Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-29 / 202. szám

1984, Augusztus 29., szerda Szomszédolás WmmszAG ­Tim Rice, a Jézus Krisztus Szupersztár és az Evita vi­lághírű szövegírója azért uta­zott Szegedre, hogy megnézze az István, a király című elő­adást. Amikor Domonkos László újságíró arról faggat­ta, hogy el tudná-e képzelni például angol színpadon is a magyar rockoperát, akkor a következőket válaszolta: Mi­ért ne? Ha nagy zenéről van szó, nem számít, hol szüle­tett. Csak egy jó angol nyel­vű librettó kellene, meg né­hány apróbb dramaturgiai változtatás. A lemezkölcsönző. Szege­den, a Kelemen utca 7. szám alatt mini-max hanglemez­kölcsönző üzemel. Az üzlet vezetője egy 28 éves fiatal­ember, aki gépész üzemmér­nöki diplomával rendelkezik. Arról, hogy a diplomája el­lenére miért vállalkozott egy kereskedelmi egység megnyi­tására, így válaszolt: Ma a vállalkozások korát éljük. Ahhoz, hogy a szakmámban helyezkedjek el, búcsút kel­lene mondanom Szegednek, így hát gondoltam egy meré­szet, és felkerestem a Mérey utcai mini-max két vezetőjét. Szerencsére őket már koráb­ban foglalkoztatta ez az ötlet, így nem maradt más hátra, mint megnyitni a lemezköl­csönző üzletet a Kelemen ut­cában. Ha valaki lemezt akar kölcsönözni a boltban, akkor 500 forint óvadékot kell le­tennie, és naponta 86 forin­tot. Ha a lemezt hibátlanul visszahozza, megkapja az óvadékot. Ellenkező esetben marad az 500 forint, de el­viheti a lemezt. Jelenleg 200 nagylemezük, és 50—60-féle kazettájuk van. Egy szakszervezeti felme­rés tapasztalatai. A Szakszer­vezetek Szolnok megyei Ta­nácsa a közelmúltban egy eléggé nagy horderejű vizs­gálatot folytatott. A vizsgálat során a következő kérdések­re szerettek volna választ, kapni. Hogyan dolgoznak a szakszervezetek a fiatalok körében ? Milyen a megyében a szakszervezeti mozgalom ifjúsági munkája? A vizsgá­lat során a munkabizottság tagjai 17 ipari ágazati szak- szervezethez tartozó, 33 mun­kahelyen beszélgettek szak- szervezeti tisztségviselőkkel, vezetőkkel, fiatalokkal. Emellett 600 fiatalnak küld­tek ki kérdőíveket. A Szol­nok megyében dolgozó 47 ezer fiatal közül több, mint ezer véleményének összeg­zéséből egyebek mellett az alábbiakat állapították meg. A fiatalok munkalehetőségé­vel nincs gond. sőt, egyes te­rületeken krónikus a mun­kaerőhiány. Az viszont már figyelmet érdemel, hogy a képzés és a munkaerő-ke­reslet között aránytalanság van. A megkérdezettek 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem a képzettségének megfelelő munkakörben dol­gozik. A megkérdezett fiata­lok kedvezőnek tartják, hogy az utóbbi években emelked­tek a kezdő bérek. Érezhető viszont feszültség azok kö­zött, akik most állnak mun­kába, és azok között, akik 5—6 éve dolgoznak. A bé­rük ugyanis alig különbözik egymástól. Legtöbben a tel­jesítménybérezést tartják reálisnak, mert az tükrözi legjobban a kereset és az el­végzett munka mennyiségét, minőségét. Ami a dolgozó if­júság életkörülményeit ille­ti, nem új a vélemény, amely ismét erőteljesebb hangot kapott: bár a munkahelyek igyekeznek különböző mó­don segíteni a családalapí­tást, a lakáshoz jutást, a leg­nagyobb gond az úgynevezett kezdő összeg befizetése. Van­nak, akik nem számíthatnak ebben rokonaik segítségére. A fiatalok számára nagy je­lentőségű a kulturális, a sportolási és az üdültetési le­hetőségek biztosítása. A szakszervezetek ezekre a munkahelyekre odafigyel­nek, ennek is köszönhető, hogy csaknem mindenütt az összdolgozók arányát megha­ladóan részesülnek a bel-, vagy külföldi üdülésekben. csongbíd * MEGYEI m «-**­HÍRLAP A lakosság jobb ellátásá­ért. A Tisza Élelmiszer és Vegyiáru-kereskedelmi Vál­lalat fiókjainál, raktárházai­nál munkásgyűléseket tartot­tak az elmúlt napokban. Eze­ken a szocialista brigádok versenyfelajánlásokat tettek a párt XIII. kongresszusa, valamint felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére. A kollektívák elhatározták, hogy a jövőben minden kö­rülmények között megőrzik az árukínálat eddigi színvo­nalát. A területhez tartozó száz legnagyobb kiskereske­delmi egység kiemelt ki­szolgálásán keresztül felelős gazdái kívánnak lenni a me­gye élelmiszer- és vegyiáru­ellátásának. Gondoltak arra is, hogy a dolgozó nőknek például nincs idejük egész nap a boltokat járni. Ezért igyekeznek biztosítani, hogy nyitástól zárásig folyamato­san megfelelő legyen az áru­kínálat, a záróra előtt is le­gyen minden a közszükségleti cikkekből. Ülést tartott a makói Vá­rosi Tanács. A testület leg­utóbbi ülését szinte teljes egészében az ifjúságnak szentelte. A nagy múltú Jó­zsef Attila Gimnáziumban folyó nevelő, és az ifjúság körében végzett politikai munkát értékelték. Debreceni kórus az athéni fesztiválon. Az Interkoncert szervezésében a Magyar Rá- ! dió és Televízió kamarazene- kara, a Győri Balett és a debreceni Kodály kórus kö­zösen adta elő nemrégiben Görögországban Nikosz Ma- mangakisz zeneszerző Odys- ' seia című zenei eposzát. A nagy létszámú együttest gö­rög énekes és hangszeres ' szólisták egészítették ki. A premiert a görög tévé egye- nes adásban közvetítette. Az előadás közönségsikert ara­tott. Bemutatjuk a hajdúbö­szörményi szoborparkot. A közelmúltban tízéves, dédel­getett terv valósult meg Haj­dúböszörményben. Egymás mellé kerültek azok szobrai, akik a város politikai, társa­dalmi, történelmi, művészeti múltjában, illetve annak tu­dományos feltárásában jelen­tős szerepet vállaltak. A szo­borudvar megteremtésével szép és értékes, az országban is ritka létesítménnyel gaz­dagodott a város. A megyei tanács és az Állami Képző- művészeti Lektorátus köz­reműködésével létrejött szo­borsarokban azok a szemé­lyiségek kaptak helyet, akik­nek munkássága, tevékeny­sége kapcsolódott a hajdú múlthoz, Hajdúböszörmény­hez. Szellemüket tisztelve, tetteiket elismerve emelt most szobrot nekik az utó­kor. Így került egymás mel­lé a fejedelem, a tudós, a poéta, a festőművész, az író, és a hajdúkapitány. A múlt­nak emelt emlékmű a má­nak, s a késői nemzedékek­nek szól, tanúskodva koruk önbecsüléséről, a múlt is­meretéről. összeállította: L. S. Mindig a közösségért Elismerésre méltó közéleti múlt van Major János szeg­halmi aktivista mögött, aki az idei augusztus 20-i ün­nepségen átvette a Hazafias Népfront kitüntető jelvényét. Egyébként számos oklevél, emlékplakett és egyéb elis­merés fémjelzi eddigi ered­ményeit. Azonban nemcsak népfrontvonalon fejtett ki és fejt ki még ma is mozgalmi tevékenységet. Ugyanis öt éve ő a 2. sz. lakóterületi pártalapszervezet titkára; a Vöröskereszt városi szerve­zetében vb-tag, ifjúsági fe­lelős; a TIT-ben titkárhe­lyettes; s ezenkívül az ipari szakmunkásképző intézetben tagozatvezető. Az a tény, hogy mindig is közösségi embernek érezte magát, részben a családi kö­rülményekkel (otthon heten voltak testvérek), részben pedig pedagógusi hivatásával magyarázható. A négy ele­mit Kaposvárott, a gimnázi­um alsó négy osztályát Csur­gón végezte el. Majd beirat­kozott a nagykőrösi tanító­képzőbe. Egy ideig helyettes­ként alkalmazták, s ezután Vésztőre hívták tanítani 1938 szeptemberében. A nyá­ri hónapokra nem járt fize­tés. Az iskolák államosítása után a felső tagozatba ke­rült és szépen haladt előre a magasabb pozíciók felé. Előbb igazgatóhelyettes, majd a járási tanácsnál számadóigazgató lett 1952- ben. Két év múlva tanulmá­nyi felügyelőnek, 1961-ben pedig a járási hivatal műve- velődési osztályának vezető­jévé nevezték ki. Ezt a funk­ciót nyugdíjba vonulásáig (1977) töltötte be. Mint mondotta, nagyon megszerette a hivatali mun­kát, a tanügyi igazgatást. Szinte csak sejteni lehet, mi­ként tudott sok irányú el­foglaltsága mellett továbbta­nulni. Nevezetesen, még az ’50-es évek elején magyar— történeleha szakon tanárkép­ző főiskolát, s mint osztály- vezető a Marxizmus—Leni­Major János szeghalmi HNF- aktivista nizmus Esti Egyetemet vé- kezte el. Népfrontfeladatokkal 25 évvel ezelőtt bízták meg elő­ször, ám ezt megelőzően tag­ja volt a békebizottságnak, s az akkori nőtanács szintén bevonta — az SZMK segí­tése céljából — saját mun­kájába. összesen három cik­luson keresztül a választási bizottság elnökeként tevé­kenykedett és mint társel­nök, a HNF-teendők ellátá­sában is hatékonyan közre­működött. Ügyis, mint nép­frontaktivista, úgyis, mint a múzeumbarát kör tagja, minden igyekezetével azon van, hogy fellendüljön a krónikaírás Szeghalmon. En­nek az elgondolásnak már megmutatkoznak a pozitív jelei, mert a Sárréti Tej­üzemben és a Fehér Lajos Tsz-ben akadtak vállalkozók a sok időt, energiát és kitar­tást igénylő munkára. Beszélgetésünkbe végül be­kapcsolódott Major János fe­lesége is, aki szintén nyug­díjas pedagógus. A nőtanács­ban, valamint az iskolában elért kimagasló eredményei­nek elismeréséül a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta meg a ’60-as években. Fiuk a mérnöki diplomát a Szovjetunióban szerezte meg. Jelenleg ő a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei KISZ-bi- zottság első titkára. Lányuk viszont — a szülők nyomdo­kaiba lépve — szintén peda­gógus lett. Bukovinszky István Az eredményekért meg kell dolgozni Ez év első felében csak­nem 14 millió forinttal nőtt betétállományunk — mondja Nagy Pál, a Kevermes és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke, miután hellyel kí­nál és eredményeikről ér­deklődöm. — így az első félév lezárásakor szövetke­zetünk összes betétállomá­nya elérte a 188 millió fo­rintot. A hét település hét üzlet­házában dolgozó munkatár­sak alapvetően hozzájárultak az eredmények eléréséhez, így többek között ahhoz, hogy az általuk kezelt és ma­gas kamatot fizető takarék­levél-betétállomány összege elérte a 17 millió 260 ezer forintot. Kedveltté vált ez év első hat hónapjában az ifjúsági betét is, melynek darabszáma június végén már elérte a 462-t, összeg­szerűen pedig a 2 millió 614 ezer forintot. A szövetkezet tagjai ez év első felében 16 millió forint összegű köl­csönt vettek igénybe. Ennek több mint 34 százalékát a háztáji kisgazdaságok ter­melésfejlesztésére, nyolc szá­zalékát pedig építési és la­kásingatlanok vásárlására folyósította a takarékszövet­kezet. — Első félévi eredménye­inkhez már jelentősen hoz­zájárult medgyesegyházi ki- rendeltségünk, melyet a múlt év végén nyitottunk meg — mondja a szövetke­zet elnöke. — E nagy telepü­lés lakossága bizalmába fo­gadta a takarékszövetkeze­tet. Ez abban jut kifejezésre, hogy hét hónap alatt csak­nem 200-zal nőtt Medgyes- egyházán a tagság száma. S a kirendeltség két dolgozója az első félév végén már 2 millió forint összegű betét- állományt kezelt. Ugyanak­kor másfél millió forinttal növelték a kirendeltség köl- csönállományát. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és az ÁFÉSZ- ek megbízásából ez év első hat hónapjában mintegy 70 millió forintot fizettek ki a háztáji gazdaságokból felvá­sárolt mezőgazdasági termé­kek ellenértékeként. És ami szintén a bizalom megnyil­vánulása: a termelők e kifi­zetett milliók bizonyos há­nyadát betétként helyezték eí a kevermesi központi üz­letházban, illetve a kiren­deltségeknél. Erre jó lehe­tőséget ígér a jövőben is a kilencféle betétforma. — Az eredményekért azon­ban meg kell dolgozni — mondja a szövetkezet elnöke. — Ezalatt azt értem, ha va­laha szükség volt arra, hogy keressük az új lehetősége­ket, most ez különösen így igaz. Ezért is kötöttünk szer­ződést a mezőkovácsházi és a medgyesegyházi ÁFÉSZ- szel arra, hogy az általuk felvásárolt mezőgazdasági termékek és kisállatok el­lenértékét a termelőknek mi fizetjük ki. A közeljövőben a battonyai és a gyulai ÁFÉSZ-szel kerül sor ilyen szerződés megkötésére. A szorgalmas munka azon­ban az első félévben képző­dött 1 millió 325 ezer forin­tos nyereségben is kifejezés­re jut, mely 1983. hasonló időszakához képest 76 száza­lékos növekedésnek felel meg. Miközben a bérhaté­konyság és az egy dolgozóra jutó nyereség a megye tíz takarékszövetkezete közül a kevermesinél a legjobb. Mindez azonban nem tette elbizakodottá a szövetkezet vezetőit, dolgozóit. Sőt... — Azok az eredmények, melyekről szóltam, még csak az első félév eredményeit tükrözik — mondja Nagy Pál elnök, miközben beleíapoz vaskos dossziéjába. — Ezzel azt akarom mondani, hogy nem szeretnénk, ha év vé­gén kellemetlenség érne ben­nünket. Éppen ezért szövet­kezetünk igazgatósága hatá­rozatot hozott a költségek csökkentésére és a bevéte­lek növelésére, és ezekre vo­natkozóan intézkedési terv készült. Ae ezekből adódó feladatokat személyre szóló­an határoztuk meg. Ezzel párhuzamosan kidolgoztunk egy olyan prémiumrendszert, mely minden bizonnyal ösz­tönző hatással lesz szövetke­zetünk dolgozóira. Hogy az ösztönző prémiumok ellené­ben mit várunk munkatár­sainktól? Mindenekelőtt a betétállomány növelését. Ezen belül is a takaréklevél, a gépkocsinyeremény és az ifjúsági betét részarányának növelését. Ugyanakkor nagy figyelmet kell fordítani ar­ra, hogy szövetkezetünk tag­jainak kölcsönigényét min­den esetben ki tudjuk elégí­teni. Az intézkedési tervben megfogalmazott és a máso­dik félévben esedékes fel­adatainkat azonban csak úgy tudjuk valóra váltani, ha to­vább erősítjük kapcsolatun­kat működési területünk la­kosságával, a párt- és a ta­nácsi szervekkel, nem utol­sósorban a különböző gaz­dálkodó egységekkel. Balkus Imre Cipőipari újítási börze Fiatal feltalálók munkái Tokióban Nagy érdeklődés kísérte az idei országos cipőipari újítá­si börzét, amely a napokban zajlott le a martfűi Tisza Ci­pőgyárban. A rendezvény most elkészült összegzése sze­rint ötvenöt újítás cserélt gazdát, talált új hasznosító­ra. A legtöbb szellemi mun­ka, alkotó ötlet a hatéko­nyabb termelést, a jobb mi­nőséget, az anyag- és ener­giatakarékosságot szolgálja. Több közülük az egyes im­portanyagok, ragasztók, vegy­szerek hazai termékkel való helyettesítését oldja meg. A Tisza Cipőgyár újításai kö­zül például sikert aratott az automata ringlizőgép és az új típusú, hidraulikus sza­bászkés. Az ország legna­gyobb cipőipari üzeme a testvérvállalatoktól tizenöt újítást vásárolt meg, ezek közül jelentős, és a munkát teszi termelékenyebbé az éksarokvágó és sarokmélyítő gép. A napokban indították út­nak Tokióba azt a hat ma­gyar pályamunkát, amellyel Magyarország nevezett a fia­tal feltalálók világkiállításá­ra. Az Alkotó Ifjúság Egyesü­lés tavasszal hirdetett pályá­zatot „Űticél a felkelő nap országa” címmel, hogy a leg­ügyesebb tizenéves újítók munkáit elküldje a Japán Találmányi és Innovációs In­tézet által szervezett ver­senyre. A felhívásra az or­szág minden tájáról 30 pá­lyamunka érkezett, s előbb az Alkotó Ifjúság Egyesülés „házi zsűrije”, majd több külső szakember minősítette a műszaki berendezéseket, megoldásokat és a használa­ti eszközöket. Érdekesség, hogy az utóbbi kategóriában a legjobbak közé került az a pályamunka, amelyet a keszthelyi vendéglátóipari szakközépiskolában tanuló lányok készítettek: kukorica- csuhé-babákból kialakított élőképük remélhetőleg a dí­szítőművészet őshazájában is sikert arat majd. A veszprémi ipari szakkö­zépiskolából ketten is siker­rel pályáztak. Egyikük kü­lönleges morzeoktató-készü- léket dolgozott ki, iskolatársa pedig olyan antennaforgató berendezést készített, amely számítógépre kapcsolható, és megfelelő program segítségé­vel automatikusan követi a rádióamatőr-műholdat. Két játék is bekerült a magyar színeket képviselő pályázatok közé: a szegedi József Attila Tudomány- egyetem hallgatója szellemes megoldással alakította ki „Magnetolabirint” elnevezésű mágneses társasjátékát, egy miskolci szakközépiskolás pedig számokon alapuló lo­gikai játékot dolgozott ki. Különlegesség a zenét ta­nuló győri szakközépiskolás lány alkotása. Az „Elektro­mos hegedűtanár” elnevezé­sű berendezés különösen a hegedűtanulás kezdeti idő­szakában jelent hasznos se­gítséget, hiszen a hangszerbe épített kis lámpa rögtön jel­zi, ha a tanuló nem a meg­felelő szögben helyezte a vo­nót a húrra. Az elkövetkező hónapok­ban a japán rendezők kivá­lasztják a versenyben«Tészt vevő nemzetek legjobbnak ítélt egy-egy pályamunkáját, amelyek tovább versenge­nek. Az eredményhirdetés a jövő év elején lesz Japán­ban, s a világkiállítás anya­gát tavasszal több japán nagyvárosban bemutatják. Az Alkotó Ifjúság Egye­sülés vállalta, hogy a legsi­keresebb magyar pályamun­kákat menedzseli, így a mor­zeoktató, valamint az anten­naforgató berendezés és a Magnetolabirint játék piac­kutatását már megkezdték. Az érdeklődők valamennyi ifjú feltaláló alkotásával megismerkedhetnek, mert az őszi BNV-n az Alkotó Ifjú­ság pavilonjában bemutatót rendeznek a világkiállításra kiküldött találmányok, újí­tások másolataiból, doku­mentációiból. Kiskunmajsa határában, a szénhidrogén-kutatófúrások nyo­mán, több hévízforrásra bukkantak. A helyi termelőszövet­kezet ezek hasznosítására a többi között termálfürdőt épített. A 25 hektáros fürdőtelepre további hét medence, kemping és gyógyszálló építését tervezi a szövetkezet. Az 1500 méter mélyből feltörő termálvizet mezőgazdasági célokra is haszno­sítják (MTI-fotó: Karáth Imre)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom