Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-01 / 179. szám
o II gabonapiogramért II csanádapácaiak állták a szavukat Átvétel - minősítés 1984. augusztus 1., szerda Lapunk múlt év szeptember 3-i számában „Jövőre sem szeretnénk alább adni” címmel cikk jelent meg a csanádapácai Széchenyi Tsz búzatermesztéséről. Ebben többek között a növénytermesztési főágazat vezetője elmondotta, hogy 1984-ben is szeretnék elérni a hektáronkénti hét tonnát. Nos, a tények ismeretében — mivel a napokban befejeződött az aratás — elmondhatjuk: az apácaiak állták a szavukat. A közös gazdaságban több mint 7 ezer 800 kilogramm búzát takarítottak be egy hektárról. Hogyan csinálták mindezt? Mi lehet a tartós, jó eredmények titka? Erre a kérdésre kerestük a választ Csanádapácán. Mitró József, a tsz növénytermesztési főágazat- vezetője így fogalmaz: — Véleményem szerint a búzánál nagyon fontos az elővetemény. A tsz-ben úgy alakítottuk ki a vetésszerkezetet, hogy a hüvelyesek kedvező hatását hasznosítani tudjuk. Ebben az évben 1220 hektáron termeltünk kenyér- nekvalót, s a terület 60 százalékán hüvelyes (borsó, bab, szója) volt az elővetemény. Mindez mintegy 500 kilogramm pluszt jelentett hektáronként a búzánál. — De ezt másutt is így csinálják a szakemberek a nagyüzemekben . . . — Ez így igaz. Nagy gonA Pamúttextilművek békéscsabai gyárában az újítási naplóban olvasom: „Javaslat a selejt fonócséve heroxok felújításához.” Űjítók: Sass Sándor és Korcsog György művezető, valamint Méhes Miklós gépmester. A fonócséve herox műanyagból készült rövid cső, melynek az egyik végén perem van — magyarázza Sass Sándor, aztán, hogy jobban érzékeltesse velem, hogy miről is van szó, behoz a műhelyből az irodába, és elém tesz egy ilyen csévét. — Nos — folytatja —, a perem az idők folyamán, vagy pontosabban egy-két év alatt berepedezik. Rájöttünk, hogy ha a peremet leszedjük róla, négy-öt év a csé- ve használhatósági ideje. — Mennyibe kerül egy ilyen cséve? — Két forintnál többe, de nem is annyira az ára érdekes, mint az, hogy országodot fordítunk a talaj-előkészítésre is. Nálunk három műszakban dolgoznak a nagy gépek, három fővel. Egy-egy 12 órás műszakot követően 24 óra pihenő jár a traktorosoknak. Azután fontos a vetésidő megválasztása is. Mi már négy éve mindig október 1-én kezdjük, s általában október 20—25. körül fejezzük be ezt a munkát. A vetőmagot már évek óta a vetőmag-termeltető vállalattól szerezzük be. — Az ősszel a szárazság miatt sok helyen a rossz kelésre panaszkodtak a mezőgazdászok. — A mi tábláinkon is a nedvesség hiánya miatt igen vontatott volt a kelés. A táblák 80 százalékán volt csak megfelelő a tőállomány. A bokrosodás sem volt kielégítő az idén. — A télen a februári hóvihar is több helyütt alaposan megviselte a búzaállományt. A tavaszi fejtrágyázás azonban sokat segíthetett ... — Az előző évek kedvező tapasztalatait figyelembe véve mi megosztott fejtrágyázást alkalmazunk. Először az időjárástól függően február végén, március elején juttatjuk ki a nitrogén felét, majd egy hónap múlva a második adagot. Emellett nagy gondot fordítunk a növények táplálására és a san sok milliót használnak fel belőle. Tudni kell azonban, hogy szálszakadásnál a berepedezett fonócséve miatt a peremesnél nyolc-tíz, a perem nélkülinél négy-öt százaléka termeléskiesés. Nóránt Mária újítási előadóval beszélgetek. — Mikor adták be az újítási javaslatot? — kérdezem először. — Ez év február 21-én. — Most augusztus eleje van. Mi történt azóta? — Február végén 40 ezret rendeltünk az újítóktól mintának. — Bevált? — Nálunk igen. — Miben mutatkozik meg? — Naponta 15 ezer forint értékű többletterméket állít elő a gyár. — Máshol nem használják? növényvédelemre. A tsz-ben egy szakmérnök irányításával három növényvédő szakember dolgozik. Már évek óta az IKR-rel és a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomással közösen kísérletet folytatunk különböző hozamfokozó, szárszilárdító kemikáliák alkalmazására. Az idén a vetésterület 65—70 százalékán végeztünk gyomirtást. — A búzatermesztésben — csakúgy, mint a többi növénynél — kulcskérdés a fajta. Csanádapácán mely fajták vizsgáztak a legjobban? — A közös gazdaságban 4 fajtát termesztünk. A terület 20-20 százalékán Super Zlatnát és Jubilejnaja—50- et, míg 30-30 százalékán MV—8-ast és Rána—2-őt vetünk. Ezek sütőipari értéküket tekintve kenyérgabonának _számítanak. Közülük a legjobban a Super Zlatna vizsgázott, de még a Jubilejnaja—50-es is hét tonna fölött adott. Ezt a fajtát már sokan nem termesztik. Pedig — mindezt több év eredménye bizonyítja — alkalmazkodóképessége, regenerálódó képessége kiváló. El kell még mondanom, hogy most a szemképződés időszakában 100 milliméter csapadékot kaptunk. Tavaly kevesebb eső hullott ebben a fejlődési szakaszban. — Felajánlottuk a Pamuttextilművek két budai gyárának, de nem vették igénybe. Nekik ugyanis több milliós elfekvő készletük van a peremesből... Igaz, a 40 ezer perem nélküli aránylag csekély mennyiség. Lakatos István, a gyár főmérnöke azt a célgépet mutatja, aminek segítségével a régi csévéket peremtelenítik. — Erre szükségünk van, és lesz a jövőben is. — Díjazzák az újítókat? — Igen, a gyár kifizeti az újítási díjat, és a megrendelt 40 ezer cséve peremte- lenítéséért járó munkadíjat. — Más megrendelésre is számíthatnak az újítók? — Nálunk igen. Egyébként a Pamuttextilművek vezetői is helyeslik az újítás alkalmazását. Bizonyára a két budai gyár is hasznát látná ennek. Pásztor Béla — Nem tartja furcsának, hogy amíg búzából országosán is figyelemre méltó eredményt érnek el, addig kukoricából már közel sem ilyen jók az eredmények. — A kukoricatermesztésünkben valóban vannak még tartalékok. Ebben az évben 1800 hektáron termesztünk kukoricát, s hektáronként hét és fél tonna a terv. A területünkön már három éve meliorációs munkák folynak, mindez olykorolykor akadályozza a megfelelő vetésszerkezet kialakítását. Sajnos, most is legalább 100 milliméter csapadékra lenne szükségünk, mivel jelentős a nedvességhiány. A kukorica most van a címerhányás fázisában, s nagyon igényelné a vizet. Öntözési lehetőségünk sincs ennél a kultúránál. Korábban több évig ugyanazon a táblán termesztettünk kukoricát. Ma már — a lehetőségek szerint — csak két évig van egymás után e fontos takarmánynövény. — Végül egy utolsó kérdés. Hogyan tovább? — A búzánál szeretnénk megőrizni az elért üzemi szintű eredményeket. Hozzáteszem, mindez egyáltálán nem lesz könnyű. A fajták közül is jó lenne megtalálni a területünkön legnagyobb hozamot biztosítókat. Elképzelhető, hogy a melioráció befejezése után növelni fogjuk a vetésterületet. A kukoricánál a talajművelésben és a fajtapolitikában kívánunk előrelépni. Népgazdaságunk az idén mintegy 15 millió tonna gabonát vár a mezőgazdasági üzemektől. A terv megvalósításához korszerű agrotechnikára, jófajtákra és becsületes munkára van szükség. A csanádapácaiak búzatermesztésükkel az idén is hozátették ehhez a magukét. Verasztó Lajos Nyári munkák Magyarbánhegyesen (Tudósítónktól) A helyi Egyetértés Tsz július 25-én fejezte be az őszi búza betakarítását. A későre nyúlt aratáskezdés, valamint az időjárás miatti kényszerszünet ellenére a szövetkezet vezetői elégedettek az 1099 hektár területen elért terméseredménnyel, az aratás szervezettségével. A be- takarításasl párhuzamosan haladt a nagy mennyiségű szalma bálázása, kazlazása, valamint a tarló hántása. Nem csak a búzára figyeltek a szövetkezet szakemberei. Az 52 hektár őszi árpa helyén már kikelt a másodvetésű kukorica. Az aratás idején még 133 tonna jó minőségű lucernaszénát takarítottak be, és 1820 hektár területen az adódó növényvédelmi munkákat végezték el. A következő évek termésének érdekében elkezdődtek a munkálatok. A leendő cukorrépa-területek szerves- trágyázásához, és a keverő szántáshoz is hozzálátott a szövetkezet. Kittiinger János Három évtizede született az elhatározás, s már akkor is reális volt a cél: vizsgálni kell a tej tisztaságát, minőségét. A megvalósulás technikai háttér miatt késett, de az 1980-as években elodázhatatlanná vált. Három körzetközpont • Ahhoz, hogy a közfogyasztású tej, de a feldolgozandó is tiszta, jó minőségű legyen, megfelelő technikai hátteret kell biztosítani az üzemekben, és objektív vizsgálati módszereket kidolgozni. Szükséges ehhez az anyagi ösztönző rendszer kialakítása is. A feltételek 1979- ben érettek meg erre, akkor született döntés a tejátvétel és -minősítés rendszerének kidolgozására. A szakemberek, akik a vizsgálatokat jelenleg is végzik, 1982- ben tanulták meg a nyugatnémet és dán módszereket, sajátították el a berendezések kezelését. A betanulási idő után 1983- ban havi egyszeri mintavétellel igyekeztek visszajelzéseket adni a nagyüzemeknek, az általuk szállított tej tisztaságáról, minőségéről. Majd az elmúlt év novemberétől havi háromszori mintavétel után vezették be 1984. január elsején az új tejárrendszert. Az üzemek már ekkor látták, milyen csíraszámú, fizikai tisztaságú tejet képesek előállítani. A magyar mezőgazdaságra újonnan érvényes MÉM-sza- bályozás, a 21/83-as rendelet szabályozza a szerződésfeltételeket, a követelményeket, az árakat. A fizikai tisztaság alapján — nagy súlyt helyez erre az új árrendszer — másodosztályba sorolt tej csak harmadosztályú lehet, s arra ösztönöz a minősítés alapján az árba épített felár is, hogy a csíraszám 500 ezer alatt legyen. Az első osztályú tej ezért 40, a másod—A 30, a másod—B 20 a harmadosztályú 10 fillér felárat kap a tej árába beépítve. Az országban az év elején bevezetett minősítés és átvétel három körzetközpontra épül. Az egyik ilyen bázis Debrecen, ahol a Csong- rád, Hajdú-Bihar, Szabolcs- Szatmár, Békés és Heves megye egy részéből származó termékeket vizsgálják. Ide látogattunk el mezőgazdasági szakemberek társaságában. H Békés megyei minőség A Hajdú-Bihar megyei Tejipari Vállalatnál létrehozott laboratórium munkájáról Kiss György főmérnök szólt. Elmondotta, hogy a berendezések objektív mérés- eredményeket adnak, de az ismertetés után maguk a tsz-vezetők is megláthatták, miként végzik a méréseket. Előtte azonban Szabó László, a felvásárlási osztály vezetője tájékoztatta a jelenlevőket a minőség alakulásáról az első félévben: — Az idén januárban, februárban sokat javult a fizikai tisztaság, a csíraszám kedvezőbben alakult. Májusban visszaesett a minőség, majd júniusban ismét felfelé íveltek a mutatók. Ebből arra következtethetünk, hogy odafigyelnek a vezetők, jobb átvételi eredmények mutatkoznak. A Békés megyei minőség jobb mint a vállalati átlag. Tíz százalékkal magasabb az első osztályú tej, kiemelkedőek a gyulai és gyopárosi átvevőhelyek átlagai, az állami gazdaságok pedig ennél is magasabb színvonalon állítják elő a tejet. Az átvétellel, minősítéssel egy időben az ellenmintavétel és vizsgálat lehetőségét is megteremtették. 'Az állategészségügyi állomás berendezései szolgálnak erre a célra. Április 30-ig egyetlen üzem sem kért ellenőrző mintavételt, majd május elsejétől június 30-ig tizenegy ellenmintát küldtek a nagyüzemek, köztük hatot Békés megyéből. A tizenegyből hét megegyezett az eredeti osztályba sorolással, minősítéssel, egy jobb és három rosz- szabb eredményt regisztráltak. Az első félév tapasztalatainak elemzése után a me- . zőgazdasági szakemberek a laboratóriumban láthatták, milyen műszerekkel mérik a tejben levő vizet, csíraszámot, fizikai tisztaságot. A látottak érvként szolgáltak a kétkedőknek. Lehetőségek és gátak A békési Egyetértés Tsz- ben tavasszal előfordult, hogy 14 és fél százalékos víztartalmat mutattak ki. Koltay Zsolt, az ágazat felelős vezetője a vállalati főmérnökkel vitatta meg a hiba okát: • — Valahol a csőrendszer nem zárt teljesen, hiszen általában jó minőségű a tej, amit szállít az üzem. Azonkívül a mikrobiológiai tényezőkre is érdemes odafigyelni, mert előfordulhat, hogy a csőrendszer toldalékolásánál lerakodott szeny- nyeződések növelik a csíraszámot. A Hidasháti Állami Gazdaság és a szarvasi Táncsics Tsz folyamatosan első kategóriás tejet állít elő. A Táncsics Tsz-ben a jegesvizes hűtő és a filteres szűrő közbeiktatása is hatékony. Az első félév tapasztalatai nyomán néhány kérdés még megoldásra vár. Az ellenminta akkor érhet valamit, ha az eredetivel párhuzamosan vétetik és vizsgálják azt az állategészségügyi állomáson. Az első osztályú tej előállítása komoly anyagi erőfeszítéseket kíván — sűrűbb ellenőrzést, mosást, vegyszerezést, magasabb bért, a dolgozók érdekeltségének megteremtését. Ennek fedezésére az első, illetve második osztály közötti 10 filléres különbség nem elegendő. Differenciáltan magasabb összeg talán segítene a befektetés megtérülésében, a nyereség termelésében. Az alacsonyabb kategóriába kerülő üzemek rosz- szabb technikai-műszaki háttérrel rendelkeznek. A jelenlegi árrendszer sem teszi lehetővé a felzárkózást. Az országban az egyes megyékben igazolódott az év első hat hónapjának tapasztalatai nyomán, hogy a 40 filléres felvásárlási árba épített felárnak csak a felét sikerült az üzemeknek „megfogni”. Ezek tehát a fejlődés gátjai, amelyeknek részben segíthetnek a víz útjába épített szűrők, az alaposabb odafigyelés, no meg baj esetén — ezen a tanácskozáson ígéretet kaptak erre az üzemek — azonnali visszajelzés, az eddig gyakorlattá vált hat—nyolc nappal szemben. Az első félév tapasztalatait ma ismét Debrecenben, a TOT által létrehozott tanácskozások országos szinten is megvitatják. Számadó Julianna A szövetkezet korszerű szárítójában a búza Fotó: Fazekas László Naponta 15 ezer forint értékű többlettermék újításból Mitró József Tiszta-e a tej?
