Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-01 / 179. szám

1984. augusztus 1., szerda »UdUl-fiTd Szomszédolás nUe naurimti lerumjtuti. ^^0 ■NAPLÓ Nemzetközi ifjúsági tábor nyílt Hajdúszoboszlón. A KISZ megyei bizottsága immár hatodik alkalommal rendezi meg Hajdúszoboszlón a nemzetközi ifjúsági tábort, amely alkalmat teremt a szocialista országok fiataljai­nak — litvánoknak, bolgá­roknak, lengyeleknek, cseh­szlovák és NDK-beli vendé­geinknek — egymás népei­nek megismerésére, közvet­len élmények formájában. A tábor programjában nemzet­közi szeminárium is szerepel, melynek témája ebben az évben az 1985-ben Moszkvá­ban megrendezendő világ­ifjúsági találkozóra való fel­készülés. Emellett jut idő ar­ra is, hogy a fiatalok megis­merkedhessenek a megye gazdasági, társadalmi, poli­tikai, kulturális életével, el­látogatnak a Hortobágyra és Miskolc környékére, s ter­mészetesen körbejárják a megye jelentősebb települé­seit is. Magyar az első repülő? Meglepő, magyar vonatko­zású cikket közölt a varsói Kurier Polski. Az első olda­lon nagy, kövér betűkkel állt a cím: „Ki volt az első a le­vegőben: amerikai kétüléses, vagy magányos magyar?” A levegőbe emelkedő készülék a varsói lap szerint a ma­gyar Némethy Emil találmá­nya. Gázolajjal működő mo­torja 2,5 lóerős, a gép alá helyezett kerekek segítségé­vel felgyorsul, a megfelelő­en hajlított szárnyak segít­ségével a levegőbe emelke­dik, ahol a gép első részé­ben elhelyezett propellerrel sokáig maradhat. Az infor­mációnak nem lenne semmi rendkívüli jelentősége, ha nem ismernénk azt a tényt, hogy egy képes hetilap nem közölte volna már 1901. au­gusztus 4-én. S mi több, a szakemberek nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az első magyar próbarepülés rendkívüli érdeklődést vál­tott ki akkor, de később megfeledkeztek róla. nUi nouiUmumOnuHi DäumjwRsm ... Szabadidő-központ és be­mutatóterem. Fennállásának 35. évfordulóját ünnepli a Tisza Élelmiszer- és Vegyi- áru Kereskedelmi Vállalat, s ebből az alkalomból Szege­den szabadidő-központot és bemutatótermet avattak a vállalat székhelyén. A keres­kedelmi cég Csongrád és Bács-Kiskun megyében csak­nem egymillió lakos ellátá­sát segíti. A 200 személyt be­fogadó szabadidő-központ, valamint az árubemutató te­rem építéséhez 23 kereskedel­mi vállalat, szövetkezet és állami gazdaság nyújtott se­gítséget, de a vállalat dol­gozói és KISZ-es fiataljai is jelentős társadalmi munkát végeztek. A 4 hónap alatt átalakított régi pincében le­vő bemutatóterem a marke­tingtevékenység fellendíté­séhez is hozzájárulhat. Szép könyvek kiállítása. Szép, díszes kivitelű köny­vekben gyönyörködhetnek az érdeklődők Szegeden az MTESZ Kígyó utcai székhá­zának előcsarnokában. A Pa­pír- és Nyomdaipari Műsza­ki Egyesület Csongrád me­gyei csoportja, valamint a Szegedi Nyomda rendezésé­ben nemrég nyílt meg az elő­ző évi Szép könyv-verseny díjazott termékeinek kiállítá­sa. Hordó, tölgy- és eperfá­ból. A szőlősgazdák még csak most kezdik felbecsülni a várható termést, de sokan gondolnak már a hordóvá­sárlásra. Görög Sándor ká­dármester ásotthalmi tanyá­jában sorra készíti a taka­ros bortároló edényeket tölgyből és eperfából. Rak­tárában a 40 literes kishor- dótól a 4 hektósig többféle méretű dongás várja, hogy ősszel mustot töltsenek belé. Új műtrágya, egészsége­sebb növények. Mozgósítja a talajban levő mikroelemeket, megakadályozza a szőlősker­tekben a levélsárgulást, eny­híti a nagyüzemi kukoricá­sok krónikus cinkhiányát a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézetnél kikísérlete­zett ammóniumpolifoszfát- típusú műtrágya. A szer kül­földön már ismert, az 1960- as években kezdték alkal­mazni, de nálunk még nem gyártottak hasonlót, és az al­kalmazásában sincs tapasz­talata a gazdaságoknak. Most a Tiszamenti Vegyimű­vek készül az új folyékony műtrágya gyártására. Kel hajnali fél négykor. Szabó Andrásné, Erzsiké Karcagon tulajdonképpen a fájós keze miatt lett hírlap­kézbesítő. Átmenetileg ugyanis megbénult az egyik karja, így az előző munka­helyén „könnyebb” foglala­tosságot javasoltak neki, ezért került a postára. Ennek május elején múlt 17 éve, és azóta megszakítás nélkül vi­szi napról napra a leveleket, újságokat, színes lapokat a körzet 750 házába. Nemrégi­ben felmérést készítettek: júniusban 15 ezer 801 napi­lapot, 3423 színes újságot, fo­lyóiratot kézbesített, és 1258 nyugtát vitt ki a házakhoz, miközben 548 kilométert ha­gyott maga mögött. Állványozás helyett „fal- ramászás”. Nem kis feltű­nést keltett Szolnokon, az egykori járási hivatal épüle­tén ügyesen kúszó, a hegy­mászók vakmerőségével ve­tekedő három fiatalember, egy budafoki gmk tagjai, akik az emeletes épületek küllemének gyors és hatásos átalakításából élnek, s rá­adásul munkájuk olcsóbb is, mert nem kell a hivatalt kör beá 11 v á n vozn i. toShírlap ünnepre készülnek a ku­bai lányok is. Július 26-a nemzeti ünnep a kubaiak életében. Ezen a napon ran­gos eseményeket rendeznek, dallal, tánccal, nagygyűlé­sekkel emlékeznek. Szege­den, a Textilművekben 98 kubai lány dolgozik és képviselik a hazánknyi lakosságú szigetországot. Egyikőjük sem élt még 1953-ban, de apáik, anyá­ik, nagybátyáik nagyon sokat meséltek a viharos időszakról. Dora Pavot Des- paigne, az itt levők ifjúsági szervezetének titkára arról beszélt, hogy nemzeti ünne­püket az idén Dunaújváros­ban köszönthetik, ott szer­veztek ugyanis nagyszabású demonstrációt a Magyaror­szágon dolgozó kubaiak szá­mára. Magasra tették a mércét. Cseh Lászlóné nemrégen ér­kezett haza Vietnamból. A Szegedi Textilművek mun­kásnője 11 napot töltött a távol-keleti országban, pon­tosabban a fővárosban, Ha­noiban. A vállalat kereske­delmi kapcsolatai révén, s kiemelkedő munkája jutal­mául juthatott el Vietnam­ba. „Minden rendkívül ér­dekes volt, az európai ember számára szokatlan. Az ég­hajlat, a növények, az életvi­tel, az étkezés, a közlekedés, és még sorolhatnám. Életem­ben annyi biciklit nem lát­tam, mint ott. Nagy élmény volt számomra a tenger, elő­ször láttam. Az emberek is rendkívül kedvesek és ven- dégszeretőek voltak velünk. Meglátogattuk egy textil­gyár két üzemrészét is, ahol összebarátkoztunk egy bri­gáddal. Csak egy a baj, ne­hézkes a kapcsolattartás, las­san járnak a levelek”. összeállította: B. A. Jelenünk a múltban Társadalmi fejlődésünk feltételei nem egyszer, s minden­korra adottak. Ellenkezőleg: a kor kihívása éppen abban áll, mennyire vagyunk képesek a változó körülményekhez iga­zodni. Egy társadalom intézményi berendezkedése mindig csak valamilyen történelmi folyamat eredménye: a fejlődési lehetőségeket meghatározza a történelem alakulása. Tud­juk, és sokszor elmondjuk, hogy a magyar történelemben a társadalmi változások jelentős része „felülről” kiinduló törek­vésekhez kapcsolódott. De talán kevésbé voltunk tisztában azzal, miért, és hogyan alakult éppen így a magyar törté­nelem. A magyarországi feudaliz­mus a XIV. századig a nyu­gati típusú fejlődéshez igazo­dott. Sajátos vonása a ma­gyarországi — vagy széleseb­ben a közép-kelet-európai — középkori „modernizálás­nak”, az, hogy a struktúra alapelemei nem alulról épülnek fel, hanem jelentős részben felülről teremtik meg ezeket az államot képviselő „reformuralkodók”. A XIV. század az európai feudalizmus válságát hozta magával. Kelet-Európa a válságból nem a jobbágy­ság megszüntetésével, hanem annak fenntartásával jutott ki. Közép-Kelet-Európa re­akciója is hasonló volt, a Nyugat által kialakított új munkamegosztás alapzatán a térség nemessége a robotol- tató nagybirtokot hozta lét­re, s ezzel a válság terheit a parasztságra hárította. Ke­leten is, Nyugaton is létre­jött az abszolutizmus, az a struktúra, amely századokon át keretéül szolgált bármifé­le tovagyűrűződé változás­nak. A Nyugat az állam alá rendelte, a Kelet mintegy ál­lamosította az egész társa­dalmat. Az abszolutizmus mindenütt egyneműsíteni Űjabb ismeretterjesztő könyveket adott ki az Or­szágos Egészségnevelési In­tézet az utóbbi hetekben, napokban. A többi között megjelentette az egészségne­velési szakkifejezések értel­mező szótárát, amelyet az európai szocialista országok szakemberei írtak és szer­kesztettek. A segédletben címszavak alatt röviden ösz- szegezték az egészségnevelés célját, alapelveit, tartalmát és formáit. Ezáltal segítet­ték egymást abban, hogy egységesen értelmezzék az egészségnevelés fogalmait, azonos szakmai nyelven ér­tekezhessenek együttműkö­désük során. A mentálhigiéné alapelve­it is közzétette az intézet. E füzet szerzője dr. Hárdi Ist­ván vázolta a lelki egészség- védelem, a pszichikai zava­rok megszüntetésének lehe­igyekezett alattvalóit. Való­jában azonban Nyugaton a különféle helyi autonómiák és szabadságjogok sehol sem számolódtak fel, legfeljebb megcsonkultak, és állami el­lenőrzés alá rendelődtek. A nyugati abszolutizmus el­lentmondásainak egyike, hogy az állam alatt hagyott mozgástérben az alattvalók előbb-utóbb elkezdték össze­gezni a maguk szabadságait egységes szabadsággá; a ke­leti abszolutizmus mozgása kizárta ezt az ellentmondást, s konzekvensen megvalósí­totta a társadalom, mint alattvalók összességének koncepcióját. A nyugati modell további útja a polgári átalakulás, az abszolutizmus felbomlása, annak a nemzeti társadalom­nak a kialakulása, amely el­lenőrzése alá vonja az álla­mot. Keleten ezzel szemben a modérnizálás állami ügy maradt. Magyarország, mint a két szélső modell közé eső kö­zép-kelet-európai régió ré­sze, a jobbágyságot konzer­váló, kelet-európai feltéte­lek közepette és domináns, de hiányos nyugatias szerkeze­tekkel lépte át az újkor kü­szöbét. További fejlődését tőségeit. Mentálhigiénés pszichológiai ismeretekkel vértezi fel a laikus embere­ket, azért, hogy azok képe­sek legyenek megelőzni, il­letve megszüntetni lelki vál­ságaikat és felismerjék em­bertársaik krízishelyzeteit, és segíthessenek azoknak. Az optimális családterve­zési modell című kiadvány- sorozat újabb lapjain szak­orvosok tájékoztatják a fia­talokat : miként készüljenek a fogamzásra, a terhességre, hogyan segítsék elő a mag­zat egészséges fejlődését. A családtervezéshez, ala­pításhoz ad tanácsot dr. Pin- kovich István. Könyvében feltárja a kiegyensúlyozott házasság megteremtésének és megtartásának „titkait”. Felkészíti a házasulandókat esetleges konfliktusaik, csa­ládi problémáik megoldásá­ra is. meghatározta az a kompro­misszum, amely Magyaror­szág monarchikus keretévé a Habsburg-dinasztia államát tette meg. A magyar történe­lem 1526 után olyan közép- kelet-európai megoldásvari­ánsba szorult bele, amely elvben kizárta, hogy a tár­sadalmat az állam hatéko­nyan kihúzza a válságból. Nem volt reális lehetősége sem a nemzeti monarchia, sem a birodalmi abszolutiz­mus tényleges megteremté­sére. Magyarország szembe­került azzal a ténnyel, hogy a modern állami és nemzeti szervezet alapvetését, amely Európa-szerte a XVII— XVIII. században folyt le, az ő javára nem végezte el senki, mint ahogy a nemzet­formálást sem. Magyarország kelet-euró­pai fordulata azonban, ha el is torzította a struktúrá­kat, nem tudta azokból ki­szorítani a jog és szabadság szervezőelveit. E fordulat nem rombolta le teljesen a szabadság kis köreinek kö­zépkorból örökölt szerkeze­teit, például az állam el­lenőrzése alá vont és a me­gye szorításába került váro­si polgári szabadság bizo­nyos tényeit. Még ennél is fontosabb, ahogyan a falukö­zösségekben a paraszti jogok és szabadságok maradéka szegült ellen azután a máso­dik jobbágyság nyomásának. A magyar történelem e ket­tőssége magyarázza annak a fejlődésnek a menetét, amely elvezetett 1848-hoz, 1867-hez, majd 1918—19-en keresztül 1945-höz. Ez a történelem az alapza­ta annak a szocialista fej­lődésnek, amelynek ismét új A népszerű tudományos filmek számát szintén gya­rapította az intézet. Dr. Bug- lya Sándor: Minden tizedik című alkotása a koraszülé­sek, Somló Tamás: Fogas kérdés című filmje pedig a fogszuvasodás megelőzésének lehetőségeit mutatja be. A Mire nagylány lettem című színes kisfilmen egy torna­tanárnő serdülő korát idézi fel. Makk Marci, a gyerme­kek régi ismerőse is újra megjelenik a filmen. Ezút­tal a családok tagjait biztat­ja: törődjenek többet egy­mással. Legújabb és régebbi intelmeit a következő hetek­ben — szombat és vasárnap délelőttönként — közvetíti a televízió. Az Országos Egészségne­velési Intézet új kisfilmjeit egyébként a művelődési és egészségügyi intézmények­ben mutatják be hamarosan. Egészségkultúra - újabb kiadványok, kisfilmek Az Universal Ipari Szövetkezetben, Székesfehérváron megkezdődött az NSZK-beli Schwank céggel kooperációban készülő, magas hatásfokú gázhősugárzók sorozatgyártása. Az új tí­pusú berendezés bármilyen használatos gázfajtával üzemeltethető, és a fele energiát megta­karítja. A kétféle típusban gyártott hősugárzó berendezés szerelőcsarnokok és mezőgazdasági üzemek fűtésére használható. A képen: az energiatakarékos gázhősugárzó berendezések sze­relése (MTI-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) módon kellett kialakítania állam- és társadalmi viszo­nyát. E folyamat a Kelet-Eu- rópát újraformáló történelmi változások keretein belül ment végbe Magyarországon is. Kelet-Európa a szocialis­ta berendezkedéstől várta a választ a történetileg kiala­kult elmaradottság felszá­molásának kérdésére. A fel­zárkózás stratégiája a kelet­európai történelmi hagyo­mányoknak is megfelelően az ötvenes években az állam majdhogynem mindenható­vá erősödött szerepére épült. Ez új feltételeket biztosított a korábbi agrárországok fe­szített ütemű, egyoldalú ipa­rosításához. Ennek eredmé­nyeként megváltozott a tér­ség országainak gazdasági szerkezete, a nemzetközi munkamegosztásban elfog­lalt helye. A folyamat a tár­sadalom hagyományosan pa­raszti jellegét is felszámolta, és szétverte a korábbi, szél­sőséges egyenlőtlenségeket tartalmazó társadalmi struk­túrát. Az iparosítás feladatainak elvégzésével azonban szük­ségessé vált a társadalmi in­tézményrendszer folyama­tos továbbfejlesztése. E fo­lyamat sajátosságait is befo­lyásolják a magyarországi történelemnek azok a jegyei, amelyek a felülről és alul­ról jövő változás, az állam alá besorolt társadalom és a társadalmi szabadságok, az állampolgári kezdeménye­zőkészség ellentétpárjaival írhatók le. A történelmi múlt a jelenben is hat. A történelmi struktúrák nyo­mon követése azoknak a törté­nelmi folyamatoknak a feltá­rásában nyújt segítséget, me­lyek ismerete a jelen meg­értéséhez és formálásához is közelebb visz bennünket. G. P. Közlekedés a pusztavacsi békefesztiválra 1984. augusztus 4-én és 5-én a pusztavacsi békefesztiválra vonattal, vagy menetrend sze­rinti autóbusszal érkezőket a Volán 20. sz. Vállalat monori üzemigazgatóságának járművei szállítják az ünnepség helyszí­nére. A vonattal érkező utasok az Örkényi és az albertirsai vasút­állomásról induló autóbuszokkal érhetik el a fesztivál színhelyét. A menetrend szerinti, távol­sági autóbusszal érkezőknek az 5-ös számú főúton, az Örkény, pusztavacsi elágazás nevű meg­állóhelyen kell leszállniuk. In­nen, az Aranyfürt vendéglő elől induló autóbuszokkal vitázhat­nak a fesztiválra. Az autóbuszok mindhárom helyről 3—10 percenként indul­nak. A menetjegy ára: az albert­irsai vasútállomásról 14 forint, az Örkényi vasútállomásról 8 fo­rint, az Örkényi vendéglőtől 8 forint. Bérlet- és szabadjegyek ezeken a járatokon nem érvé­nyesek. A fesztiválról visszainduló járatokról a helyszínen műkö­dő hangosbemondó, illetve az ott tartózkodó forgalomirányí­tók adnak felvilágosítást. Budapestről a Népstadion au­tóbusz-állomásról szombaton és vasárnap is az alábbi időpon­tokban indulnak autóbuszok az Örkényi megállóhely irányába: 05.40, 06.00, 06.30, 08.00, 09.00, 11.00, 12.00, 13.30, 14.00, 15.00, 15.30, 16.00, 16.30, 18.00, 19.30, 21.00. E járatokra, amennyiben van rajtuk még szabad férőhely, Bu­dapesten az alábbi megállókban lehet felszállni: Budapest — Határ út, Budapest — Pesterzsébet felső­vasútállomás, Budapest — Soroksár, Hősök tere. Az autóbuszok menetideje 80 perc. A fenti járatokon kívül 07.00, 07.30 és 08.30 órakor a Buda­pest Népstadion autóbusz-állo­másról — a Nagyvárad tér érintésével, Monoron keresztül — közvetlenül a fesztivál hely­színére céljáratok indulnak, amelyekre a bérletek és sza­badjegyek nem érvényesek. A kecskeméti autóbusz-állo­másról Örkény felé az alábbi időpontokban indulnak autó- buszjáratok : 04.45, 05.45, 06.55, 07.30, 07.55, 08.25, 08.55, 10.10, 12.30, 14.45 (szombaton), 15.45. 16.30, 16.45, 18.15 (vasárnap), 18.45, 19.00 (va­sárnap), 19.05. A menetidő 40 perc. A szegedi autóbusz-állomásról Örkény felé 06.10, 07.10, 08.10, 14.03 és 17.00 órakor indulnak autóbuszjáratok. A menetidő 2,5 óra. A Monor, Dabas és Cegléd- környéki településekről közvet­len autóbuszjáratok is indulnak a fesztivál színhelyére. E jára­tokról az utazóközönséget az érintett területeken szórólapo­kon tájékoztatja a Volán 20. sz. Vállalat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom