Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-14 / 216. szám
1984. szeptember 14., péntek Visszajött a gyerek az életbe „Hazánkban mindazokban az uszodákban, ahol á vízmélység eléri az 1 métert — vagy annál mélyebb —, kötelező a medencék mellett az okleveles úszómesterek foglalkoztatása. Az úszómester kötelességei közé tartozik, hogy szolgálati ideje alatt a vízben tartózkodókat figyelje. A fiirdőzők- kcl, az úszókkal kapcsolatos rendellenességeket, beleértve a fuldoklást is, köteles minden eszközzel és módon megelőzni. A megelőzések általában figyelmeztetéseket, szóbeli intézkedéseket jelentenek. Ameny- nyiben ezek nem célravezetők, minden más egyéb eszközzel végre kell hajtani a bajba jutott személy kimentését. A mentési munka megszervezésekor az úszómester mellett mindig legyen egy másik beosztott személy is, aki a mentés ideje alatt figyelemmel kíséri a medencében történteket. A fuldoklót akár eszméletlen, akár tudatán van, elsősegélynyújtásban kell részesíteni. A partra vitel után minden esetben az orvost is értesíteni kell.” (Idézet Az úszás oktatása című tankönyvből, amelyet Arold Imre, a Testnevelési Főiskola úszótanszékének vezetője szerkesztett.) Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet Bővülő szolgáltatások Levél az emberi kötelességről A július 15jén a nagyszénás! Park fürdőben történteket ma már nem tudjuk pontosan felidézni. Azért sem, mert arról jegyzőkönyv nem készült. A lényeg any- nyi, hogy, egy 14 éves fiút az utolsó pillanatban mentettek meg a fulladásos haláltól. Levelet hozott a posta Gádorosról, ebben a következőket írták: „1984. július 15- én a családommal a nagyszénás! strandra mentünk fürdeni. Déli 12 óra tájban labdáztunk a vízben, amely körülbelül 160—170 centiméter mélységű volt. Egyszer dobnám a labdát a társam felé, de ő a víz alá merült, csak a két lába látszott ki belőle. A következő pillanatban már fel is tűnt egy kisfiúval a kezében, akit a medence aljáról hozott fel. A kisfiú eszméletlen volt, az arca lilás színezetű. A medence szélén két férfi segítette kiemelni a gyereket. Közben előkerült a fürdőmester is, és ijedten rebeg- te, hogy ő nincs kiképezve, nem tudja mi a teendő! Ott álltunk ijedten, mígnem hirtelenjében előkerült egy ápolónő, aki szintén vendég volt, és segítségünkre sietett. Gyakorlott mozdulatokkal szívmasszázst alkalmazva életre keltette a kisfiút. Az időközben megérkezett orvos a gyereket kórházba szállíttatta. Életben maradt, egészséges, ennek nagyon örülünk, ám a történteket a fürdőigazgatóság egészen másképpen állítja. Szerintük a kisfiút a víz felszínéről a fürdőmester emelte ki, holott több szemtanú, köztük én is, láttam, hogy a mentő Magony Tibor gádorosi fiatalember volt. A fürdőmester ekkor nem tartózkodott a medence partján. Tibor édesanyja felkereste a fürdő igazgatóját, azért, hogy megtudja, jár-e a fiának valamilyen erkölcsi, vagy anyagi elismerés, hiszen az újságok sok ilyen esetről tudósítottak már. Mondanom sem kell, nem fogadták tárt karokkal. „Mit akar elérni? — kérdezték. Hiszen a gyermek él, s az emberi kötelesség teljesítéséért nem jár semmiféle elismerés”. Felkerestük a levél íróját, aki Magony Tibor társaságában várt bennünket. — Semmit nem akarok kihozni a dologból, csak szeretném, hogy az illetékesek ismerjék el az igazságot — mondja. — Nagyon megrémültünk mindnyájan, akik láttuk az esetet. Az úszómesternek reszketett a szája. Tibor megérdemli az elismerést. Szerintem más hasonló korú gyerek esetleg figyelembe sem vette volna, hogy valamibe beleütközött a medence alján. Ö ki■ emelte a csúszós testet, aztán a medencéből két másik férfi segített kihúzni a gyereket. Ezt azóta se köszönte meg neki senki. „Ugyanúgy megtennem még egyszer” Tibor karosszérialakatostanuló, a békéscsabai 611. számú szakmunkásképzőben. A gádorosi levegő 196 centiméter magasra növelte a kisportolt testalkatú fiatalembert. — Bárki bármit mond, ugyanúgy megtenném még egyszer — mondja legyintve. — Csak az igazság megmásítását nem bírom elviselni. — Többen is látták az esetet — sorolja levélírónk a tanúk nevét. Tibor anyját kioktatták az illetékesek, amikor az igazát kereste, majd azzal bocsátották útjára : „Megtehetjük, hogy írunk az iskola igazgatójának, kapjon a fiú igazgatói dicséretet.” Hát most akkor kinek van végül is igaza? Vagy ő mentette ki a gyereket, vagy az úszómester, »középút nemigen van. „Strandra nem kívánkozunk...” A fürdő jelenlegi vezetője kedves arcú fiatalasszony, Pataki Ferencné július létól dolgozik itt. Az előző vezető hosszú ideig nagybeteg volt, hivatalát nem tudta ellátni, azóta meg is halt. Patakiné az esetről csak hallomásból értesült, ő az úszómestert tudja a mentőnek. Az úszómesterrel nem tudtunk beszélni, már nem dolgozik itt, lejárt a szerződése, távoli városban helyezkedett el. — Kiképeztük a fürdőmestert — állítja Preid Árpád, az üzemeltető költség- vetési üzem vezetője. — Hasonló problémánk évek óta nem volt. Sokféle variációt hallottunk erről az esetről, lehet, hogy az a srác emelte ki a másikat, nem tudom. Pénzjutalmat vagy erkölcsi elismerést mi nem tudunk adni senkinek, nem is feladatunk. Egyébként is veszteséges a fürdő üzemeltetése. Mostanában alakítottunk ki kempinget, hogy kedvezzünk a vendégeknek is és valamennyire növeljük a bevételt. A kimentett kisfiú kerékpárja még napokig a raktárunkban volt, amíg eljöttek érte. A szülőkkel nem találkoztunk, de a kórházban állandóan érdeklődtünk a gyerek hogyléte felől. Úgy tudom, nem lett komoly baja, már régen hazakerült. Az édesanya, aki három gyermeke közül egyet majdnem elveszített, munkásnő egy orosházi üzemben. — A fiam 14 éves, úszni is tud — meséli a szomorú napról. — Nem értem, mi történt vele. Néhány percre vált el tőlünk, és valaki talán belökte a vízbe. Pillanatok alatt peregtek az események, én már csak rémülten láttam, az élettelennek látszó fiamat. Az úszómester akkor jött oda, amikor már a parton volt a gyerek. •Életmentő masszázst a szénási szociális otthon nővére, Ben- kovics Mihályné alkalmazott. Mondták később a kórházban, és az orvos is, aki intézkedett, hogy nagyon szakszerűen csinálta. Én ott helyben majd megzavarodtam, de visszajött a gyerek az életbe, és nekünk ez a fontos. Ha kicsit összeszedjük magunkat, elmegyünk köszönetét mondani azoknak, akik megmentették a fiamat. Strandra ezután nemigen megyünk ... Nem hisszük, hogy a megoldás ez lehet. Mint ahogyan az sem a legfontosabb kérdés, amelyen a szereplők közötti vita folyik: „Ki húzta ki a fuldoklót, hiszen annak jár az elismerés?” Az esetnek több olyan részlete van, amelyen az illetékeseknek alaposan el kell gondolkozniuk. Elöljáróban a felelősség kérdése, hol járt az úszómester a baleset idején, és volt-e megfelelő helyettese, ismerte-e a vízből mentés szabályait? A történteket jegyzőkönyv alapján, a jelenlevők hitelesített aláírásával lehetne pontosan felidézni, ilyen azonban nem készült?! Akár így, akár úgy, de tanulság ez az eset minden strandot üzemeltetőnek és minden uszodában lubic- kolónak. Itt ugyanis nem anyagi nyereségről, veszteségről, hanem emberéletről, felelősségről van szó! A Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet az idei esztendő eddig eltelt időszakában teljesítette az éves üzletpolitikai és gazdasági célkitűzéseinek időarányos részét. Taglétszámuk az első fél év végére elérte a 21 és fél ezret. A működési területükhöz tartozó 13 község 55 ezer lakosának csaknem fele tagja a szövetkezetnek. Az első féléves gazdálkodásról készített beszámoló többek között leszögezi: 1984-re a szövetkezet legfontosabb feladata a gazdálkodás hatékonyságának javítása. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy célkitűzésüket a vártnál is eredményesebben fogják megvalósítani. Az egész éves bevételi tervüket fél év alatt ötvenöt százalékra teljesítették. Költségeiket pedig 48 százalékra szorították le. Ennek köszönhető, hogy 1 millió 989 ezer forint nyereséget értek el, ami csaknem 1 millió forinttal haladja meg ez előző év hasonló időszakának nyereségét, 289 ezer forinttal pedig az egész évre tervezett nyereséget! A számadatokból látható, hogy komolyan vették a hatékonyságra vonatkozó célkitűzéseket. * * * A takarékszövetkezet elnöke, Kanó Károly, a fiatalemberekre jellemző hévvel beszél a szövetkezet mindennapjairól. Szavaiból kiderül, hogy az első fél évet csak a kezdetnek tekinti. A jövőben szeretnék tovább javítani gazdálkodásuk és szolgáltatásaik színvonalát, egyszóval munkájukat az eddigieknél magasabb színvonalon ellátni. Egy-egy taVilágszerte megnőtt a kempingezés divatja, de úgy is mondhatnánk, hogy jó szokása. Hazánk ugyan nem jár az élen ebben, de a fejlődés nálunk is örvendetesen megmutatkozik. Olyannyira, hogy a nemzetközi elismerés jeleként — mint ismeretes — az 1986-os kemping-világtalálkozót Magyarországon rendezik meg. Jelentős fejlesztések E találkozó szinhelyéül előreláthatóan valamelyik megyei tájegységünket választják majd, mégsem érdektelen a budapesti kempinghelyzet. Fővárosunk ugyanis kedvező célpontja a hazai és a külföldi turizmusnak egyaránt. Egyrészt vonzó, magának Budapestnek számos érdekessége, történelmi és más nevezetessége van, másrészt innen sokfelé nyílik rövidebb, de változatos kiindulási alkalom vonaton, autóbuszon. Ezzel is magyarázható, hogy az ország egyik leglátogatottabb kempingje a budapesti Római-parton terül el. Ez 44 ezer turistának nyújt 164 ezer vendégéjszakára szállást, a másik legnagyobb, a hárshegyi pedig évente 44 ezer főnek 107 ezer vendégéjszakára. Immár másfél évtizede működnek, de fejlesztésük máris szinte halaszthatatlanná vált. A két kempinget fenntartó Budapesti Idegenforgalmi Vállalat ezért mintegy 25—30 millió forintos beruházásba fogott a Római-parton úgy, hogy a főszezonban változatlanul a vendégek vehessék igénybe, de ősztől tavaszig az építők foglalatoskodhassanak. Egyelőre még csak a közműveket sikerült lefekkarékszövetkezet életképessége jórészt azon múlik, hogy mennyire sikerül az embereket megnyerni a nyújtott szolgáltatásokkal. Sok esetben olyan tevékenységet is kell teljesíteni, aminek nyereségessége gyakorlatilag kimutathatatlan. Tulajdonképpen az ilyen jellegű tevékenységek közé sorolható a TITÁSZ berettyóújfalui, illetve karcagi kirendeltségével kötött megállapodásuk. A szerződés értelmében vállalták, hogy szeptember 1-től Szeghalomban, Dévaványán és Körös- nagyharsányban, október 1- től pedig Zsadányban, Füzesgyarmaton és Biharugrán begyűjtik az áramdíjakat. Kanó Károly a következőket mondja erről: — Az itt említett településeken az áramdíjakat az"élőző évi fogyasztás alapján, kéthavi átalányban fizetik az ingatlantulajdonosok, kéthavonta, 15-i határidővel. Év végén elkészül az összesítés, és az esetleges pLuszokat és mínuszokat rendezzük a fogyasztókkal. Azért, hogy beszedjük az áramdíjat, egy év alatt mintegy 230—250 ezer forint bevételhez jutunk. A lakosság kirendeltségeink pénztárainál reggel fél 8-tól délután fél 3-ig fizetheti be az áramdijat. * * * — A takarékszövetkezet bizonyára jól jár a díjbeszedéssel, hiszen növekszik a bevétele. De jól jár-e a lakosság? Ugyanis eddig az áramdíjbeszedő házhoz ment. most pedig nekik kell elmenni a takarékszövetkezethez, illetve annak valamelyik kirendeltségéhez, nem beszélve arról, hogy mindezt munkaidőben kell megtenni. tetni, mert kivitelező nehezen akad a munkára. Remélik azonban, hogy tavaszra elkészül a terület egyik felét, majd a világtalálkozót megelőző időszakra a másik felét kiszolgáló vízellátó hálózat, meleg vizet szolgáltató berendezés, főzőhelyiségek csoportja, úthálózat és más hasonló. Napjainkban ugyanis a kemping nem egyszerűen sátortábor, hanem sokféle otthonias vagy szállodaszerű kényelmi szolgáltatásra is szükség van. A Hárshegyen például a Budapest Tourist az idén bevezeti hűtőgépek és mosógépek bérbeadását, jövőre pedig már lakókocsikat is bocsátanak szállás céljából az érkezők rendelkezésére. Aggyal, ágyneművel A legnagyobb újdonság — amely a kempingezésben új korszakot nyit meg nálunk , hogy a sátor nélküli vendégeknek teljes berendezéssel adnak bérbe sátrakat. Sátortábort alakítanak ki a Római-parton, közösen a Buda- fl'ax, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalattal. Ebben 2—6 személyes családok találhatnak pihenést kényelmes körülmények között, amelyhez ágyat, ágyneműt, asztalt, széket, nyugágyat és más hasonlót bérelhetnek. Sőt a sátortábort jövőre könnyen szállítható egyéb berendezéssel is kiegészitik: fürdővel, konyhával, elektromosener- gia-szolgáltatással. A kemping tehát egyre inkább megközelíti a szállodai ellátást, de még mindig olcsóbb. A kedvezőbb ár vonatkozik természetesen magára a beruházásra elsősor— Azt hiszem, ez nem jelent problémát. Eddig is az volt a tapasztalat, hogy a díjbeszedeők alig-alig találtak valakit otthon napközben. Tehát a lakosságnak korábban is gyakran utána kellett járnia a befizetésnek. Most talán annyival kedvezőbb a helyzet, hogy helyben, a takarékszövetkezetnél rendezhetik a számlát. Ami pedig a nyitva tartást illeti, Dévaványán a helyi tanács végrehajtó bizottságának felkérésére három hónapig keddenként délután 6 óráig megnyújtottuk a pénztár nyitvatartási idejét. Mondván: ne kelljen az embereknek a munkaidejükből feláldozni egy-két órát, ha rendezni akarják ügyes-bajos pénzügyi dolgaikat. A termelőszövetkezeteket értesítettük a változásról. Ennek ellenére felhagytunk a nyújtott nyitva tartással, mert egyszerűen nem volt mit csinálnia a pénztárosnak! De ha ez igényként merül fel, természetesen megoldható a hét valamelyik napján a nyújtott nyitva tartás. \ * * * A szeghalmi takarékszövetkezet az ország egyik legnagyobb takarékszövetkezete. A leírtakból kiderült, hogy gazdálkodásuk figyelemre méltó eredményeket produkál. Mégsem vonakodtak néhány százezer forint árbevételt hozó tevékenységbe is .belevágni. Elsősorban a szövetkezet tömegbázisát szerették volna ezzel is növelni. Elérni azt, hogy az eddigieknél is több emberrel kerüljenek üzleti kapcsolatba, hogy min^l több ember bizalmát ban, de a vendégek pénztárcájára is. Sajnos, azonban, amint növekszik a kényelem, szélesedik a szolgáltatások köre, úgy emelkednek az igénybevétel árai is. A kempingezés tehát nem jelent egyértelműen olcsó szállást, ámbár mégis előnyös, mert Budapesten szerényebb szállodai elhelyezésre aligha lehet tömegesen számítani. Gépkocsival, csónakkal A jövő tehát mindinkább a korszerű kempingeké, ezért is az utazás, az országjárás egyre inkább terjedő, kedvelt formája. Ezt egészítik ki azok az egyszerűbb szálláshelyek, amelyek inkább Budapest környékén találhatók, és újszerű ötletekkel hívják föl magukra a figyelmet. Ilyen például a Vénusz Motel, ahol a vendég szinte együtt aludhat a gépkocsijával, amelyet az ajtaja elé állíthat. Így nem kell ki- és becsomagolással töltenie az idejét. Talán ezért is a főváros üdülőövezetének kedvelt szálláshelye, ahol évente tizenegyezer vendég tölt 28 ezer éjszakát. A vízen érkezőknek pedig Szentendrén nyitották meg a Party Szállodát, ahol a vízen járók elhelyezhetik csónakjaikat, másoknak meg kölcsönöznek különféle vízi járművet. Gyakran aggódunk turizmusunk jövője miatt. Ha ezek az aggodalmak nem is mindig alaptalanok, mégis biztató, hogy viszonylag kis pénzért mind több lehetőség nyílik a változatosságot kedvelő, hazánk tájait, fővárosunkat megismerni kívánó embereknek. Bede Zsóka 1 A minap nyugdíjastalálkozót rendezett a Gyulai Vasipari Szövetkezet. Az üzembe mintegy félszázan jöttek vissza azok, akik jelenleg nyugdíjasnapjaikat élik. Az elnök, Dudás István tájékoztatta a résztvevőket az üzem eredményeiről, majd a nap bátralevő részét Szarvason, az arborétumban töltötték Fotó: Béla Ottó nyerjék meg. (Lovász) Kemping és mosógép Új sátorozási lehetőségek a világtalálkozó előtt
