Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-08 / 159. szám

o­1984. Julius 8., vasárnap SPORT SPORT SPORT Világbajnokság következik Szilvásvárad: hajtás, fogatok Most jön a hetedik — em­legetik mind gyakrabban a „magyar sportágnak” is ne­vezett fogathajtás hívei, hi­szen augusztus 17. és 20. kö­zött Szilvásvárad környé­kén, sorrendben hetedszer találkoznak világbajnoki ve­télkedőn a legkiválóbb haj­tők. Magyarország ezúttal másodszor lesz házigazdája a nevezetes eseménynek, hat esztendővel ezelőtt ugyanis Kecskeméten rendezték a VB-t. A magyar fogathajtók kü­lönben szinte mindig úgy szerepeltek, mintha hazai környezetben álltak volna rajthoz. A sorozat 1974-ben, a svájci Fraunfeldben kezdő­dött, ahol az egyéni versenyt a ma is válogatott Fülöp Sándor nyerte. Két eszten­dővel később, a hollandiai Apeldoornban már teljes volt a siker: Abonyi Imre és a Bárdos, Fülöp, Abonyi ösz- szeállítású csapat egyaránt aranyérmet szerzett. A kecs­keméti világbajnokságig újabb két év telt el, de az erőviszonyok semmit sem változtak, hiszen Bárdos György, valamint a Fülöp, Papp, Bárdos hármas a ha­gyományoknak megfelelően mindenkit lekörözött. Az angliai Windsorban (1980) Bárdos megismételte sikerét, d.e a csapatviadalt a házi­gazdák nyerték. A legutóbbi VB-n, 1982-ben — a színhely újra Apeldoorn volt — ki­vételesen nem termett igazi babér, mert a hollandok a kitűnő Tjeerd Velstrával az élen, mindkét aranyérmet otthon tartották. — Most is nagy csata vár­ható a holland és a magyar válogatott között, de szá­molni kell másokkal is — mondja dr. Fehér Károly, a szervező bizottság tagja, a VB sajtófőnöke, aki jól is­meri a nemzetközi mezőnyt, hiszen az 1982. évi világbaj­nokságnak is szemtanúja volt. — Bárdos és társai na­gyon nehéz feladat előtt áll­nak, mert a címvédő Velstra az elmúlt két esztendőben szinte minden nagy versenyt megnyert, ám a sorozatok sajátossága egyebek közt az is, hogy előbb-utóbb véget érnek... A magyar csapat héttagú kerettel készül a szilvásvá­rad! találkozóra, a jelöltek között van a már többszörös VB-aranyérmes Bárdos és Fülöp is. A többiek névsora: Bálint, Bozsik, Fintha, Ju­hász, Muity. Szereplésüket már csak azért is nagy fi­gyelem kíséri, mert az év végéig a fogathajtók talál­kozója lesz az egyetlen vi­lágverseny Magyarországon. — Ha már itt tartunk, hadd jegyezzem meg: van bennünk némi szorongás, hi­szen az utóbbi években egy­más után rendezték a nagy viadalokat hazánkban, vala­mennyit szép sikerrel. Azaz, a leckét alaposan feladták nekünk — folytatja dr. Fe­hér Károly. — Mindeneset­re igyekszünk a korábbi ve­télkedőkhöz méltó módon felkészülni. Csak egy példa: minden fogatról, a hajtőkről és a segédhajtókról, vala­mint a kocsikról és a lo­vakról egyaránt ismertetőt készítünk, ezeket komputer­be tápláljuk, s az érdeklő­dők számára sokszorosítjuk. Ez van tehát a kulisszák mögött. De mi lesz a ver­seny színhelyén? Az egyéni és a csapatsorrendre termé­szetesen csak a jósok tip­pelhetnének a siker remé­nyében, ám a programról nem lehet vita, az ugyanis a fogathajtó viadalokon már megszokott szisztéma szerint zajlik. A versengés a be­mutatással kezdődik, ami a fogatok szépségversenyének nevezhető. Következik a díj­hajtás; ebben sok minden el­dőlhet, mert a magyarok ezt a számot kedvelik a legke­vésbé. A szakemberek úgy vélik: ha itt nem kerülnek nagy hátrányba a hazai ver­senyzők, akkor... A harma­dik szakasz a maratonhajtás, amelyben a 30 kilométeres terepen különböző gyorsasá­gi és ügyességi feladatokat teljesítenek a résztvevők. S végül a záró rész az aka­dályhajtás, ennek során a keréknyomnál valamivel szélesebb, bóják közti terü­leten (összesen húsz akadály) kell áthaladniuk a fogatok­nak. Lehetőleg hiba nélkül, és az úgynevezett alapidőn belül. — Bár voltak, akik vitat­ták, már régóta bebizonyo­sodott : a fogathajtás igazi sport — érvel dr. Fehér Ká­roly. — Nem kétséges, hogy ez Szilvásváradon is igazo­lódik majd, ahol — nagyon remélem — a magyar ver­senyzők szép sikerekkel sze­reznek ■•újabb híveket e lát­ványos, de nagyon nehéz, az eredményes szerepléshez hosszú és alapos előkészüle­teket igénylő sportágnak. Mert bármennyire is izgal­masnak ígérkezik ,a ver­seny, mint sajtófőnök is mondhatom: nincs jobb pro­paganda, mint a győzelem... Hegyi Iván A magyar fogathajtók különben mindig úgy szerepeltek, mintha hazai környezetben álltak volna rajthoz II békéscsabai labdarúgók újra a legmagasabb osztályban Beszélgetések egy NB ll-es évadról, a feljutásról, az MNK-ról... Kilencesztendei NB I-es szereplés után 1983. nyarán bú­csúzott a legmagasabb osztálytól a Békéscsabai Előre Sparta­cus csapata. Az átmeneti időszak azonban rövid volt, mind­össze egy évig kellett enniük a második vonal „keserű ke­nyerét”. Noha az MLSZ idén nyár eleji döntése is közreját­szott abban, hogy újra az NB I-es keret tagságát élvezze a lila-fehér gárda, mégis a viharsarki szurkolók legtöbbje úgy véli, kiérdemelte a csapat a feljebbjutást. Az eltelt egy esz­tendő alatt a Pataki Tamás vezette legénység sikert sikerre halmozott: a bajnoki szezonban hazai pályán veretlen ma­radt, az MNK-ban a legjobb négyig eljutott, és mind korsze­rűbb, tetszetősebb labdarúgást mutatott be az igazán csak tavaszra visszahódított szurkolóseregnek. E téma volt be­szélgetésünk alapja, amikor az asztal mellé ültünk Bo- tyánszki Pál szakosztályvezetővel, Miklya János ügyvezető el­nökhelyettessel, Pásztor, Józseffel, Melis Bélával és Sze­keres Józseffel. Miklya János: — Egy kis statisztikai adattal kezde­ném, a tavaszi mérlegünk majdhogynem 100, az idegen­beli pedig 44 százalékos. Ez utóbbi bizony nem a legjobb, de javuló tendenciát mutat, hiszen az őszi a 40 százalé­kosat sem érte el. Botyánszki Pál: — A vidé­ki szereplésünk neuralgi­kus. Ügy látom, nem erőn­léti problémákból fakad, in­kább az ütközéseket, a feje­léseket, a bátorságot, he­lyenként az önbizalmat hiá­nyolom. Pásztor József: — Tudo­másul kell vennünk, hogy idegenben különösen támad az ellenfél. Gyakori volt a gyenge kezdésünk, s nem­egyszer a másikra vártunk, majd csak csinál valamit... Néha félsz is volt bennünk, már az NB I-es presztízs miatt is. Melis Béla: — Mire fel­ocsúdtunk, gyakran 1—2 gólt is kaptunk, csak utána kezdtünk el igazán hajtani — néha bizony későn. Botyánszki Pál: — Éppen ezért a jövőbeli, hosszú tá­vú célkitűzésünk: a fizikai felkészülés erősítése. A csa­pat technikai fölénye vidé­ken is kijön, de bizony, ide­genben többet kell „rohan­niuk”. Különösen, ha sikere­sen szeretnének szerepelni a legmagasabb osztályban is. Pataki Tamás szerződése lejárt, a szakember a Kecs­keméti SC-hez írt alá, s mint ismert, a napokban az elnökség Sülé Istvánt bízta meg a vezető edzői teendők ellátásával. Sülé István nem ismeretlen a békéscsabaiak „KEGYVESZTETTBŐL” — GÓLKIRÁLY avagy Melis Béla mo­nológja: „A nyári alapo­zó időszaknál ugyancsak megviselt a kiesés, s az őszi rajtkor az volt még a legnagyobb gondom, hogy kezdő ember legyek a csapatban. Korántsem gondoltam arra, hogy gólkirály lehetek az NB II-ben. A Nagykanizsa ellen rúgtam az első gólt, talán innen számít­hatom újra, hogy bizal­mat kaptam, én pedig önbizalmat nyertem. So­kat köszönhetek annak is, hogy Szekeres egy sorral hátrébb került, így én nagyobb teret kaptam a játékra, a gól­szerzésre, a túloldalon. Talán ennek köszönhe­tem a 32 találatomat. előtt, 9 évig volt a lila-fehé­rek játékosa, majd az ifjú­ságiak trénere, később pá­lyaedző az első csapatnál, s most a Gyulai SE-től tért vissza. Szakedző. A Békés- . csabai Előre Spartacus gár­dája holnap kezdi meg a felkészülést az új bajnoki évadra. De kanyarodjunk vissza a bajnokság néhány kritikus pontjához. Botyánszki Pál: — Si­mábbnak képzeltük a visz- szajutást, ami jóval nehe­zebbé vált, főleg az őszi rossz rajt miatt. Amikor a 12. helyen állt a gárda, ugyancsak megijedtünk. Bi­zonyára emlékeznek a szur­kolók: az első öt mérkőzé­sen csupán három pontot gyűjtöttünk, három döntet­lennel és két vereséggel. Pásztor József: — Igazán három csapat volt az aspi­ráns — az Eger, a Debrecen és a Békéscsaba — a felju­tásra. Miután ősszel kilábal­tunk a gödörből, tavasszal is volt néhány kritikus pont. Például a Bakony Vegyész elleni mérkőzés. Akkor a csapat zöme abban bízott, hogy a 22-es Volán ellen ja­vítunk, a Debrecen pedig még hibázhat... Miklya János: — Azt ko­rántsem hittük, hogy veszett a fejsze nyele... De nagy­részt mi is ezzel próbáltuk a csapatban a lelket tartani. Melis Béla: — A kívül­állók közül sokan váltig ál­lították, hogy az MNK-so- rozatban való eredményes szereplésünk rovására lesz a bajnoki küzdelmeknek. Le­het, hogy fizikailag kivett belőlünk, de én úgy érzem, hogy erőben továbbra is na­gyon bírtuk, amit a debrece­niek elleni győzelem is bi­zonyít. A győriek elleni bú­csú lelkileg ugyan letörte a gárdát, s az éppen csúcsfor­mába került Kerekes kiválá­sa is károsan hatott. Ügy érzem, ha mi jutottunk vol­na a döntőbe, még inkább földobta volna a csapatot, fölpörgette volna a játékoso­kat. Miklya János: — Ha Ka­zincbarcikán nyertünk vol­na, akár bajnokként is föl­juthattunk volna az NB I- be. Botyánszki Pál: — Tavaly a SZEOL AK 49 ponttal ke­rült föl, most a mi ötven­együnk csak á 3. helyhez volt elég ... Természetesen egy-egy bajnoki évadot követően minden csapat életében több változás zajlik. így van ez a békéscsabaiak esetében is. Botyánszki Pál: — Még nem vált véglegessé, de Új­helyi hazakészül. Rabcsák és Csepregi — mint kölcsönjá- tékosok — sorsa még nem rendeződött, mindkettő szer­ződése lejárt. Kurucz két évre van kölcsön adva Győr­be. A mostani NB II-ben szerepeltek közül Pásztor, Kerekes, Királyvári, Rácz és Kanyári szerződése le­iért. Várhatóan azonban valamennyien maradnak a klubnál. Igaz, megadta a vezetés a lehetőséget Pász­tor, Kerekes és Kírályvári ré­szére, hogy külföldre szer­ződjenek. Pásztor József: — Min­denáron nem kívánkozok külföldre, ha előnyös szerző­dést kínálnának, akkor igen. (A legfrissebb hír, hogy Pásztor Békéscsabán marad.) Botyánszki Pál: — Pásztor Békéscsabán kulcsember, őt nélkülözni a legnehezebb. Persze, nem akarok szemé­lyesen senkit sem kiemelni, inkább azt állíthatom, hogy a szezonban a vezetés és a csapat kitűnő partneri kap­csolatot alákított ki, min­denki egyet akart: feljutni. Hogy mégis szó essék ne­vekről is, talán Szekeres Jó­zsefet emelném ki, aki most a tavaszi játéka alapján lett igazán sztenderd játékos, be- játszotta magát a csapatba. Szekeresről tudott, hogy ennek ellenére kimaradt az utánpótlás-válogatottból. Szekeres József: — Sajnos, hangulatember vagyok. Már­ciusban kaptam egy távira­tot, amelyben Temesvári hí­vott Budapestre, ahol előké­születi mérkőzést játszott az utánpótlás-válogatott. Mond­tam én, hogy fáj a lábam, amikor pedig azt kérdezték, egyáltalán fönn akarok-e maradni a válogatottal, azt válaszoltam: igen is, meg nem is. Azóta rájöttem, hogy mit kellett volna válaszol­ni... Az itteni játékomról? Ügy érzem, mindig is előké­szítő csatár voltam, nem iga­zán befejező. Persze, azért a vége felé már sikerült né­hány fontos gólt is rúgnom. Botyánszki Pál: — Ehhez járult az is, hogy csupán 20 éves még, azért rutintalan. Igaz, hivatalosan még nem fogalmazódott meg, de min­den bizonnyal csakis az le­het az új NB I-es csapat legfontosabb célkitűzése: bennmaradni a legmagasabb osztályban. Ehhez számtalan erősítést is terveznek, amely közül néhány épp e napok­ban került nyilvánosságra: Baranyi Sándor a Bakony Vegyészből, Mohácsi Lajos Ózdról, Leb oniczky Imre, kapus a Vasasból már Bé­késcsabára igazolt, s hazatért Újvári Zoltán is. De úgy vé­li a szakvezetés, erősítés le- .het az is, hogy Takács és Rócz is újra csatasorba áll. Miklya János: — Azonkí­vül, hogy a szurkolókat sze­retnénk mindig élvezetes labdarúgással a pálya karé­ja köré csalogatni, tervezzük, hogy a jobb kiszolgálás ér­dekében a Kórház utcából nyíló mellékutcákat rendbe hozatjuk ... Jávor Péter SZAMOK, ADATOK AZ NB II-BOL. A HÁZI GÓLLÖVŐLISTA (zárójelben a 11-esböl eredő gólok): Melis 32, Gyurmánczy IS, Sulija 13 (6), Kanyári 9 (2), Szekeres 7, Steigerwald 4, Királyvári 3, Pásztor, Takács 2—2, Ottlakán, Rácz, Fabulya, Plástyik 1—1. öngólos: Királyvári (a Kazinc­barcika ellen, 1983. nov. 20.). KI HÁNYSZOR LEPETT PALYARA A 38 MÉRKŐZÉSÉN, KEZDŐ EMBERKENT (zárójelben csereként): Királyvári 38, Me­lis 36+(2), Steigerwald 25+(10), Sulija 33+(1), Gyurmánczy 25+ (9), Szekeres 29+(5), Újhelyi 33. Pásztor 2»+(3), Kanyári 28+(4), Fabulya 32, Kerekes 28+(l), Ottlakán 23+(5), Plástyik 24+<l>, Takács 15, Rácz 10+(5), Tóth 4+(7), Csanálosi 1+ (7), Vigh 1+ (3), Baji 3, Oláh 2, Cseh (1), Kéki (1). KIÁLLÍTVA: Rácz (aug. 24., a Siófok ellen), Mells, Kanyári (márc. 11., a Hódgép Metripond ellen). AZ ÚJSÁGÍRÓK Által KIEMELTEK: Királyvári, Szekeres 18—18, Pásztor (17), Fabulya, Sulija (9—9), Mells (8), Kerekes, Gyurmánczy, Kanyári (7—7), Steigerwald (6), Plástyik, Újhelyi (5—5), Rácz (4), Ottlakán (3)„ Baji, Takács (2—2), Tóth (1). AZ NB II-ES CSAPATOK ELLEN ÉLÉRT EREDMÉNYEK (elől a hazai, mögötte az idegenbeli mérkőzésen): EGER 1—0 1—2 DMVSC 1 3—1 2—2 SIOFOK 3—0 2—4 HODGEP m. 0—0 1—2 B. VEGYÉSZ 6—1 0—1 SZOLNOK 4—0 0—3 NAGYKANIZSA 2—2 4—2 22. sz. VOLÁN 2—1 2—2 D. KINIZSI 3—3 0—1 ÓZD 4—1 1—0 KAZINCBARCIKA 3—1 1—3 KESZTHELY 2—0 1—1 SOPRON 3—1 0—0 BAJA 3—1 1—1 SALGÓTARJÁN 4—0 3—1 SZEKSZARD 4—0 3—4 KECSKEMÉT 5—3 2—1 SZABÓ L. SE 2—0 1—1 GANZ-MÄVAG 7—2 4—1 HAZAI PÁLYÁN: 16 győzelem — 3 döntetlen — 0 vereség (a lehetséges 38 pontból 35-öt gyűjtöttek). IDEGENBEN: 5 győzelem — 6 döntetlen — 8 vereség (a le­hetséges 38 pontból 16-ot gyűjtöttek). ÖSSZESEN: 21 győzelem — 9 döntetlen — 8 vereség (a lehet­séges 76 pontból 51-es gyűjtöttek). AZ NB II GOLLÖVÖLISTAJANAK ÉLCSOPORTJA: 31 gólos: Melis (Békéscsabai Előre Spartacus. 22 gólos: Diósi (Bakony Vegyész). 19 gólos: Földi (Salgótarjáni TC). 17 gólos: Stark (Hódgép Metripond). 16 gólos: Csepregi (Eger SE), Gyurmán­czy (Békéscsabai Előre Spartacus), László (Nagykanizsai Olaj­bányász), Magyar B. (Debreceni MVSC), Mohácsi (Ózdi Kohász). BÉKÉS MEGYEI iindijkfoci Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz„ 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: .111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: dr. Arpásl Zoltán. Tele­fon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesitő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési dij: egy hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzűnk meg és nem küldünk vissza. Szekeres József tavaszi játé­ka alapján lett igazán szten- derd csapattag

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom