Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-27 / 175. szám
Békéscsaba 1984, július 27., péntek Napirenden Lelkiismeretes népfrontmunka Kardoskúton a gázhálózat-fejlesztés Vajon tervszerű-e Békéscsaba gázhálózatának fejlesztése, s ezen belül is a lakossági hálózat kiépítése, menynyi a kivitelezés átfutási ideje, s milyen az üzemeltetéssel kapcsolatos szolgáltatás színvonala? E fontos közérdekű kérdést elemezte a közelmúltban a békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, mégpedig a városi Népi Ellenőrzési Bizottság közreműködésével. Az együttműködés egyébként nem újkeletű, több hasonlóan fontos témában is a NEB elemző, széles körű vizsgálatára támaszkodva tűzött napirendjére egyes kérdéseket, s hozott döntéseket a testület. Visszatérve a gázhálózat fejlesztésére, a megyeszékhelyen a gázhálózat tervszerű kialakítása lényegében 1980-ban kezdődött meg, amikoris, tanácsi kezdeményezésre, a DÉGÁZ középtávú, a VI. ötéves tervidőszakra szóló fejlesztési tervet készített. Ebben, évenkénti bontásban a gerincvezetékek, az alaplétesítmények és az elosztóhálózatkiépítését határozták meg. Később, 1983-ban a DÉGÁZ megrendelésére készítette el a DÉLTERV a város hosszú távú fejlesztési koncepcióját. A gázvezeték-építés nem kis összegbe kerülő beruházás. S hogy ki fizeti? A telepszerű lakásépítésnél a városi tanács fizeti a hálózat- fejlesztést, majd költségvisz- szatérítés után az OTP beépíti a lakások árába a beruházási összeget. A lakossági hálózat kiépítését 1982- ig részben a DÉGÁZ célcsoportos kerete, másrészt a lakossági hozzájárulás fedezte. 1982 után e fejlesztés teljesen a lakosság költségvállalásán alapul. A tanács csak féloldalas beépítés, vagy a város szempontjából is fontos, nagyobb átmérőjű vezeték kiépítésekor járul hozzá a költségekhez. A telepszerű lakásépítésnél a város lakásépítési üteme meghatározza a gázhálózat-fejlesztést, ez tehát tervszerű. Más a helyzet a lakossági hálózat bővítésével. Ennek lehetőségeiről a tanács 1980 januárjában adott szélesebb körű tájékoztatást, a tanácstagokon és a lakóbizottságokon keresztül. Ezt követően azonban az igényeket nem mérték fel, a lebonyolító iroda a spontán szerveződő társulások igénybejelentését veszi figyelembe. 1981-től ’84-ig a lakosság 46 társulást szervezett, s ebből ez év márciusáig 37 esetben történt meg a kivitelezés. Az átlagos átfutási idő — amíg tehát az igény bejelentésétől számítva az utcában lefektetett vezetéket üzembe helyezik — 16,7 hónap. Ezen belül igen nagyok az eltérések, volt példa háromhónapos, de 42 hónapos átfutási időre is, aminek a zömét, mintegy 80 százalékát egyébként az előkészítés teszi ki. Az előkészítés szakasza nem egy esetben indokolatlanul hosszú. Kellő információk hiányában egyébként az emberek nehezen tudják eldönteni, hogy az utcájukba bevezettessék-e a gázt. Megkönnyítené a lakosság helyzetét, ha az elő- szervezés időszakában ismernék a kiviteli terveket és költségeket. A hálózatépítés kivitelezője 50 százalékban a Dél-alföldi Gázszolgáltató Vállalat békéscsabai üzemegysége, továbbá a helyi Lenin Tsz, és néhány esetben az Állami Építőipari Vállalat. A kivitelezők legnagyobb gondja az anyaghiány. Emiatt az üzemegység néhány esetben még az eredeti tervek átütemezésére is rákényszerült, illetve néhány munkát rövi- debb-hosszabb időre félbehagyott. A csőszerelést az üzemegység igen nagy gonddal, jó minőségben végzi, a kivitelezés más műveleteire viszont kevésbé ügyelnek. Ennek látható és bosszantó következménye azután például a helyreállított útburkolat süllyedése. A tervezés, építésellenőrzés, üzembe helyezés mellett a DÉGÁZ üzemegység feladata szolgáltatás. Idetartozik a meglevő és az új gázhálózat karbantartása, a gázkészülékek javítása, ellenőrzése, gázórák üzembe helyezése, cseréje, az ügyeleti szolgálat, valamint az úgynevezett üzemeltetési tevékenység, vagyis a csatlakozó vezetékek javítása és az esetleges szivárgások megszüntetése. A szolgáltatás személyi és tárgyi feltételei jók, a bejelentett hibák 91,6 százalékát 24 órán belül kijavították. Az anyag- és alkatrészhiány viszont itt is akadályozza a munkát. A jelenlegi rendszerben a vállalat központján keresztül bonyolítják az anyagellátást, ami csökkenti az üzemegység gazdálkodásának önállóságát és hatékonyságát. Kedvező változás, hogy tavaly július 1-től szükség esetén az üzemegység önállóan is vásárolhat anyagot. Megfelelő a lakossági hibabejelentések nyilvántartási rendje, amely így segíti a munkák sürgősség szerinti csoportosítását és elosztását. Az üzemegységnél is bevezették a számítógépes információs rendszert. Az újonnan üzembe helyezett berendezéseket megkülönböztetett figyelemmel ellenőrzik, az időszakos ellenőrzésekkor viszont nem rendszeres a szénmonoxid- vizsgálat, holott a technológiai előírás ezt tartalmazza. összegezve, a város gázhálózatának fejlesztése 1983 óta tervszerűen halad. Javult ugyan a lakosságot szolgáló hálózatbővítés, de még mindig hosszú az előkészítés időszaka, és a hálózat- fejlesztési igények messze meghaladják a kivitelezők kapacitását. A DÉGÁZ mellett más kivitelezők is dolgoznak ugyan, de ezek a súlyos anyaghiány miatt számottevően nem tudják bővíteni tevékenységi körüket. S végül még egy fontos megállapítás : az üzemegység szolgáltatása alapvetően megfelelő, de a hibaelhárítási munka minősége esetenként kifogásolható. T. I. Cirkusz a város szélén A kisfiú macit szeretne látni közelről. — Ez nem a fogmosás maci, kisfiam, ez igazi. Én nem vagyok olyan bátor, hogy odavigyelek — próbálja leszerelni a csöppséget a teherautótól néhány méterre lecö- vekelő anya. A platóra láncolt két barnamedve egykedvűen tűri az érdeklődést, ök a reklám. Épp most érkeztek Békésről Mezőberény- be. Ma még itt lépnek fel, holnap már ott kell becsalniuk a közönséget. Megy a cirkusz vándorútra. Ütjük menete időtlen idők óta ugyanaz: néhány kilométeres út, aztán másik település, sátor- felverés, előadás, majd újra szedik a sátorfájukat. Esténként négyszázan látják műsorukat. Hogy éppen hol, azt már maguk is alig tudják. Márciustól októberig megszámlálhatatlan városban és faluban lépnek fel. Néha átjutnak az országhatáron is, de azért nem ez a jellemző. Életük teljesen önellátó. Mikor besétálok a guruló házacskák közé, néhányan ebédet fözicskélnek, egy csoport autót szerel, mások beszélgetnek, napoznak. Magukról nem szívesen szólnak. Azt mondják, szavaikat megmásítják az újságok. Gyanítom, nem is igen érthetik e zárt világ gondolatait. Vajon ki vállalná a nem közéjük születettek közül az életüket? A naponkénti fellépést? Azt, hogy a sátort fel* kell állítani szakadó esőben, szélviharban? Ki vállalná éveken keresztül a komfort nélküli lakókocsikat? Októbertől márciusig pihennek. Akinek a műsorszáma méreténél fogva befér egy bár porondjára, az esetleg ott folytatja, mások tudásukat tökéletesítik. — Az én számom — mondja egyikük, akinek már ükapja is cirkuszban dolgozott — 9 éves koromtól 17 éves koromig állt össze. Az ember mindig hozzátesz egy kicsit, öt karika, hat karika, hét karika, nyolc karika ... ameddig megy. A kocsikkal körbevett sátor porondján gyerekek játszanak. Cirkuszospalánták. Mi is válhatna a trapézek alatt és idomított állatok között felnevelkedő gyerekekül, mint artista, idomár, és bohóc? A kismamák négy-öt hónapos korukig lépnek fel. Ameddig nem látszik. Szülés után egy-két hónappal már visszaállnak a műsorba, s jöhet a flikflak. Ezt a ritmust vették fel gyerekkoruk óta, ebben élnek évtizedekig. Perstze eljön a válás és a visszavonulás ideje. * — Az én apám a talajakrobatikát művelte — tudom meg beszélgetőpartneremtől. —r Mikbr elmúlt ötven, illuzionista lett. Most az a száma, hogy a ketrecben levő nő helyébe leopárdot varázsol, meg telebűvészkedi virágokkal a porondot, meg... — Várjon csak, ne siessen! — vágok közbe. — Hogy van az a trükk a leopárddá varázsolt nővel? No, ne értsen félre, nem leopárdra van szükségem ... csakhát, jó ha az ember tud ilyesmit. — A számokat nem adjuk tovább. El kell őket lesni. Meg ha elmondanám, hogyan kell csinálni, akkor már nem is élvezné az egészet. Kifelé sétálva megáll a szemem a leopárdketrecen. Ahhoz képest, hogy minden este egy nő leopárddá válik, meglehetősen kevés van belőlük. Hát persze! A leopárdot minden előadás után visszavarázsolják nővé. Hiába, ilyen a cirkusz. Viszont így sosem fognak egyről a kettőre jutni. — út — Susán Géza nyugdíjas pedagógus, a HNF-bizottság elnöke 30 éve él Kardoskúton, ahol csaknem ugyanennyi ideje tevékenykedik a népfrontmozgalomban. Különben két évtizeden keresztül ő volt a helyi művelődési ház tiszteletdíjas igazgatója is, s mint iskolai igazgatóhelyettes 1980-ban ment nyugdíjba. Hosszú dőn át folytatott eredményes munkásságának elismeréséül kétszer kapta meg a Szocialista Kultúráért kitüntetést, s egy alkalommal pedig miniszteri dicséretben részesült. Amikor felkerestük, éppen a társadalmi összefogással készülő fedett tekepályát tekintette meg. Az ott dolgozók között találtuk Ramasz Imre tanácselnököt, aki a mennyezetet alkotó elemek összeszerelésében segédkezett. Egyébként a kivitelezést a kőolaj- és földgáztermelő vállalat is támogatja. A HNF tisztségviselője mindig komolyan vette és precízen látta el — s látja el ma is — feladatait. Olyan oktatói-nevelői, művelődés- ügyi, valamint közéleti tapasztalatokkal, humánus emberi kapcsolatokkal rendelkezik, amelyek igencsak megkönnyítik számára a nehézségek léküzdését. Felesége mondotta el, férje, amikor még aktívan dolgozott, képes volt akár hajnalig is fennmaradni azért, hogy a pontos tájékoztató jelentések, beszámolók, különböző programok és munkatervek időre elkészüljenek. Minden bizonnyal ez a lelkiismeretességen, kitartó szorgalmon és nagyfokú precizitáson alapuló túlfeszített munkatempó lett kiváltó oka szívinfarktusának. Társadalmi tevékenységének kezdetben az akkori ifjúsági szervezet, a DISZ adott lehetőséget. Ott mint propagandista tevékenykeflugusztus 18-20: Hortobágyi hídi vásár Augusztus 18-tól 20-ig rendezik meg a hortobágyi hídi vásárt — jelentették be tegnap Debrecenben, a hortobágyi idegenforgalmi bizottság ülésén. A kilenclyukú híd lábánál 19 alkalommal megrendezendő vásáron évszázados hagyományokat elevenítenek fel, régi szokásokat idéznek. Valamikor ezen a helyen ezrével cseréltek gazdát a végeláthatatlan pusztán nevelt állatok, s onnan hajtották tovább hazai és külföldi vágóhidakra. A ménest, a szürke magyar gulyát, illetve a rackagulyát most is felhajtják a híd lábához, de csak mint idegenforgalmi nevezetességet. A csárda előtti téren felállított sátrakban viszont,most is kaphatók majd a különböző pásztorviseletek és eszközök: széles karimájú kalapok, gyöngyházzal berakott nyelű karikás ostorok, csengők, pergők, kolom- pok, juhászbundák. A népművészek, a népi iparművészek a táj jellegzetességeit őrző szűröket, rátéteket, fekete égetett agyagedényeket árulnak. A hídi vásár alkalmából a Hortobágyon találkoznak az ország különböző részeiből érkező pásztorok, a vízi színpadon tiszántúli néptáncegyüttesek adnak műsort, a mátai lovaspályán pedig lovasok, fogatok tartanak bemutatót. dett. Majd az ’50-es évek közepén a népfront országos kongresszusára megválasztották küldöttnek. A mező- gazdaság szocialista átszervezésében szintén részt vett, éspedig tanyáról tanyára járva agitálta az embereket, hogy lépjenek be a termelő- szövetkezetbe. Azután más tennivalók következtek. Például a népfront kezdeményezésére fogtak hozzá a művelődési ház létesítéséhez, valamint a Kardoskút belterületén húzódó műút megépítéséhez. Ugyancsak akkortájt élénkült fel a kulturális élet a községben. Színjátszó csoportok, olvasókörök működtek, és igen népszerűek voltak az ismeretterjesztő előadások a lakosok körében. Sikeres szervezésnek köszönhető az is, amikor 250 színházi bérletet vásároltak meg egy-egy esztendőben. A helyi párt-, állami, gazdasági szervek és tömegszervezetek, valamint az állampolgárok együttműködése jól érvényesül a település fejlesztésében. Az V. ötéves terv időszakában teljesített társadalmi munka értéke meghaladta az egymillió forintot. A feladatok közé tartozott a pusztaközponti bekötő út szélesítése, buszvárók létesítése, s nem utolsósorban a gázprogram gyakorlati előkészítése. Ez utóbbi 1980-ban valósult meg. A VI. ötéves tervciklusban újabb közérdekű célokat tűzött maga elé a település vezetése a lakosság véleményével, indítványával egyeztetve. Ezek közül kiemelkedett a gázhálózat ki- terjesztése az egész község területére, az egyes utcákban a vízvezetékek korszerűsítése és a vízmű átadása .Sőt, nagy eredménynek számít az is, hogy a közérdekű bejelentések alapján tett javaslatok 70 százaléka már megvalósult a tervidőszak első felében. Tavaly a társadalmi munka értéke már megközelítette az egymillió 200 ezer forintot, amely a legmagasabb ösz- szegnek tekinthető Kardoskút történetében. Ezzel az eredménnyel a községek kategóriájában a 4. helyezést szerezte meg. Főként az úthálózat fejlesztésére összpontosították az erőfeszítéseket a munkaakciók szervezői. Az idei tervekben a már említett tekepályán kívül közterület-rendezés, fásítás, parkosítás és egyéb teendők elvégzése szerepel. Ide sorolható a környezetvédelemmel kapcsolatos szemle is, amelyről külön jegyzőkönyv készült. A vizsgálat résztvevői megállapították, hogy illegális szemétlerakó hely nincs a községben, örvendetes az is: megfelelő ütemben halad a facsemeték ültetése, a családi házak előtti területek rendezése. A bizottság viszont felhívta a veszélyre azoknak a személyeknek a figyelmét, akik a belvízelvezető csatornákba juttatták ki a szennyvizet. Susán Géza HNT-elnök szintén ebben az évben értékelte a tanácstagok tevékenységét testületi ülésen. A tapasztalatok azt igazolják, hogy akkor jó a megjelenési arány és az aktivitás a tanácstagi beszámolókon, ha a választópolgárokat jobban érdeklő témák kerülnek napirendre. A HNF-bizottság elbeszélget azokkal a tisztségviselőkkel, akik az előző években már jó néhány alkalommal nem vettek részt tanácsüléseken. A többség természetesen megtisztelő feladatnak tekinti ezt a megbízatást. Ugyanakkor a népfront javaslatokat kér a tanácstagoktól a kiemelkedő társadalmi munkát végzett kollektívák és személyek elismeréséhez. Hasznos módszernek bizonyult, hogy a legtöbb választókerületben szinte naponta megvitatják egymás között a HNF-aktí- vák, a tanácstagok és a lakosok a legaktuálisabb tennivalókat és a helyi gondokat. Bukovinszky István Állítható iskolabútorok A műszaki fejlesztők és a forgalmazók olyan tömeggyártásra is alkalmas iskolabútor-családot fejlesztettek ki, amelyek megfelelnek a • magyar és a nemzetközi szabványnak; maximálisan figyelembe veszik és követik használóik alkati, élettani adottságait. Az iskolabútorokat forgalmazó TANÉRT 33 ezer asztalt, 65 ezer széket, 7700 négyzetméternyi táblát szállít a harmadik negyedév végéig a főváros tanintézeteibe, iskoláiba. Közülük a korábbinál jóval több, mintegy 12 ezer már állítható kivitelű termék. Egy- és kétszemélyes asztal, szék, rajzasztal, napközis garnitúra tartozik ebbe a termékcsaládba. Az állítható magasságú, dönthető írólapú asztalok 6-tól 18 éves korig használhatók. A székek is több méret- .re állíthatók igen rövid idő alatt. Az Iskolabútor és Sportszer- gyár a harmadik negyedév végéig mintegy kétezer ilyen asztalt, illetve széket készít, és csaknem tízezret gyárt a Mát- ravidéki Építő és Szakipari Szövetkezet is. Bár az új termékcsalád drágább a korábbinál, az egyszeri befektetésre mégis szívesen vállalkoznak az iskolák, hiszen a variálható, állítható bútorok több korcsoportot is kiszolgálnak. Emellett speciális igényeket is kielégítenek. A négyszemélyes napközis asztal például módot ad a kiscsoportos foglalkozásokra, az állítható lapú és magasságú rajzasztal pedig tanulóasztalként is használható. Akaraterő, kitartás és példamutatás mozgássérült társaknak! Ezek a gondolatok indították útnak a két budapesti mozgássérültet, Szőke Sándort és Zilahi Zoltánt, akik a még itthoni utolsó állomásukon, Győrött, a kempingben pihentek meg. Az idén elhatározták, hogy Felső-Ausztrián keresztül Münchenig három keréken teszik meg a több száz kilométeres utat. Barátjuk, Szilágyi Frigyes személygépkocsival kíséri őket a 30 napos nagy túrán (MTI-fotó: Matusz Károly felv. — KS)