Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-25 / 199. szám

1984. augusztus 25. szombat o Elutazott Budapestről az NDK árhivatalának vezetője Pénteken elutazott Buda­pestről az a küldöttség, amely Walter Halbritter mi­niszterrel, az NDK minisz­tertanácsa mellett működő árhivatal vezetőjével az élen Magyarországon tárgyalt A delegáció Szikszay Béla ál­lamtitkárnak, az Országos Anyag- és Arhivatal elnö­kének meghívására látoga­tott hazánkba. Vélemény- cserét folytattak a két orszá­got érintő időszerű árpoliti­kai kérdésekről. Az NDK- küldöttség tanulmányozta a mezőgazdasági árrendszert, és a fogyasztói árképzés gya­korlatát. A delegációt fogad­ta Faluvégi Lajos miniszter­elnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke. Kísérleti lakóház nádból ós cementből Pénteken a székesfehérvá­ri öreghegyen kísérleti épít­kezés kezdődött. Egy iker- lakóházat építenek fel né­hány nap alatt az osztrák Durisol-cég által gyártott, úgynevezett bio-betonból. Ez az építési anyag nád és ce­ment keverékéből formált blokktégla, mellyel úgy épít­keznek, hogy a blokkokat egymáshoz illesztik és há­rom soronként betonnal ki­töltik. A blokkok üregei és nyílásai segítségével beton- rács' alakul ki, mely egyben a ház teherhordó szerkezetét is képezi. A bio-beton kitű­nő hőszigetelő, tökéletesen megfelel az új hőtechnikai előírásoknak. Alapanyaga, a nád igen nagy mennyiségben áll rendelkezésre, érdemes tehát foglalkozni hazai elő­állításával. Az Agrober 1983 végén megvásárolta az osztrák cég­től a biobeton gyártási eljá­rását és termékértékesítési jo­gát. Nádgazdasági vállala­tokkal kikísérletezte a hazai nádnak durisol eljárással biobeton-épitőelemekké való feldolgozását, s a kedvező eredmények után Űjfehértón folyamatban van az első ha­zai durisol-üzem építése, amely az év végén kezdi meg termelését. Ezzel meg­nyílik a lehetőség arra, hogy a hazai nádat eredménye­sen dolgozzák fel különböző építőelemekké. Ezt a törek­vést az ÉVM fejlesztési fő­osztálya is segíti, a székes­fehérvári kísérleti lakóház felépítéséhez — mely még osztrák cég anyagával ké­szül — pénzügyi támoga­tást nyújtott. A kísérleti építkezés célja a nád célszerű felhasználá­sán kívül — annak bemu­tatása, hogy egyszerű, ha­gyományos eszközökkel, min­den utólagos hőszigetelés nélkül is megvalósítható az energiatakarékos lakásépítés. Ha a durisol-eljárás megho­nosodik nálunk, ezzel a mód­szerrel évente négyezer csa­ládi házat terveznek meg­építeni. Kábelminősítő üzemet avattak Pénteken felavatták a Ma­gyar Kábel Művek buda­pesti gyárának új minőség- vizsgáló üzemcsarnokát. A mintegy 160 millió forintos beruházást az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság is támogatta, hiszen a külön­féle kábeltermékek minősí­tésén, vizsgálatán túl a fej­lesztésekhez, kísérletezéshez szükséges méréseket is itt végzik majd el. Az üzemet a legkorszerűbb NDK gyárt­mányú automatikus műsze- •rekkel és vizsgáló gépekkel szerelték fel, a mérőtechno­lógiákat is a drezdai Transz­formátor- és Röntgengyár szakemberei állították mun­kába. Ezzel a beruházással befejeződött a Magyar Ká­bel Művek több éve tartó rekonstrukciója. A rekonstrukció során a múlt évben adták át azt a gyártó részleget, amelyben az idén már nagy sorozatban állítják elő a legkorszerűbb műanyag szigetelésű kábele­ket. Ezeket a 120 kilovoltos energiahálózatokba is be­építhetik. Hasonlóan jó mi­nőségű, 40—50 évig is tartós nagyfeszültségű kábelt ha­zánkban korábban nem gyár­tottak. A közép- és nagyfe­szültségű kábelek vizsgálata, minősítése — amelyekből most már mintegy évi 4000 kilométernyi készül — gon­dot jelentett, hiszen a ko­rábbi mérőüzem felszerelése elavult. Ezért vált szükséges­sé az új üzemcsarnok fel­építése, és a legmodernebb mérőműszerek beszerzése. Alkatrósz-szaküzlet nyílt Békóscsabán A javítószervizek, gebine- sek, maszekok legnagyobb örömére a közelmúltban megnyílt Békéscsabán, az Erkel utcában a Generál— Ramovill alkatrész-szaküzlet. A háztartási gépekhez, hír­adástechnikai eszközökhöz, motorkerékpárokhoz, mező- gazdasági kisgépekhez szük­séges, sokszor csupán néhány ( forintos alkatrészek hiánya' miatt néha hetekig, hónapo­kig elhúzódtak a javítások. Nem is a tényleges alkatrész- hiány volt ennek az oka (bár sajnos egyes cikkekből ez is van), hanem Inkább az, hogy nem mindig tudták: hol kell keresni azokat. Elő­fordult. hogy egy porszívó működtetéséhez szükséges szénkefét, vagy egy hűtőgép szigeteléséhez nélkülözhetet­len mágneses gumi tömítőt egyszerűen hetekig nem tud­tak beszerezni, és a javításra váró gépek nemcsak a rak­tárteret töltötték be a Gene­rálban, hanem végtelenül bosszantották az ügyfeleket is, akik hosszú ideig voltak kénytelenek apró hibák mi­att nélkülözni háztartási gé­peiket. A békéscsabai Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezet már évekkel ezelőtt kezde­ményezte, hogy teremtsék meg Békéscsabán a Ramovil- lel közösen a javító-szolgál­tató szervizek alkatrészellá­tásának megyei bázisát. A feltételek erre csak most értek meg. A Generál a régi, veszte­séges barkácsolóhelyiségének mintegy 1,8 millió forintos átalakításával 470 négyzet- méter raktár- és eladóteret hozott létre és a Ramovill a szaküzlet megnyitásáig öt­millió forint értékű alkat­részt biztosított, továbbá fo­lyamatosan gondoskodik a raktár feltöltéséről. A szak­üzlet előreláthatóan évi 20 milliós forgalmat fog lebo­nyolítani, s a nyereség 30 százaléka ebből, megállapo­dás szerint, a Generált illeti. A szaküzlet jelenleg is sok ezer kisebb-nagyobb olyan alkatrésszel rendelkezik, amelyek korábban „hiány- cikk"-számba mentek. Min­den igényt ki tudnak elégi-, teni. Ha mégis előfordul, hogy pillanatnyilag nincs raktárukban a kért alkat­rész, a vásárló otthagyja rendelését és egy héten be­lül a Ramovill központi rak­tárából ideszállitott igényelt cikket átveheti. Az alkatrész-szaküzlet elő­relendíti majd a Generál szolgáltatásait is, meggyorsít­ja a javításokat, segít ab­ban, hogy az 1984. évre ter­vezett 130 milliós árbevétel megvalósuljon. Egyébként nyolc évvel ezelőtt, amikor kezdte szolgáltatásait a Ge­nerál, mindössze 18 milliós volt az éves terve. V. D. Divatbemutató az Intercontinentalban Az idei ősztől a jövő nyá­rig várható divatot mutatta be pénteken az OKISZ Labor a Duna Intercontinentalban. A még tíz napon át megte­kinthető divatseregszemlén mindenki megtalálja az al­katának, ízlésének leginkább megfelelő egyéni, praktikus modelleket. A következő időszak divat­színeit a harsogó élénkség jellemzi, amit feketével és a szürke számos árnyalatával tompítanak. A modellek ál­talában hangsúlyos vállal, il­letve derékkal készültek, a szoknyákat és a kabátokat a jelenleginél hosszabbra szab­ták. Az utóbbiak általában a lábszár közepéig érnek. Hó­dít a nadrág, melynek szár­bősége és hossza igen válto­zatos. A változatosság egyéb­ként a legjellemzőbb a mos­tani, illetve a közeljövőben várható divatra. A réteges öltözködés fontos ruhadarab­ja a géppel kötött és kézi kötéssel variált együttes. Az alapanyagok általános jellemzője a természetes pu­ha, meleg hatás. Éppen ezért igen sok a posztóból, a velúr hatású szövetből, a bársony­ból, a lélegző műbőrből, il­letve az ezek kombinációjá­ból készült modell. A kiegészítők, vagyis a kalapok, táskák, cipők, övék és kitűzők most is fontos kellékei a divatos megjele­nésnek. A cipők között a kényelmes alacsony sarkú, egyszerű modellek mellett is­mét megjelennek a nagyon magas sarkú, hegyes orrú lábbelik. A fejfedők között egyre gyakrabban tűnnek fel a kalapok mellett a turbá­nok, csavart sálak. A kitű­zők közös jellemzője, hogy természetes alapanyagúak, vagyis kagylóból, szalmavi­rágból készülnek. A divatbemutató érdekes­sége, hogy a modellek egy része a helyszínen megvásá­rolható. Hónapok óta szokatlanul méretes képek veszik körbe Tóth Ernő, Békéscsabán élő festőmű­vészt. A művész készülő alkotásai a békéscsabai Városi Tanács nagytermének fülkéit dí­szítik majd. A művész 1986 végén fejezi be a munkát, a 15 képből hat már idén helyére kerül. A pannők Békéscsaba múltjáról, jelenéről beszélnek, s a város híres történelmi sze­mélyiségeinek állítanak emléket Fotó: Kovács Erzsébet Horgász „öttusa” Az ország egyik legrango­sabb horgász eseménye a nagy magyar természettudós, Herman Ottó emlékének szentelt gyakorlati és elmé­leti „öttusa”-verseny, ame­lyet Immár a tizenhetedik al­kalommal rendeznek meg a Mecsekben. A MOHOSZ Ba­ranya megyei intéző bizott­sága szeptember 1-én és 2- án látja vendégül a horgá­szokat az Orfű közelében le­vő mesterséges tavaknál. A megyék négy—négy tagú csapattal képviseltetik ma­gukat a találkozón, az egyik csapattag ifjúsági versenyző. Az eseménysorozaton — meghívott vendégként — a jugoszláviai Apatin város horgászai is részt vesznek. Az első napon halfogó ver­seny lesz a Herman ^5ttó- tavon. A horgászok tizenkét órán át tehetik próbára sze­rencséjüket a halban gazdag hegyi tóban. A további négy versenyszámot másnap bo­nyolítják le. Az elméleti ve­télkedőn a biológia és a hor­gászat. valamint Herman Ot­tó életének és munkásságá­nak ismereteiből adnak szá­mot a versenyzők. Bolgár szövetkezeti delegáció látogatása megyénkben Baráti beszélgetés a megyei szövetségben Tizennégy éves múltra te­kint vissza a Békés és Vi­déke ÁFÉSZ, valamint a bolgár tutrakáni fogyasztási szövetkezet kapcsolata. 1981- Ig a két szövetkezet együtt­működése főként sporttalál­kozókban, valamint kulturá­lis rendezvényekben teste­sült meg. A 14 éven át tartó barátság 1981 decemberében vett jelentős fordulatot. Ugyanis a tutrakáni fo­gyasztási szövetkezet vezetői javasolták; jöjjön létre a két szövetkezet között olyan ke­reskedelmi együttműködés, mely a békési és a tutrakáni áruházra épül. A SZŐ VOSZ egyetértett azzal, hogy a két szövetkezet között kölcsönös áruházi áru­csere-kapcsolat alakuljon ki. Ez azt jelentette, hogy 1982 óta minden évben 150—150 ezer rubel értékű árucserére kerül sor a két szövetkezet között. Az ezzel kapcsolatos export—Import ügyintézést a HUNGAROCOOP látja el, miközben a kereskedelmi munka gyakorlati része a BÉKÉSSZÖVKER Vállalat feladata. Hagyomány már Békésen, hogy évek óta augusztus 20- án kezdődik az áruházi hét. Ennek keretében rendezték meg most is a békési nagy­áruházban a bolgár áruk ér­tékesítésének hetét. Ebből az alkalomból érkezett Békésre az ÁFÉSZ vendégeként Koszta Zaverdijev, a bolgár fogyasztási szövetkezetek or­szágos szövetsége (C. K. SZ.) admlnsztrációs osztályának igazgatója, Sztoján Za- verdzsijev, a Szilisztra me­gyei szövetség főkönyvelő­je és Jordán Szimeonov, a tutrakáni városi tanács el­nökhelyettese. A bolgár szövetkezeti de­legáció augusztus 23-án dél­után Békéscsabára látogatott, és a MÉSZÖV székházában fogadta Bagi Sándor, a me­gyei szövetség elnökhelyette­se. Kép, szöveg: Balkus Imre Szegedi Szabadtéri Játékok ’84 Fesztivál-mérleg Még le sem zajlottak a szegedi ünnepi heteket záró utolsó előadások, és a feszti­vál intéző bizottsága már megvonta az ünnepi hetek gyorsmérlegét. Tavaly ünne­pelte felújításának negyed- százados évfordulóját a Já­tékok, ám az új időszak kez­dete a korábbinál némileg haloványabbnak indult. De jött Szörényi—Bródy: István, a király című rockoperája, amely sok tekintetben tanul­ságul szolgál a jövőre néz­ve. Részint tágította a mű­sorpolitika kereteit, bővítette a repertoárt, óriási tömege­ket mozgatott meg. Előadásonként hatezren ül­tek a nézőtéren. Az átlagos kihasználtság azonban a ta­valyi 5270 látogatóval szem­ben csak 4826 volt. így is mintegy 87 ezren nézték meg a 18 előadást. A Hunyadi Lászlót az Intéző bizottság tagjai megfelelőnek minősí­tették, a Faustot értékesnek, a Rákóczi átdolgozását a közönség igazolta, míg a grúzok föllépése, mint az István, a király bemutatója, egyértelmű siker. Elkészült a jövő évi mű­sorterv. 1985-ben négy be­mutatót terveznek. A feszti­vál történetében először mutatják be rendkívüli meg­valósításban Mozart Varázs- fuvoláját. A Győri Balett A szarvassá változott fiú tör­ténetét feldolgozó új pro­dukcióval készül a Dóm tér­re, a hagyományokhoz hí­ven a templom előtt -tartják a nemzetközi néptáncfeszti­vál gálaestjét, és jövőre Is, reprizként játsszák az István, a királyt. Targoncaiizemeltetési szeminárium Szolnokon A vasúti konténeres fuva­rozásnak és a rakodás gépe­sítésének a fejlesztéséről hangzott el tájékoztató pén­teken a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület által Szolno­kon rendezett országos tar­goncaüzemeltetési szeminári­um második napján. El­mondták, hogy az országos konténerpark csaknem fele van a MÁV tulajdonában. Emellett a tengelyen történő szállításba igyekeznek bekap­csolni a vállalatok birtoká­ban levő és azok belső anyagmozgatási, tárolási cél­jait szolgáló konténereket is, ezért létrehozták a MÁV bel­földi konténer-poolját. A vasút új szolgáltatása nyitva áll minden olyan vállalat előtt, amely legalább öt kö­zepes, illetve nagy konténert bocsát a pool rendelkezésére közös hasznosításra. A szállításoknál a nagy és közepes méretű konténerek a leggazdaságosabbak. Ezért a MÁV elsősorban bak-da­ruk telepítésével meggyorsít­ja a nagy konténereket for­galmazó állomások felszere­lésének a korszerűsítését. A Magyar Hajó- és Darugyár NSZK kooperációban készí­tett konténer bak-daruja már működik Budapest Kikötő, Budapest-Józsefváros és Zá­hony állomásokon. A Mis- kolc-Gömöri pályaudvaron, Debrecen és Szeged állomá­sokon az Intranszmas-tervek alapján készített hasonló da­ru működik. Konténer-daru­kat szerelnek fel Zalaeger­szeg, Szombathely és Pécs állomásokon is. A targoncaüzemeltetési szeminárium ma fejeződik be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom