Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-09 / 237. szám
1984. október 9., kedd A kct .szovjet katona. Arcukon biztató mosoly, ahogy utolja ra látták őket Rózsák a főtéren születtek, melyekről a fel- szabadulást követő első években még álmodni sem mertek volna az emberek. Nehezen megközelíthető, villany nélküli, poros, sáros falu volt Gádoros. Csak egy járda volt a községben, emlegetik az idősek. Egyetlenegy járda, amely a községházát á közjegyző házával kötötte össze. Azóta minden utcának járdája van. Kigyúl- tak a villanyok, befejeződött a közművesítés. Felépült a kultúrház, az áruház, a 8 tantermes iskola, a gyermekorvosi rendelő, a napközi otthonos konyha. A lakosság több mint 60 százaléka a gádorosi November 7. Termelőszövetkezetben dolgozik. Sokan a helyi három ipari szövetkezetben találtak munkát. Eljárók is akadnak, mégpedig szép számmal. Szerencsére nagyon jó a közlekedés. Jelenleg a községnek 4929 a lélekszáma. A szociálpolitikai kedvezmények ki- szélesítésével Gádoroson is épülnek OTP-lakások. A családi házak nagy része a felszabadulás után létesült, a régieket pedig felújították, korszerűsítették. — A község területe kétharmaddal nagyobb, mint a felszabadulás előtt volt. Építési telek is akad még. Az újonnan kialakított telkek közművesítettek. fl társadalmi összefogás A községben nyolc párt- alapszervezet van, három a termelőszövetkezet üzemi pártbizottságának hatáskörében működik, de a községi pártbizottság irányításával. A pártbizottság munkáját 1966 óta vezeti Szabó Sándor. — Egy községben mi a pártbizottság legfontosabb feladata? — Végeredményben minden, ami a község lakosságát foglalkoztatja. A község 325 párttagján keresztül a párt- bizottság állandó, mindennapi kapcsolatban van a lakossággal. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a valóságnak megfelelően mérjük fel a lehetőségeinket, és ennek megfelelően határozzuk meg a céljainkat. Csak így tudjuk mozgósítani a lakosságot. A társadalmi összefogásnak nagy múltja van nálunk, így épült az iskola, az áruház, a kultúrotthon, de így valósult meg a közművesítés, meg a járdásítás is. Eredményesen működik a koordinációs bizottság. A pártbizottság vezetésével tagja a bizottságnak a helyi tanács, a helyi gazdálkodó szervek, de azok a vidéki gazdaságok is, ahol gádoro- siak dolgoznak. A tanácsnak nincs elég pénze ahhoz, hogy fontos községpolitikai célok megvalósuljanak. Ezt a hiányt pótolja az összefogás, a társadalmi munka. így létesül az öregek napközi otthona is, amely még ebben az évben kerül átadásra. — A legutóbbi pártbizottsági ülésen milyen téma szerepelt? — A soron következő 5 éves terv községpolitikai célkitűzésével foglalkoztunk. Meg szeretnénk valósítani a község vezetékes gázzal való ellátását. Bővíteni kell legalább 4 tanteremmel a közelmúltban épített 8, tantermes iskolát. Ebben az esetben is a megvalósítás legbiztosabb forrása az összefogás. A beszélgetés ismét visszakanyarodik a múltra. Arra a napra, amikor a Vörös Hadsereg csapatai átvonultak a községen, s kinyílt a szegényház ajtaja, ahol a kommunista sejt tagjait tartották fogva. Jelkép is ez, mérföldkő, ahonnan a község elindult. é Fotó: Veress Erzsi Rendezett, tiszta utcák, parkok, szép házak jellemzik Gádorost. Tágas főterén rózsák, zöld bokrok. Itt áll a fölszabadulási emlékmű. Talapzatán a megemlékezés virágait ^helyezték el az október 5-én rendezett ünnepségen. Az ünneplők között látatlanul ott volt Andrej és Borisz, akik valamikor vigyáztak a községre. Ott voltak a szívekben, a ki nem mondott szavakban. Eljöttek mind a ketten az ismeretlen messzeségből. Arcukon azzal a biztató mosollyal, ahogy utoljára látták őket, amikor elmentek, hogy életüket áldozzák az ország felszabadításáért. Serédi János — A gádorosi kommunista sejt tagjai az orosházi elvtársakkal tartották a kapcsolatot. A háború idején egy részüket internálták, más részüket pedig az úgynevezett „szegényházban” tartották őrizet alatt. A község október 6-án szabadult fel. Nagyszénás és Orosháza felől déltájban érték el Gádorost a szovjet csapatok. A fölszabadulás után a gádorosi kommunisták rövidesen megalakították a pártot — idézi a múltat Szabó Sándor, a községi pártbizottság titkára. Szívükbe záriák őket Kivesz a szekrényből egy vaskos dossziét, abból pedig egy elsárgult, kemény fedelű füzetet. Ebben vannak feljegyezve a pártot alapító gádorosi kommunisták nevei. A dossziéban lapul a mozgalom története is, melynek gyökerei a messzi múltba nyúlnak. Kialakulásában szerepe volt a nehéz életkörülményeknek. A föld nélküli mezőgazdasági munkások rá voltak utalva arra, hogy a községtől távol vállaljanak munkát. Különböző helyen dolgoztak mint részesek, hónaposok vagy kubikosok. A történelem tanúsítja, hogy részt vettek a földmunkások megmozdulásaiban. 1931-ben alakult meg a községben a szociáldemokrata párt. Rövid ideig működött, betiltották, berendezéseit elkobozták. Ezután jött létre az illegális kommunista sejt. Nagy jelentősége volt az egész község életében. A gyopárosi lebukást követő csendőrterror sem tudta teljesen elnémítani a gádorosi kommunisták hangját. A háború ideje alatt a sejt tagjainak egy részét internálták, a többieket a szegényházban tartották őrizetben. A felszabadulás után megalakult kommunista szervezetnek több mint 100 tagja volt. 1945-ben hazajöttek az internáltak is, és új vezetőséget választottak. Ekkor már 180 tagot számlált a párt Gádoroson. Az élet beindulásának a motorja volt a párt. —__A Vörös Hadsereg alakulatai átvonultak a községen, s kétszemélyes parancsnokságot hagytak maguk után. Két fiatal katonát. Andrejt és Boriszt. A község lakossága szívükbe zárta emléküket. Közreműködtek a közellátás megszervezésében és ügyeltek a közrendre. Még tartott a háború és ezekben a zavaros napokban különböző bandák tűntek fel, garázdálkodtak, erőszakoskodtak, raboltak. A két szovjet katona távoltartotta őket a községtől. Ha verekedés támadt, elég volt a nevüket megemlíteni, hogy szólunk Borisznak és Andrejnek, hogy lecsendesedjenek a kedélyek. Jószívű, kedélyes fiatalember volt mind a kettő. — Meddig tartózkodtak a községben? — 1945 márciusáig. Többször kerestük őket a szovjet nagykövetségen és a Fáklya szerkesztőségén keresztül. Sajnos, a teljes nevüket sem tudjuk. Akkoriban készült egv fénykép róluk, melynek hátuljára csak annyit írtak: Andrej és Borisz. Semmi érdemlegeset sem tudtunk meg róluk, csak a találgatások keringenek, hogy valószínű, életüket vesztették a felszabadítási harcokban. II megtett út A két fiatal katona arra is szakított időt, hogy segítse a pártmunkát. A pártiroda a megüresedett fogorvosi lakásban kapott helyet. Később egy másik épületbe költözött, melynek volt egy nagyterme is. Itt tartották a rendezvényeket. 1945. március 15-én jelent meg a földosztásról szóló határozat. Másnap Gádoroson a kommunista párt vezetésével létrejött a földosztó bizottság, s 716 nincstelen között 907 katasztrális holdat osztottak ki. Az események gyorsan peregtek, s történelmi változásokat eredményeztek. A '45-ös választásokon Gádoroson a párt 49,1 százalék szavazatot kapott. A két termelőszövetkezeti csoport 1948- ban alakult. Az egyik Rajk László nevét viselte. Az elmúlt 40 év alatt teljesen átalakult a község arculata. Olyan eredmények A község főtere llndrej és Borisz Uj megyei statisztikai évkönyvek . A Statisztikai Kiadó Vállalat megkezdte a Megyei Statisztikai Évkönyvek új sorozatának kiadását. Elsőként a Bács-Kiskun és a Komárom megyei kötetek jelentek meg, s az elkövetkezendő másfél hónapban valamennyi megyéről átfogó képet adó kiadványok látnak napvilágot. Az évkönyvek a legfontosabb adatokat tartalmazzák az ország megyéinek társadalmi-gazdasági életéről, településhálózatáról, képet adnak: születések, halálozások, lakóhelyváltoztatások alakulásáról. A beruházásokról közölt adatok információkkal szolgálnak arról, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési eszközöket megyénként hol, milyen ágazatokban használják fel, mennyit költenek a termelőeszköz-állomány bővítésére, mennyi jut az infrastruktúra, valamint az életszínvonal javítását szolgáló intézményhálózat fejlesztésére. A kötetek megyénként tájékoztatnak az egyes népgazdasági ágazatok munkaerőhelyzetéről, a munkaerőmozgás főbb adatairól, a bérek és keresetek alakulásáról, a vállalatok gazdálkodásának eredményeiről az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban. A kötetek tartalmazzák a lakás- és közműellátottság, az egészségügy, az oktatás és a közművelődés adatait, s információt adnak a kiskereskedelmi forgalom és az árak alakulásáról is. Minden megye évkönyvének anyagát országos adatok egészítik ki, megteremtve az összehasonlítás lehetőségét. A sorozat kötetei elsősorban a tanácsi vezetők, a tervező és szervező szakemberek munkáját segíthetik. Honvédelmi klub Orosházán (Tudósítónktól) Orosházán, az Űj Élet Termelőszövetkezet pártvezetősége a ’közelmúltban napirendre tűzte a Darvas József MHSZ honvédelmi klub munkáját, amelyet 1963-ban tizenheten alapítottak. Szabó László titkár 1977-ben került a klub élére, azóta a kiválóan működő klubok közé tartoznak a városban. Minden honvédelmi jellegű versenyen ott vannak, és általában dobogóra kerülnek, így volt ez a legutóbbi HKL- versenyen is, ahol két első helyezést értek el, majd részt vettek a megyei versenyen, ahol Szverléné Bubla Erika első helyezett lett és indul az országos versenyen. Békés megyében elsőként alakították meg a sárkányrepülő szakosztályt, és most tervezik a koronglövész-szakosz- tály létrehozását. Évente mintegy 2500-an vesznek részt a lövészetben. Együttműködési szerződés alapján patronálják a 2. számú általános iskola tanulóit: lövészetet, honvédelmi oktatást tartanak. Engedélyt kapott a klub motoros sárkányrepülősök kiképzésére is. A klubnak 92 állandó és 66 pártoló tagja van. Jó munkájuk elismeréseként a fegyveres erők napja alkalmából MHSZ Munkáért arany fokozatot Szabó László, bronz fokozatot Kunos Károly, Gombkötő Imréné és Tóth Mihály kapott. Tízéves Honvédelmi Érdemérem kitüntetésben Váradi Attila részesült. A pártvezetőség nevében Kiss Lajos párttitkár köszönte meg a klubvezetőség és a tagság eredményes munkáját. KHS-né Szombaton, a rossz időjárás ellenére is szinte teljes létszámmal vett részt kommunista műszakban a Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat kollektívája, A fizikai dolgozókon kívül ott voltak az adminisztratív dolgozók, a vállalat vezetői a Vár utcában, ahol egy épületet bontottak, ugyanis itt épül majd fel a vállalat üdülője, mert a jelenlegit, a Városház utcait a városrendezési terv szerint lebontják. A végzett társadalmi munka értéke meghaladta az 50 ezer forintot Fotó: b. o. fl Jogsegély különkiadása ■ ■ ■■■ | r rr I az oroklesrol A közelmúltban látott napvilágot a Jogsegély legújabb különkiadása. A 64 oldal terjedelmű összeállítás bevezetőjében olvashatjuk, „természetes folyamat az, hogy az ember megöregszik, s mire eljut a sír széléig, javai megszaporodnak. Amikor egy jómódú ember hal meg, a sajnálkozás első percei után felvetődik a kérdés, hogy mi lesz a vagyonával? ... Egy jogállamban aligha lenne helyénvaló, hogy a hátramaradottak „aki bírja, marja” jelszóval hurcolják szét az elhalt vagyonát ... Sokszor éppen ez a vagyon biztosítja a hátramaradott családtagok együtt- maradását, a további életük gazdasági megalapozását.” A kiadvány nemcsak szak- szerűségével tűnik ki, hanem szerencsére nemcsak elkerüli a körülményes, nehézkes jogászi nyelvet, hanem szép magyar mondataival például is szolgálhat. Néhány mondat a kiadvány tartalmából: Ki is az örökös? Az örökös halála. A törvénynél fogva kieső házastárs. Az örökös kiesése. Érdemtelen, kitagadott, kizárt örökös. A kitagadás. A kizárás. A lemondás. A törvényes örökösök köre stb. A Jogsegély különkiadásában szemléltető családfák mutatják be a bonyolultabb esetekben a törvényes öröklést. Az öröklésről című füzet áttekinthetően, logikusan rendszerezve tárgyalja a törvényes öröklés, haszonélvezet, a végrendelet, a hagyatéki eljárás, illetve az öröklési illeték témakörét. Az öröklési illetékkel kapcsolatban a kiadvány közli az öröklési illeték kulcsának táblázatát. A hagyatéki eljárás című résznél az olvasó — többek között — megtudhatja, miből áll a hagyaték, mi a biztosítási intézkedés, mikor kerülhet sor hagyatékátadásra tárgyalás nélkül, mi a jelentősége az öröklési bizonyítványnak, mi a jelentősége a hagyatéki tárgyalásnak, milyen jellegű hagyatéki határozatok vannak.