Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-27 / 175. szám
1981. július 27., péntek Tényleg 16 úton járnak! Egy év után a szeghalmi billenősekről A traktorokról is szóltunk egy éve: megállapítottuk, bogy ezekre a gépekre még nincs érvényes fogyasztási norma az országban. Ebben a kérdésben a helyzet azóta sem változott Fotó: Fazekas László Mi tagadás, annak idején — 1983 szeptemberében — a vártnál nagyobb visszhangot keltett „Billencseikkel is jó úton járnak” című cikkünk. Ebben az írásban azt taglaltuk, hogy a szeghalmi Fehér Lajos (akkor még Sárréti) Termelőszövetkezetben elhatározták: szó szerint veszik a vonatkozó rendeleteket, s a tehergépkocsik vezetőit az anyagi felelősség terhével kötelezik az előírt üzemanyagnormák megtartására. Az igazán demokratikusan, a tárgyi feltételek megteremtésében is alapos előkészítéssel bevezetett új rend azonban kinn is, benn is feszültségeket okozott. Vihar bent és kint „Benn’, vagyis a szövetkezetben az váltott ki vihart, hogy az elmúlt év júliusában a tsz hét sofőré kapott „fizetési meghagyást” gépkocsijának túlfogyasztása miatt. Az ebből keletkezett vitákba még a megyei autófelügyeletnek is be kellett szállnia, hogy megállapítsa: a tsz jó úton jár, csak túl nagyot lépett egyszerre. Nem kellett volna azonnal a többletfogyasztást 100 szá- • zalékosan megfizettetnie, hanem ahogy a feltételek valóban beérnek, úgy fokozni a szigorúságot. Másfelől pedig változtatást javasolt a gépkocsivezetők ösztönzési rendszerében is, hogy azok ne a járművek túlterhelésében, azaz a minél nagyobb teljesítményben legyenek egyoldalúan érdekeltek, mert ezzel nem csak az üzemanyag-fogyasztást növelik ésszerűtlenül, hanem veszélyeztetik a közúti biztonságot is. Azzal, hogy a szövetkezetben elindult, alapjában kedvező folyamatnak hangot adtunk lapunk hasábjain, sikerült a belső feszültségek mellé egyfajta kívülről jövő „szurkálódást” is társítanunk. A környező üzemek egyikében-másikában tudniillik kétkedéssel fogadták a olvasottakat. Volt, aki azt mondta: kár erőlködniük, úgysem érnek vele semmit, volt, aki azt nehezményezte: miért csak a szeghalmi tsz- ről feltételezi az újság, hogy betartja az előírásokat?! Először egy kicsit visszatáncoltak — Az ügy pikantériája, hogy az adott üzemekből elsőként érkeztek hozzánk a vezetők, szakemberek az eredményeink tanulmányozására — mosolyog megkönnyebbülten a Fehér Lajos Tsz elnöke, Lázár Lajos, akinek bizony jó néhány „csatát” meg kellett vívnia az érintettekkel. — Megérte, mindenképp megérte, azt kell mondanom — folytatja a tsz-elnök. — Igaz, hogy az autófelügyelet tanácsára némileg visszatáncoltunk, mert január 1-ig csak a többletfogyasztás felét fizettük ki a sofőrökkel és a megtakarításnak csupán a 80 százalékát kapták meg, de ebben az évben már 100 százalékos a rendszer. Hogy mindezzel mit nyert a közösség, azt Balogh József üzemmérnök, a tsz energetikusa világítja meg: — Tizenkilenc tehergépkocsink ebben a fél évben 4182 literrel kevesebb üzemanyagot fogyasztott, vagyis 18 százalékkal kevesebbet, mint 1982 hasonló időszakában. — Arányban van ez a javítási költségek növekedésével? — Jogos a kérdés, de ne tessék azt hinni, hogy a kocsik műszaki állapotának állandó jó szinten tartása