Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-23 / 249. szám

NÉPÚJSÁG 1984. október 23., kedd Elhunyt Öze Lajos öze Lajos, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, a Nemzeti Színház tagja október 21-én, életének 50. évében gyógyíthatatlan betegség következtében elhunyt. Távozása a Nemzeti Színház, a magyar színház- és filmművészet súlyos vesztesége. Temetéséről később intézkednek. Művelődési Minisztérium, Magyar Színházművészeti Szövetség, Művészeti Szakszervezetek Szövetsége, Nemzeti Színház igazgatósága Öze Lajos a Színművésze­ti Főiskolán szerzett diplo­mát; színészi pályáját 1956- ban, a miskolci Nemzeti Színházban kezdte. 1959-től pedig haláláig a budapesti Nemzeti Színház tagja volt. Klasszikus és mai darabok vezető karakterfiguráit, a drámairodalom sok-sok el­lentmondásos alakját for­málta meg. Tehetségének sokoldalúságát bizonyítja, hogy például a Bánk bánban Tiborcot és Biberachot egy­aránt játszotta. Különösen emlékezetesek a Shakespeare-művekben — köztük a II. Richárdban —, továbbá a Csongor és Tün­dében, a Szecsuáni jólélek- ben és az Éjjeli menedék­helyben nyújtott alakításai. Munkásságával jelentősen hozzájárult a kortárs ma­gyar írók — Illyés Gyula, Az Országos Filharmónia jóvoltából híres zeneművé­szek kirobbanó sikerű hang­versenye nyitotta meg az 1984 85-ös gyulai zenei évadot. Ránki Dezső Kos­suth- és Liszt-díjas zongo­raművész bravúros beugrása okozott örvendetes megle­petést. Rolla János hangver­senymester vezetésével Gyu­lán első ízben lépett fel a 16 tagú Liszt kamarazenekar, amely főpróbát tartott Gyu­lán a budapesti zenei hetek hangversenyműsorából. A Liszt kamarazenekar min­den tagja kiváló művésze hangszerének. Nem véletlen, hogy műsorukat vastapssal jutalmazta a gyulai közön­ség. Ránki Dezső fellépése mi­att a műsor megváltozott, és a beígért két Bach-remekmű nem hangzott el. Kizárólag Wolfgang Amadeus Mozart művei csendültek fel. meg­érdemelt sikerrel. A hang­verseny műsorát a legnép­szerűbb. legtöbbet játszott Mozart-mű, az „Egy kis éji zene” című négytételes sze­renád nyitotta meg a kama­Hazánkba érkezett tegnap az NDK nemzeti néphadse­regének Erich Weinert mű­vészegyüttese. A vendég- művészek kéthetes magyar- országi tartózkodásuk során több vidéki városban és Magyarország csatlakozott az Egészségügyi Világszer­vezet felhívásához, amely szerint november 17-ét nyil­vánítsák „nem dohányzó nappá” az európai országok­ban. Ez a nap is jó alkalom lesz arra, hogy felhívják a figyelmet: a dohányzás ká­rosítja a szervezetet. Az Or­szágos Egészségnevelési In­tézet — az Egészségügyi Mi­nisztériummal, a Magyar Kardiológusok Társasagá­val, az Országos Onkológiai Intézettel, tüdőgyógyász, belgyógyász szakorvosokkal együtt — levelet intéz az or­szág orvosaihoz: minden­napi munkájuk során is­mertessék a betegekkel a dohányzás következményeit. A levélben emlékeztetnek ar­ra, hogy az utóbbi két évti­zedben a cigarettafogyasz­tás évi átlaga 15 milliárd darabról 27 milliárdra, ugyanakkor a szívinfarktu­sos megbetegedések száma Németh László, Illés Endre és mások — műveinek szín­padi sikeréhez. A többi kö­zött ő formálta meg az írót Sánta Ferenc: Éjszaka és a bolyongót Örkény István Kulcskeresők című darabjá­ban. A Nemzeti színpadán Dürrenmatt Fizikusok című művének előadásain láthat­ta utoljára a közönség az elmúlt évadban. Ez év nya­rán még fellépett a Gyulai Várszínházban Módos Péter Itt, a földön is című darab­jában. Filmszínészi munkásságát számos karakterfigura életre keltése, főleg A tanú és Az ötödik pecsét egy-egy jelen­tős . szerepének alakítása fémjelzi. Kiemelkedő művé­szi tevékenységét Jászai Ma­ri-díjjal, érdemes, majd Ki­váló Művész címmel ismer­ték el. razenekar csodálatosan szép előadásában. Ránki Dezső két Mozart-zongoraver­sennyel csillogtatta ragyogó zongorajátékát, felidézve a sajátos mozarti játékstílust. A hangverseny első részé­ben előadott, és 1780. évben komponálit A-dúr zongora- verseny. valamint a második részben hallott Es-dúr zon­goraverseny megegyezik annyiban, hogy mindkettő háromtételes mű. A tételek fő témáit mindig a kamara- zenekar mutatja be, majd ezeket visszatükrözi a zon­gora, felbontja és megvariál­ja, majd szellemes és szi­porkázó kadenciákkal zárja le. E kadenciákban Ránki megcsillogtatta a mozarF zene minden szépségét. El­hangzott még a hangverseny második részében a „c- moll adaggió és fúga”, amely markáns lassú tétel­lel kezdődött, majd ebből a témából. Mozart hatásos fú­gákat sikerített. A lendüle­tes, pattogó ritmusú zene kö­zönségsikert aratott Gyulán Budapesten lépnek fel a Né­met Demokratikus Köztár­saság népének művészetét, egyúttal a nemzeti néphad­sereg katonáinak életét be­mutató hangulatos. zenés­táncos műsorukkal. 7000-ről több mint 25 000-re növekedett. Az Egészségnevelési Inté­zet — a művelődési, az ok­tatási, a kereskedelmi és a társadalmi szervezetekkel együttműködve — folyama­tos és szervezett akciók so­rán, vándorkiállításokon, népszerű tájékoztató füze­tekben ismerteti a dohány­zás elterjedését, káros ha­tását. Rádió- és televízió­műsorokban. rövidfilmeken szakorvosok, egykori do­hányzók mondják el: _ mi­ként lehet leszokni erről a szenvedélyről. A propagan­da minden eszközé igénybe­veszik ahhoz, hogy meg­győzzék az embereket: a dohányzás veszélyezteti egészségüket. Jelenleg az ország lakosságának mintegy 60 százaléka nem dohányzó. Szeretnék elérni, hogy a fel- világosító, meggyőző mun­ka eredményeként 2000-ig ez a szám legalább 20 százalék­kal növekedjék. lanus Pannonius- emlékülés Janus Pannonius születé­sének ötszázötvenedik év­fordulója alkalmából em­lékülést rendeztek tegnap a nagy humanista költő nevét viselő pécsi intézmények: a tudományegyetem, a múze­um, és a gimnázium, vala­mint a Magyar írók Szövet­ségének dél-dunántúli cso­portja. Ormos Mária, a pécsi tu­dományegyetem rektora be­vezető előadásában hangsú­lyozta, hogy Janus Pannoni­us megszenvedett ragasz­kodása a „hunok népéhez” érdektelenné teszi a Mátyás király elleni, politikai téve­désnek minősülő lázadását, mert Janus, a költő nem tévedett. Csorba Győző köl­tő Janus Pannonius epigram­ma- és elégiaköltészetéről, s a latinul verselő magyar poé­ta lírájának magyarra ülte­téséről, Kovács Sándor Iván a magyarországi tevékeny­ségéről, Boda Miklós az itá­liai tartózkodásának helyszí­nein folytatott tudományos gyűjtőmunka eredményeiről, G. Sándor Mária régész a reneszánsz kori Pécs építé­szetéről, Tüskés Tibor író pedig Janus Pannonius kép­zőművészeti ábrázolásáról tartott előadást. Az emlékülés résztvevői megkoszorúzták a magyar világi líra első, korszakos je­lentőségű képviselőjének a pécsi püspöki palota közelé­ben fölállított szobrát. Nemzetiségi ünnepség Szlovéniában Szlovéniában, Pártosfal­ván vasárnap megünnepel­ték a Mura-vidéki kétnyel­vű oktatás 25 éves fennállá­sát. Ebben az etnikailag ve­gyes közösségben, ahol ma­gyar nemzetiségűek is élnek, negyedszázada az általános iskolákban megszervezték a kétnyelvű oktatást. Mura­szombat és Lendva közsé­gekben ma 1646 diák tanul ilyen iskolákban. Az oktatás színvonalára jellemző, hogy a diákok 93 százaléka az ál­talános iskola befejezése után eredményesen folytat­ja tanulmányait. Az ünnepségen beszédet mondott Franc Popit, a Szlovén Szocialista Köztár­saság elnökségének elnöke. Hangoztatta, hogy a szlové- nak és magyarok nem egy­más mellett élnek, hanem közösen alkotják a jobb jö­vőt, erősítik népeink testvé­riségét és egységét. Részt vett az ünnepségen Simon Pál belgrádi magyar nagy­követ is. Barátságvonattal Jaltába Tegnap újabb — az idén immár hetedik — Barátság­vonat indult a Szovjetunió­ba; ezúttal mintegy 350 MSZBT-aktivista tölt né­hány napot Jaltában. A Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság, a Hazafias Népfront, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa és a Magyar Honvédelmi Szövetség közö­sen szervezett útján a ba­rátsági munkában élen járók vesznek részt. Pályázati felhívás A Békés megyei cigány­ügyi koordinációs bizottság, a Békés megyei Művelődési Központ és a békési városi művelődési központ pályá­zatot hirdet „Cigánynak szü­lettem” címmel. A pályázat­ra bárki jelentkezhet, aki­nek munkahelyi, lakóhelyi, családi, személyes tapaszta­lata alapján mondanivalója van ebben a témakörben. A pályamunkákat 1985. márci­us 30-ig kérik beküldeni a Megyei Művelődési Központ (Békéscsaba, Luther u. 6.) címére. A legjobb pályázó­kat 5000 forint (I. díj), 3000 forint (II. díj), 2000 forint (III. díj) értékben jutalmaz­zák. Ránki Dezső és a Liszt kamarazenekar Mozart-hangversenye Dr. Márai György Katonamüvészek az NDK-bál Küzdelem a dohányzás ellen Lezárult a Körösi Csorna Sándor-emlékév A Parlament vadásztermében tegnap ülést tartott a Körösi Csorna Sándor-emlékbizottság. Ezzel az esemény­nyel lezárult a nagy magyar orientalista születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezések sorozata. A záróülésen Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a Kö­rösi Csorna Sándor-emlékbi­zottság elnöke értékelte az emlékévet, méltatta a hazai és a külföldi rendezvénye­ket, megemlékezéseket. Kü­lön kiemelte az iskolák, a szocialista brigádok és a kü­lönböző társadalmi szerveze­tek kezdeményezőkészségét és a rendezvények színvona­las megtartása érdekében végzett munkáját. Hangsú­lyozta: az oktatási intézmé­nyektől az üzemekig számos kollektíva kívánt méltó mó­don megemlékezni a jeles magyar tudósról, a Tibeti nyelvtan és szótár szerkesz­tőjéről. Ezeket az embereket a hazához való ragaszkodás, a múlt iránti megbecsülés ösztönözte arra, hogy olyan témákkal foglalkozzanak, amelyek eddig kevéssé is­mertek voltak a számukra. A Körösi Csorna Sándor-emlék­év idején a tudományos vi­lág figyelme is Magyaror­szágra szegeződött, a hazai rendezvényeken, konferen­ciákon a nemzetközi tudo­mányos élet számos kiváló képviselője 'vett részt. Jó lenne — mondotta végezetül az emlékbizottság elnöke —, ha nemcsak kerek évforduló­kon ünnepelnénk kiemelkedő teljesítményt nyújtó nagysá­gainkat, hanem áldozatkész­ségük, akaraterejük, tudás­vágyuk mind szélesebb kör­ben találna követésre fiatal­jaink körében, s ezek az eré­nyek a haza iránti hűségre, tettekre ösztönöznék őket. Ezt követően Sarlós István kitüntetéseket nyújtott át a kiváló Ázsia-utazó, a tibeti nyelv első európai kutatója munkásságának megismerte­tésében eredményesen tevé­kenykedő személyeknek, il­letve kollektíváknak. A Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát egy, a Szocialista Kultúráért kitüntető jel­vényt s a Kiváló Munkáért kitüntetést 11, illetve 15 sze­mély vehette át. Miniszteri dicséretben tízen részesültek, s Kiváló Társadalmi Mun­kás érmet, illetve Érdemes Társadalmi Munkás kitünte­tést kaptak összesen tizen­nyolcán. Az ülésen elismerő oklevelet nyújtott át a Kö­rösi Csorna Sándor Általános Iskola diák baráti körének, a Kubinyi Ferenc Múzeum baráti körének, valamint a Kőbányai Sörgyár Körösi Csorna Sándor Szocialista Brigádjának. A Körösi Csoma-emlékév alkalmából szervezett műve­lődési mozgalmak díjazott csapatai hazatértek Romá­niából és Indiából, ahol ko­szorút helyeztek el a jeles magyar orientalista szülőfa­lujában, Csomakőrösön, il­letőleg Darjeelingben, Körö­si Csorna Sándor sírjánál. Számítógépek az építőiparban A számítógépek építőipa­ri alkalmazásának eredmé­nyeiről nyílt kiállítás tegnap az Építésgazdasági és Szer­vezési Intézet (ÉGSZI) bu­dapesti székházában. A be­mutatón összesen 14, számí­tógépes szolgáltatást nyújtó intézet, valamint építőipari tervező és kivitelező válla­lat a mikroszámítógépeknek, továbbá* a mikroszámítógé­pek és a központi nagy egy­ségek közös rendszerbe ál­lításának olyan példáit is­merteti, amelyek már mű­ködő rendszerként segítik az építőipari feladatok hatéko­nyabb megoldását. A kiállítás megnyitásakor Szűcs Endre építésügyi és városfejlesztési miniszter- helyettes rámutatott, hogy a hazánkban üzembe helye­zett számítógépek 6—7 szá­zaléka — mintegy 1,5 milli­árd forint értékben — az építőipar területén műkö­dik. Különösen az utóbbi években, a mikroszámítógé­pek megjelenésével gyorsult meg a számítógépek elter­jedése. Ezekre mutat példát — s egyúttal még szélesebb körű felhasználásukat is ösztönzi — a mostani bemu­tató. A péntekig nyitva tartó kiállításon kiemelt helyen szerepelnek a termelésszer­vezést, -irányítást segítő számítógépes rendszerek. A DÉLÉP például a házgyári paneles építés számítógépes szervezésére dolgozta ki az itt bemutatott, „Horir” ne­vű rendszerét. A Horir nagy központi egységből és több mikroszámítógépes alegy­ségből áll, amely folyamato­san számon tartja a mintegy 700—1000-féle panelelemtí- pus ' gyártási, raktározási adatait, szervezi és nyomon követi a szállítás folyama­tát, előrejelzi a várható hiá­nyokat, és adatokat szolgál­tat a gyártás, szerelés terve­zéséhez és programozásához. A FÜTI (Fővárosi Épí­tőipari Üzemgazdasági és Ügyviteltechnikai Iroda) vállalatirányítási informáci­ós rendszere szintén a kis- és nagygépek kapcsolatára mutat példát: a központi számítógép a főváros és az ország különböző pontjain, építőipari vállalatoknál el­helyezett mikroszámítógé­pekkel áll közvetlen (úgyne­vezett on line) kapcsolatban. E kapcsolat segítségével a rendszerben részt vevő köz­ponti, illetve tagvállalatok naprakész képet kapnak a munkaügyi, anyaggazdálko­dási és állóeszköz-nyilván­tartási adatok változásairól, valamint a termelésirányí­tással kapcsolatos döntések­ről, programokról, például műszaki-gazdasági infor­mációkról, kivitelezési idők alakulásáról stb. Tervteljesítés Lökösházán A négy iskolai tanterem, valamint a tornaterem kivé­telével valamennyi fő célki­tűzés megvalósul a VI. öt­éves tervidőszakban Lökös­házán. Az említett létesít­mények egyébként anyagi fe­dezet hiánya miatt nem ké­szültek el, s ezért az építke­zés csak a következő terv­ciklusban lesz esedékes. Ügyszintén az elkövetkezen­dő években szeretné meg­nyitni a tanács az öregek napközi otthonát, mivel egy­re sürgetőbb feladattá válik az idős korúakról való szer­vezett gondoskodás. A jelenlegi ötéves terv el­ső két esztendejében elké­szült a csatorna és a köves- út is, a felújított művelődé­si házat pedig a község* fel- szabadulásának 40. évfordu­lója alkalmából, a fegyve­res erők napjának előesté­jén adták át rendeltetésé­nek. A mintegy 3 millió fo­rint értékű munkálatok költ­ségeit, továbbá a létesítmény berendezését helyi, illetve megyei erőforrásokból bizto­sították. A színpaddal is el­látott nagyterem 200 néző befogadására alkalmas. A 40-50 személyes különte­remben lehetőség nyílik a kiscsoportos foglalkozásokra. Ezenkívül különböző rendel­tetésű mellékhelyiségeket is kialakítottak a központi fű­téssel ellátott épületben. —y—n Vidám, zenés műsorral ünnepelték meg a gyulai szociális otthonban az öregek napját. A szerdai délutánon népszerű művészek szórakoztatták az ebédlőben összegyűlt népes közön­séget. Kibédy Ervin (képünkön) sajátosan fanyar humorával szerzett derűs perceket az idő­seknek Fotó: Szőke Margit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom