Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-04 / 182. szám

o 1984, augusztus 4,, szombat Kulcsszerepben a tanácstag K étségtelen: a helyi igazgatási munkában tapasztalható, meg­növekedett feszültségeket csak az önállóság tényleges növelése, a tanácsi demokrá­cia fejlesztése oldhatja fel. Ami pedig ezt világossá és egyértelművé tette, mint annyi más esetben, most is gazdasági körülmény volt. Többszörösen is. Elsőként te­lepüléseink, elsősorban a nagyvárosaink fejlődéséből tűnt ki, hogy az erőteljesen központi döntések nem tud­ják követni a helyi sajátos­ságok támasztotta igénye­ket, sem lakásépítésben, sem infrastruktúrában, sem alap­ellátásban. Olyannyira nem, hogy a településhálózat aránytalanságai például szo­ciális gondokhoz vezettek az aprófalvakban és a nagyvá­rosokban egyaránt. Az or­szág nehezebb gazdasági helyzetéből következően egy­értelművé vált, hogy a tele­pülések fejlődésében a jö­vőben nem nélkülözhetők a lakosság forintjai. Sem az otthonteremtésben, sem a csatornázásban, sem a gáz­hálózat bővítésében, sem semmi másban. S nemcsak a lakosság fo­rintjai nem nélkülözhetők. Mindenekelőtt nem lehet le­mondani azokról a forintok­ról, amelyek éppen a telepü­lésfejlesztés helyi sajátossá­gainak jobb kihasználásával teremthetők elő. Másképpen fogalmazva: az intenzív szakaszra átállás a tanácsi, a helyi igazgatási munkában is a fejlesztés meghatározó szempontja lett. Hiszen afelől kétsége senki­nek sem lehet, hogy a mos­tanában már szinte csodaté­vő kifejezésként használatos „intenzív fejlődés” követel­ményeinek társadalmi mére­tekben aligha lehet eleget tenni kizárólag az anyagi ter­melés korszerűsítésével. A MÁV eddigi tapasztala­tai azt mutatják, beváltották a hozzájuk fűzött reménye­ket a közelmúltban beveze­tett üzletpolitikai kedvezmé­nyek : valamelyest emelke­dett az utazók száma, s ugyancsak nőttek a tavalyi hasonló időszakhoz képest a személyszállítás bevételei. Mint ismeretes, 1983-ban hirdetett meg először üzlet- politikai kedvezményeket a MÁV, elsősorban abból a célból, hogy növelje utasai­nak számát, ugyanis ez erő­teljesen csökkent az utóbbi időben, főként a megemelt tarifák következtében. Ta­valy vezették be a két 18 éven aluli gyermekkel uta­zó családok részére a 20 százalékos családi kedvez­ményt, valamint a csoportos utazások kedvezményét; ez utóbbi mértéke kisebb lét­szám esetén 20, 200—499 sze­mélyig 30, efölött pedig 50 százalékos. Ugyancsak saját kockázatára hirdette meg a MÁV a különféle vásárokra, kiállításokra, szabadtéri já­tékokra és egyéb nagyobb eseményekre - ellátogatok kedvezményét. (Ezt koráb­ban — több más utazási kedvezményhez hasonlóan — költségvetési támogatás igénybevételével nyújtotta a MÁV.) A kedvezmény mér­téke változó, függ a látoga­tók várható számától is. Így például a nagy közönséget vonzó Budapesti Tavaszi Fesztiválra vagy az őszi BNV-re féláron, a tavaszi BNV-re pedig 33 százalékos mérséklésű jeggyel utazhat­nak az érdeklődők. Az idén újabb kedvezmé­nyeket vezetett be a vasút, így a korhoz kötött hétközi kedvezményt, amely az 55 éven felüli nőket és a 60 év feletti férfiakat jogosítja keddtől csütörtökig 20 szá­zalékkal olcsóbb jegy vásár­lására. Ezzel a kedvezmény­nyel bárki élhet (külföldi Ugyanakkor nem várható el egyetlen település lakosságá­tól sem, hogy a falu, a város fejlesztésében jobban vegyen részt, ha érdekeit, törekvé­seit nem veszik fokozottan figyelembe a döntések meg­hozatalakor. Ez a követelmény pedig mindenképpen többet jelent egy-egy hangzatos kijelen­tésnél: ehhez a közigazgatás és a lakosság kapcsolatának javítása szükséges. Mégpedig úgy, és olyan mértékben, hogy a végrehajtó szervezet figyelme a megyéről, a köz­ponti ágazati hivatalokról mindinkább a lakosságra, a lakosságot képviselő, vá­lasztott tanácstagi testületre irányuljon. Ez eddig gyakor­ta nem kevés gondot oko­zott. Van tanácstag, aki azért köszönt le tisztéről, mert a tanácsi apparátussal egyet­len ügyben sem tudott ötről hatra vergődni. Nem egy he­lyen, s nem kevésszer meg­történt, hogy a tanácsi veze­tés nem kérte a lakosság, il­letve képviselőinek, a ta­nácstagoknak a véleményét a döntések meghozatala előtt. Néhol, szűk szakmai csoport elképzelése alapján szűk po­litikai testület, a végrehajtó bizottság döntött szinte min­den kérdésben, s az állam­polgárok érdekeit képviselni hivatott tanácstagi testület már csak engedelmes gyüle­kezetként bólintott a tervek­re. Ezeken a helyeken ter­mészetesen csökkent a ta­nácstag tekintélye, követke­zésképpen a választottak bi­zalma. A közigazgatás túlha­ladott gazdasági és szerveze­ti gondjait nem tudták ered­ményesen feloldani azok a kezdeményezések sem, ame­lyek az elmúlt években szü­lettek, mint például a nyílt várospolitika meghirdetése, vagy az alternatív tervezés rendszere. Az utóbbi idő­ben azonban felgyorsultak állampolgár is), aki elérte a meghatározott korhatárt. Szintén idei újdonsága a vasútnak a 10 egyszeri uta­zásra érvényes jegyszelvény- bői álló füzetjegy, amelyet tetszés szerinti vonatnemre, kocsiosztályra, távolságra le­het megváltani, 20 százalé­kos díjmérsékléssel. A fü­zetjegy a rendszeresen azo­nos távolságra utazóknak előnyös, de kedvező akkor is, ha egyszerre többen utaznak egy helyre (ebben az esetben természetesen az utazók számának megfelelő szelvényt kell lebélyegeztet­ni.) Az üzletpolitikai kedvez­mények sorába tartozik a Balaton-bérlet is, amely az északi vagy a déli parton levő balatoni állomások egy­más közötti forgalmában használható. 1984. első felében 0,6 szá­zalékkal több utast szállított a vasút, mint tavaly ilyen­kor. Az utaskilométerben mért teljesítmény 1,9 szá­zalékkal nőtt, a személyfor­galom bevételei pedig 1,2 százalékkal emelkedtek. El­sősorban a füzetjegy és a hétközi, korhoz kötött ked­vezmény talált kedvező visszhangra az utazók köré­ben, a legtöbben ezeket vet­ték igénybe. A várakozástól eltérően a Balaton-bérlet és a turistabérlet egyelőre ke­vésbé népszerű, de ebben szerepet játszhat az is, hogy az eltelt néhány hónap még nem volt elegendő ahhoz, hogy az utasok megismer­kedhessenek ezekkel. A MÁV folyamatosan figyelemmel kíséri az üzletpolitikai ked­vezmények fogadtatását, ha­tását; ami beválik, az hosz- szabb időre megmarad, ami sikertelennek bizonyul, azt megpróbálják jobban igazí­tani az utazási igényekhez, vagy megszüntetik. Vizsgál­ják további kedvezmények nyújtásának lehetőségét is, olyanokét, amelye c újabb utazásokra serkentenek. azok a folyamatok, amelyek az eddiginél szélesebb ala­pokon nyugvó népképviselet megteremtését szolgálják a tanácsi munkában. A fejlesz­tési tervek kidolgozásának új irányelvei, az úgynevezett kisvárosi modell széleskörű bevezetése, a járások meg­szüntetését magával hozó, a kétlépcsős közigazgatás ki­alakítását célzó városkörnyé­ki rendszer létrehozása, a hatáskörök decentralizálása, az új választójogi törvény, — mind az intenzív fejlődés­hez elengedhetetlenül szük­séges nagyobb helyi önálló­ság szervezeti, politikai fel­tételeit hivatott megteremte­ni. A központi fejlesztési eszközök tervezett, új rend­szer szerinti elosztása, a fej­lesztésben a helyi szándék nagyobb érvényesítése, a köz­ségfejlesztési adó helyett az önkéntesség elvén alapuló településfejlesztési hozzájá­rulás bevezetése ugyanennek az önállóságnak az anyagi alapjait teremti meg. . Ebben a szerkezeti rend­szerben, ebben a szervezeti felépítésben pedig értelem­szerűen a kulcsszerepet a ta­nácstag játssza. A lakosság­nak az a választott képvise­lője, aki választói szándékai­nak, törekvéseinek ismereté­ben nemcsak ellenőrzi, ha­nem ami ennél fontosabb, irányítja is a végrehajtó szervezet, a tanácsi appará­tus munkáját. E zért is volt időszerű a közigazgatás népkép­viseleti alapjainak szélesítése, a tanácsi de­mokrácia fórumrendszeré­nek megújítása. Mindaz a változás, ami a jövőben nö­velheti a tanácstagság társa­dalmi tekintélyét. Ha úgy tetszik, a tanácstagok együt­tes hatalmát. Amely a lénye­get tekintve nem is az övék, hanem a választóiké. Szalay Antal Pályázat Korszerű munkahelyi világítás Ipari munkahelyek kor­szerű mesterséges megvilágí­tására pályázatot hirdet a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Tungsram Rt. és az Elektromos Készülé­kek és Anyagok Gyára. A pályázattal széles kör­ben igyekeznek megismertet­ni a már megvalósított, gaz­daságos és energiagazdálko­dási szempontból is kiváló megoldásokat, továbbá az ipari munkahelyek megvilá­gítását szolgáló legújabb be­rendezéseket. A legjobb meg­oldások alkotóit díjazzák. A pályázatot a Magyar Elekt­rotechnikai Egyesülethez kell beadni. A határidő: ok­tóber 5. Az eredményhirde­tést a „Munkahely-világítás” ankét keretében október 24- én tartják meg. Kecskeméti pecsenye Lúdtollal írott szakácsfüzetet jelentetett meg a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, Kecskeméti pecsenye címmel. A receptkönyvet a vállalat szak­boltjaiban kaphatja kézhez a vevő. Belőle a háziasszonyok megtudhatják, hogy őseink hányféle fűszert használtak a baromfihúsok ízesítéséhez, s mi­lyen készítési módokat alkal­maztak. Az ételleírások szerint e tájon a paraszti konyhákban harminchétféleként sült, főtt a baromfi. A pusztai köpönyeges tyúkot például párolt, fűszere­zett. nyers tojással dúsított kel­káposztával töltötték meg, és füstölt szalonnával spékelve sü­tötték pirosra. A libahúsrecep­tek között van a belsőséggel — májjal, zúzával, szívvel — töl­tött liba begy. Beváltak a vasúti kedvezmények Váratlan ellenőrzés — elgondolkoztató tapasztalatok Eszeveszetten süt a nap. Perzseli a növényeket, égeti a tárgyakat, izzaszt ja az em­bert. Ilyenkor valóban elég egy parányi szikra, hogy fel­kukorékoljon a tűzkakas. Puszta véletlen, hogy ezen a délelőttön indulunk el há­rom vállalat telephelyére Farkas János rendőr főhad­naggyal, a rendőr-főkapi­tányság társadaimitulajdon- védelmi osztályának főelő­adójával és Karap Géza tűz­oltó hadnaggyal, a megyei parancsnokság tűzmegelőzési csoportjának vezetőjével. Ho­gyan gondoskodnak a társa' dalmi tulajdon védelméről, a tüzek megelőzéséről? Erre keressük a választ. Az első állomás Telekgerendás, a Skála Coop Nagykereskedel­mi Vállalat raktára. Senki se vár minket. Az udvaron nagy sürgés-forgás. Hozzák és viszik az árut. Közben bemutatóra készül­nek. A drótkerítés mellett kerékpárok, targoncák és más kartonba csomagolt áruk. Veri őket az idő, de tulajdonvédelmi szempontból sem valami szerencsés az el­helyezésük. A tűzoltó készü­lékekhez alig lehet hozzáfér­ni. Ládák, kartondobozok ve­szik közre. Odabent sem jobb a helyzet. — Háromszáz millió forint értékű áru befogadására lé­tesültek ezek az épületek. Es több mint 600 millió forint értékűt forgalmazunk. Néha egy nap nyolc vagon áru ér­kezik — mondja kísérőnk, aki nyugdíjasként dolgozik. Kesztyűkötegek, fel egé­szen a mennyezetig. Plédek, szőnyegek, szabálytalanul tá­rolva. A kartondobozok hoz­záérnek az elektromos veze­tékhez. — Ki ennek a raktárnak a vezetője? — Mindegyik vezető el van foglalva. — Ennyi szabálytalanságot nem lehet szó nélkül hagyni. Kívülről kell fújni Az egyik raktárvezetőt si­került előkerítenie a kísé­rőnknek. 200 forint helyszí­ni bírsággal bünteti a tűz­megelőzési csoport vezetője. Ugyanakkor elrendeli, hogy a felső polcokat ürítsék ki, mert tűzveszélyes az elhe­lyezésük. A kísérőnk sopán­kodik, hogy előkerítette a raktárost. Ha tudja, hogy bírságolás lesz a vége, bi­zony nem buzgólkodik any- nyira. A véleményét ki is fejti. A másik raktárban is sok a szabálytalanság, és eb­ben igaza van. A tűzoltóvíz-tároló csöve közel van a raktárhoz. Né­hány méter csupán a távol­ság. A tűz esetén bizony kö­rülményes erre fölcsavarni a szívótömlőt. A portás idős ember. Zavartan pislog a csoportvezetőre. — Mit csinál, ha tüzet észlel? — Kérem, én csak váltós vagyok. — Akkor is ismernie kell a szabályokat. A raktárban nagy értékek vannak. — Tudom, hogy nagy ér­tékek vannak. Ha tűz len­ne, én kiáltanék egy nagyot. — Hogyan értesítené a tűzoltókat? — Telefonon, kérem, tele­fonon. Bejön a telep vezetője. A falon van a tűzvédelmi sza­bályzat. Leakasztja. — Hányszor mondtam már, hogy ezt a szabályza­tot kívülről kell fújni? Csak mi hárman vagyunk Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat raktára Békéscsa­bán, a Bartók Béla úton. A raktárkészlet 26 millió fo­rint. A havi forgalom 10— 12 millió forint körül mozog. Két nődolgozó, meg egy fia­tal férfi fogad minket. — Hol a vezető? — Házon kívül van. Csak mi hárman vagyunk. Neki sok a szaladgálnivalója. A raktár felújítása befe­jezés előtt áll. Áz udvaron rend van, legalábbis látszó­lag. Kerékpárok, falécek kö­zött hűtőszekrények, kazá­nok papírkartonban. Vala­mennyi ki van téve az idő­járás szeszélyének. — Mi lesz, ha beléjük kap a rozsda ? — Hát. . . A hűtőszekrények csoma­golása beázott. Látszik az eső nyoma. — Miért nem takarják be őket fóliával? — Nincs, aki megcsinálja. Van egy férfi dolgozónk, de az most táppénzen van. ö szokta fóliával betakarni az árut. Ez nem női munka. Tessék rám nézni, én álla­potos vagyok. — A vállalat központjá­ban ismerik a gondjukat? — Igen, többször felvetet­tük. A raktár tömve áruval. A villanyvezetékhez érnek a kartondobozok, a védőkesz­tyűk. — Ez így tűzveszélyes. — Rossz a vezeték, az az égő nem is szokott égni. — De most ég! — Tényleg ég — csodálko­zik el a fiatalasszony. A Bartók Béla úton levő közületi háztartási boltban olyan nagy a zsúfoltság, hogy azt már leírni sem le­het. Nemcsak a raktárban, hanem odakint a szűk kis udvaron is. Ilyen körülmé­nyek között folyik az áru forgalmazása. Ebből a túl­zsúfoltságból adódnak aztán a legkülönfélébb problémák. A megyeszékhely Északi ipartelepén az iparvágány mentén több hektáros terü­leten fekszik az Univerzál értékesítő telepe. Két ha­Bár „talpig zsírban”, de a kerítés mellett sorakoznak a kerékpárok a Skála-Coop te- lekgerendási telepén talmas raktár. Az egyikben műanyag áru, a másikban pedig vasáru. Az udvaron vasidomok, acélcsövek. Az áruforgalom megközelíti a 150 millió forintot. A tele­pet drótkerítés fogja közre. Itt rend van. Szinte nem is akad kifogásolnivaló. Per­sze, ez korszerű telep. Hely is van. Nagy gondot fordí­tanak a tulajdonvédelemre. Okultak az előzményekből — Az történt, hogy átvág­ták a drótkerítést — mond­ja a telep egyik vezetője. — Mit vittek el? — Azt hiszem, horgany­zott csöveket. — Mennyit? — Azt nem tudjuk, csak gondoljuk, hogy ezekből vit­tek. Több ezer van belőlük. Ezután hoztunk két juhász­kutyát a telepre. A megyei vendéglátóipari vállalat műszaki telepe vi­szont más képet mutat. Nem a hely okoz gondot. Itt sincs zsúfoltság. Inkább az a baj, hogy kampányszerűen fo­gadják a beérkezett anyago­kat. Szervezettebbé kellene tenni a válogatást. A felújí­tásra váró és a selejtező, va­lamint a felújított műszaki berendezések össze vannak keverve. Mindez magába rejti a visszaélés lehetősé­gét — állapítja meg Farkas János rendőr főhadnagy. ♦ A társadalmi tulajdon vé­delme, a tűz megelőzése, a szabályok betartása köziér­dek. De elsősorban vállala­ti érdek. Az ellenőrzés ezt a célt szolgálta. Tagadhatat­lan, hogy a telepek vezető­it váratlanul érte az ellen­őrzés. Nem készültek fel rá. Ez azonban legfeljebb csak magyarázata lehet a bizo­nyítványnak, de elfogadható érv semmi esetre sem. Serédi János Hűtőszekrények a szabad ég alatt Példás rend a vas- és műanyagtelepen Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom