Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-12 / 189. szám

1981. augusztus 12., vasárnap Nagyszénáson, a Szegedi Vízügyi Igazgatóság szakemberei szennyvízelvezető csatornát készítenek. Képünkön a pátria­lemezek leverése látható, így készítik elő az árokásáshoz a területet Fotó: Fazekas László Ekhós szekéren — fél Európán át A múltbelinek és modern­nek sajátos ötvözetét mutató járgányon ámulhatnak a já­rókelők ezekben a napokban a Fejér megyei Etyek köz­ségben : egy, a múlt század derekán még divatosnak szá­mító ekhós szekér a látvá­nyosság. A járművet lovak — magyar félvérek — húz­zák, felszereléséből azonban a modern technika eszközei sem hiányoznak, az irány- változtatást például villogó indexek jelzik. A romantikus szekér gaz­dája Anton Till, aki felesé­gével és unokaöccsével az NSZK-beli Abstattból indult útnak hetekkel ezelőtt Ma­gyarország felé, ahol roko­naik élnek. A végcél — a néhány napos etyeki pihenés után — Szilvásvárad, ahol a messziről jött szekeresek megtekintik a fogathajtó vi­lágbajnokságot. Az ekhós szekér gazdája elmondotta, hogy egy évig készült erre a 2500 kilomé­ternél is hosszabb útra. Ma­ga építette akácfából a sze­keret, amelynek bordázatát náddal fonta be. A hosszú úton a „kétlóerős” jármű­nek sok csodálója akadt. A Stuttgart melletti Abstattból indultak, átszekereztek Landshuton, érintették Pas- saut, átdöcögtek Bécs alatt, majd Hegyeshalomnál lép­ték át a magyar határt. A jelek szerint a mokány lo­vak, Max és Móric jól bír­ják a nem mindennapi túrát, a legnagyobb kánikulában is naponta 60—70 kilométeres távot poroszkáltak végig. Till úr és családja számá­ra e romantikus vállalkozás jó reklámnak is ígérkezik. A köríves ponyvájú szekér ol­dalán ugyanis nemcsak Abstatt város címerét he­lyezte el, hanem lószerszám­kereskedésének emblémáit, egy hatalmas lópatkót és a sárga pásztorbotot is. A vál­lalkozó szellemű családot út­juk végén a ZDF televíziós társaság munkatársai vár­ják, hogy riportot készítse­nek a fél Európát átszekere- ző utasokkal. Mr. Cook egészségére! Kevesen tudják, hogy a szervezett turizmust voltakép­pen az antialkoholizmusnak (tehát az alkoholnak Is) kö­szönhetjük. Az antialkoholisták szövetsége 1841-ben az angliai Loughborough-ban hirdette meg, hogy küzd az alkohol kártevése, e káros szenvedély ellen és ezért eb­ben az évben itt antialkoholista ünnepséget rendez. Mr. Cook volt a szövetség szószólója, aki szerint „ki kell ven­ni a munkás kezéből a bütyköst”. Az ünnepséget a város­kában kívánták megszervezni, de valahogyan oda is kel­lett jutniuk azoknak az érdeklődőknek, akik Anglia távo­labbi részén laktak. Azt javasolta tehát Mr. Cook, hogy „bé­reljenek ki egy vonatot, így kényelmesebb lesz az utazás és kisebb költséget is jelent az utazásnak ez a módja”. Kérte, hogy munkástársai bízzák meg őt az utazás meg­szervezésével és meghirdetésével. Ez meg is történt és akkora sikere volt az újszerű meg­oldásnak, hogy Mr. Cook két év múlva a londoni Fleet Streeten már megnyitotta a világ első utazási irodáját, amely nem sokkal később ismertté és világhírűvé vált. Uralkodók is itt intéztették utazásaikat. Az iroda sikeres működésének köszönhetően sorra nyíl­tak meg a világ minden részén az utazási irodák, ame­lyek a nemzetközi turizmusnak, egyéni utazásoknak, vi­lágjárásnak lettek a mozgatói, szervezői. Stílusos lenne, ha a szervezett turizmus és az alkohol kedvelői egyszer-egyszer rájuk emelnék a poharukat. Rudnay János Kossuth-kiadvány újdonságok A napokban több érdekes politikai kiadvány került a könyvesboltokba a Kossuth Könyvkiadó műhelyéből. Együtt a nemzetiségekkel — Nemzetiségi politika a mai Magyarországon címmel lá­tott napvilágot az a könyv, amelynek közreadásával se­gíti a nemzetiségi politika szélesebb körű megismerte­tését, megértését, eredmé­nyesebb megvalósulását. A kötetben szereplő írások a Magyar Szocialista Munkás­párt nemzetiségpolitikai el­veivel, azok mindennapi ér­vényesítésével, a magyaror­szági délszláv, német, ro­mán, szlovák nemzetiségiek életével foglalkoznak. Az ol­vasót megismertetik e kér­déskörre! foglalkozó legfon­tosabb dokumentumokkal, tanulmányokkal, írásokkal. Az elért eredményeket és a még megoldatlan feladato­kat áttekintve a kötetben közölt írások arra is rávilá­gítanak, hogy az elmúlt év­tizedekben hogyan valósult meg Magyarországon a nem­zetiségi politika. A kérdés­kör mélyebb megismerését segíti a függelékben találha­tó válogatott bibliográfia, cím- és statisztikai adattár. A jövő magyar társadal­mának egy kis szeletét vetí­ti az olvasó elé a Kossuth Kiadó másik újdonsága, Pirityi Ottó tanulmánya, Mi­lyen lesz a vállalat 2000- ben? címmel, amely a kiadó legfrissebb sorozatában, a Távlatok-ban hagyta el a nyomdát. A szerző kifejti, miként érvényesül majd az ezredforduló környékén a termelőerők fejlettsége és a termelési viszonyok közötti kötelező összhang törvénye; hogyan igazodik majd az irányítás a termelőerők fej­lettségéhez, koncentráltságá­hoz, a tevékenységek jelle­géhez. Foglalkozik azzal is, hogy miként kap az állami vállalat és az ott dolgozó kollektíva mind több tulaj­donosi jogosultságot, önálló­ságot. Elemzi a vállalat cél­jait, funkcióit, sőt a munka­helyi demokrácia és érdek- védelem 2000-re vetített vál­tozásait is. 0 pályaválasztás sokadik oldala Természetesen nagyon nehéz újat mondani a pályavá­lasztás sokrétű problémakörében. Ismert téma például, hogy nem mindenki tud fiatal fejjel jói döntést hozni, és a szülők is inkább vágyaik, semmint a realitás alapján osztónak gyermeküket egyik vagy másik foglalkozás, szakma felé. Behatárolja a választás lehetőségeit az is, hogy ki milyen szintű iskolában kezdte el a tanulást, ki­nek milyen tanárai voltak, kire ki hatott a pályaválasztá­si döntésben. Aztán a divatos szakmák vonzása is soka­kat megtéveszt, illetve elhamarkodott választásra késztet. Hiába szeretne például autószerelő lenni az, akinek a lakóhelyén, vagy attól elfogadható távolságnyira nincs megfelelő szakmunkásképző intézet, tanműhely, szerviz- vállalat, vagy iparitanuló-képzést vállaló kisiparos. Azt is tudomásul kell venni, hogy a kamaszkorú gye­rekek, éppen mert nem ismerik a munka szépségeit, örö­meit, de annál többet hallanak a munkábaállás körüli gondokról, ritkábban választják a nehéz munkát, sok ta­nulást kívánó szakmákat. A „könnyű munkával sok pénzt” szemlélet viszont gyakran készteti rossz döntésre a pályaválasztást illetően is a fiatalokat. De a helyes pá­lyaválasztás sem garantálja önmagában sem az egyén, sem a közösség számára a boldogulás, a jó közérzet hasz­nát és örömét. A kedvelt szakmákban is csak lelkiisme­retes, szívvel-lélekkel végzett munkával lehet boldogulni. Vasvári F. Megjelent az Új Aurora 1984 2. száma Orosz nyelvi táborok, tanfolyamok Az Üj Aurora 1984/2. szá­mának első lapjain Csanády János, Niklai Ádám, Noth Zsuzsanna, Anóka Eszter, Szokolay Zoltán, Párái An­na, Sass Ervin, Petrőczi Éva verseit, Ujházy László, Bo­gár László és Fjodor Abra­mov elbeszéléseit olvashat­juk. A Művészet rovatban Bar- csay Jenő mester művészeté­ről Schéner Mihály meditál, Schéner Mihályról Menyhárt László ír „Egy XX. századi garabonciás” címen. A tanulmányok, riportok, emlékezések között Rónay László Bóka László próza­írói munkásságát elemzi. Marik Dénes Szabó Pálra mint a Kelet Népe szerkesz­tőjére emlékezik. Mezey László Miklós esszéje a nem­zeti identitás kérdéseivel Aratják a búzát, készülnek a napraforgó és a kukorica betakarítására, szedik a gyü­mölcsöt — ezekről a mun­kálatokról számoltak be hét­végi jelentéseikben az MTI megyei tudósítói. Csongrádban tíz napja be­fejezték a búza aratását, s már gőzerővel készülnek a következő idény feladatra: a több mint 80 ezer hektár napraforgó kukorica betaka­rítására. Négyszáz kombájnt állítanak csatasorba, s így megvan a lehetőség arra, hogy időben teljesítik ezt a kötelezettségüket is. Némi gondot a változékony időjá­rás okoz> a lezúdult jelentős mennyiségű eső ellenére is szükség van a mesterséges öntözésre. A hét végén 5500 hektárnyi zöldségfélét öntöz­tek meg. Hajdú-Bihar megyében ép­pen ellenkező a gond: a szo­kott csapadéknak csupán a fele hullott le, főként a hor­foglalkozik. Sz. Lukács Im­re Hegyesi János parasztköl­tőt faggatja emlékeiről, Tomka Mihály dr. Bak Mi­hállyal készített riportot: „Kórházvonaton a Don-ka- nyartól Dániáig” címmel. A Kapcsolatokban lát nap­világot Ján Solovic Bél Má­tyásról szóló drámája Fila- delji Mihály fordításában, valamint Kö/er István so­rozata, a „Kelet-európai sza­badpolc” ötödik darabja. Az Üj Aurora idei máso­dik száma ezúttal is a Tá- junk-kal zárul. Itt olvasha­tunk egy televíziós beszélge­tést, amit Pavlovits Miklós készített a peremvidék tu­dományos életéről, és egy ta­nulmányt dr. Tóth Laps tol­lából Tessedik Sámuel mű­véről, „A paraszt ember Ma- gyarországban”-ról. tobágyi és a bihari földekkel bánt mostohán a természet. Teljes kapacitással dolgoz­nak tehát a keleti főcsator­na mentén az öntöző beren­dezések ; a hét végén 27 ezer hektáron pótolták az elve­szett nedvességet. A nádud­vari Vörös Csillag termelő- szövetkezetben, ahol 5 ezer hektárt öntöznek, megkülön­böztetett figyelmet fordíta­nak a vetőmagnak termelt hibrid kukorica zavartalan fejlődésére. Szolnok megyében a hét­közi esőszüneteket követően újult erővel láttak hozzá a munkához. Teljes műszakot tartottak a híres jászsági és tiszazugi dinnyeföldeken is, a leszedett csaknem 10 va- gonnyi mézédes csemegét te­herautókra rakva már eljut­tatták a környékbeli, vala­mint a fővárosi piacokra. Kecskeméten is a gyümöl­csök szedésével foglalatos­kodtak. Halpusztulás A Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság figyelőhálózata a Kettős-Körösön, az Élővíz- csatorna betorkollása alatt a mezőberényi híd szelvényéig szórványos halpusztulást és intenzív halpusztulást ész­lelt. A jelenség oka a Fehér- és Fekete-Körösön érkező rendkívül alacsony vízho­zam és az Élővíz-csatornán rendszeresen elvezetésre ke­rülő magas szervesanyag­tartalmú víz kedvezőtlen egymásra hatása. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság az észlelt jelen­séget követően azonnal in­tézkedett. A duzzasztók (bé- késszentandrási, békési) üzemrendjének megváltozta­tásával, vízkormányozással a Kettős-Körös halpusztulás­sal, halpipálással érintett szakaszára vízutánpótlást biztosított. A vízügyi igazga­tóság 2. fokú vízminőség­védelmi készültség keretén belül az érintett területen fokozott vízminőségi megfi­gyelést és rendszeres víz­vizsgálatot folytat. Első ízben rendezte meg idén intenzív nyári tanfolya­mait általános iskolás gyere­kek részére a Gorkij Nyelv­iskola: mintegy ötven kisdi­ák mélyítette el orosz nyelv­tudását a 3 hetes kurzuson. A napokban befejeződött szünidős program a vártnál eredményesebb volt — mon­dotta Pócs Ilona, az iskola vezetője —, hiszen a játék­kal, kirándulással, filmvetí­téssel egybekötött 75 óra alatt azoknak a beszédkész­sége is jelentősen fejlődött, akik korábban nehezen bir­kóztak a nyelvvel. A siker­ben nem kis részük volt a Szovjetunióból érkezett ta­nároknak, valamint a. Pus­kin Intézet magyarországi kihelyezett tagozata munka­társainak is. Az idei kedvező tapaszta­latok alapján jövőre is meg­szervezik majd az intenzív tanfolyamot, várhatóan lé­nyegesen több kisdiákot be­vonva. Hagyomány már, hogy a nyelviskola tanárai nyaranta felnőtteket oktatnak négy héten át, mintegy 120 órá­ban. A zömében visszatérő hallgatók haladó, illetve fel­sőfokú nyelvvizsgára előké­szítő kurzusokat látogatnak. Idén tizenegy csoportban több mint százan tökéletesí­tették itt nyelvi ismereteiket. Országszerte mind népsze­rűbbek az orosz nyelvi tá­borok. Heves megyében im­már negyedik alkalommal rendezték meg az általános iskolai tanulók táborozását, amelyen ezúttal 65 magyar diák 15 szovjet pajtással együtt töltött el kellemes na­pokat, s már a tábori élet­ben hasznosították az órá­kon megtanultakat. A sza­badidős programokat is úgy állították össze, hogy a kü­lönböző vetélkedők, műsoros estek szélesítsék az ország­ismeretet. A táborok népszerűségét az is növeli, hogy lakói év­ről évre ott találhatók az általános iskolai orosz nyel­vi versenyek győztesei kö­zött. Ugyanakkor a tovább­tanulás előtt álló gyerekek­nek is segítséget jelentenek; közülük számosán orosz ta­gozatos gimnáziumban foly­tatják tanulmányaikat. Az idén a Gorkij Nyelvis­kola módszertani közremű­ködésével rendezett hasonló tábort Orfűn a Baranya me­gyei Tanács, 30 magyar és 10 szovjet gyerek részvételé­vel. Az iskola vezetése reá­lis lehetőséget lát arra, hogy a jövőben mind több megye kapcsolódjon a kezdeménye­zéshez. Kiemelkedően jól szerepel­tek a magyar gyerekek a Moszkvában immár ötödik alkalommal megrendezett nemzetközi orosz diákolimpi­án. Az Orosz Nyelv- és Iro­dalomtanárok Nemzetközi Szövetségének hároméven­ként sorra kerülő rendezvé­nyén 44 ország képviseleté­ben 294 tanuló általános és középiskolás kategóriában mérte össze nyelvi tudását. A Szovjetunió földrajzáról, kultúrájáról, művészetéről széles körű ismeretet megkí­vánó versenyen a hazai orosz nyelvi versenyek győztesei­ből válogatott 15 fős magyar csapat vett részt, s 8 arany-, 4 ezüst- és 2 bronzérmet sze­reztek az olimpián. Közülük Polgár László, a pápai Türr István Gimnázium tanulója másodszor hozta haza az aranyérmet. Tegnap nyolc csapat részvételével kezdődött a 10. jubileumi országos kispályás labdarúgó-bajnokság a megyei hadkiegé­szítési és területvédelmi parancsnokság Jambrik József KISZ- alapszervezetének rendezésében Békéscsabán. Az eseménynek a Szabó Pál téri iskola ad otthont. Dr. Varga István ezredes nyitotta meg a bajnokságot, majd Juhász András ezredes mondott beszédet. A mintegy 200 vendéget az Iskolacentrum­ban szállásolták el. A döntő ma délelőtt lesz. A győztes csa­pat megkapja a vándorserleget, míg a többi részvevő érme­ket, okleveleket, valamint Békés megyét reprezentáló aján­dékcsomagot vehet át a rendező szervtől Fotó: Fazekas László Hétvégi munka a földeken

Next

/
Oldalképek
Tartalom