Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-10 / 160. szám

1984, július 10., kedd Múlt, jelen, jövtt Dombegyházi változások Eszperantisták nemzetközi találkozija „Ma már nyugodtan el­mondhatjuk, Dombegyhá­zán sem rosszabb az ellátás, mint a megye többi közsé­gében. Az utóbbi két évben sokat javult a tanács, vala­mint a három közös taná­csú község, Dombegyház, Kisdombegyház, Magyar- dombegyház ellátásáért fe­lelős battonyai ÁFÉSZ veze­tői közötti kapcsolat. Ha nem is a pártbizottság és a ta­nács vezetőinek eredeti, há­rom évvel korábbi elképzelé­sei szerint, de valamennyi elhanyagolt üzletet rendbe hoznak, s talán azABC-áru- ház építése sem késik soká­ig. Mindez nem utolsósor­ban az ÁFÉSZ együttmű­ködni kész, újonnan válasz­tott, illetve kinevezett veze­tőinek köszönhető.” E megállapításokat a mi­nap Németh Gyula, a közsé­gi pártbizottság titkára és Csizmadia János, a közös községi tanács elnöke tette, utalva azokra a változások­ra, amelyek 1981 nyara óta tapasztalhatók. Ami pedig a múltat illeti, álljon itt né­hány idézet a Békés megyei Népújság 1981. június 9-i, Dombegyház kereskedelmi ellátásáról szóló írásából. Már a cím is, „Besütött a nap a falon ...” sokat sejtet. rábban megfogalmazták, hogy Dombegyházán új ABC-áruház építésére lenne szükség.” Azóta új elnököt válasz­tottak a szövetkezet élére, s egyik-másik főosztályvezető is átadta a helyét. Ezzel a széthúzás, a mutogatás he­lyét gyümölcsöző együttmű­ködés vette át. Az ÁFÉSZ helyzete persze korántsem olyan, hogy hosszú évek mu­lasztásait egy-két év alatt pótolni tudja. Ezért mond­hatjuk, a helyi erőfeszítések, kezdeményezések, anyagi ál­dozatvállalások nélkül alig­ha léphettek volna előre. A fejlődésben meghatáro­zó szerepe volt a pártbizott­ság és a tanács példás együtt­működésének, továbbá a Pe­tőfi Termelőszövetkezetnek. A változások azonban ma még korántsem oszlattak el minden, az ellátás területén jogosnak mondható elégedet­lenséget. Erre az idő és a pénz is kevés volt. Az 1981. június 15-i közös .községi párt- és tanácsi végrehajtó bizottsági ülés óta, amely több ajánlást adott a jövőre vonatkozóan, a fordulatot néhány kézzel fogható bizo­nyíték is jelzi. mondani azt is, hogy nem csak Magyardombegyházán csökkent a lélekszám (két­százzal). A három községben 1970-hez képest ezerrel él­nek kevesebben. Az elván­dorlásban a korábban önálló kis tsz-ek rossz eredményei is közrejátszottak. Ma már más a helyzet, az Egyesült Tsz tavaly 62 millió forintos nyereséget ért el, és léte, te­vékenysége fontos népesség- megtartó erő. A pártbizottság arányos fejlesztésre ösztönzi a közös tanácsot. A tanács erőfeszí­téseiről Csizmadia János be­szél. — Az utóbbi időszakban Magyardombegyházán pos­tafiókot nyitottunk, korsze­rűsítettük a villanyhálóza­tot, már korábban a házak mentén mindkét oldalon jár­da épült, van a községnek könyvtára és művelődési há­za, rövidesen felújítjuk a be­kötőutat, az áruellátás javí­tására üzletet nyitunk, s ké­sőbb a vizet is bevezetjük. Most készül egy 150 szemé­lyes szociális otthon tanul­mányterve, amely a megyei tanács támogatásával épülne fel. E felsorolásból is kitű­nik, nem feledkeztünk meg a kisközségről, s remélem nem csak múltja, jövője is lesz Magyardombegyháznak. Abaligeten tegnap meg­kezdődött az eszperantista természetbarátok XVII. nemzetközi találkozója. A tolmács nélküli táborozáson, amelynek hivatalos nyelve az eszperantó, kilenc európai országból kilencvenen vesz­nek részt. A találkozót a Magyar Eszperantó Szövetség és a Magyar Természetbarát Szövetség együttesen rendez­te, ennek megfelelően ötvö­ződik programjában a világ­nyelv és a turisztika. Az 1968 óta minden nyá­ron megszervezett nemzet­közi tábort az Országos Bé­ketanács kitüntetésben ré­szesítette a békemozgalom­ban való aktív részvételéért, a népek közötti barátságnak és megértésnek a nemzetkö­zi nyelv útján történő szol­gálatáért. Abaligeten népművészeti és képzőművészeti kiállítás nyílt a vendégek tiszteletére. Á tíznapos táborozás során az eszperantisták túrákat tesznek a Mecsekben, s meg­ismerkednek a hegyvidék két városával: Péccsel és Komlóval. A találkozó egy napját — hagyományosan — a béke gondolatának szente­lik, amikor is hazájuk bé- kémozgalmáról, a lakóhelyü­kön és a munkahelyükön foly­tatott béketevékenységük­ről számolnak be társaiknak az eszperantó tábor lakói. Bemutató gyakorlatot tartott Hajdúszoboszlón a Polgári Vé­delem Országos Parancsnoksága. A részvevők mentési be­mutatót tekinthettek meg. Többek között imitált földrengés által okozott károk elhárítását mutatták be a polgári véde­lem Hajdú-Bihar megyei szakalegységei (MTI-fotó: Friedmann Endre felvétele — KS| „Hihetetlenül hangzik. Pe­dig besütött a nap a falon! A fal nem üvegből, hanem vályogból készült. Az olva­só azt gondolja, elhagyott, düledező épületről van szó. Nem! Dombegyház vas- és műszaki boltja falán szűrő­dött be a nyári napfény ... Különösen szembeötlő volt az élelmiszerek, italok táro­lására szolgáló raktárak el­hanyagolt állapota, az üzle­tek, vendéglátóegységek kör­nyezetének gondozatlansá- ga . . . A mélyhűtő pultok üresek, kevés a tej, a tejter­mék . . . Művészet felvá­gotthoz, töltelékáruhoz jut­ni. A nagy melegben hete­ket kell várni a hűtőpult ja­vítására. A ruházati boltban még gyermekruhákból is hiányos az ellátás. Az áruellátásban a kisebb és a rövidebb ideig tartó za­varok önmagukban nem is érdemelnének említést, hi­szen erre másutt is van pél­da, ha a megoldás Domb­egyházán nem ütközne minduntalan akadályba ... ... a község vezetői hét­szer tűzték napirendre az áruellátást. Ám egyetlen határozatra, indítványra sem kaptak választ. Az ÁFÉSZ monopolhelyzetében nem kényszerült tárgyaló- asztalhoz. Tovább súlyosbítja a hely­zetet, hogy a kereskedelmi dolgozók 70 százaléka szak­képzetlen .. . Az eladók bé­re alacsony... Az indokolt­nál nagyobb készlet ellenére, az áruválaszték nem igazo­dik kellően a fogyasztók igényéhez. Csak következe­tes tenniakarással képzel­hető el, hogy a Battonya— Dombegyház és Vidéke ÁFÉSZ-nek ebben a körzeté­ben, ahol a lakók egyharma- da, mintegy 7 ezer ember él, végre kedvező irányú válto­zások kezdődnek. A község vezetői már ko­Az ÁFÉSZ több figyelmet fordít a felújításokra, a kar­bantartásra, a kereskedelmi dolgozók bérét emelte, ja­vult a szakember-ellátottság. Űj érdekeltségi rendszert ve­zettek be, az italboltokat szerződéses üzemeltetésre ad­ták ki, felkeresték a helyi tsz vezetőit, hogy az ellátás­ban szakosodást, együttmű­ködést alakítsanak ki. A termelőszövetkezet időköz­ben hús-, zöldség- és ke­nyérboltot nyitott. A tanács és az ÁFÉSZ évente egyez­teti elképzeléseit. Az új ÄBC építésében is egyre jobban kirajzolódnak az elképzelé­sek. A tanács telket adna, a tsz az építést vállalná, ám úgy tűnik, t«vább kell ke­resni a megoldást, mert a fogyasztási szövetkezetnek még így is kevés a pénze. Az utóbbi három évben a pártbizottság mindhárom községben rendszeresen vizs­gálta a kereskedelmi ellá­tást. A kedvező folyamatok ellenére többször tették szó­vá a hús, a tej és egyes ru­házati termékek, elsősorban a gyermekruházati ellátás­ban tapasztalható zavarokat. A változás ez utóbbi terü­leten a leglassúbb. Ha nem is vált alapvető kérdéssé, • de azért sokakat foglalkoztat a kérdés, mi lesz Magyardombegyházzal? Ma ebben a kisközségben alig 300-an élnek, az utóbbi másfél évtizedben sokan köl­töztek el, s ez alatt az idő alatt csak egy új lakás épült és az átlagéletkor megha­ladja az 55 évet. Valóban, mi lesz Magyardombegyház­zal? — Erőfeszítéseket teszünk azért, hogy a községet „meg­mentsük”. Mindhárom köz­ség sorsát egyformán fontos­nak tartjuk, de most külö­nös figyelemmel kísérjük a legkisebbet — válaszol a kérdésre Németh Gyula. — A teljesség kedvéért el kell Ma még nem lehet tudni, hogy a korábbi és a mos­tani erőfeszítések, az ará­nyos fejlesztés, a kereske­delmi ellátás javítása hosz- szabb távon milyen ered­ménnyel jár. A községek irá­nyítása mindenesetre foko­zott együttműködést követel a pártbizottságtól, a tanács­tól és az ÁFÉSZ vezetőitől. Dombegyházán rendszere­sek a községvezetői értekez­letek. S ebből a szempont­ból figyelemre méltó a köz­ségi pártbizottság irányító, érdekegyeztető tevékenysége. Az irányító munka haté­konyságát példák bizonyít­ják. A pártbizottság példá­ul megfogalmazta, hogy a tsz növelje lakosságmegtar­tó szerepét. Ilyen lépés volt a szövetkezeti boltok nyitá­sa valamint a közelmúltban a zöldség-gyümölcsellátás ja­vításával kapcsolatos tenni­valók megfogalmazása. Egy éve tárgyalt a közsé­gi pártbizottság a községek oktatási helyzetéről. A párt- bizottság állást foglalt az oktatás tárgyi feltételeinek javításáról. Alig egy évvel később elkészült az új, kor­szerű szertárral ellátott is­kola. Ez egyébként már a ta­nács munkáját, a tsz és a lakók áldozatkészségét bizo­nyítja. Az együttműködést meg­könnyíti, hogy a tanácselnök tagja a községi pártbizott­ság végrehajtó bizottságának és fordítva, a pártbizottság titkára is ott van minden fontos tanácsi megbeszélé­sen. így az információk gyorsan cserélnek gazdát. Dé talán még ennél is lényege­sebb, hogy a lakók vélemé­nye, javaslata is beépül a döntésekbe. Ez utóbbinak tulajdonítható, hogy a há­rom község csaknem másfél évtizede, a közös irányítás bevezetése óta, békésen él együtt. Kepenyes János Korszerűbb kempingek a Balatonon Az utóbbi napok kedvezőt­len időjárása ellenére is nagy számban érkeznek a vendégek az Észak-Balaton- parti kempingekbe, s bár a tavalyinál ezerrel kevesebb lakója van a sátortábornak, több kemping bejáratára ke­rül ki időnként a megtelt tábla, Máris telt ház van példá­ul a balatonfüredi nemzet­közi kempingben, amelyben évente mintegy 30 ezer ven­dég fordul meg. Áz idén itt tovább bővítették a szolgál­tatásokat: gazdaságosan old­ja meg a tábor folyamatos vízellátását a napelemes víz­melegítő rendszer. Elké­szült — és most van próba­üzemben — a balatonfüredi kemping vízisípályája is. A Veszprém megyei Ide­genforgalmi Vállalat és a vitorlásszövetség közösen hoz létre vitorlástelepet Ba­latonalmádiban. A saját hajóikon lakó vitorlázók igénybe vehetik a kemping szolgáltatásait. Ha szüksé­ges, helyben megjavítják a hajókat, s vállalják a vízi járművek téli tárolását is. Növekvő igények Uj jogszabály a helyiséggazdálkodásról Alig akad Magyarorszá­gon olyan intézmény, amely ne folytatna szinte közelhar­cot egy-egy helyiség meg­szerzéséért. Az adminisztra­tív létszám növekedésével ugyanis nőtt az újabb iro­dák iránti igény. Közismert, hogy az irodáház-építési ti­lalom miatt lakások alakul­tak át irodákká, majd pe­dig — amikor erre is tiltó rendelkezés született — kezdtek „eltünedezni” a ke­reskedelmi és ipari célokra alkalmas helyiségek. A va­lóságban persze megmarad­tak —, hiszen tudjuk, hogy a helyiség nem tűnik el, csak átalakul —, viszont újabb és újabb irodák léte­sültek ily módon. Ez az ál­datlan és tarthatatlan álla­pot mindenképpen intézke­dést sürgetett. Üzleti alapokon Az élet megkövetelte egy új ' helyiséggazdálkodásról szóló jogszabály kidolgozá­sát, s vele együtt a bérleti díjakról és a kisajátítás rendjéről szóló rendelkezé­sek megalkotását. Már azért is, mert az új vállalkozási formák \terj ed ésével ismét növekednek a helyiségigé­nyek. Ezért a gazdasági munkaközösségekre, a pol­gári jogi társaságokra', s persze mindazokra ki kel­lett terjeszteni a szabályo­zást, akik hasonló tevékeny­séget folytatnak. A jogszabályok többsége már megjelent, és október elsején lép hatályba. Elég jó idő van tehát még arra, hogy minden érdekelt ala­posan megismerkedhessen a rendeletekkel. A rendelkezéseknek több fontos céljuk van. Egyfe­lől elő akarják segíteni az eredetileg kereskedelmi vagy ipari tevékenység céljára lé­tesített, de másra — például irodának, szükséglakásnak, raktárnak stb.-nek — hasz­nált helyiségek felszabadítá­sát. Másfelől arra törekszik a szabályozás, hogy a feles­legessé vált helyiségek, tel­kek mielőbbi újra hasznosí­tását ösztönözzék. Ezért a jövőben üzleti alapokon történik a helyiségek kiuta­lása. Ez a módszer arra is alkalmas, hogy hozzájárul­jon a cserealapok pénzügyi fedezetének megteremtésé­hez. A célok felvázolása után lássunk néhány konkrét elő­írást. Kezdjük azzal, hogy a jövőben csak meghatározott helyiségre, telekre nyújtha­tó be igénylés. S minthogy e helyiségeket, telkeket egy­szerre többen akarják meg­szerezni, az elhelyező ható­ság pályázatot hirdet közöt­tük. A pályázók közül az számíthat a helyiség meg­szerzésére, aki — a pályá­zati feltételeknek megfelel­ve — a legmagasabb igény­bevételi díj fizetésére tesz ajánlatot. Takarékosan A takarékos helyiséggaz­dálkodás érdekében tovább­ra is fennmarad az az álta­lános korlátozás, hogy csak annyi helyiség, telek hasz­nálati joga szerezhető meg, amennyire az igénylőnek ténylegesen szüksége van. Ezért szigorú normarend­szer lép életbe október 1-től. Ennek szellemében az orszá­gos hatáskörű államigazga­tási, társadalmi, érdekképvi­seleti szervek, illetve a fő­városi és jegyei szervek tíz négyzetméterre tarthat­nak igényt fejenként, más szerveknél pedig hét négy­zetmétert engedélyeznek ■ a helyiségigénylésnél. Ebbe természetesen nem számít­ják bele a nem irodai cé­lokra szolgáló helyiségeket és az ügyfelek várakozóját. Az új rendelkezések is részletesen foglalkoznak az­zal, mi legyen az eljárás, ha állami lakást akarnak igény­be venni valamilyen más célú elhelyezésnél. Egyrészt előírják, hogy csak olyan közérdekű elhelyezésre ve­hető igénybe állami lakás, amelynél — ha nem állami lakásról van szó — kisajátí­tási eljárás megindítása len­ne indokolt. Nyomatékosan aláhúzza az új szabályozás, hogy az ilyen igénybevétel lakáspótlási kötelezettséggel jár. Másrészt kimondják a jogszabályalkotók, hogy — tételesen meghatározott, de mindenképpen szűk körű esetekben — el lehet tekin­teni a lakáspótlási kötele­zettségtől. Ha például a la­kosság alapellátására szol­gáló .létesítmények — óvoda, bölcsőde, iskolai tanterem, orvosi rendelő, könyvtár stb. elhelyezéséről van szó, akkor a megyei tanácselnök — a lakásviszonyok figyelembe­vételével — felmentést ad­hat a lakáspótlási kötele­zettség alól. Kártalanítás A helyiségek, telkek stb.-k igénybevételének egyik sar­kalatos kérdése a kártalaní­tás. ezért erről is részlete­sen intézkedik a jogszabály. Kimondja, hogy — az arra jogosult választása szerint, illetve a felek közötti meg­állapodás alapján — csere­helyiséggel, pénzzel vagy mindkettővel történik a kártalanítás. Nem jár vi­szont kártalanítás a jogelle­nesen hasznosított, illetve nem engedélyezett célra használt helyiség, telek ese­tén. Még sok mindenre kitér az új szabályozás a helyiség- gazdálkodás kapcsán. Aki részletesebben érdeklődik a téma iránt, az mindenre választ kaphat, ha áttanul­mányozza a rendelkezése­ket. Amint mondottuk, ok­tóber elsejéig még van idő erre. Arvay Tivadar

Next

/
Oldalképek
Tartalom