többe kerül az átlagosnál! Két évvel ezelőtt 402 ezer forintot adtunk ki járműalkatrészekre az első fél évben, tavaly, amikor a tehergépkocsikat rendbe raktuk az új rend bevezetéséhez, ez az összeg megugrott 500 ezerre, az idén viszont már visszament 412 ezer forintra. Érdemes tanulmányozni — Az van, hogy az ember sokkal jobban ügyel, figyel a gépre — árulja el Ambrus József, azon gépkocsivezetők egyike, akik most már hónapok óta jutnak rendszeresen több száz forinthoz üzemanyag-megtakarítással. Pedig, amikor az egész kezdődött, még nem nagyon pártolta az ügyet. — Azt mondta: vágjuk akkor le a lábát, de ő ennél ügyesebben már nem tudja nyomni a gázt — emlékszik vissza a tsz-elnök, azután azt is elmeséli, hogy a gépszemlén, aratás előtt megütközve látta: majd minden IFA-n rajta van a hűtőtakaró. — Ha nem tartjuk üzemi hőmérsékleten, mindjárt megnő a fogyasztás — magyarázza Mészáros László, a másik „pilóta”, elismerve, hogy ma már mindannyian másképp állnak az egészhez: — Én egyszer fizettem csak, akkor is a menetlevél helytelen vezetése miatt. Ilyen többet nem fordulhat elő! Kiderül az is, hogy a többség — közöttük Szívós Gyula, Tóth Gergely, Jaku- bek Lajos, meg Kovács Imre — naprakészen tisztában van a „fogyasztásával”. S ez nemcsak az ő zsebüket gazdagítja, hanem a szövetkezetnek is jelentős megtakarítást hoz üzemanyagban, még akkor is, ha azt a sofőröknek kifizetik, mert cserébe a tsz-nek nem kell túllépnie a normában előírt fogyasztást. Ezzel egy időben szervezettebbé, rendezettebbé, kulturáltabbá és az érdekeltség átalakításával biztonságosabbá is vált a fuvarozás a Fehér Lajos Tsz-ben, ahogy ezt a megyei autófelügyelet utóvizsgálata is megállapíthatta. Mindezért van az is, hogy a tsz-szövetség a megye tsz-einek tanulmányozni ajánlja a szeghalmi közösben kialakított üzemanyagszabályozási rendszert! Kőváry E. Péter Békéscsabai Május 1. Tsz A melioráció hosszú távon megtérül A békéscsabai Május 1. Tsz területének jó része igen kötött réti talaj. Ezek művelése évekkel ezelőtt sok gondot okozott a közös gazdaságnak. Több mint egy évtizeddel ezelőtt, 1971-ben határoztak úgy, hogy megvalósítják a nyílt csatornás vízrendezést. Mindez azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Három évvel később, 1974-ben kísérleti jelleggel 144 hektáron már dréneztek, s 1976-ban elkészült a nagyréti 800 hektáros terület kiviteli terve. A beruházás 1980-ra fejeződött be. Ezután a gerlai részen mintegy 1060 hektáron céldrénes eljárást valósítottak meg. Ennek lényege, hogy csak a mélyebb fekvésű részeken helyeznek el alagcsöveket. Nőtt a termés biztonsága A Jelenleg folyó munkálatokról és a további elképzelésekről Kiss István, öntözéses és meliorációs ágazatvezető tájékoztat: — Most egy 1200 hektáros terület komplex meliorációján dolgozunk. Várhatóan jövőre befejeződik ez a nagy munka. Az idén több mint öt és fél millió forintot fordítunk erre a beruházásra. A következő ötéves tervben a fényesi területen 400 hektár meliorációját kívánjuk megvalósítani. Ha mindez elkészült, akkor a tsz területe 300 hektár kivételével drénezett lesz. Fontosak a fenntartási munkálatok is. Évente mintegy 300—400 hektáron me- szezünk és mélylazítunk. A műszaki létesítmények karbantartására is nagy gondot fordítunk. A nagyréti részen biztosított a vízvisszapótlás. Gravitációs vízkivételi lehetőségünk van a csatornából. Így jelentős területen öntözünk. Eddig a tsz-nek 48 millió forintba került a beruházás. Milyen eredményt hoz a növénytermesztésben a nje- lioráció? A kérdésre ifj. Su- pala Pál, a közös gazdaság fiatal főagronómusa válaszol: — Két dolgot emelnék ki. Egyrészt megnőtt a termelés biztonsága, másrészt emelkedtek a hozamok. Az alagcsövezés előtt rendkívül nehéz volt a tavaszi és az őszi talajmunkák elvégzése. Sokszor elsüllyedtek a nagy gépek. Nagy előny, hogy a drénezés után egybeművelhető táblákat kaptunk. Ami a hozamok növekedését illeti, elmondhatom, a gabonaféléknél mintegy 30 százalékos emelkedést értünk elEmellett megszűntek a korábban tapasztalt nagy termésátlag-ingadozások. A komplex melioráció lehetővé tette egy állandó vetés- szerkezet kialakítását, az új nagy termőképességű fajták és korszerű gépek alkalmazását. összefoglalva: úgy vélem, hosszú távon megtérül a beruházás. Szabályozható a vízgazdálkodás A Május 1. Tsz amikor több mint egy évtizeddel ezelőtt hozzálátott az alagcsö- vezéshez, lépéselőnybe került a többi nagyüzemmel szemben. Az azóta eltelt időszakban ennek eredménye egyre inkább megmutatkozik. Farkas Miklós, a tsz elnöke a melioráció régi szószólója. — Az alagcsövezés nagy előnye, hogy szabályozni lehet a talaj vízgazdálkodását. Ezzel a rendszerrel megoldható a felesleges víz elvezetése, ugyanakkor amikor szükséges, öntözővíz minőségben visszapótolható a talajba. A komplex meliorációhoz a talajjavítás és a talajvédelem is szorosan hozzátartozik. A talajszerkezetben is kedvező változásokat hoz létre a drénezés. Levegőssé válik a talaj, megindul a mikroorganizmusok szerves anyagot feltáró tevékenysége. Mi a dréncsövek szintjén nem tapasztaltunk a sóháztartásban káros változást. Bizonyos — elsősorban a vízre érzékeny — növényeknél 30—40 százalékos hozamnövekedés érhető el. A területen egyszerre művelhető nagyüzemi táblákat lehet kialakítani. Mindez 10—15 százalékkal csökkenti a költségeket. Természetesen a melioráció nem csodaszer. Szükség van a szakemberek és a dolgozók felelősségteljes, nagy hozzáértést igénylő munkájára is. Meggyőződésem, Békés megye talajai — ahol erre szükség van — megérdemlik a komplex meliorációt. Ebben látom a jövő még jobb eredményeinek egyik fontos feltételét. Hosszú távon megtérül A békéscsabai Május 1. Tsz példája azt bizonyítja, hogy a kötött talajokon is lehet jövedelmezően gazdálkodni. Mindehhez meg kell találni a legmegfelelőbb növényi kultúrákat. A komplex melioráció a szövetkezetben megszüntette a korábbi bizonytalanságot. Ma már biztonságos a termelés, és a hozamok is egyre magasabb szinten stabilizálódnak. Mindez persze pénzbe került, ám a Május 1. Tsz gazdái úgy vélik, hosszú távon megtérül a beruházás. (Verasztó) Fotó: Fazekas László Megyénk a Szegedi Ipari Vásáron A bíráló bizottság különdíját kapta új termékeiért a Békés megyei ZÖLDÉRT A látogatóknak képmagnón mutatta be a Csabai Snack elkészítési módját a Békéscsabai Konzervgyár Újdonságokkal jelentkezett a szegedi vásáron a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat Fotó: Lónyal László
