Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-01 / 179. szám

1984. augusztus 1., szerda Pedagógus képzőművészek tábora Gyulán Minden évben írunk róluk. Nem kétséges, megérdemlik. Mikor egy éve itt jártam, épp kiállításra készülődtek. Emlékszem, az őszhajú mes­ter milyen egyszerű, találó szavakkal indokolta melyik kép mutatkozhat meg a kö­zönség előtt. Most, hogy újra vendégük vagyok, a munka közepébe csöppentem. Van még idő a kiállításig, s ezért még szó sincs válogatásról, annál inkább a látástól va- kulásig — azt hiszem, nem nagy szó — önkeresésről. A Pedagógusok Szakszer­vezete gyulai képzőművész alkotótáborát Marsovszky Endre idén 25. alkalommal vezeti. Ez a szám csábít a visszaemlékezésre, s Bandi bácsit nem nehéz „táncba vinni”. („Te csak nyomd a gombot, én meg mondom a magamét” — biztat a műter­mi rendetlenséggel otthonos kollégiumi szobában.) — 1960-ban Balatonfüre- den voltunk először. Kom­fort nélküli elhelyezés. Ágyakat, ágyneműt a vakok intézetétől kaptunk . . . Ké­sőbb voltunk Nagykaporno- kon, Bázakerettyén, Eszter­gomban, Tapolcán. Gyulára 15 éve kerültünk, s azóta a város és a helyi tanács ven­dégszeretetét élvezzük. — A tábor célja és műkö­dése változott-e valamit az elmúlt 24 év alatt? — A legfontosabb, hogy ez a tábor mindig is önkéntes jelentkezőkből verbuváló­dott. S — erre büszkék le­hetünk —, aki kimaradt, az „egyáltalán nem volt boldog”. A Pedagógusok Szakszerve­zete célja az volt, hogy az itt megforduló tanárok vizuá­lis élményekkel feltöltődve, munkájukat színvonalasab­ban, meggyőzőbben tudják végezni. Táborunkban sosem volt központi téma, kötelező stílus. Magam a — mostaná­ban ritkán emlegetett — szo­cialista realizmust annak a módszernek a megjelölésére használom, miszerint ha­zánkban mindenki szaba­don keresheti a témát és a stílust. Itt akadémizmusnak helye nincs! Nem szólok be­le senki dolgába. — Nem bírok csendben maradni — vág közbe a tá- borvezető-helyettes, Csipesné Fábián Irén, aki eddig a sa­rokból figyelte a beszélge­tést. — Dehogynem szól be­le! Csakhogy Bandi bácsi olyan módon teszi ezt, ami­vel azt bontja ki, azt hozza felszínre, ami bennünk van. — Valóban azt akarom — folytatja a mester —, hogy mindig kissé továbblépve le­gyen módjuk az itt alkotók­nak meditálni, legyenek ké­pesek saját belső energiá­jukat megérezni, megkeresni a számukra fontos témát, és a saját stílusukat. Változni abban feltétlenül változtunk, hogy az első években inkább a természet után festettünk, jártuk a vidéket, s kint dol­goztunk ; ez úgynevezett posztimpresszionista képe­ket eredményezett. Tíz év után — bár megmaradt ez a módszer is —, az volt a jel­lemző, hogy a kint gyűjtött anyagot, élményeket a műte­remben újragondolták a tábor tagjai, s ezáltal expresszio­nistábbak lettek az alkotá­sok. — Mire van idő 20 nap alatt? — Sok a visszatérő. Ve­lük már könnyen megérte­tem magam. De aki itt van, az mind nagyon akar dol­gozni. Ezáltal meg szinte egymást is hajtják, pedig er­re alig van szükség. Aztán Bandi bácsi sorra járja velünk a „műterme­ket”. A kollégiumi szobák néhány hete a legrosszabb álmukban sem gondoltak ilyenfajta rendre. Persze, rend ez is, csak hát szokat­lan. Kész és félkész képek az asztalokon, a falon, ide- oda támasztva, grafikák egy­máson, s persze mindenki előtt égy, a készülő, az e pillanatban legfontosabb. Nem is annyira arcról, mint képeikről ismerem meg a tavaly már itt jártakat. Megállók az egyik ismeret­len stílus előtt. — Igen, most járok itt elő­ször, Budapestről jöttem — mondja a kezdőnek már alig mondható tanárnő. Már nagyok a gyerekeim, most jutottam először olyan hely­zetbe. hogy megengedhetem Tasisták Fotó: Kovács Erzsébet magamnak ezt a három he­tet. Végre ennek élhetek mindennap. Bandi bácsi közben a kész képek keretezésére ad taná­csot. — A kép szélét megkeres­ni . része az alkotásnak. A képnek sosem árt, ha kissé körbevágják. Az alkotó min­dig a kép közepére koncent­rál, a szélét ezáltal gyakran elhanyagolja. Az egyik emeleti lakószo­bában négy festőnő rossz gyerekként dacol a házi­renddel (mivel lakószobában — szigorúan véve — nem szabadna dolgozni). Hárman közülük buzgón folyatják, csurgatják, pacáztatják a festéket. — Hadd kínlódjanak — indokol a mester. — Gyere­kesnek látszik ez az úgyne­vezett tasista módszer, de ha belső mondanivalóval, kon­cepcióval, s a kifejezés igé­nyével használják, akkor ki­jöhet belőle valami. Egy újabb szobában a meg­rajzolt növény mellett ott a rajz, összehasonlításra in­gerlőén. Bandi bácsi nem is állja meg, hogy szó nélkül sétáljon tovább: — A különbség szemet szúró. A művész saját el­képzelései szerint igyekszik rendet teremteni. A világot már egyszer „megteremtet­ték”, azt másolni minek. Hátha ez a második terem­tés valami új emberi értéket hoz felszínre. Csak az a fon­tos, hogy szeretettel nyúljunk minden témához. Mit fűznék ehhez még? Talán csak annyit, hogy au­gusztus 4-én délelőtt a gyu­lai művelődési központban nyílik meg a tábor — sajnos csak — két napig látható ki­állítása. Megtekintését nem­csak azért ajánlhatom sokaknak, mert ilyen szim­patikus elvek vezérlik a leendő kiállítókat, hanem mert a szándékból sok min­den megvalósulni látszik. Ungár Tamás Modell és mű Ismeretterjesztés Dombegyházán A tudományos ismeret- terjesztést nem ajánlatos el­választani a közművelődés egyéb területeitől. Különö­sen kisebb településeken jó, ha összefonódnak, kiegészít­ve, gazdagítva egymást. Ma már így van ez Dombegyhá­zán is. Ahhoz azonban, hogy minden sínen legyen, el kel­lett telnie néhány évnek. A változásról, s törekvéseikről beszélgettünk Gerendeli György népművelési igazga­tóhelyettessel, a TIT-csoport vezetőjével. — Súlyos örökséget vet­tünk át 1975-ben, amikor közös igazgatás alá kerültek a község művelődési intéz­ményei. Jó néhány elmaradt előadás bizonyította, hogy alapvető hiányosságok van­nak. Rossz volt a témater­vezés, a szervezőmunka, s szó sem volt rétegprogra­mokról. Egyszóval holtpontra került a TIT-munka. Jókor jött az integráció, amely bizonyosfajta koncentrációt jelentett a helyi közműve­lődésben. Sikerült leküzdeni az előítéleteket. „Én isme­retterjesztek, te ismeretter­jesztesz, ő ismeretterjeszt, Milyen idő ez? Elfecsérelt!” — sokan hittek e szójáték igazságában. Aztán valahogy változott a helyzet... A pe­dagógusok bekapcsolódása fordulópontot jelentett. Ma is ők képezik TIT-csoportunk magját. Rajtuk kívül tag­jai: agrármérnökök, orvo­sok, egyszóval a helyi értel­miség nagy része. Ma már sokan belátják, hogy az is­meretterjesztő munka elmé­leti és gyakorlati segítséget nyújt a szakmai fejlődésben. Egy tudománybaráti kör ve­zetésében nem csak örömet találhat a pedagógus, de so­kat profitálhat is ebből a munkából. — Milyen rétegeket sike­rült bevonniuk az ismeret- terjesztésbe? — Nagyon odafigyelünk az iskolásokra. Sorozatot in­dítottunk például a napközis tanulóknak, figyelembe véve életkori sajátosságaikat. Ezek a rendezvények nem csupán előadások, de kon­zultációk is, s beépítjük a szemléltetést a programok­ba. Kiemelt feladatunknak tekintjük egyrészt a tehetsé­ges, másrészt a gyengébb ta­nulók gondozását. A tanuló felnőtteknek is megpróbá­lunk módszertani segítséget adni. Nagy hangsúlyt helye­zünk a szülők pedagógiai­pszichológiai kulturáltságá­nak fejlesztésére. Kiscso­portjaink stabil bázisai az ismeretterjesztő munkának. Olyan előadásokat terve­zünk számukra, amelyek megfelelnek speciális érdek­lődési körüknek. Igyekszünk a fiatalokat is — elsősorban az ifjúsági klubon keresztül — bevonni. Próbálkoztunk munkahelyi rendezvények­kel, de ezek kissé erőlte- tettnek hatottak. Viszont a szocialista brigádok műve­lődésére új módszert dol­goztunk ki: azonos érdeklő­désű csoportoknak adunk témaajánlatot. Így a hetero­gén összetételű brigádklub­ból 8 kisebb csoport alakult. Egyéves tapasztalataink alap­ján úgy látjuk, hogy ered­ményes ez a forma. — Hogyan fogják össze az értelmiséget? — Az értelmiségi klub alakítására tett kísérleteink nem jártak sikerrel. Ám az 1980-ban létrejött pedagógus művelődési kör betölti ezt a szerepet. Nem könnyű ma­napság — főként ilyen ki­eső településen — napra­kész szakmai tudást szerezni. Ritkán juthatunk el tovább­képzésekre, s a helyi könyv­tár sem rendelkezik olyan szakanyaggal, amelyre lehet­ne támaszkodni. A kör ösz- szejövetelein nemcsak elő­adásokat hallgatnak a peda­gógusok, hanem megbeszél­hetik gyakorlati gondjaikat is. — Hogyan mérik fel az igényeket? — Széles körű közvéle­mény-kutatást végzünk min­den évad előtt. A művelődé­si háznak jól működő társa­dalmi vezetősége van. Ki­kérjük véleményüket, s té­maötleteket adnak kiscso­portjaink is. Szisztemati­kusan figyeljük, hol tudunk segítséget nyújtani az isko­lai oktató-nevelő munká­hoz, s a szülői értekezleteken azt is fel tudjuk mérni, mi­lyen pedagógiai-pszicholó­giai ismeretekre van szük­ség. Jó a kapcsolatunk a termelőszövetkezettel; első­sorban szakmai útmutatást várnak tőlünk. Egyébként érdekes jelenség: ha valakit igazán érdekel egy téma, biz­tos, hogy megtalálja a mód­ját, hogyan képezze magát az adott területen. Mivel Dombegyházán, s a két társ­községben, Kisdombegyhá- zán és Magyardombegyhá- zán sokan foglalkoznak ház­táji állattartással, kertész­kedéssel, gyakran szerve­zünk ilyen jellegű előadáso­kat is. — Hogyan kívánják to­vább szélesíteni, hatásosab­bá tenni munkájukat? — Mindig kísérletezünk új módszerekkel. A már kiala­kult, bevált formákat sze­retnénk tökéletesíteni, s tö­rekszünk a rétegspecifikus­ságra. Továbbra is segíteni kívánjuk a tanulók iskolán kívüli nevelését. Van még tennivalónk a szocialista brigádok művelődésében. Szélesíteni szeretnénk soro­zataink, előadásaink téma­köreit, s törekszünk arra, hogy TIT-tagjainkat szak- mailag-módszertanilag to­vábbképezzük. És persze szem előtt tartjuk azt, hogy az ismeretterjesztés még in­kább beépüljön a helyi köz- művelődés egészébe. Gubucz Katalin Csillagász úttörők találkoznak Gödöllőn Hét végi szegedi program A hét végén ismét három elő­adást tartanak a szegedi szabad­téri játékok színpadán. Pénte­ken lesz Gounod Faust című operájának bemutatója. A szö­vegkönyvet a rendező, Szinetár Miklós dolgozta át. A zenekart Oberfrank Géza vezényli. A díszletek Forray Gábor, a jel­mezek Márk Tivadar tervei alapján készültek. A koreográ­fus Pethő László, a karigazgató Molnár László. A címszerepet Kelen Péter énekli. A többi sze­repekben Bajtay Horváth Ágo­ta, Gregor József, Mészöly Ka­talin, Németh József, Szakály Péter és Zempléni Mária lép színpadra. A Valpurgis éj című jelenetben Szakály György és Szőnyi , Nóra táncol szólót. A Faustot, láthatja a közönség vasárnap is. Szombaton Szöré­nyi—Bródy István, a király cí­mű rockoperája lesz műsoron. A Szegedre látogatók nap­közben tucatnyi kiállítást is megtekinthetnek. A városi sport- csarnokban szombaton és vasár­nap lesz a Szőke Tisza ’84 el­nevezésű nemzetközi társastánc- verseny. Augusztus 6-án, hétfőn Gö­döllőn megkezdődik az ama­tőr csillagász úttörők egyhe­tes^ országos találkozója. A célja a gyerekek eddig szer­zett tudásának elmélyítése és a szakkörvezetők továbbkép­zése. Az amatőrmozgalomnak ezen a területen az utánpót­lás-nevelés az egyik legfon­tosabb feladata. Ez a ma­gyarázata annak is, hogy a találkozó megszervezésébe az Uránia Csillagvizsgáló is be­kapcsolódott. Hivatásos csil­lagászok vállalták a hat szekcióban lezajló eszmecse­re egyes szekcióinak vezeté­sét is. Forgó rendszerben, egynapos váltásokkal vala­mennyi gyerek valamennyi szekcióban részt vesz. A szekciófoglalkozások kereté­ben a kisdiákok ellátogat­nak például a piszkéstetői, valamint a penci obszerva­tóriumba, ahol csillagászok kalauzolják őket. Állandó esti program lesz az égbolt észlelése, a lemenő nap, a kettős csillagok, a bolygók vizsgálata, az égbolton való tájékozódás, az észlelések fo­tózása, majd laboratóriumi értékelése. Emellett sok játék és a hagyományos „Uránia vá­sár” is szerepel a program­ban. Az utóbbin tíz, húsz fo­rintért különböző, az Uránia csillagvizsgálóban már nem használatos, de a gyerekek számára még jól beépíthető eszközöket, optikákat, len­cséket vásárolhatnak az ifjú csillagász jelöltek. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.35: Kötődésem a tájhoz. 9.10: Népdalkórusok, hangszer­kettősök. 9.41: Kis magyar néprajz. 8.55: Gesztenye újborral. 9.46: Tarka mese, kis mese. 10.05: Egy kicsi szellem kaland­jai. ' 10.25: Lajtai Lajos operettdalai­ból. 10.49: Rádiószínház: Az emlék­mű. 11.35: Balettzene. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Olimpiai híradó. 13.15: Utak, ösvények. 13.35: Operaslágerek, (ism.) 14.05: Dzsesszmelódiák. 14.49: Kritikusok fóruma. Mó­ricz Virág: Illúzió. 15.05: Űj melódialemezeinkből. 15.46: Miska bácsi levelesládá­ja. 16.21: Rossa László: Fanfár és három ének a Csiksomlyói Passióból. 16.34: önmagunk versenytársai? 17.05: „Az üdvözülés gépezete”. 17.25: Két szextett. 19.15: Schumann: d-moll trió. 19.45: A bahcsiszeráji szökőkút. 20.19: Húszéves a „Gördülő Opera”. 21.07: Szentendrei Klára és Lo- vass Lajos népdalokat énekel. 21.30: Amiről a világ vitázik. 22.25: Tíz perc külpolitika. 22.35: Fuvolaszólók. 22.45: Az illeszkedés módoza­tai. 23.00: Zenekari muzsika. 0.10: Németh Gábor táncdalai­ból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Forradalmi dalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Válaszolunk hallgatóink­nak. 9.45: Kazacsay Tibor: Panto­mim szvit. 10.00—11.27: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó család. 12.05: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 12.35: Tánczenei koktél. 13.25: Útikalauz üdülőknek. 13.30: Labirintus. 13.45: Zenés délután. 14.00: Kapcsoljuk a stúdiót. 14.15: Dvorzsák szláv táncai. 14.35: Nóták. 15.00: Diákfoci. 15.13: Slágermúzeum. 16.00: Arcok, művek, korok. 16.40: Fiataloknak! 17.30: Ötödik sebesség. 18.35: A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai. 19.00: Verbunkosok, nóták. 19.45: Howard Jones felvételei­ből. 20.35: Rádiószínház: Halálugrás. 21.19: Böngészde a Zenei antik­váriumban. 22.19: Bágya András szerzemé­nyeiből. 23.25: Veronika. Részletek Messager operettjéből. III. MŰSOR 9.00: Miroslav Cangalovic ope­raáriákat énekel. 9.30: Hangverseny észt zene­szerző kortársak műveiből. 10.19: Kamarazene. 11.05: A ravasz rókácska. 12.00: Zenekari muzsika. 13.35: Régi magyar muzsika. 14.00: Nagy csaták — sorozat. II. rész. 15.48: Kamarazene. 17.10: Bajazzók. 18.00: Népdalfeldolgozások. 18.30: Szlovák nyelvű műsor. 19.05: Két Bárdos Lajos-kórus- mű. 19.15: Külföldi tudósoké a sző. 19.30: A Bécsi filharmonikus ze­nekar hangversenye. Kb. 20.10: Múzeum az Orczy- kastélyban. Riport. Kb. 20.27: A hangversenyközve- tités folytatása. Kb. 21.45: Hangszerszólók. 22.18: Líra és filozófia. 22.48: Magyar zeneszerzők. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A Dawn együttes sláge­reiből. 17.15: Hazai holmi. Körmendi Lajos jegyzete. 17.20: Üj felvételeinkből. A Szolnoki Járműjavító fér­fikara énekel. 17.30: Zenés autóstop. Szer­kesztő: Tamási László. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 10.00: Idősebbek is elkezdhetik. 10.05: Csak gyerekeknek. 11.05: Delta. 11.30: A Fehér Farkas. Francia filmsorozat, III/2. A Rennes-i erdő. (ism.) 12.30: Képújság. 16.35: Hírek. 16.45: A Hardanger-fennsík éle­te. Norvég rövidfilm. (ism.) 17.15: Szókimondó, (ism.) 17.55: Képújság. 18.00: Szól a kézben. 18.30: Telesport: összefoglaló olimpiai játékokról. 19.40: Tv-torna. 19.45: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: A kraljevói vonat. Ju­goszláv film. 22.05: Mestersége színész: Szabó Sándor. 22.45: Tv-hiradó 3. II. MŰSOR 18.55: Képújság. 19.00: Gippsföld. Ausztrál rövid- filmsorozat, IV/4. rész. 19.30: A farkas. Molnár Ferenc vígjátékának tv-változata. 21.00: Betekintés a természetbe Vadászat tavaszi hangokra, (ism.) 21.30: Tv-hiradó 2. 21.50: Benny Hill műsora. An­gol film. 22.15: Képújság. BUKAREST 15.30: Magyar nyelvű adás. 16.30: Los Angeles 1984. Közve­títés a nyári olimpiai já­tékokról. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Történelem. 20.55: Kiáltás a mélyből. Román film. 22.20: Tv-híradó. 22.30: Los Angeles 1984. Közve­títés a 23. nyári olimpiai játékokról. BELGRAD, I. MŰSOR 14.10: Magyar nyelvű tv-napló. 14.20: Videooldalak. 14.30: Reklám. 14.35: Olimpiai krónika, I. 15.25: Los Angeles: Olimpiai szemle, I. 17.00: Los Angeles: NYOJ '84. Üszás, döntő. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Kuka kapitány kalózai — tv-sorozat gyerekeknek. 18.45: Zenebarátok. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Sportszerda. 22.05: Tv-napló. 22.25: Kiegészítés. 22.45: Olimpiai krónika, II. 23.30: Los Angeles: Olimpiai szemle, II. II. MŰSOR 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Filmest: A víz ideje — jugoszláv játékfilm. 22.00: Hírek. 22.05: Tudósítás a makedón ál­lam megalakítása 40. év­fordulójának megünnep­léséről. MOZI Békési Bástya: 4-kor: Ezüst-tó kincse, 6-kor: Vámpír négy ke­réken, 8-kor: Haragban a világ­gal. Békéscsabai Szabadság: King-Kong. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: A jó, a rossz és a csúf, I—II. Gyulai Erkel: fél 6- kor: A fej nélküli lovas, fél 8- kor: Kramer kontra Kramer. Gyulai Petőfi: Balfácán. Oros­házi Partizán: A pagoda csap­dája. Szarvasi Táncsics: Egy zseni, két haver, egy balek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom