Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-10 / 160. szám

1984. július 10., kedd o Vasárnap délelőtt dr. Haan Ferenc művészettörténész (kö­zépen) nyitotta meg a békéscsabai Gubis Mihály grafikus­művész (bal szélen) kiállítását Szentendrén, a Vajda Lajos Stúdióban. A tárlatot az érdeklődők a hónap végéig tekint­hetik meg Fotó: Kovács Erzsi SZOT-oklevél a környezetvédelemért A MÁV Szegedi Igazgató­sága az év elején Rendet és tisztaságot a munkahelyeken elnevezéssel mozgalmat in­dított azzal a céllal, hogy a vasúti munkahelyek terüle­tének és azok közvetlen kör­nyezetének esztétikai színvo­nala javuljon. E mozgalom- ba'40 szolgálati hely nevezett be. A verseny első szakaszá­nak eredményeit a közel­múltban értékelték, és azon nagyszerű szarvasi siker szü­letett. A szarvasi vasútállo­A Békés megyei Mozi üze­mi Vállalat a korábbi évek­hez hasonlóan az idei nyá­ron is változatos és gazdag skálájú szolgáltatásokat tel­jesít a különböző program- sorozatokat, táborokat szer­vezők igényei szerint. Ezekben a napokban már több helyütt megnyitották az ifjúsági mezőgazdasági építőtáborokat. Telekgeren­dáson, Bakucon, Csárdaszál­láson, Vizesfáson, Domb­egyházán, Bánkúton, a Békéscsabai Konzervgyár­ban, a peregi KISZ- táborban, a komlósfecs- kési táborban és három mezőhegyesi táborban, ösz- szesen 49 alkalommal tarta­nak vetítéseket, amelyeken a tervek szerint közel ötezer fiatal vesz részt. Negyvennyolc délutánon és estén vetítenek majd mese­filmeket megyénk napközis táboraiban; többek között Békéscsabán, Békés-Dánfo- kon. Gyulán, Szarvason, Gyopároson. A hátrányos helyzetű gyermekek szoká­sos táboraiba is eljut a film: az elmúlt napokban Mező- berényben, a csabai nevelő- otthonban, Mezőkovácshá- zán és Tarhoson, a követ­kező hetekben pedig Gesz­ten és Gyopároson lesznek vetítések. Kétségkívül a nyár filmes slágere a szabadtéri vetíté­más dolgozói mintegy 550 társadalmi munkaórában vi­rágzó parkká varázsolták az újjáépített állomás utasterét, peronját, s az állomás város felöli oldalán levő teret is gondozásba vették. E szép és nemes cselekedetért a SZOT Oklevél elismerését érdemel­ték ki, melyhez a szegedi vasútigazgatóság 10 ezer fo­rintos jutalma is párosult. Az említett jutalmat az állo­más vasutas napi ünnepsége keretében adták át. Gellért József sek. Gyula, Orosháza és Bé­késcsaba lakótelepein e há­rom hónapban harminc al­kalommal láthatnak egy-egy új gyermek- és ifjúsági filmalkotást a lakótelepeken élők. Az elmúlt évek hagyo­mánya szerint a vetítések helyét és idejét jóval ko­rábban hirdetőtáblákon köz­ük. A Békés megyei Művelő­dési Központtal és a me­gyei cigányügyi koordinációs bizottsággal közösen a vál­lalat augusztus 20-ig me­gyénk nyolc településén ösz- szesen tizennégy alkalom­mal a helybeli cigánylakos­ságnak rendez vetítéseket. Az érdeklődők a Szerelmem, Moszkva, a Fuss, hogy utol­érjelek és a Mágnás Miska című nagy sikerű alkotáso­kat nézhetik meg. Igen nagy sikerrel szere­pelt a vállalat első vándor- kiállítása is. Az elmúlt hó­napokban tizenegy békéscsa­bai általános iskola több mint hétezer tanulója nézte meg a tizenhat tablóból álló Kortársaink a filmmű­vészetben című tárlatot. A vándorkiállítás anyagát a nyár végétől a megyeszék­hely és a város környéki te­lepülések iskoláiban, üze­meiben újra megtekinthetik az érdeklődők. Koszorúzási ünnepség Hevesi Ákos mezőgazdász, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelke­dő személyisége születésé­nek 100. évfordulója alkal­mából koszorúzási ünnepsé­get rendeztek tegnap Buda­pesten, a Mező Imre úti te­mető Munkásmozgalmi Pan­teonjában levő emléktáblá­nál. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium ne­vében Dénes Lajos minisz­terhelyettes és Gősy Sándor, a minisztérium pártbizott­ságának titkára; a Honvé­delmi Minisztérium képvi­seletében Farkcts Mihály ve­zérőrnagy és Kéri György vezérőrnagy; a Mezőgazda- sági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete ré­széről Dobi Ferenc főtitkár; a Magyar Ellenállók, Anti­fasiszták Szövetsége nevében Ispánovits Márton főtitkár és Vincze József, a szövetség országos bizottságának tag­ja; a Magyar Tudományos Akadémia és a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium agrártörténeti bi­zottságának képviseletében Kiss Albert, a bizottság el­nöke koszorúzott. Elhelyez­ték a megemlékezés virágait Hevesi Ákos családtagjai is. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. * * * , Hevesi Ákos az 1900-as évek elején kapcsolódott be a munkásmozgalomba, 1919 elején lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja. A Tanácsköztársaság idején a földművelésügyi népbiztosságon dolgozott, majd rövid ideig Székesfe­hérvár városparancsnoka volt. Éveken át a Paraszt- internacionálé alelnökeként tevékenykedett. Munkatár­sa volt a moszkvai Nemzet­közi Agrártudományi Inté­zetnek. A spanyol szabad­ságharcban, a nemzetközi brigád magyar zászlóaljának parancsnokaként halt hősi halált 1937-ben. Képzőművészeti szabadiskola A Szőnyi István nyári képzőművészeti szabadisko­la idei, sorrendben 17. évfo­lyamát vasárnap megnyitot­ták Zebegényben. Az au­gusztus 4-ig tartó tanfolyam célja az, hogy megismertes­se az érdeklődőket a mű­vészi kifejezés eszközeivel, anyagaival, módszereivel, századunk művészeti törek­véseivel. A szabadiskola fog­lalkozásain mindenki részt vehet, aki kedvet érez ma­gában a képzőművészethez. Az idén hat tagozatban (fes­tő, rajz, sokszorosító grafi­kai, szobrász, kerámia és tűzzománc) szerezhetnek is­mereteket a résztvevők. Munkájukat neves képző­művészek irányítják: a nyá­ri képzőművészeti szabadis­kola tanára az idén Korga György, Jets György, Kórusz József és Lőrincz Vitus fes­tőművész, Körössényi Ta­más szobrász-, Lammel Ilo­na keramikus- és Poór Imre grafikusművész. Kombájnok , a háztájiban Csongrád megyében a nagy­üzemi gazdaságoknak több mint hétszáz kombájnjuk van — egy- egy arató-cséplő berendezésre átlagosan 130 hektár betakarítá­sa jut. Ezzel a gépállománnyal nemcsak a közös táblákról tud­nak idejében learatni, hanem a szövetkezeti tagok háztáji föld­jeiről is. Szatymaz, Balástya, Bordány, Forráskút, Üllés, Csengele kör­zetben már megindultak a „háztáji kombájnok” is. A gaz­daságok ésszerűen használják ki a gépeket: a nagy teljesítmé­nyű, korszerű berendezésekkel a közös táblákon aratnak, a háztájiban pedig a régebbi tí­pusú, keskenyebb vágószélessé­gű gépekkel, amelyek a dűlő- utakon könnyebben el tudnak járni. Jól járnak így a gazda­ságok is, mert tagjai így többet dolgozhatnak a kézierő-igényes nagyüzemi gyümölcsösökben, kertészetekben. (ni) Szendvicsember Nem kérem, nem a századelő Amerikájában vagyunk! Nem a Dollárpapák torokszorító világában, ahol a koldusok, a pár cen­tért muzsikáló zenészek mellett az utca természetes látványa a szendvicsember. Az „elól-hátul reklám”-mal vasárnap találkoz­tam Gyulán. Fiatal volt, a két hatalmas tábla alól kivillant egy darab farmernadrágjából, felül pedig karimás, fehér strandkala­pot viselt. A vár kórül téblábolt, egy könnyűzenei rendezvény élő reklámjaként. Időnként összetalálkozott sorstársával, aztán csak mentek együtt szótlanul, nehézkes járással, arcukon a gép­emberek közönyével. Tekintetüket hiába keresték a szembejö­vők, valahová a semmibe révedt az. A sétálgató felnőttek csupán óvatos oldalpillantásokkal, a gye­rekek nem leplezett kíváncsisággal bámulták e nálunk szokatlan jelenséget. S hiába tereltem figyelmem a tájra, hiába próbáltam nézegetni a strand felé igyekvőket, tekintetem minduntalan visz- szatévedt a két reklámemberre. Valahogy nem illettek a képbe. Hiába képzeltem el, hogy zsebpénzkereső diákok, hiába magya- rázgattam magamnak, hogy mennyivel jobb ez a munka (7), mintha céltalanul csellengenének, látványuk tüskét hagyott ben­nem. Noha tudom: jól szervezett reklám nélkül manapság alig­ha remélhető sikeres kulturális rendezvény. Nem beszélve a ter­vezett szép summáról. . . Az említett programra nem váltottam jegyet. Pedig a szóban forgó előadót kedvelem. Tudom, ha megnéztem volna műsorát, képzeletemben makacs kísértetekként sétáltak volna a színpadon a hatalmas reklámtáblák közé ékelődött szendvicsemberek. — gubucz — Filmes programsorozat A közelgő mürepülő világbajnokság alkalmából folyamato­san bővül és korszerűsödik a békéscsabai repülőtér. A bé­késcsabai tanács költségvetési építőipari üzeme elkészítette a képünkön látható irányítótornyot, melynek fejrészét teg­nap a helyére emelték. A több mint kilenctonnás szerkezet milliméternyi pontossággal illeszkedett a tartóvázra, így a beemelés még fél óráig sem tartott Fotó: Lónyai László Kitüntetés A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa dr. Mokkái Lászlónak, a Deb­receni Református Teoló­giai Akadémia professzorá­nak, az állam és a reformá­tus egyház jó viszonyának fejlesztése terén kifejtett eredményes tevékenysége el­ismeréseként, 70. születés­napja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórend­je kitüntetést adományozta. A kitüntetést tegnap a Parlamentben Trautrrtann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke adta át. Az eseményen jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Bdrtha Tibor debreceni református püspök, a Refor­mátus Egyház Zsinata lel­kész i elnöke. MSZBT—SZOT vetélkedő Több mint négyszáz MSZBT tagcsoportból mintegy négy és fél ezer szocialista brigád nevezett be a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság és a Szakszervezetek Országos Tanácsa „Baráti szövetség­ben” című közös vetélkedő­jére: a hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulójához kapcsolódó műveltségi játék­ba. A többfordulós vetélkedő szeptemberben, MSZBT-tag- csoportok házi versenyeivel kezdődik. A legjobban sze­replő, 3 fős csapatok ezt kö­vetően — novembertől janu­ár közepéig — megyei, illet­ve Budapest kerületi verse­nyeken mérik össze tudásu­kat. A megyei, kerületi ve­télkedők győztes csapata jut tovább az országos elődöntő­be, amelynek fordulóit feb­ruár első két hetében rende­zik meg hat helyszínen. A műveltségi játék 1985 áprili­sában fejeződik be. A vetélkedő alapanyagául „Berecz János: Baráti szö­vetségben” című könyvét, amelyet az MSZBT és a Kos­suth Könyvkiadó közös gon­dozásában jelentetett meg, valamint a „Hazánk felsza­badulásának kronológiája” című kiadványt javasolják a szervezők. Ez utóbbit az MSZBT megküldi a verseny­zőknek. Hagyomány már, hogy a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság és a Szakszervezetek Országos Tanácsa közös já­tékra invitálja az MSZBT- tagcsoportok szocialista bri­gádjait. Első ízben 1981-ben a Szovjetunió hős városairól, majd az elmúlt esztendőben a magyar—szovjet testvér- megyei kapcsolatokról szer­zett ismereteikről adhattak számot a kollektívák. ******* Úgy is írhatnók: ,,a” Ben- kóék. Ismeri őket az egész vi­lág. A leg-ek zenekara. Hét virtuóz tagja van. Lehetne még folytatni tovább az álta­lánosságokat, amelyeket leír­nak és leírunk a Benkó Dixieland Bandről. Viszont vannak apróságnak tűnő, de mégis jelentős dolgok, ame­lyeket ritkábban. Általában úgy esik, hogy minden nyár elején, vagy éppen kora ősszel érkeznek el Békéscsabára. Sajnos, évente csak egyszer. S bár a városi dzsesszklub és a Bé­kés megyei Művelődési Köz­pont sokszor erején felül vállalkozik, mégiscsak a BDB az egyetlen olyan dzsesszegyüttes, amelyet a műfaj szerelmesei személye­sen is láthatnak, hallhatnak. (Mint az köztudott, a békés­csabai dzsesszhétvégét min­den különösebb ok és magya­rázat nélkül megszüntették.) Így tehát a BDB a mérce, az élmény egyedüli forrása a legtöbb évben a nagyközön­ségnek. S hogy ők a mércék, ez nem is olyan rossz dolog. Megtisztelő és méltó. Szeretni és tisztelni a kö­zönséget. Ez Benkó Sándor és hat barátjának ars poe­ticája. Talán ezért van az, hogy már az első előadott szám után valamiféle izzás remegteti meg a koncertte­rem levegőjét. Hogy a fala­kon kívül reked minden gon­dunk, bosszúságunk, hogy agyunkban, idegvégződése­inkben átadja helyét annak a pótolhatatlannak, amit él­ménynek nevezünk. A dzsessz a szórakoztatás művészete. Ezért klasszikus. És csak attól igazán, ha úgy is adják elő. De hát mit is? A dzsessz a pódiumon te­remtődik meg. Benkó Sán­dor minden koncertjük vé­gén elmondja: ha sikerünk volt, azt Önöknek, a közön­ségnek köszönjük, hiszen Önök teremtik meg a zené­lés feltételét. Igaz — s ezt már éreznünk kell —, csak abban az esetben, ha igaz művészek a feltétel megte­remtői; a dzsessz alkotói. Művészei. A mostani koncertjük — de inkább használjuk a mél­tóbb hangverseny szót — al­címe: New Orleanstól Los Angelesig. Vagyis hát véges­végig a dzsessz — s ezen be­lül a dixieland — őshazáján. A Bourbon utcai parádétól az Ice Cream-en át Duke Ellington csodás számain megpihenve, a „három fa­kezes, kanalas ragtime”-ig ... Utazás ez a javából, amely­hez kiváló idegenvezetőket kapunk. Benkó Sándort kla­rinéton, Nagy Ivánt harso­nán, Zoltán Bélát trombi­tán, Halmos Vilmost zongo­rán, Vajda Sándort bőgőn (és zongorán!), Nagy Jenőt bendzsón (és kanalakon!) és Járay Jánost dobon. S ezen utazás közben minden pilla­natban módunk van arra is, hogy az alkotás folyamatá­nak igazi, beavatott részesei lehessünk. Vörösre tapsolt tenyérrel mentünk hát haza a másfél órás, emlékezetesen csodás hangulatú szombat estéről. Pedig a kezdés előtt néhány elemi, és igen bosszantó szervezési hiba tette próbára türelmünket. A Benkó-hang- verseny a Békéscsabai Nyár elnevezésű, a tervek szerint az idei nyáron először kitel­jesedő programsorozatnak volt a második rendezvénye. A városi tanács udvarára hirdették meg a figyelemfel­keltésre teljesen alkalmat­lan méretű és grafikájú, többször javított plakátocs- kán — este 7-re. Aztán nyolc órakor kezdődött — szeren­csére az ifjúsági és úttörőház nagytermében. Itt nemcsak kétszer annyian, és sokkal kényelmesebben hallgathat­ták meg a koncertet, hanem az időjárás szeszélyeinek sem voltunk kitéve. Arról nem is beszélve, hogy a ta­nács — önmagában építésze­tileg szép és alkalmas — ud­varán reneszánszkori színhá­zi díszlet lett volna a di­xieland-muzsika háttere... Ha hamarább nem is, de jövőre feltétlenül várjuk a BDB-t. Talán kevesebb zök­kenőkkel ... Nemesi László Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom