Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-01 / 205. szám
1984. szeptember X., szombat o Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén értékelte a szakmunkás- képzés helyzetéről végzett népi ellenőri vizsgálat tapasztalatait. A testület a vizsgálatról szóló jelentést a Minisztertanács elé terjeszti. A KNEB megvitatta és elfogadta a közművelődési törvény végrehajtásáról kezdődő utóvizsgálat programját. A népi ellenőrzés 1979-ben végzett vizsgálata a művelődési otthonokra, a közművelődési könyvtárakra és a szórakoztató műsoros rendezvényekre terjedt ki. Az utóvizsgálat feladata az intézkedések végrehajtásában és a közművelődésben jelentkező új elemek — mint például a video — hatásának felmérése. A munkában nyolc megye népi ellenőrzési bizottsága vesz részt. Részletes ismertetést hagyott jóvá a testület, a „Korábbi ellenőrzések tapasztalatainak hasznosítása az állami ellenőrző szervek munkájában” című országos vizsgálat programjának tervezetéről. A KNEB májusban gazdasági bírság kiszabását indítványozta a nagybánhe- gyesi Zalka Máté Tsz ellen, mert a szövetkezet a „Túró Rudi” gyártása során a szabványtól eltérően egyes anyagok mennyiségét csökkentette, illetőleg az értékesebb anyagokat időnként olcsóbb anyagokkal helyettesítette, és ezzel tisztességtelen haszonra tett szert. A Békés megyei Bíróság a szövetkezetét egymillió 800 ezer forint gazdasági bírság és 54 ezer forint illeték megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen a szövetkezet fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság az első fokon hozott ítéletet helybenhagyta, és a szövetkezetét további 108 ezer forint fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte. Ifjúsági parlament Dombegyházán Hogyan érvényesülnek az ifjúság jogai és kötelességei? Az ifjúsági törvény végrehajtása jegyében a már rendszeressé váló ifjúsági parlamentek ezt hivatottak megvitatni. Tegnap, pénteken délelőtt a mező- gazdasági ágazatban megyénkben elsőként a dombegyházi Petőfi Tsz-ben rendezték meg az ifjúsági parlamentet. Fülöp Sándor, a szövetkezet elnöke üdvözölte a megjelent harminc éven aluliakat, majd a közös gazdaságnak a legutóbbi parlament, vagyis 1981. december 5. óta elért eredményeit vázolta, fűzött kiegészítést az előre kiadott írásos anyaghoz. A szövetkezet 1564 tagjából 810 a dolgozó tag, a többiek nyugdíjasok. A dolgozó tagok közül kétszázki- lencvenhatan 30 éven aluliak, vagyis az aktív korúak- nak több mint 36 százaléka. A fiataloknak mintegy fele szakmunkás, 30 százalékuk betanított munkás, a többiek felső fokú képzettséggel rendelkeznek, s tizenkettő azoknak a 30 éven aluliaknak a száma, akik a tsz- ben vezető beosztásban dolgoznak. A beszámolóból kitűnt, hogy a tsz vezetése komolyan számít a fiatalokra. Az elmúlt három esztendő is azt igazolta: meghatározó mértékben és jó színvonalon veszik ki részüket a megnövekedett feladatokból, évről évre saját erőből bővítette a szövetkezet az árutermelő alapokat. Hitelfelvétel nélkül valósítottak meg jelentős beruházásokat. A választott testületek egyre hatékonyabban működnek. A beszámoló részletesen elemezte a szakmai továbbképzést, továbbtanulás lehetőségeit, a szocialista munkaversenyben elért eredményeket, a különböző szervezetekkel, intézményekkel fennálló kapcsolatot. A beszámoló feletti vitában heten mondták el véleményüket, javaslatukat. Valamennyi hozzászólásból kitűnt: a mostani parlament előkészítési időszakában a legkülönfélébb fórumokon alaposan megvitatták a fiatalok az előterjesztett dokumentumot. Többen hangsúlyozták, hogy az ifjúságot munkája alapján kell megítélni. A hozzászólók a 20 ezer forintos lakástámogatási alap felemelését szorgalmazták, s javasolták, hogy a közös gazdaság az arra érdemes tagjainak a jövőben akár 100 ezer forint kamatmentes hitelt nyújtson lakásépítésre. A javaslatok között szerepelt a szakmai továbbképzés további segítése, s felvetődött egy üdülőkörzet létrehozása is. Az egyik hozzászóló elmondta, hogy a jelentkező igények kielégítésére lehetőséget lát, mindehhez az ötszörös kiváló cím erkölcsi alap lehet. A hozzászólásokra a választ Fülöp Sándor, a szövetkezet elnöke adta meg. Az ifjúsági parlamenten felvetődött kérdéseket a tsz vezetősége, illetve a közgyűlés elé terjesztik jóváhagyásra. —szekeres— Tanácskozott a nö- és rétegpolitikai munkabizottság A Hazafias Népfront Békés megyei elnökségének nő- és rétegpolitikai munkabizottsága kibővített ülést tartott augusztus 31-én, tegnap Békéscsabán. Az ülésen a megyei munkabizottság tagjain kívül részt vettek a HNF megyei bizottsága alá tartozó nő- és rétegpolitikai bizottságok vezetői, képviselői. A megjelenteket Oláh Miklósné, a nő- és rétegpolitikai munkabizottság elnöke köszöntötte, majd az első napirendi pontban dr. Lu- czi József, a megyei tanács szervezési és jogi osztályának képviselője a jövő évi általános választásokról tartott tájékoztatót. A tájékoztató elsődleges célja az volt, hogy az októberben induló választási előkészületekhez segítséget nyújtson az aktivistáknak. Ezt követően Rostás Istvánná, a megyei munkabizottság tagja a népfrontbizottságok balesetvédelmi tevékenységéről beszélt. A tanácskozás befejező részében dr. Blahut Károlyné, a megyei munkabizottság titkára vezetésével konzultációt tartottak a helyi nő- és rétegpolitikai munkabizottságok időszerű feladatairól. A tanácskozáson részt vett dr. Bánhidai Sándor, a HNF Országos Tanácsának munkatársa. Díszmadár-kiállítás Gyulán Ez évben alakult Gyulán a TIT diszmadártenyésztő szakköre, azzal a céllal, hogy összehozza e hobbi szerelmeseit. Felnőttek és középiskolás diákok — összesen 17-en — tagjai a csoportnak, amelynek havonta tartott összejövetelei eddig elsősorban tapasztalatcsere jellegűek voltak. Jövőre tervezik, hogy találkoznak hasonló szakkörökkel, kirándulásokat szerveznek, s szeretnének meghívni madártani szakembereket is. Szeptember 7-től 9-ig rendezik meg első kiállításukat Gyulán, a TIT természettudományi termében. Mintegy 150 madarat mutatnak be, s lesz madártombola is. A közönség díszfácánt, egzotát, nagy papagájt és hullámpapagájt, kanárit és díszhalakat láthat. A pénteken 9 órakor nyitó kiállítást reggeltől délután 6 óráig, vasárnap pedig 16 óráig tekinthetik meg az érdeklődők. Iskolaátadás Sarkadon Régen foglalkoznak már Sarkadon egy új iskola építésének gondolatával. Az 5. ötéves terv végén elkészültek a tervek, s 1980 utolsó felében kezdődött a beruházás és a régi, 1. számú iskola felújítása, korszerűsítése. A lakosság az e célra meghirdetett akcióra közel 1 millió forintot ajánlott fel, emellett csaknem 5 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a helyi üzemek, intézmények, szövetkezetek dolgozói. A helyi költségvetési üzem — a kivitelezők — jó munkát végzett. Határidőre elkészült a 13 tantermes új létesítmény, s a régi épület 7 tanterme is újjávarázsolva várja a mai évnyitón a mintegy 980 diákot. Többek között errSl szólt tegnap, augusztus 31-én délelőtt avatóbeszédében Jakó István, a városi jogú nagyközségi tanács elnöke, majd elmondta, összesen mintegy 36 millió forintba került a beruházás, s a felújítás. Az ünnepélyes átadás résztvevői az avatóbeszédet követően az iskola igazgatója, Szilágyi Sándor irányításával megnézték az épületet, melyet ma, az évnyitón vesznek birtokukba a gyerekek s a pedagógusok. Jakó István ünnepi beszédét tartja Fotó: Gál Edit Az új tanév indításakor köszöntjük a pedagógusokat, tanulókat, szülőket irta: dr. Becsei lózsef | z új iskolai tanév kezdése ma hazánkban társadalmi üggyé vált úgy is, hogy szinte valameny- nyi családot személyesen érint, de úgy is, hogy örvendetesen egyre többen és többet foglalkoznak az oktatásügy belső kérdéseivel, megoldantó feladataival, valamint kérdőjeleivel, s végül úgy is, hogy egyre erőteljesebbé válik az a felismerés, hogy hazánk és az egész társadalom továbbfejlődésének egyik kulcskérdése a nevelés-oktatás-képzés minőségi javítása. Ezért az új tanév indításakor nemcsak az egyes emberek figyelnek a kitűzött új célokra, a megvalósítás folyamatában levő feladatokra, hanem az egész társadalom is. Az érdeklődés természetszerűleg így a tanévkezdés idején optimizmussal áthatott, hiszen pedagógusok, szülők és gyermekek egyaránt a nyári pihenés megnyugtató hangulatában vásárolják a tanszereket, táskákat, könyveket, az új kisdobos- vagy úttörőnyakkendőt, s szőnek új terveket; most mindenki jobban akar tanulni; mint az elmúlt tanévben, jobban akar tanítani, mint tavaly, s többet akar a gyermekével és az iskolával foglalkozni, mint egy éve. Sokan aggodalommal lépnek be az óvoda vagy valamelyik iskolatípus első tanévnyitó ünnepségére, de ez mégis boldogsággal áthatott szorongás, hiszen a gyermekek életének nagyon fontos állomása, az induló pálya rejtélyes kezdete. Köszöntsük hát, s örüljünk minden olyan boldogságnak, amelyet a tettrekész munkálkodni akarás vezérel, kószöntsük mindazokat, akik ezt táplálják, s megvalósítják. Az oktatásügy távlatos fejlesztéséből a most következő tanévben megvalósítandó célkitűzésekhez a nehéz gazdasági helyzet, a nagy létszámú korosztályok nem tudják az optimális feltételeket biztosítani, így szükséges az átlagosnál nagyobb erőkifejtés, a közös gondolkodás és cselekvés, a helyi és megyei társadalmi erők olyan összefogása, amely az alkotókészség minél teljesebb kibontakozását és felszabadítását teszi lehetővé. Szükséges, hogy a rendelkezésre álló személyi és anyagi eszközöket úgy használjuk fel, hogy a korábbi évek egyenletes előrehaladását — még ha ez nem is nagy ütemű — továbbra is biztosítsuk. Az elmúlt tanévben nehezebb körülmények között végeztük munkánkat, de eredményekben, sikerekben gazdag tanév áll mögöttünk. Az 1983/84. tanév fő feladatait — az MSZMP KB 1982. április 7-i közoktatáspolitikai állásfoglalásának szellemében — az intézményes nevelés-oktatás tartalmi és feltételbeli fejlesztésében határoztuk meg. E feladatok megfelelő színvonalú teljesítéséhez szükséges feltételek biztosítása nehézség elé állította a megyei és a helyi, művelődésirányítást, az egyes intézményeket. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy ennek ellenére előrelépés történt mind a tartalmi munkában, mind az irányításban, az iskolai élet demokratizmusának szélesedésében. Az oktatásügy egészében megélénkülő érdeklődés tapasztalható az oktatáspolitikai és az egyes iskolai oktatási kérdések iránt, amely nemcsak a magasabb elméleti felkészültség megszerzését jelenti, hanem ezen feladatok végrehajtásában való aktívabb részvételt is. Az 1983/84. tanév az előző éveknél is nehezebb személyi feltételekkel indult, mivel a személyi ellátottság szakmai színvonala valamelyest romlott. Ezt a növekvő számú képesítés nélküli okozta, akik alkalmazásával a legfeszítőbb gondokat kellett figyelembe vennünk. A tanév során ezek a fiatalok általában megállták a helyüket, jelentős részük sikeresen felvételizett valamelyik pedagógusképző intézményben. A pályára továbbtanulással készülők aránya örvendetesen emelkedik, de ezzel nem arányos a felvettek száma, ami továbbgondolkodásra és cselekvésre kell hogy kényszerítse középiskoláinkat, biztosabb, elmélyültebb tudásra ösztönözve a tanulókat. Az új felvételi rendszer tovább növelte a felvételik objektivitását, és nagyon jól felhasználható eredménymérésre, a pedagógusok munkájának minősítésére is. A pedagógusok megyei szintű erkölcsi elismerése az előző éveknek megfelelő volt. Több mint 300 pedagógus részesült különböző szintű kitüntetésben, ezzel is elismerve a végzett munkájukat. Hasonlóan az elmúlt évhez, ez évben is a megyei művelődési osztály biztosította a kitüntetésekhez járó anyagiakat, ami a felterjesztő intézményeknek jelentős köny- nyftést adott. Az oktató-nevelő munkához szükséges anyagi feltételek biztosításában, az intézményi gazdálkodást az ésszerűség és az öntevékenység növelésére ösztönöztük. Az irányító művelődési osztályokon keresztül a megyei intézményeknek közvetlenül igyekeztünk segítséget nyújtani, az intézményi gazdálkodást azzal is eredményesebbé téve, hogy különböző célirányzatok juttatásával orientáltuk a kiemelt célok elérését. Az elmúlt tanév munkáját a korábbi tapasztalatok gyűjtése, az elemzés, ösz- szegzés, az új nevelési-oktatási tervek megvalósításában kialakult munkastílus tökéletesítése, korrigálása jellemezte. E feladatok megoldására megélénkült a munkaközösségi tevékenység, s a szakfelügyelők irányításával több nevelő kapcsolódott be az új tantervek-tankönyvek tanításának bizonyos részterületei kidolgozásába. Ezek a segédanyagok sokszorosítás útján minden iskolába eljutottak azzal a céllal, hogy megteremtődjön az egységes eredménymérés, az azonos alapú összehasonlítás és feladatmeghatározás feltételei megyénk különböző iskolatípusaiban. Közoktatásunk folyamatos fejlesztésének időszakában dolgoztunk az elmúlt tanévben, és ezen az alapon jelöljük meg az 1984/85. tanév legfontosabb feladatait az irányító párt-, állami, szakszervezeti, ifjúsági, mozgalmi és társadalmi szervekkel, szervezetekkel való szoros és jó együttműködésben. Tapasztalhatjuk valamennyien, hogy az oktatásügyi változások hatása eltérő színvonalon jelentkezik megyénk intézményeiben. A munka minőségében, az önállóság igényében nagyok az iskolák és a pedagógusok közti különbségek. Az elemzések azt mutatják: vannak, ahol nagyon intenzíven és sokat, máshol csak keveset, és vannak sajnos, ahol csak formálisan dolgoznak. Ebből adódóan egyes iskolák, pedagógusok a szabadság és az önállóság növelését igénylik, mások nem tudnak mit kezdeni a nagyobb szabadsággal, önállósággal. Ennek egyik okát abban látjuk, hogy a korábbi központosított és túlszabályozott oktatási rendszerben a nevelők nagy száma szokott hozzá a központi előírások „mankójához”. Ezért nagyon fontos az iskolákban a pedagógiai korszerűsítési, szervezeti és irányítási változásokban a tervező, értékelő, elemző munka további javítása. Vigyázzunk arra, hogy ezek segítsék és ne fokozzák a pedagógusok túlterhelését, és ne keltsék a kiszolgáltatottság érzését. Örömmel tesszük azt a megállapítást, hogy az iskolavezetés szakmai irányító, segítő, folyamatellenőrző tevékenységében javulás mutatkozik. Sokat tesznek igazgató kollégáink a szakfelügyelettel együtt a korszerű tanítási módszerek elterjesztésében. Meghonosodtak és általánossá váltak olyan módszerek, mint a tanulók munkáltatására épített óravezetés, a tanórákon kívül szerzett tanulói ismeretek hasznosítása, a szerzett ismeretek visz- szacsatolása. A hiányosságokra, a problémák javítására vonatkozó szakfelügyeleti megjegyzéseket az iskolavezetés figyelembe veszi és beépíti az iskolai munkatervbe. Várakozással és nagy örömmel fogadtuk, hogy 1984. szeptember 1-i hatállyal sor kerül az alsó és középfokú oktatásban foglalkoztatott pedagógusok rendkívüli béremelésére, mely szerves részét képezi az oktatásügyben dolgozók élet- és munkakörülményei fokozatos javításának. A bérintézkedés az 1984. szeptember 1-én munkaviszonyban álló főfoglalkozású és részfoglalkozású pedagógusok alapbérének emelését teszi lehetővé. Őszintén reméljük, hogy a párt és a kormány ezen intézkedése újabb lendületet ad a megújulásra törekvésnek, a még jobb minőségű munka végzéséhez. n z 1984/85. tanév indításakor azt kérjük: minden vezető önmagával és a reá bízottakkal — egész közösségükkel — igényesebbek legyenek. Ne adják fel — még ha nehézséggel is jár — a minőségi követelményeket. Olyan légkör megteremtése vált indokolttá ma, az oktatásügyi változások, az iskolai nevelés tartalmát és demokratizmusát megújító időszakban, ahol a hivatását komolyan gyakorolni akaró pedagógustörekvés, a párt-, az állami, a szakszervezeti, az ifjúsági szervezetek és minden társadalmi szervezet vezetői részéről az eddiginél is nagyobb érdemi segítőre, támogatóra találjon.
