Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-09 / 237. szám

1984. október 9., kedd NÉPÚJSÁG A múzeumi és műemléki hónap békési rendezvényeinek sorát a „Felszabadulásunk doku­mentumai” című kiállítás nyitotta meg, melyet dr. Búzás Gábor, a békési városi pártbizott­ság tagja adott át a közönségnek a békési galériában Fotó: Mészáros Mónika lászai Mari- szobrot avattak Ászáron Jászai Mari szobrát avatták fel vasárnap az egyik legna­gyobb magyar drámai színésznő szülőfalujában, a Komárom megyei Ászáron. A nemz~etl színművészet kiemelkedő képvi­selőjének emlékét idéző ünnep­séget a népfront községi bizott­sága és az ászári Aranykalász Termelőszövetkezet rendezte an­nak a parasztháznak a közelé­ben, ahol Jászai Mari 1850-ben született, s ahol 8 esztendeje nyitották meg a színésznő élet­útját bemutató állandó kiállítást. A szoboravató ünnepségen, amelyre több százan gyűltek össze, köztük a nagy művésznő mai pályatársai és hozzátarto­zói, Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára méltatta Jászai Mari fél évszázados művészi pálya­futását, majd leleplezte Jászai Mari mellszobrát, amelyet Szu- nyogh László tatabányai szobrász készített süttői fehér mészkő­ből. Szavalóverseny Gyulán Vásárhelyi hetek Megnyitották a vásárhelyi őszi tárlatot Vasárnap déli 12 órakor nyitotta meg Hódmezővásár­helyen Drecin József műve­lődési államtitkár a XXXI. vásárhelyi őszi tárlatot, mél­tatva az; utat és tisztet, me­lyet az első, _ 1954-es tárlat óta a művészeti életben ez a kiállítás megtett és betölt. A megnyitó után adták át a Tornyai-emlékplakettet Fo­dor József festőművésznek, a városi tanács díjait pedig Engel Tevan István grafikus­nak és Marosits István szob­rászművésznek.' A tárlaton több alkotással szerepel a gyulai Koszta Rozália, a bé­késcsabai Tóth Ernő és Vár- konyi János, valamint a szintén gyulai Székelyhídi Attila és az orosházi Fülöp Ilona. A tárlat megnyitását meg­előző napon a hódmezővá­sárhelyi Városi Tanács saj­tótájékoztatót tartott, ezen Csizmadia Sándorné dr. tar­tott rövid ismertetőt a vásár­helyi hetekről, melynek ren­dezvénysorozata október 5-én kezdődött és november 8-án ér véget. A hetek ki­emelkedő eseménye az őszi tárlat, melyről dr. Dömötör János, a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeum igazgatója adott tájékoztatót. Kiemelte, hogy ezek a tárlatok „realis­ta fórummá” emelkedtek, és felvonultatják azokat a mű­vészeket, akiket „szellemi kötődés” fűz Hódmezővásár­helyhez, a Dél-Alföld vidé­kéhez. — Vásárhely — mondotta — mai több szólamú művé­szeti életünkben egy hang. Soha nem törekedett kizáró­lagosságra, egynek érezte a lehetséges utak közül magát, amely változatosabbá, telje­sebbé teszi mai képzőművé­szetünk egészét. A kiállítást november 18- ig tartják nyitva. (s—n) A Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsa, az Ipari Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsa és a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsa 1984-re hirdette meg az V. országos szövetkezeti szavalóversenyt. A szavaló­verseny célja, hogy a népek összefogásának, barátságá­nak, békés együttélésének eszméjét erősítse, szolgálja a magyar és a világirodalom megismerését, a szép versek szeretetét, a szövetkezeti ösz- szefogást. A négyfordulós versenyben részt vesznek a fogyasztási, az ipari és a me­zőgazdasági szövetkezetek, szövetkezeti társulások dol­gozói, tagjai, illetve ösztön­díjas és szakmunkástanulói, szövetkezeti fenntartású mű­vészeti csoportok tagjai. Megyénkben már ez év ta­vaszán lezajlottak a közsé­gi és városi versenyek, majd a megyei verseny. A terüle­ti döntőre Békés megye tíz versenyzőt küldött. Október 6-án, 7-én Gyulán az Erkel Művelődési Központban ta­lálkoztak Bács-Kiskun, Bé­kés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szolnok megye legjobb szövetkezeti versmondói. A kétnapos verseny során be­mutattak valamilyen vidám verset vagy prózai művet és egy-egy komolyabb hangvé­telű művet. A szakemberek­ből álló zsűri elnöke, az or­szág amatőr mozgalmát ki­tűnően ismerő Debreczeni Tibor, a Népművelési Intézet munkatársa volt. A magas színvonalú elő­adások sorozatából egyértel­műen kiderült, hogy mely megyékben foglalkoznak leg­többet az amatőr művészeti mozgalommal. Első egy Haj­dú-Bihar megyei versenyző, Kiss Péter Ernő lett, a má­sodik a Csongrád megyei Sarungi Emőke, mindketten tanulók. A harmadik helye­zett a Szolnok megyei Ba­logh Irén, aki -ÁFÉSZ-bolti elárusító. Békés megyéből különdíjas lett a mezőberé- nyi gimnazista, Balogh Ta­más. Az első tíz helyezett vesz részt a novemberben Szegeden megrendezésre ke­rülő országos döntőben. B. Zs. Klubosok alapképzése „Az ifjúsági klubokban olyan tartalmi munkát kell megvalósítani, amely a ma fiataljainak igényeit szolgál­ja. Ehhez a klub keretet nyújt, amelyben a fiatalok társas kapcsolatai kialakul­hatnak és megerősödhetnek, a mindennapi élet gondjai feloldást nyerhetnek, a klub­tagok kulturált körülmények között szórakozhatnak, ki­kapcsolódhatnak” — mondot­ta többek között Pál Miklós­áé, a Békés megyei Művelő­dési Központ igazgatóhelyet­tese tegnap délelőtt a klub­vezetők és klubtechnikusok megyei alapképző tanfolya­mának megnyitóján. A Megyei Művelődési Köz­pont és a megyei klubtanács tavasszal kezdte meg a klu- bos képzést, amelynek zárá­saként ezen a héten a részt vevő harminc fiatal a békés­csabai KISZ-iskolában, illet­ve az MMK stúdiójában in­tenzív formában ismerkedik a klubvezetés és a klubtech- nikusság elméleti és gya­korlati kérdéseivel. A válto­zatos programú tanfolyam pénteken vizsgával fejeződik be. (ni) Az orosházi születésű Fülöp Ilona (bal oldalon) rézkarcaiból nyílt az elmúlt héten kiállítás a gyulai vármúzeumban. A megnyitó résztvevőit Ibos Éva muzeológus köszöntötte (kö­zépen), majd Kass János beszélt a fiatal művész alkotásairól, a megközelítés lehetséges módjairól. A kiállítás október 21- ig tekinthető meg Fotó: Szőke Margit KÉPERNYŐ Gobbi Hilda újból és újból... Füst Milán szerdán látott Boldogtalanok-jában egy rendkívül bonyolult-szerepet kel­lett a művésznőnek megoldania. Olyan típust, akire köny- nyen rásütjük, hogy zavaros, megfejthetetlen teremtés. Ilyet megközelíteni, megfejteni a legnehezebb. Sikert elérni köny- nyű, mint ahogy sikerre vinni a színházban az őrültet és a részeget is. Mert könnyű kifigyelni a részegek dülöngé­lőét, néhány gesztusát, nyelvtörését, vagy az őrültek hirte­len váltásait, minden logikát nélkülöző magatartását, jópofa dolgaikat. Csakhogy az esetek többségében nem igaz, hogy ezekre a szereptípusokra nem vonatkozik semmiféle tör­vény. A Gobbi Hilda által megformált anya azonban a leg­őrültebb pillanatokban sem fordított hátat a logikának. Ben­ne élt ebben az asszonyban. Mindig tudható volt, mikor tetteti magát, s mikor válaszol belőle a valódi korlátoltság melyik váratlan gesztusát honnan kölcsönözte, honnan ez a sok felvett hazug hangnem, s mikor bírják szóra a legben­sőbb ösztönök. Ravasz volt és ostoba, keresztüllátott min­denkin, s remegve védte átlátszó szerepjátszásaival titkait. Gonosz volt és fájdalmas, eltaposni való és méltó a feleme­lésre, de hozzáérni mégsem lehetett, mert az előbb emlí­tett szerepjátszások és önzőségei megérinthetetlenné tették. Igaz, a tv-film minden szereplője magas fokon oldotta meg dolgát, bár néhány színészválasztással van okunk vitatkozni. Székely Gábor színészvezetése azonban egészen elsőrangú. Am majd mindegyikük játéka meg-megbicsaklott, ha a da­rab valamelyik gyengéjéhez ért, s ezeken a hibákon, felesle­gesen ismételt gesztusokon a többiek kevésbé lettek úrrá. Kicsit az egész tévéjáték (minden dicsérendő atmoszférikus- sága mellett) fényképezett színház maradt. De Gobbi Hilda biztosan lépkedett át a — minden alakítását veszélyeztető — szakadékok felett-. Nagy-nagy csalódás volt viszont Markos György megjele­nése a tévéjátékot megelőző vetélkedőműsorban, A fele sem igaz!-ban. Dadogva olvasta ennek a könnyed-pimasz játék­nak szellemes válaszait. Vágó — szegény — segített, ahogy tudott, de Markos ezúttal olyan indiszponált volt, hogy le­hetetlen lett volna menteni a helyzetet. Napjaink egyik leg­menőbb humorosa választhatott volna a megúszási variációk közül. Nem tette: csúnyán befürdött. Volt tanárom azt mondta a neutronbomba körüli akciók­ról és reakciókról, hogy ezek az újabb és újabb csodafegy­verek már nem képesek olyan félelmet okozni, mint a há­ború utáni atomsokk. Akkor még éberen élt az emberekben annak az atomháborúhoz mérten „apróságnak” számító má­sodik világháborúnak az emléke, s ezért is volt félelmetes az atombombára gondolni. S az a baj, mondta, hogy a féle­lem nem hajt már bennünket annyira, mint amekkorák ezek a mostani veszélyek. Megszoktuk a naprakész fegyvercsodá­kat, kicsit nyomasztanak bennünket, de ez már „csak” egy általános szorongás. Valóban úgy tűnik, hogy ehhez is hoz­zá lehet szokni. De azért érnek bennünket nem is akármi­lyen sokkok, amik remélem erőt adnak az egész világon a védekezéshez. A csütörtöki Panoráma szemléltetőfilmje a csillagháborúkról aligha töltött el bennünket az utóbbi évek d;vat sci-fijei alatt érzett jóleső izgalommal. Pedig a megol­dások hasonlítottak pz ottaniakhoz, ám az egész ezúttal föld­hözragadtabb „fantáziátlanabb” volt. Nem ringatott ez a 20 perc azzal a hamis illúzióval, hogy ezek ellen a fegyverek ellen lehet fegyverekkel küzdeni. (Ki veszi már észre, hogy a Csillagok háborúja, A Birodalom visszavág és A Jedi visszatér milyen szervesen simul bele abba a politikai kon­cepcióba, hogy egy űrháború megnyerhető.) A szemléltető­film, és a hozzá kapcsolódó kommentárok minden maradék reményünket kioltották, túlélésügyben. Egyrészt: ha valaki elkezdi kiépíteni ezt a biztos űrelhárító rendszert, akkor a másiknak-lépnie kellene... (!) Másrészt: ha elkészül, és tö­kéletes is lesz az elhárító rendszer, a robbanófejek két szá­zaléka átjut rajtat!)... Most már csak az a kérdés, hogy mekkora a száz százalék. Ha a föld megsemmisítéséhez szük­séges mennyiség ötvenszerese, akkor a két százalék pont elég lesz nekünk. Ami a dologban feltűnt még, az a fizikus­társadalom árulása. Dürrenmatt óta persze ismételgetjük, a fizikusok önmagukban semmit sem oldhatnak meg. De azt elvárhatjuk tőlük, hogy legalább ne butítsanak bennünket. Alfred Nobel azért alapította meg a róla elnevezett díjat, mert ráébredt robbanóanyag-tökéletesítő találmányainak be­láthatatlan hatására. Vajon ezek a fizikusok milyen díjakat alapítanak majd, s főleg ki lesz, aki e díjakat átveszi? Ungar Tamás Mai műsor KOSSUTH rAdiö 8.20: Társalgó. 9.44: Játsszunk a billentyűkkel! 10.05: Iskolarádió. 10.35: Éneklő Ifjúság. 10.50: Zenekari muzsika. 11.41: A sötétség mélyén. 5. 12.30: KI nyer ma? 12.45: A Rádió Dalszínháza. 14.10: Magyarán szólva. 14.25: Kodály felröppenő futa­mai. 14.41: Donizetti: Lammermoori Lucia. 14.58: Élő világirodalom. 15.17: A Weiner-vonósnégyes fel­vételeiből. 16.05: Látogatóban — a Sza­badság-hegyi Állami Sza­natóriumban. 17.00: A mikrofonnál: pozsonyi gimnazisták. 17.30: Petrovics Emil feldolgozá­sa: Csángó dalok és tán­cok. 17.45: A Szabó család. 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 19.15: Fekete, piros, igen, nem . .. Rádiójáték. 20.11: Operaáriák. 20.40: A zene nem ismer hatá­rokat. 21.30: Gyógyszerkutatás — más­képpen. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Debussy-művek. 23.30: Szimfonikus táncok. 0.10: Illés Lajos táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.08: Slágermúzeum. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05: Napközben. 12.10: Operett és daljátékfelvé­telekből. 12.'30: Népi muzsika. 13.05: Pophullám. 14.00: Zenés délután. Endrődi Sándor kürtön játszik. 14.15: Csárdáscsokor. 14.40: A balassagyarmati Rózsa­völgyi Márk zeneiskola ze­nekara játszik. 14.52: Népdalfeldolgozások. 15.05: Az operabál. Részletek Heuberger operettjéből. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Disputa. 18.30: Gramofonalbum. 19.05: Csak fiataloknak. 20.00: Esti muzsikaszó. 20.34: Legkedvesebb verseiből válogat Mádi Szabó Gábor. 21.05: Pantaleón és a hölgyven­dégek. VIII/5. 21.36: Slágereim története. 22.36: Nóták. 23.20: A mai dzsessz. 23.00: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Pászthy Júlia énekel. 9.48: Francia barokk zene. 10.55: Népzene sztereóban. 11.40: Szimfonikus zene. 12.37: Siklósi várfesztivál. 1984. IIIT. 13.05: Világújság. 13.20: Fiatal zongoraművészek játszanak. 14.54: Lalo: Spanyol szimfónia. 15.30: Labirintus. 15.45: Muzsika gyermekeknek. 16.00: Mi újság a magyarorszá­gi operaszínpadokon? 17.00: Képek és jelképek. 17.30: Kamarazene. 18.30: Na maternjem jeziku. 19.05: In der mutterscprache. 19.35: Ravel-művek. 20.00: Újdonságainkból. 20.40: A Suisse Romande zene­kar hangversenye. 21.55: Óceánia népköltészetéből és meséiből. 22.43: XVIII. századi operákból. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Pár perc dzsessz. 17.15: Csőcsata. 17.20: Stúdiópódium. 17.35: Balogh György riportja. 17.45: Helmuth Zacharias zene­kara játszik. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Slágerekből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. a.40: Láthatatlan arcvonal. V/4. 10.20: Híres spanyol operaéne­kesek. (ism.) 11.15: Képújság. 14.50: Iskolatévé. 16.30: Hírek. 16.40: A Himalája meghódítása. VI/2. (ism.) 17.35: Képújság. 17.40: Rohan az idő — I. 18.10: Reklám. 18.15: Az igazi Szeged. III/l. 18.50: Mini Stúdió ’84. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az Onedin család. 20.55: Stúdió *84. 21.55: Arabia Felix. iI/2. 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.15: Képújság. 18.20: Kuckó, (ism.) 18.50: Ök másfél ezren. Riport. 19.20: 100 híres festmény. 19.30: Életrevaló csavargók. (ism.) 20.00: Magyar tájak, (ism.) 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Reklám. 21.20: Autó-motorsport. 21.40: Főnök, te vagy az ész! Csehszlovák tévékomédia. 22.40: Képújság. BUKAREST 15.05: Diákfórum. 15.30: Rajzfilmek. 15.40: Népdalok. 16.00: Nőkről nőknek. 20.00: Dalok. 20.45: Tv-színház: A Horia ügy. A. Voitin színműve. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: India — művelődési adás. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.20: Művelődési adás. 17.40: Hírek. 17.45: Mi és a tv — adás gyer­mekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Szórakoztató adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Témák és dilemmák. — belpolitikai adás.j 20.45: Lottóhúzás. 20.50: Reklám. 20.55: A szabotőr — amerikai játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Nyitott könyv. 18.45: Világnézet. 19.00: Népszerű-tudományos so­rozat. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Népi muzsika. 20.45: Reklám. 20.50: Dokumentumadás. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: Dzsessz. MOZI Békési Bástya: A Jedi visszatér. Békéscsabai Szabadság, de. 10- kor: Konvoj, du. 4-kor: Napló gyermekeimnek. csak 6-kor: Gandhi I—II. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Hófehér, fél 8-kor: Gyónás gyilkosság után. Gyu­lai Erkel: King Kong. Gyulai Petőfi, 3-kor: Kicsi és Pici, 5-kor: Ha szereted hazádat, 7-kor: Jézus Krisztus szuper­sztár. Orosházi Partizán: Nős agglegény. Szeghalmi Ady: Nyolcadik utas a halál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom