Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-30 / 203. szám
1984. augusztus 30., csütörtök Környezetvédelem a mezőgazdaságban Nyolcvanötezer embert érint Béremelés a kereskedelemben „A környezetvédelem feladata, hogy az emberi környezet megóvását és tervszerű alakítását elősegítse, a környezetre veszélyes szennyeződések, ártalmak és más károsodások okait felismerje, azok megelőzésének, csökkentésének, illetőleg megszüntetésének módját és feltételeit megállapítsa és a társadalom érdekeinek megóvásával érvényre juttassa”. így kezdődik az emberi környezet védelméről alkotott 1976. évi II. törvény 4. paragrafusa, majd a következő fejezetben, a részletes rendelkezések első helyen említik a föld védelmét, s utána következnek a viz, a levegő, az élővilág, a táj. s a település környezetvédelme. Bizonyára nem véletlen, hogy a sort a föld, az élővilág, a táj védelmével kezdi a törvény. A termőföld természeti erőforrásunk, semmi mással nem pótolható termelőeszköz, melyet óvni, karbantartani, csökkenését megakadályozni — létérdekünk. * * * Mi a helyzet a földvédelem terén jelenleg megyénkben, s a környezet- és természetvédelem megyei távlati fejlesztési koncepciójának megfelelően, melyek a következő évek legsürgetőbb tennivalói? Nos, a termőterület és az erdőség az elmúlt időszakban örvendetes módon növekedett, a tavalyi adatok szerint az előbbi pontosan 515 ezer 371 hektár, az erdő pedig 20 ezer 947 hektár. A termőterületből csaknem 413 ezer hektár a szántóföld. Tavaly a megyében 187 hektár hevert parlagon. Termőtalajunkat többféle károsodás veszélye fenyegeti, ilyen a defláció, vagyis a szél okozta talajelhordás, ilyen a belvíz. Ez megyénkben 196 ezer hektárt fenyeget, s ebből 76 ezer hektár a Körös völgyében, 120 ezer hektár a szárazéri térségben fekszik. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek nagy részén a talaj termékenységét csökkentik különböző kémiai és fizikai tulajdonságok, egyebek /között a talaj savanyodása, a szikes területeken a magas sótartalom. De a természeti erők pusztítását olykor az ember is fokozza, hiszen a helytelen talajhasználat, az oktalan területrendezés, a vegyszeres gyomirtáskor elkövetett technológiai hibák a termőföld romlását siettetik. Nem nehéz belátni, milyen következményekkel járhat például a jól telepített szélvédő erdősáv, az útszéli fasor kipusztulása, kiirtása. A rendszeres és mind mélyebb talajművelés, a rendszeresen kiszórt sok műtrágya elősegíti a talaj elsavanyodását, a helytelen öntözés következménye a másodlagos szike- sedés lehet. A talajok termőképességének védelmét szolgálja mindenekelőtt a melioráció. Hogy ez mennyire fontos, annak bizonyítására egy adat: az 1971—1980 közötti években a felületi vízborítások következtében vetetlenül maradt és kipusztult vetések összesen csaknem négymil- liárd forint kárt okoztak. Térségünkben tehát egyre sürgetőbbé vált a komplex melioráció, melynek meggyorsítására megyénk az V. ötéves terv időszaka első évétől kezdve kiemelt támogatást kap. Az említett tervidőszakban történt is jelentős előrelépés, csaknem 570 millió forint értékben elkészült mintegy 50 ezer hektár komplex meliorációja. E területeken a melioráció után az átlaghozam csaknem 20 százalékkal növekedett, bizonyítva, hogy ez a talaj rendezés segíti leghatékonyabban a termőföld védelmét és hasznosítását. Sok kicsi sokra megy, a sok romos tanyahely, szántóművelés alól így-úgy kikerült kisebb terület összességében tekintélyes területtel csökkentheti a termőföldet. Megyénkben mintegy 770 romos tanya, tanyahely található, s ezek felszámolásával, termelésbe vonásával 200 hektárnyi szántóföld nyerhető! “A tervek szerint ebből az idén 375 romos tanyát számolnak fel. A melioráció során is szabadultak fel területek, s a közlekedési, vízügyi szervek kezelésében levő földek egy része is szükségtelenné vált. Hosszú távon így együttesen 1625 hektárt, középtávon 389 hektárt szükséges rekultiválni, mindebből az idei évre 415 hektár művelésbe vonását tervezték. Ugyanakkor a mezőgazda- sági termelés fokozása mellett nagyobb gondot szükséges fordítani megyénkben is a környezetvédelemre. A mezőgazdasági ágazatban e tekintetben az állattenyésztő telepek hígtrágya-kezelése, az ipari szennyvizek, a kemikáliák használata kíván megkülönböztetett figyelmet — no és nem kis anyagi áldozatot. Érdekes megemlíteni, hogy például a búza- és a cukorrépa-vetésterületre megyei átlagban több műtrágyát használnak fel, mint amennyi szükséges, összességében az tapasztalható, hogy üzemenként és közigazgatási egységenként a tényleges műtrágyaigény és a felhasználás közötti különbség pozitív, illetve negatív irányban eltérő. Térjünk át az élővilág védelmére. Ami a szántóföldi és kertészeti kultúrák védelmét illeti, e célból Tápiósze- lén országos génbankot hoztak létre, ahol 30 ezer tételből áll a gyűjtemény. A szakszerű nádgazdálkodás, a környezet- és a vízminőség szempontjából igen fontos, de ennek feltétele jelenleg nem biztosítható. Szükséges tehát kialakítani a nádgazdálkodás és -hasznosítás elveit, technológiai rendszerét, jogi és közgazdasági szabályozását. A jó gyepgazdálkodást túl a gazdasági szempontokon, a talaj védelme is megköveteli. Megyénkben a hatvanezer hektárnyi gyepből 9 ezer 770 hektár a talajvédő gyep, amelyből 300 hektár szántóföldi művelésbe vonható. Az erdővédelem feltételei viszont adottak. A követelmények közismertek: ne csökkenjen az erdőség, az erdőgazdálkodás módszerei ne veszélyeztessék az állományt. Megyénkben az utóbbi három évben — földnyilvántartási adatok szerint — 196 hektárral növekedett az erdőterület. A korábban kivágott sávok, fasorok újratelepítésére megyei program készült. Ennek végrehajtása azonban nem a legjobb ütemben halad — a megyét járva legalábbis ez tapasztalható. Tóth Ibolya Az idősebbek még jól emlékeznek arra a korszakra, amikor a kereskedelmi munkának — enyhén szólva — nem volt becsülete. Ez az értékítélet abból a hibás szemléletből táplálkozott, ami szerint a kereskedelem nem értéknövelő tevékenység. Ennek a felfogásnak máig is ható következményei voltak; hosszú időn át nem folyt kereskedelmi szakképzés, és a kereskedelmi dolgozók bérét igen alacsonyan állapították meg. H vásárlóknak Is előnyős Bár azóta évtizedek teltek el, a szakma anyagi és erkölcsi megbecsülése még mindig nincs reális szinten. A kereskedelmi dolgozók bére mintegy 14 százalékkal alacsonyabb a népgazdasági átlagnál. Ez az elmaradás az idén némileg mérséklődik, mivel a kormány a közelmúltban úgy döntött, hogy az élelmiszer-kereskedelemben foglalkoztatott hálózati dolgozók bérét július elsejei hatállyal 7 százalékkal növeli. A bérpolitikai intézkedés mintegy 85 000 dolgozót érint az élelmiszer-kiskereskedelemben, az élelmiszernagykereskedelemben, és az iparcikkáruházak élelmiszerosztályain. Azokat, akik fizikai munkát végeznek: liszttel, cukorral, olajjal, sörrel, üdítővel teli dobozokat, rekeszeket emelnek, raknak magas raktári állványokra, és a raktárakat helyenként csak lépcsőkön tudják megközelíteni. Mint mindannyian látjuk, az élelmiszerbolti eladók szinte kizárólag nők, ami nem csupán a munka megerőltető volta miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mivel az óvodák, a bölcsődék köztudottan nem alkalmazkodnak a boltok nyitva tartási idejéhez. De akinek történetesen nincs kisgyereke, annak sem ideális az a munkarend, amelyet a lakosság igénye diktál, mert — hogy mást ne is mondjunk — mi természetesen ragaszkodunk ahhoz, hogy szombaton is tudjunk vásárolni. Hogy mennyire nem vonzó az élelmiszer-kereskedelmi pálya, arra jellemző, hogy a különféle szakmák közül éppen az élelmiszerboltokat sikerült eddig a legkisebb arányban szerződéses üzemeltetésbe adni: erre alig akad vállalkozó. De arra sincs elegendő, hogy alkalmazottként dolgozzon az ABC-áruházakban, s községi kis boltokban. Ez a tény pedig mindannyiunkat sújt, mert minél kevesebb az eladó, a pénztáros, annál hosz- szadalmasabb, nehézkesebb a mindennapi bevásárlás. Differenciáltan A szakmai szakszervezet, a KPVDSZ legutóbbi kongresszusán már úgy foglalt állást, hogy a vásárlási körülmények további romlását megakadályozandó is szükséges javítani a kereskedelmi dolgozók anyagi megbecsülését. A vállalatoknak és az ÁFÉSZ-eknek erre viszont alig van módjuk, hiszen igen kis árrésből gazdálkodnak, saját alapjaik szűkösek. Ezért is döntött úgy a kormány, hogy bérpreferenciával segíti az élelmiszer-kereskedelem dolgozóit. A döntés jelentőségét csak akkor tudjuk értékelni, ha meggondoljuk, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben tizennégy szakma kért adómentes bérfelhasználási lehetőséget a kormánytól, s a rendelkezésre álló pénzből csupán háromnak jutott: a melegüzemek- ben folyamatosan dolgozóknak, az alsó és középfokú oktatásban dolgozó pedagógusoknak és az élelmiszerkereskedelem hálózati dolgozóinak. A kormány és a szakszervezet azt is megszabta, milyen elvek alapján keli a kapott pénzt elosztani. Alapelv, hogy minden érintett dolgozót béremelésben kell részesíteni, beleértve a rész- munkaidőben és a nyugdíj mellett foglalkoztatottakat is. Kihagyni csak azokat szabad és kell, akik a jogszabály vagy a kollektív szerződés szabálya szerint nem kaphatnak béremelést. A legkevesebb emelés havi 150 forint, illetve — rész- munkaidőben vagy nyugdíj mellett foglalkoztatottak esetében — ennek időarányos része. Az ezen felüli részt viszont differenciáltan kell elosztani: az átlagosnál lényegesen jobban kell emelni azok bérét, akik nagyobb gyakorlattal és szakképzettséggel rendelkeznek, egyenletes teljesítményt nyújtanak, munkájukat az átlagosnál is nehezebb körülmények között, kedvezőtlenebb időbeosztás mellett végzik, s akik a bolti munka minden fázisában példamutatóan közreműködnek. Együtt a bizalmival Az átlagosnál nagyobb béremelést kapnak, akik a kiemelt üdülőhelyek, a budapesti agglomeráció, illetve az 500—1000 lakosú települések üzleteiben dolgoznak. Ami természetesen másfelől azt jelenti, hogy jócskán lesznek, akik az átlagos 7 százaléknál kisebb béremelésben részesülnek. A Belkereskedelmi Minisztérium levélben tájékoztatta a vállalati igazgatókat, a szövetkezeti elnököket a pénz elosztásának helyes módjáról. Eszerint a keretösszeg felhasználásáról a gazdálkodó szerv vezetője a bizalmi testülettel egyetértésben dönt, és a dolgozó alapbérének megállapítása a szakszervezeti bizalmival egyetértésben történik. A béremelés visszamenőlegesen, július elsejei hatállyal érvényes, s néhány héten belül minden érdekelt dolgozó értesítést kap a fizetés- emelés mértékéről. Gál Zsuzsa Növényvédöszer okozta csontbetegség Liszférzékeny és diabéteszes gyerekeket üdültél a SZOT A közelmúltban a televízió részletesen beszámolt a túltáplált gyermekek táborozásáról. Kevésbé köztudott, hogy nemcsak ők, hanem az üdülés örömeiből korábban kizárt lisztérzékeny, valamint a cukorbeteg gyermekek is szervezetten nyaralhatnak. A SZOT az egészségügyi szervekkel közösen idén már harmadszor üdülted a gluténmentes diétára szoruló lisztérzékeny; s másodszor a diabéteszes általános iskolásokat. Az augusztusi két csoportban a Fejér megyei korszerűsített vajtai kastélyban 300 lisztérzékeny, a boglárlellei üdülőben ugyanennyi cukorbeteg gyermeket fogadnak. Tavaly még csak ennek a létszámnak a fele kaphatott SZOT-beutalót. A múlt évi táborozásuk kedvező, egészségi és élettani hatása után született az elhatározás a létnövelésére. Az idén már az ország valamennyi lisztérzékeny, valamint inzulinkezelésre szoruló általános iskolása nyaralhat. ÉPPŰGY JÁTSZHATNAK A gyógyüdülésre szoruló gyermekek kijelöléséről, az orvosi felügyeletről, a diétás nővérekről az egészségügyi szervek; a kedvezményes beutalóról az egyik szülő szak- szervezeti bizottsága; az üzemeltetésről pedig a SZOT gondoskodik. Az első csoport augusztus 2—15., a második turnus 16—29. között üdül az ország minden részéből. Az összesen hatszáz, 7—14 éves korú leány és fiú — a csoportok ugyanis koedukáltak — a szigorú diéta miatt nem vehet részt másfajta üdülésben. Közösen mégis megismerhetik a táborozás örömeit. Éppen úgy játszhatnak, szórakozhatnak, kirándulhatnak, sportolhatnak mint egészséges társaik. Nem messze Sárbogárdtól, a klasszicista formájú, Pol- lach Mihály tervei alapján készült 365 ablakos vajtai Zichy kastélyban, valamint a hozzá tartozó 23 holdas gondozott parkban nyaralhatnak a gluténmentes diétára szorulók. Erdei tornaterep, KRESZ- és többféle sportpálya teszi élményszerűvé az üdülést. A mintegy 3 kilométerre fekvő meleg- vizű községi strandra, a közeli simontornyai várba, valamint a cecei falumúzeumba és Csők István festőművész szülőházába is ellátogatnak a kis beutaltak. Az üdülőben rizs- és kukoricalisztből készült kenyeret, süteményt és tésztaféléket készítenek a számukra. HATSZORI ÉTKEZÉS A közvetlenül a vízparton levő boglárlellei üdülő ad otthont a cukorbetegeknek. Az üdülő csaknem ötezer négyszögöles területén 3 kőépület és két pavilon, valamint több sportpálya és játszótér található. Saját strandja nincs, fürdésre a kijelölt szabadstrandon van mód. A színes és változatos kultúr- programban neves előadó- művészek meseműsort, népzenei, valamint bábműsort adnak, és a gyermekek az időjárástól függően gyalogtúrákon, hajókirándulásokon is részt vehetnek. A táborozó gyermekeket megtanítják arra, hogy melyik ételből mennyit fogyaszthatnak, s hogy mit kell tenniük, ha rosszul érzik magukat, mikor és hogyan adják be maguknak az inzulint. Mindezen ismereteket nem előadásokon, hanem az étkezések, beszélgetések, valamint diétás vetélkedők közben sajátítják el. Napi hatszori étkezést: reggelit, tízórait, ebédet, uzsonnát, vacsorát és pótvacsorát kapnak a kis vendégek. A fehérjedús és a zöldfélékben gazdag diéta miatt ezekben az üdülőkben hatvan forintra emelték az egy főre jutó nyersanyagnormát, ami csaknem 22 forinttal magasabb a többi gyermek- üdülőben használatos normánál. A beutalójegy ára viszont ezen a kiemelt helyen is csak napi 32 forint. BEUTALÓT KÉRHETNEK Feltehető, hogy nem minden érdekelt szülő tud a lisztérzékeny és diabéteszes gyermekeket váró táborokról. Azok, akik idén valamilyen ok miatt nem kaptak beutalót, a jövő évit már most igényelhetik. Ha az egyik szülő sem szakszervezeti tag, az sem jelent kizáró okot. Mindig a gyermek egészségi rászorultsága a döntő. A jövő évi üdülésre jelentkezni lehet mindazokon a helyeken, ahol a diabéteszes gyermekek szá-' mára orvosi szakrendelés folyik. Az igényeket az ország minden részéből továbbítják a SOTE I. számú Gyermek- klinikájára (1083 Bp., Bókái János u. 53—57.). A lisztérzékenyek nyaral- tatási kiválasztásában az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet Gastroenterológiai Munka- csoportja az illetékes. (1094 Bp., Tűzoltó u. 7—9.). K. S. India déli részén néhány kis faluban az elmúlt években megnövekedett a veleszületett csontelváltozásos betegségek gyakorisága. A térd- és csípőízület elváltozásai a legtöbb esetben bénaságot okoztak. Mivel a megbetegedések csak igen kis területet érintettek — az esetek 85 százaléka egyetlen tartományból került ki —, azt feltételezték, hogy a rendellenességet valamilyen genetikai ártalom okozta. Az Indiai Táplálkozástudományi Intézet vizsgálatai azonban kiderítették, hogy a betegséget mérgező hatású anyagok okozták. E^n a területen is az emberek legfontosabb tápláléka a rizs. Az elmúlt két évben a kérdéses területeken szokatlanul nagy mennyiségben alkalmaztak erősen mérgező növényvédő szereket. Ezek a vegyszerek egyrészt közvetlenül a rizs fogyasztásával jutottak be az emberek szervezetébe. De bekerülhettek a falvak víztárolóiba, a folyóvizekbe és a tavakba is. Gyakran okoztak halpusztulást, elhullottak az apró rákok és a békák. Amikor az egészségügyi hatóságok betiltották ezeket a vegyszereket, a csontrendellenességek száma ugrásszerűen csökkent. Nyáron is lehet korcsolyázni Leninvárosban, a Tiszai Vegyi Kombinát szomszédságában levő szabadidő-központban. Néhány méterrel odébb a medencében fürödni is lehet (MTI -fotó: Kozma István felvétele)
