Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-16 / 218. szám

i eh hmm 1984. szeptember 16.. vasárnap o I magyar újjászületés első napjai Pályázati felhívás! Felszabadulásunk 40. évfordulója alkalmából pályáza­tot hirdetünk „A magyar újjászületés első napjai” cím­mel. Pályázhatnak mindazok, akik átélő részesei voltak községük, városuk negyven évvel ezelőtti felszabadulásá­nak: emlékeikben őrzik a történelmi napokat. Különösen várjuk a volt nemzeti bizottságok, a földosztó bizottságok, a demokratikus pártok, a szakszervezetek szervezőinek, vezetőinek, tagjainak, a karhatalom, a demokratikus hon­védség tagjainak; a közigazgatás újjáélesztőinek emléke­zését. Pályázhatnak azon fiatalok is, akik koruknál fogva ugyan nem lehettek e történelmi korszak cselekvő része­sei. de az eseményekben részt vettek, visszaemlékezéseik­nek lejegyzéseivel, feldolgozásával, dokumentumokkal se­gítik a korszak minél teljesebb megismerését, megismer­tetését. Pályázni lehet 6 ritkán gépelt (2-es sorközű) oldalnál nem hosszabb (illetve ugyanilyen terjedelmű kézzel írott, jól olvasható) írással, amely a demokratikus átalakulás egy vagy több jellemző eseményét ismerteti. Ha a pályá­zó birtokában van e korból származó, újságban közölhető dokumentum (korabeli fénykép, igazolvány, levél, plakát, röpcédula, újság vagy más irat), akkor a pályázathoz az Is mellékelhető. (Ezeket lemásolás után kérésre visszajuttat­juk.) Egy személy több írással is pályázhat. A pályaműveket . lapunk szerkesztőségének címére (5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Pf. 111.) kell beküldeni. Kérjük a borítékra írják rá: „A magyar újjászületés el­ső napjai” című pályázat. írásukon tüntessék fel a pályá­zó nevét, pontos címét és személyi számát. Csak névvel és címmel ellátott pályaműveket fogadunk el! Beküldési határidő: 1985. február 1-ig folyamatosan. A legjobb írásokat a Békés megyei Népújságban októ­ber hónaptól folyamatosan közöljük, s a szokásos honorá­riumot fizetjük. A kiemelkedő pályamunkákat a honoráriumon felül külön díjazzuk. I. díj: 2000, II. díj: 1500, III. díj: 1000 fo­rint. A továbbiak közül többen értékes könyv- és tárgy- jutalomban részesülnek. A pályaműveket a pályázatot kiírók képviselőiből ala­kított zsűri bírálja el. Eredményhirdetés: 1985. március 15. HAZAFIAS NÉPFRONT BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGA SZAKSZERVEZETEK BÉKÉS MEGYEI TANÁCSA MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGA békés megyei népújság szerkesztősége Tájkonferencía felszabadulási évfordulónk alkalmából Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából szeptember 26-án Békéscsa­bán, a TIT értelmiségi klub­ban tájkonferenciát rendez a TIT hadtudományi választ­mánya közreműködésével a Tudományos Ismeretterjesz­tő társulat Bács-Kiskun, Bé­kés és Csongrád megyei hadtudományi és történelmi szakosztálya. A részvevők öt előadást hallgathatnak meg. Szó lesz Magyarország má­sodik világháborús politiká­járól, a nagyhatalmi törek­vésekről. A hallgatóság tá­jékozódhat Délkelet-Magyar - ország felszabadításáról az újabb kutatások tükrében, s az említett három megye 1944—45-ös történelmi ese­ményeiről. Mód nyílik vitá­ra, hozzászólásra is. Ugyanannyiból többet Csabacsüd, örménykút és Kardos 1982 óta közös ta­nácsi irányítás alatt műkö­dik. Ez egy sor változást ho­zott a három település éle­tében; többék között bővül­tek fejlesztési lehetőségeik is. Nem az e célra fordítható pénz összege változott — ez évi 2 és 4 millió forint kö­zött mozog jelenleg is —> hanem megfelelőbben tud­ják csoportosítani a rendel­kezésükre álló anyagiakat. Ügy rangsorolnak, hogy le­hetőleg hosszú távra, vagy véglegesen megoldják fel­adataikat. Jó példa erre a kardosi művelődési ház épí­tése, vagy az örménykúti művelődési ház és iskola fel­újítása. Mindez nem 'kevés pénzbe kerül; mindenesetre meghaladná a három köz­ség lehetőségeit, ha nem szá­míthatnának a lakosság se­gítségére, s nem támaszkod­hatnának a gazdálkodó egy­ségekre. A kardosi Egyetér­tés Tsz például a kultúrte­rem építéséhez 500 ezer fo­rinttal járult hozzá, az ör­ménykúti Állami Gazdaság pedig 300 ezer forintot adott az iskola bővítésére. Az lem­lített két mezőgazdasági üzem a Kardos—örménykút bekötő út szélesítéséhez fel­ajánlott mintegy 800 ezer forint értékű anyagot, illetve munkát. A csabacsüdi Sallai utcai kövesút 80 százaléká­ban tsz-beruházás, s a nagy- rátai óvodát teljesen az ál­lami gazdaság üzemelteti. A település jobb ellátását a kardosi áfész-bolt, a ta- nács-tsz húsboltja, az ör­ménykúti posta-takarékszö­vetkezet, valamint az áfész- bolt szolgálja. A már elkezdett vagy be­fejezett építkezések, illetve felújítási munkák mellett még bőségesen van tenniva­lója a közös tanácsnak. Ere­jüket meghaladó, de rendkí­vül fontos feladat a tanyai villanyhálózat végleges és teljes rekonstrukciója, amely mintegy 2 millió forintba ke­rülne. Folytatni szeretnék a járdaépítést, a parkosítást, az utcák fásítását, vagyis a tiszta, virágos községek ki­alakítását. G. K. Korzó Kupa ’84 Hz írószövetség taggyűlése Tegnap megkezdődött a Magyar írók Szövetségének kétnapos taggyűlése. A ta­nácskozás résztvevői napja­ink magyar irodalmának és irodalmi közéletének kérdé­seit vitatják meg. Vendégségben Zánkán (Tudósítónktól) Az Úttörőszövetség Orszá­gos Elnökségének meghívá­sára szeptember 10—11-én 30 nyugdíjas Békés megyei úttörővezető, pedagógus és pártmunkás vendégeskedett a zánkai úttörővárosban. Az országból 600-an érkeztünk erre a kedves találkozóra. Az első napon tájékoztatót kaptunk az úítörőszövetség előtt álló feladatokról. A má­sodik napon az ifjúság neve­léséről folytattunk vitát. A két nap alatt arra is nyílt alkalom, hogy régi barátok­kal, harcostársakkal talál­kozzunk, beszélgessünk. A programot balatoni sétaha­józás, tábortűz és a Bakonyi táncegyüttes vidám műsora zárta. Román Aladár „Éir ■ ■ ■ Néhány hónapja, vagy egy éve is már, hogy először láttam egy plakáton a kö­vetkező szöveget: X. (zenei életünk kiválósága) élő nagy­lemezbemutatót tart itt és itt, ekkor és ekkor. Hamar elfe­lejtettem e furcsa fogalma­zást akkor, azonban mosta­nában egyre többször eszem­be juttatják a hasonló szö­vegezésű plakátok, sőt, a rá­dióban is nemegyszer el­hangzik, újságjaink néme­lyikében is fellelhető. S tá­gul az élő jelzővel ellátott fogalmak köre is, így pél­dául olvashattam már a kö­vetkezőket: több jeles mű­vészünk az egyik művelődé­si házban élő műsort ad, va­lamint, hogy az új szezon­ban bizonyos klubok prog­ramjának egyik érdekessége Z. élő interjúsorozata lesz neves, közismert emberek­kel. Értem mi a szándékuk a fogalmazóknak, valamiféle kiemelést, megerősítést érez­nek ezekben az összetételek­ben. Hogy tudniillik, az il­letőik) személyesen is jelen lesz(nek) a meghirdetett ren­dezvényieden. De a szán­dék és a megvalósítás ezek­ben az esetekben nem fedik egymást. Sajnos, hajlamosak va­gyunk a nyakatekert fogal­mazásra. Sokan érzik úgy, minél bonyolultabban feje­zik ki magukat, annál jelen­tősebb mondanivalójuk. Pe­dig lehet egyszerűbben — és közérthetőbben —, magyarul is fogalmazni. Mert: X. élő nagylemez­bemutatója nem jelent többet annál, hogy X. bemutatja nagylemezét; a művészek élő műsora sem szerencsé­sebb a következőnél: a mű­vészek műsort adnak, vagy: a műsorban ezek és ezek lépnek fel. S Z. élő interjú- sorozata sem fed mást: Z. a közönség előtt beszélget a neves személyekkel. Pénzes Ferenc Először hirdetett nagyobb szabású versenyt a Békés megyei Vendéglátóipari Vál­lalat: a Dunán inneni me­gyékből érkeztek felnőtt szakácsok, cukrászok és III. éves ipari tanulók a Korzó Kupára. A szakmai hagyo­mányok ápolására és a szak­ma további fejlődésére létre­hívott rendezvényen 9 me­gyéből 33-an mutatták be tegnap — Békéscsabán a Korzó étteremben —, hogy mit is tudnak. Sok érdeklő­dőt vonzott a gasztronómiai esemény, szemet gyönyör­ködtető tortaköltemények, s ínycsiklandó hidegtálak_ kö­zött sétálgattak a látogatók. Nehéz volt az ország neves szakácsaiból, cukrászaiból álló zsűri dolga, végül is a hidegkonyhai készítményei­ért első helyezést ért el Vi­da Ferenc (Borsod-Abaúj- Zemplén megye) és a tanu­lóknál Horváth Erika (Csongrád megye), cukrásza­ti készítményeiért Kun Jó­zsef (Szolnok megye) és Ma­tó Sándor tanuló (Szolnok megye). P. F. . Fotó: Gál Edit Emlékezés egy kommunista tábornokra Hetvenöt éve született Pálffy György „Pedig lehet ennél szebb, mint igazság után, cél után kutatni? (Még ha rájön is az ember, hogy talán sem egyik, sem másik nincsen.) És va­lami szebb, jobb és boldo- gobb életért küzdeni? Ilyen értelemben szívesen vagyok idealista, rajongó és fanati­kus.” A levél, amelyből a fenti sorok valók, Pécsett íródott, 1932 októberében. írója egy 23 éves tüzér hadnagy, cím­zettje a fiatal tiszt meny­asszonya. Pálffy Györgynek, felszabadulásunk után meg­szervezett néphadseregünk egyik legtehetségesebb tá­bornokának ifjúkori gondo­latait olvashatjuk bennük. Temesvárott született 1909. szeptember 16-á'n, édesapja városi tisztviselő volt. Négy­éves, amikor Budapestre költöznek, az óbudai Árpád Gimnáziumban érettségizik. Nem nevelték katonának, maga sem szándékozott az lenni, könnyen és gyorsan tanult nyelveket, sokat ol­vasott, erősen vonzódott a szépirodalomhoz, úgy tervez­te," tanár lesz. Az egyetemre való beiratkozása előtt el­ment önként katonának — ez hozta a döntő fordulatot életében. Megtetszett neki a katonaélet, nem a bölcsész­karra, hanem a Ludovika Akadémiára iratkozott be. Kitüntetéssel avatják tiszt­té 1932-ben, majd Pécsre vezénylik. Katonaként is mind többre törekszik, bírál­ja azokat a tiszttársait, akik csak megélhetésnek tekintik a tiszti foglalkozást. A mi­nősítése kiváló, felveszik a hadiakadémiára, 1936/37-ben — más hadsereget tanulmá­nyozandó — egy évet Tori­nóban szolgál, ezt követően két évig, mint a vezérkari akadémia hallgatója, ismét Budapesten él. Két politológiai tanul­mányt ír ez idő alatt. Az egyikben a következő mon­dat szerepel: „ ... tudatos gyűlölet a fő motívuma an­nak az érzésnek, melyet ... a tömegek táplálnak a had­sereggel szemben.” A másik tanulmánya — címé: A Du- na-medence német szemmel — a vezérkari főnök tiltó parancsa miatt nem jelen­het meg. A tiltó parancs rá­döbbenti: az elsősorban né­met anyanyelvűekből ver­buválódott magyar táborno­ki kar szemlélete távol áll valós nemzeti érdekeinktől, hamarosan kiszolgáltatják majd hazánkat a fasiszta Németország politikai törek­véseinek. Ezerkilencszázhar- minckilencben szolgálaton kívüli állományba helyezé­sét kéri, amit a hadiakadé­mia parancsnoka megtagad tőle. Ekkor látja be, hogy életcélját egyenruhában kép­telen megvalósítani, lemond tiszti rangjáról, annak elle­nére, hogy apja kitagadás­sal fenyegeti. A következő év eléjén elhelyezkedik az Egyesült Izzóban, hivatal­nokként. Pontos munkája, szorgalma, tárgyalóképessé­ge itt is kamatozik, hamaro­san cégvezető lesz. Sólyom Lászlót, egykori tiszttársát, aki 1950-ben, mint tábor­nok, ugyancsak a személyi kultusz áldozatául esik, ő helyezi el cégénél. Már nem köti a katonafe­gyelem, szabadon politizál­hat, csatlakozhat azokhoz, akik vele együtt aggódnak a nemzet sorsáért, akik jobbí­tani szeretnének. Részt vesz a Történelmi Emlékbizottság 1942. március 15-én, a. Pető­£i-szobornál szervezett tünte­tésén, néhány héttel később pedig egyik belgrádi üzleti útját arra használja fel, hogy elmenjen a bori koncentrá­ciós táborba, ahová ismerő­seinek pénzt, élelrriet, leve­leket visz. Még ebben az év­ben hetekig rejtegeti a laká­sán Orbán Lászlót.— a ké­sőbbi művelődési minisztert —, a kommunista ifjúság egyik vezetőjét. Ezerkilencszáznegyvennégy nyarán már az illegális kommunista párt tagjaként, mint képzett katona, a fegy­veres ellenállás egyik szer­vezője lesz. Az MKP Köz­ponti Vezetőségéhez intézett, 1945. június hó 11-én kelt jelentésében így ír erről az időszakról: „1944 szeptembe­rétől 1945 januárjáig vezeté­sem alatt váltakozóan 3—5 csoport működött, egyen­ként 3—6 fővel, az alábbi, ellenőrzött eredménnyel: ... a Gömbös-szobor felrobban­tása, ... húsz esetben német teherautók, vontatók, tábori lövegek felrobbantása, hat esetben vasúti pálya fel- robbantása a budapesti kör- vasúton .. . 1944. október 9-e után úgy én, mint a felesé­gem, illegalitásban éltünk, külön-külön, hamis papírok­kal. ... december elejéig, el- fogatásáig Rajk László, majd Kádár János központi veze­tőségi tagok voltak a felet­teseim, illetve az összekötők a katonai szervezet és a pártvezetőség között.” A felszabadulás Budán ér­te, azonnal Debrecenbe uta­zott, ahol a Honvédelmi Mi­nisztérium katonapolitikai osztályának vezetését bízták rá. Az 6 vezetésével vállalt oroszlánrészt az osztályba ha­tárőrség megszervezésében, amiért Pálffyt 1946 áprilisá­ban vezérőrnaggyá léptetik elő. Ebben az évben, decem­berben a katonapolitikai osz­tály leleplezi a Magyar Kö­zösség nevű ellenforradalmi szervezkedést. A Szovjet­unióval kötött barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés katonai záradéká­nak egyik kidolgozója volt, tagja az 1948 februárjában a szerződést Moszkvában alá­író kormányküldöttségnek. A két munkáspárt egyesülési kongresszusán a Központi Vezetőség tagjává választják, hamarosan a honvédség fő­felügyelője lesz, altáborna- gyi rangban. Jövőbe vetett hittel, derűs optimizmussal dolgozott ak­kor is, amikor 1949 júniusá­ban letartóztatták, koholt vádakkal perbe fogták, s szeptember 24-én kivégezték. Nyolc nappal múlt negyven éves. Élete példa valameny- nyiőnk előtt. Hegyes Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom