a rendezvényekbe a klub munkatársai, nálunk Martonvásáron is van hasonló. Az különösen tetszett a mezőhegyesi klubban, hogy a nőknek szervezett programokkal egy időben a gyermekeknek is rendezvényeket tartanak, így nincs akadálya, hogy az anyák is 'ott legyenek. Megnéztük a mezőhegyesi általános művelődési központot is, úgy találtuk, valamivel nyitottabb, mint a mi martonvásári hasonló intézményünk.

— Ellátogattunk a kétegy- házi mezőgazdasági szakmunkásképzőbe és traktormúzeumba; nagy élményt jelentettek a régi gépek, egy százévest is bemutattak működés közben. Maga az intézet is nagyon szép, kulturált körülményeket teremt az ot\ tanulóknak. Az intézet igazgatójának, tanárainak munkáját dicséri mindez, és biztos lesz eredménye: a gyferekek magukkal viszik azt a szíiwonalat, amit ott megszoktak.

— Pénteken a Megyei Művelődési Központban, Békéscsabán voltunk. Különösen hasznosnak találtuk az „Ember és környezete” címen futó akciót, amelynek során vetélkedőkkel vonják be a mezőgazdaságban dolgozókat a művelődés valamilyen formájába. Nálunk Fejér megyében csak esetenként, hagyományos formában szervezünk ilyen jellegű akciókat, a békési példa alapján szeretnénk ezt a művelődési mozgalmat kiterjeszteni, folyamatossá tenni. . — A gyomaendrődi Győzelem Tsz-be látogattunk el még, elmondhatom, sok szépet és jót tapasztaltunk megyéjükben, hasznos volt a látogatás. Minden üzemben, intézményben nagy szeretettel fogadtak bennünket, külön köszönet illeti Dombi Bélánét, a MEDOSZ megyei bizottságának munkatársát, aki jó kalauznak bizonyult látogatásunk során.

M. Szabó Zsuzsa

Hasznos munkát!

Zemencsik János" a műszaki rajzot tanulmányozza