Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-04 / 182. szám

1984. augusztus 4., szombat o OPH u W / ▼ "J: Si S*’' -w A Tevan brigád délelőtti műszakban dolgozó tagjai Fotó: Fazekas László Kevesebb anyagból — több termék A hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulójára és a XIII. pártkongresszus tiszte­letére indított szocialista munkaverseny alapja csak a mindennapi, tervszerűen végzett munka lehet. Elő­ször a Kner Nyomda vezér- igazgatóját, Háromszéki Pált kérdeztük meg: Hogy sike­rült az első félév? Formakészítés lézerrel Mielőtt a kérdésre -vála­szolna, előhúzza zsebéből mindentudó noteszét, mely­ben a termelés legfontosabb adatai találhatók. Kiderül belőle, hogy a terv időará­nyos részét teljesítette a Kner Nyomda, tízmillió fo­rinttal növelték árbevételü­ket a tavalyihoz képest. Nem volt baj a minőséggel sem, sikerrel szerepeltek a szép könyvek versenyén. A lét­szám gyakorlatilag változat­lan maradt, a tervezett nye­reséget sikerült elérni. Egye­dül az exporton mutatkozik némi lemaradás. — Elég csekély összegről van szó, behozatala, sőt a terv túlteljesítése nem okoz­hat gondot az év végéig — mondja a vezérigazgató. — Exportrendeléseink zöme egyébként is a második fél­évre esik, és nagyon bízunk benne, hogy addigra meg tudjuk oldani legnagyobb gondunkat, a formakészítést is. A formakészítés nagyon le­egyszerűsítve azt a művelet­sort jelenti, •'melynek során elkészítik az eszközt — több­nyire nyomólemezt, vagy hengert —, mellyel azután a nyomtatást végzik. Ez a munka most azért halad las­san, mert a Kner Nyomda — hiába az egyik legnagyobb vállalat a magyar nyomda­iparban — nem rendelkezik színre bontó készülékkel. En­nek hiányában másutt ren­delik meg a munkát, és ez több hónapos, gyakran fél­éves átfutási idővel jár. Ilyen körülmények között nagyon nehéz rugalmasan kielégíte­ni az exportmegrendeléseket — Nagyon remélem, rövi­desen megváltozik ez az ál­lapot —mondja Háromszéki Pál. A pecsétek, engedélyek többségét már beszereztük, így reális esélyünk van arra, hogy egyik nyugati partne­rünktől lizing formájában bérelhetünk egy számítógép­vezérlésű lézeres színre bon­tót, a hozzátartozó kiegészítő berendezésekkel együtt. Ha ez meglesz, hónapok helyett hetekre, sőt napokra tudjuk vállalni a magas minőségű, igényű megrendeléseket is. A formakészítés megoldá­sán túl sokat várnak a nyomdában a kibontakozó. egyre jobban terjedő mun­kaversenytől is. Cs. Nagy Lajos, a szakszervezeti bi­zottság titkára már összesí­tette a vállalásokat. Százmilliós megtakarítás, importkiváltás — Mivel nyomdánk na­gyon sok dollárért importált anyagot használ fel, legfon­tosabbnak az anyagtakaré­kosságot tartjuk a verseny során. Erre irányul a fel­ajánlások többsége is. A korszerű csomagolás- technika egyre nagyobb mennyiséget igényel az úgy­nevezett kombinált anyagok­ból, melyek alufóliából, pa­pírból és polietilénből réte­gezettek. Eddig ezeket kizá­rólag tőkés importból lehe­tett beszerezni, és a nyomda az ilyen anyagok feldolgozá­sára állt rá. Nemrég meg­kezdődött a hazai előállítás is, de ez a kombinált anyag más tulajdonságú, mint az importált. A nyomdászok vállalták, hogy mindent el­követnek a hazai anyag mi­nél gyorsabb bevezetése érdekében, és már az idén 70 tonnányi tőkés importot váltanak ki mintegy 70 mil­lió forint értékben. Hasonló nagyságrendű im­portmegtakarítást tesz lehe­tővé a hazai tekercses kar­tonok felhasználása is. A ta­valyi év második felében már próbálkoztak ezzel az anyaggal, de a nagyon erős statikus feltöltődés miatt nem [ehetett vele dolgozni, és tőkés importtal kellett ki­váltani. A nyomda a papír­ipari vállalattal közösen most újból igyekszik elhárí­tani a hibát. Felszerelnek egy szerkezetet, mely semle­gesíti a feltöltődést. és a papíripar külön a Kner Nyomda részére 3 ezer ton­na, az átlagosnál jobb minő­ségű kartont készít. Az így elérhető importkiváltás ösz- szege meghaladja a 60 mil­lió forintot. Jó néhány apróbb válla­lás is hozzájárul a takaré­kosabb anyagfelhasználás­hoz. Az injekciós dobozok betétjeit például hulladék anyagból készítik, közösen a Május 1. Tsz melléküzem- ágával; a megtakarítás 2,7 millió forint. Könnyebb pa­pírok alkalmazásával, az íven elhelyezhető termékek növelésével 3,2 millió forint megtakarítás érhető el. De ezeken kívül vállalások ér­keztek energiamegtakarítás­ra, munka- és tűzvédelemre, és a termelő berendezések jobb kihasználására. Az előbb említett vállala­ti felajánlások a Kner Nyomdában dolgozó brigádok vállalásaiból álltak össze. A munkaversenyben hagyomá­nyosan élen jár a Tevan An­dor Szocialista Brigád, mely a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntető címet is viselheti. Szeles Tibor gépmester, bri- gádvezető-helyettes és egy­ben az üzemrész főbizalmija a négyszínű nyomógép mel­lett mondja el: mit tesznek a munkaverseny sikeréért. Reális vállalások — A Kner Nyomdában 36 szocialista brigád működik, és mint eredményeink bizo­nyítják. nem tartozunk az utolsók közé. A Tevan bri­gádnak 11 tagja van, vala­mennyien fiatalok vagyunk, hosszú évek óta együtt dol­gozunk, összeszokott csapat a mienk. Versenyben vagy versenyen kívül eddig is igyekeztünk mindent elkö­vetni a jobb munkáért, az anyagtakarékosságért. az exporttervek teljesítéséért, de most ebben a versenyben megpróbálunk rátenni még egy lapáttal. A brigád a dobozgyártás területén dolgozik, gyakorla­tilag minden munkafolya­matból vannak tagjai, és minden brigádtag többféle feladatot is el tud látni. Vállalásaikat ezért a teljes vertikum ismeretében tud­ták megtenni, ök voltak az egyik kezdeményezői az im­portpapír hazaival való ki­váltásának, vállalták és vál­lalják az ezzel járó többlet- munkát. Apróbb, nagyobb újításokkal, magas fokú mesterségbeli tudásukkal si­került elérniük, hogy az avatatlan szem már nem tudja megkülönböztetni az import és a hazai anyagból készített terméket. Sok millió forint megtaka­rítást jelent az úgynevezett széle sérült kartonok felhasz­nálása. Szállítás közben elő­fordul, hogy megtörik, meg­nyomódik egy-egy tétel ol­dala, és a drága import­anyagot eddig nem tudták felhasználni. A brigád vál­lalta, hogy összegyűjti eze­ket a kartonokat, és megol­dották a teljes értékű fel- használását is. A Tevan bri­gád úgy véli, hogy a felsza­badulási és a kongresszusi munkaverseny célja az olyan többletvállalások teljesítése, mint amilyeneket a Kner Nyomda brigádjai tettek, és amelyekből összeáll majd a több mint százmillió forint értékű importkiváltás. Lónyai László Kongresszusi mimkaverseny Árbevétel-növelés, takarékosság, minőségjavítás Felszabadulásunk 40. év­fordulója és pártunk XIII. kongresszusa tiszteletére szé­les körű munkaverseny- mozgalom bontakozott ki ha­zánkban. Egyre-másra ér­keznek a felajánlások a vál­lalatok, üzemek, szövetkeze­tek kollektíváitól. A mező- gazdasági termelőszövetke­zetek is bekapcsolódtak eb­be a szocialista munkaver- seny-mozgalomba. A békés­csabai Lenin Tsz 25 szocia­lista brigádjában 350-en te­vékenykednek. A dolgozó ta­gok 67 százaléka tagja a kö­zösségeknek. Cél: az export emelése A közös gazdaság baromfi- telepén zömmel lányok, asz- szonyok gondozzák az állo­mányt. Such Andrásáé, a ti­zenegyszeres aranykoszorús Dobó Katalin brigád vezető­je vállalásukról így beszél: — Már az ez évi munka- verseny-vállalásunk is igen magas szintű volt. Ebben egyebek között szerepelt a takarmányfelhasználás csök­kentése és az exporthányad növelése. Most a felhívás után összeültünk a brigádta­gokkal és megbeszéltük a to­vábbi tennivalókat. Az ed­digi három mellett még két plusz kommunista műszakot vállaltunk. Nagy gondot for­dítunk az anyag- és energia­takarékosságra, az árbevétel 1 százalékos növelésére. A jövőben szeretnénk emelni az exportra kerülő tiszta to­jások számát. Mindemellett a telep környezetének szé­pítését, csinosítását is fel­adatunknak tartjuk. A Radnóti Miklós arany­koszorús ifjúsági szocialista brigádban zömmel fiatalok tevékenykednek. A 18 tagú kollektíva vezetője ifj. Hri- csovinyi Józsefné a követke­zőket mondja: — Mi is az export árualap növelését tartjuk a legfonto­sabbnak. Emellett az árbe­vételi terv túlteljesítését, a társadalmi munka elvégzé­sét tekintjük feladatunknak. Gondot fordítunk a munka- fegyelem javítására és a hi­giéniai követelmények ma­radéktalan betartására. Flóra Lajos a telep veze­tője hozzáteszi: — Az idén 41 millió tojás előállítását tervezzük. Félévi eredményeink azt mutatják, megvalósul ez az elképzelés. Az év első hat hónapjában 23 millió tojást termeltünk. Pénzügyi tervünket is idő­arányosan túlteljesítettük. Megtakarítást értünk el a ta­karmány felhasználásában. Jelenleg 142 gramm takar­mányból nyerünk egy tojást. Ez évi exporttervünk 13 mil­lió tojás. Reméljük, év végé­re az itt dolgozók közös ösz- szefogásával sikerül mindezt túlteljesíteni. A szocialista brigádok mostani kongresz- szusi felajánlásaikkal sokat segíthetnek céljaink elérésé­ben. Ügy érzem, dolgozóink becsületes helytállása nélkül nem tudnánk jó eredményt felmutatni. Alkatrészgyártás, minőségi munka A baromfitelep után néz­zük a gépműhelyt! A kar­bantartó részleg Egyetértés Szocialista Brigádja 15 éve alakult. Azóta több elisme­rést kaptak munkájukért. A kétszeres aranykoszorús bri­gád vezetője, Szabó Miklós így összegzi a felajánláso­kat: — Nekünk elsősorban a minőségjavításra kell töre­kedni. A kezünk alól kike­rülő gépekkel, alkatrészek­kel dolgoznak a többiek. Az anyagtakarékosságra a jövő­ben még nagyobb gondot fordítunk. Annak idején, jó három éve a szükség vitt rá bennünket a cukorrépa-be- takarító gép egyik alkatré­szének gyártására. Azóta már az egész országban be­szerezhető ez a tőkés impor­tot helyettesítő alkatrészünk. — A kommunista műsza­kok során részt veszünk a faiskolában a csemeték ki­szedésében — kapcsolódik a beszélgetésbe Rusznák Ká­roly. Vállaltuk a kukorica- és cukorrépa-betakarítás se­gítését is. Arra törekszünk, hogy olyan műszaki állapot­ban kerüljenek ki a műhely­ből a gépek, hogy a legke­vesebb meghibásodás fordul­jon elő. — Mindannyiunk érdeke, hogy kellő időben, jó minő­ségben kerüljön biztos fedél alá a már megtermelt ter­més. Ezért kell körültekin­tőbben dolgoznunk a jövő­ben — mondja búcsúzóul Bencsó Pál, a brigád helyet­tes vezetője. Közös összefogással Hankó Mihály, a közös gazdaság elnöke a mostani felajánlásokról a következő­ket mondja: — Sokat segítenek a szo­cialista brigádok céljaink megvalósításában. Fontos kö­vetelménynek tartjuk vala­mennyi területen a minőség javítását, a veszteségek csök­kentését. Most például két kombájnt szereltünk fel a szem szórását jelző készülék­kel. Mindez a minimálisra csökkenti a veszteséget. Szakembereink igyekeznek mindent elkövetni az előírt technológiák maradéktalan betartásáért. A növények szárazságtű­résének fokozása érdekében különböző kezelést alkalmaz­tunk a búzánál, a szójánál és a cukorrépánál, mivel igen kevés csapadék hullott a területünkre. A BAGE-val közösen az idén először 200 hektáron folyékony nitrogén műtrágyát juttattunk ki a kukoricatáblákra. A közel­múltban elkészült a szocia­lista brigádok munkájának első félévi összegzése. Mind­ezt a jövőben a pártalap- szervezet taggyűlésen tár­gyalja meg, s igyekszünk se­gítséget nyújtani a felszaba­dulási és kongresszusi mun- kaverseny-vállalások teljesí­téséhez. Évek óta kialakult gyakorlat nálunk, hogy a szocialista brigádvezetők te­vékenységét egy-egy szakem­ber segíti. Jakusovszki Pál, a szövet­kezet versenybizottságának új elnöke hozzáteszi: — Évente általában két- három kommunista műsza­kot vállalnak a brigádok. Egyebek között a gyümölcs­szedésnél, a facsemete-kiter­melésnél, -osztályozásnál dolgoznak. Év közben több alkalommal is értékeljük munkájukat. Régi hagyo­mány, hogy a legjobbak áp­rilis 4-én kapják meg az anyagi és erkölcsi elismerést egész évi tevékenységükért. A kongresszusi és felsza­badulási munkaversenyben hazánkban több százezren vesznek részt. Vállalásaik, felajánlásaik azt a célt szol­gálják, hogy tovább gyara­podjon népgazdaságunk, s hogy méltóképpen ünnepel­hessünk jövő tavasszal, fel- szabadulásunk 40. évforduló­ján. Verasztó Lajos Az. idén 41 millió tojás előállítását tervezik Fotó: Fazekas László Kis folyókon kis erőművek Érdekes felmérést végeztek a Kisalföld és Észak-Dunán- túl kisebb folyóin, patakjain, vízfolyásain az Észak-Du­nántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei: azt kutatták, hogy hol és miként lehetne villamosenergia hasznosítá­sára felhasználni ezeket a vizeket. Meglepő a felmérés eredménye. A Mosoni-Dunán, a Rábán, a Lajtán, a Répcén, a Kar­dos Éren, ezenkívül számos patakon — ezek elsősorban Komárom megyében vannak — huszonhat helyet tartanak alkalmasnak a vízi energia ily módon való hasznosítá­sára. E helyek legtöbbjén már ősidők óta malmok haj­tására, s a 30-as, 40-es évek­ben villamos áram nyerésé­re is felhasználták a folyók energiáját. A felmérés tanulságos megállapítása: a huszonhat hely közül mindössze két helyen nyernek ma ezeken a vizeken villamosenergiát: Kapuvárnál a Kis-Rábán és Hegyeshalom határában a Lajtán. Mindkét ,,mini erő­művet” az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat mű­ködteti, az áramfejlesztők rá­dolgoznak az országos háló­zatra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom