Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-27 / 175. szám

NÉPÚJSÁG A békési alkotóközösség két tagjának kiállítása nyílt a kö­zelmúltban Békésen a Dózsa ligetbeli „Bagoly" kiállítóter­mében. Csuta György akvarelljei és Görgényi Tamás szobrai augusztus 6-ig láthatók itt. A nyári tárlatsorozat második ki­állítását ezúttal is a Békés és Vidéke ÁFÉSZ közművelődési bizottsága rendezte Fotó: Juhos János Uj magyar sportlófajta Mezőhegyesen Hosszú idő után került most mezőgazdasági fajt mi­nősítő tanács elé elbírálásra lófajta. A sportlovak iránt növekvő kereslet kielégítésé­re a Mezőhegyesi Mezőgaz­dasági Kombinátban 1962- ben láttak hozzá a nemesítő munkához. A lovas ugró­sport és esetenként a fogat­hajtó versenyekre alkalmas fajta nemesítése körültekin­tő szakmai munkát kívánt, és viszonylag hosszú időt vett igénybe. A szakembe­rek a hazánkban tenyésztett félvér jellegű lóállományból, továbbá német fajtákból és az angol telivérből „alakí­tották ki” a mezőhegyesi sportlónak elnevezett fajtát, amelyet időközben szigorú ellenőrzéseknek vetettek alá. A szakértői vélemények alapján a fajta alkalmas nemzetközi színvonalú ered­mények elérésére, ám arra is, hogy — gyengébb képes­ségű egyedeit — nem ver­senycélra, hanem kocsiló­ként használják. A fajta ne­mesítése során már csaknem 8Ü0 ló jött a világra. Kiala­kult a fajta fönntartására és szaporítására vállalkozó szakmai hálózat is; a Mező­hegyesi Mezőgazdasági Kom­binát, mint vezető ménes vesz részt a programban, amelyhez állami gazdaság, egy-egy egyetemi és főisko­lai tangazdaság és termelő- szövetkezet csatlakozik. Nem történt mulasztás a pilisi autóversenyen A rendezőket nem terheli büntetőjogi felelősség az idén március 24-én a pilisi hegyekben rendezett autós hegyi versenyen történt sú­lyos balesetért — tájékoz­tatták a Pest megyei Rend­őr-főkapitányságon, csütör­tökön az MTI munkatársát. A több hónapig tartó — szakértők bevonásával foly­tatott vizsgálat a napokban lezárult. A korábban közzé tett információktól eltérő té­nyeket nem állapítottak meg. Mint ismeretes: Sza- bolcsfi Péter az általa veze­tett autóval a verseny 12 kanyarja közül a legenyhéb­ben, a legveszélytelenebbnek minősítettben sodródott ki a pályáról. A tehetetlenül pörgő kocsi 14 szurkolót so­dort el. közülük kettőt ma­ga alá gyűrt. A szerencsétlenség okát kutatva a szakértők megál­lapították: Szabolcsfi Péter versenyzésre alkalmas álla­potban vezetett. Gépkocsiját műszakilag rendben találták, a rajta található sérüléseket egyértelműen az ütközés okozta. A pálya az előírá­soknak megfelelően volt elő­készítve. A rendezők a né­zők biztonságáért mindent megtettek: a kötelezően elő­írt 19 pályabíró helyett 29- et foglalkoztattak, 50 rende­ző helyett 120, 40 rendőr he­lyett 80 teljesített szolgála­tot. A hírforgalom és a kö­zönség tájékoztatása is meg­felelő volt. A verseny vé­gig — egy természetes vé­dőkorlátnak is betudható — hegyoldalak között zajlott, a baleset színhelye volt az egyetlen lapályos rész. Itt rendőrök, rendezők, s dupla szalagkordon óvta a pályát, ezenkívül ölfarakást is emeltek a pálya és a nézők közé az esetlegesen kivágó­dó gépkocsi megállítására. Sajnos, a nézők fegyelme­zetlenségén még e nagyszá­mú rendezőgárda sem tu­dott úrrá lenni; sokan több­szöri felszólításra sem hagy­ták el a veszélyes pályasza­kaszt. A kifeszített védőkor­dont pedig leszaggatták. A most lezárult vizsgálat meg­állapította: a baleset súlyos következményeiben végső soron a nézők fegyelmezet­lensége játszott közre. Falu végén... „Tudom, hogy abban a kurtakocsmában inkább isznak a törzsvendégek, mint esznek. Mégis ... Jó lesz nekem egy tál étel — gondolom magamban, amikor egy nap betérek oda. De ni csak! Vagy nyolcfajta készétel kap­ható, látom egy táblán felsorolva. Frissensültet is lehet rendelni. Mielőtt az egyik asztalnál helyet foglalok, a felszolgá­lónő letörli az asztalt, kiüríti a hamutartót és megkérdi: — Mit parancsol? — Palócpecsenyét kérek — mondom. — Italt? — Sört. — Hűtve, vagy nem hűtve? Egy-két perc alatt az asztalomon van a palócpecsenye, a sör, a friss kenyér. Megebédelek, és a felszolgálónő ismét megjelenik. Kér­dezi: — Parancsol még valamit? — Köszönöm az előzékeny és gyors kiszolgálást, a jó­ízű ebédet és a finom sört. Csak azért mondtam el, mert előkelőbb helyeken rit­kán van ilyen szerencsém. Előfordul, hogy percekig fe­lém se néznek a pincérek. S egyszer a frissensültet hide­gen tették az asztalomra. Javasoltam is a pincérnek, hogy egye meg ő, vagy a szakács." Lejegyezte: —or Irodalmi pályázat a békéért A Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet KISZ-bizottsága és FERRUM-klubja a KISZ Békés megyei bizottságának támo­gatásával országos irodalmi pályázatot hirdet a Béke-világ- tanács által Szófiában 1974-ben meghirdetett békefelhívás 10. évfordulója alkalmából. A pályázaton elfogadnak minden olyan irodalmi alkotást, amely kapcsolatban áll a fent említett békefelhívással, illet­ve a világbékével, valamint bemutatásra, publikálásra 1984. szeptember 1-ig még sehol sem került. A pályázat célja: küz­delem a békéért az irodalomban, tehetséges amatőr alkotá­sok és alkotók felkutatása, széles körben történő megismer­tetése. A pályázat jeligés, ezért a pályamunkákat tartalmazó borítékra feladóként a választott jeligét és alatta az iro­dalmi pályázat megjelölést kell ráírni. A pályaművek mellé lezárt borítékban csatolják nevüket és pontos címüket a pá­lyázók. Beküldési határidő 1984. szeptember 1. A beérkezett műveket országos szakzsüri értékeli a következő három cso­portban: költemény, kisebb terjedelmű prózai mű, nagyobb terjedelmű prózai mű. A legjobb műveket önálló kötetben jelentetik meg. Mindhárom csoportban kiosztásra kerülhet első, második és harmadik díj. A pályázatokat a következő címre lehet küldeni: Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet, 5541 Szarvas, Szabadság út 64— 66. Postafiók: 60. Tanácsülés Biharugrán Tegnap délután ülést tar­tott Biharugra tanácsa. Na­pirend előtt Kiss Ernő ta­nácselnök beszámolt a ta­nács lejárt határidejű hatá­rozatainak végrehajtásáról, valamint a két ülés között a végrehajtó bizottság jogkö­rében kiadott fontosabb ren­delkezésekről, döntésekről. Ezután Kiss Zoltán vb-titkár a településfejlesztési hozzá­járulásról szóló új rendelet néhány fontosabb pontját is­mertette. Az első napirendi pont a vb-titkár írásbeli beszámo­lójának megvitatása volt a tanács 1983. évi költségveté­sének és fejlesztési alapjá­nak zárszámadásáról. A má­sodik napirendi pontban Bertalan Viktor, az iskola igazgatóhelyettese szóban tá­jékoztatta a tanácstagokat az elmúlt tanévben végzett munkáról, s arról, hogy mi­képp készülnek a következő tanévre. Az igazgatóhelyettes beszélt a személyi és a tár­gyi feltételekről, s ez utób­biakról megtudtuk, hogy a világítás és a fűtés korsze­rűsítése megnyugtatóan megtörtént, ám a szakmai felszereltség jó ha 65 száza­lékosnak mondható. Az óvo­dába éS a napközibe minden jelentkezőt fel tudtak ven­ni. Sajnálatos, hogy az utób­bi években növekedett a bu­kások százalékos aránya Májustól a bukásra állóknak korrepetálást szerveztek, s bár erről a szülőket is tájé­koztatták, a gyerekek egy része nem vette igénybe ezt a segítséget. A tanácsülés mindkét be­számolót elfogadta. Az ülés bejelentésekkel zárult. — u. t. — Magyar számítástechnikai leányvállalat Franciaországban önálló leányvállalatot alapít a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI) Franciaország­ban. Az erről szóló megállapo­dást a közelmúltban írták alá. A szeptembertől működő kiren­deltség az első magyar számí­tástechnikai vállalkozás Fran­ciaországban. Az elsősorban software fej­lesztéssel, számítógépes prog­ramkészítéssel foglalkozó SZKI mintegy 15 éve áll kapcsolat­ban francia társcégekkel, a het­venes évek elején például — az első magyar vállalatként — fran­cia megbízásból Teszt vett kü­lönböző számítógépes progra­mok készítésében. Az akkori szakmai kapcsolatok eredmé­nyessége is közrejátszott abban, hogy a hazai szakemberek fi­gyelme a francia piac felé for­dult. Franciaorság Európában a legjelentősebb software készítő és szállító, ez azonban nem je­lenti azt, hogy számítástechni­kai vállalatai a teljes belső igényt saját erőből ki tudnák elégíteni. Az előzetes felmérések azt mutatták, hogy lenne igény a magyar szellemi termékek iránt is; a sikeres érétkesítés fontos feltétele azonban, hogy az eladók a helyszínen legye­nek. Ez adta az ötletet a Pro­per KFT nevű magyar vállal­kozás franciaországbeli megala­pításához. A tervek szerint a magyar leányvállalat elsősorban számí­tógépes programfejlesztést, Illet­ve készítést vállal majd. Orvosi ügyeletek Békéscsabán központi orvosi ügyelet a Gyulai úti új kórházi épületben du. 4 órától másnap reggel 7.30 óráig. Tel.: 23-544. Ugyanitt gyermekkörzeti orvosi ügyelet. Szombaton és munka­szüneti napokon folyamatos ügyelet. Fogorvosi ügyelet szombaton, vasárnap 7 órától 14 óráig a Bartók Béla út 19. szám alatt. Békésen, a Széchenyi tér 4/2. szám alatt központi orvosi ügye­let du. 16.30-tól másnap 7 órá­ig. Szombaton és vasárnap reg­gel 7-től hétfő reggel 7-ig. Ugyanitt gyermekorvosi ügyelet szombaton 8-tól 12-ig. Vasárnap 8-tól 10-ig. Tel.: 41-312. Gyulán felnőttkörzeti ügyelet a Dob u. 2. szám alatt du. 17 órá­tól másnap reggel 7.30-ig, hét végén pénteken du. 17 órától hétfő reggel 7.30-ig. Tel.: 61-012. Gyermekügyelet folyamatosan a Kárpát u. 11. szám alatt. Fogá­szati ügyelet a kórház szájsebé­szetén a Semmelweis u. 1. szám alatt. Elek, Kétegyháza betegeit vál­tozó telephelyű ügyeletben lát­ják el. Lökösháza, Kevermes és Domb­iratos betegeit változó telephe­lyű ügyeletben látják el. Az ügyelet helye a körzeti rende­lőnél olvasható. Gyomaendrődon a mindenna­pos ügyelet Dévaványára, a hét­végi ügyelet Hunyára is kiter­jed 17 órától másnap reggel 8 óráig. Címe: Gyomaendrőd, Le­nin út 3. Tel.: 31-520. URH-hf- vószám: Békés 38. Gépkocsi: Lada Niva, AR 41-19, hívószám: Békés 39. Szarvas: a mindennapos ügye­let kiterjed Békésszentandrásra, Csabacsüdre, Kardosra és ör- ménykútra is, 17 órától reggel 8-ig. Címe: Szarvas, Béke út 18. Tel.: 225. Szeghalmon: a mindennapos ügyelet hét végén kiterjed Fü­zesgyarmatra, Kertészszigetre. Körösladányra is, szombat reg­gel 7-től hétfő reggel 7-ig. Cí­me: Szeghalom, Ady u. 1/6. Te­lefon: 21. Füzesgyarmaton: hét közben változó telephelyű, összevont ügyelet Körösladányban, 17 órá­tól reggel 7-ig készenlét van. Sarkad: mindennapos közpon­ti orvosi ügyelethez tartozik Sarkadkeresztúr, Méhkerék és Kötegyán is. Helye: Sarkad, Bé­ke sétány 3. Hétköznap 17 órá­tól másnap reggel 8-ig. Hét vé­gén péntek 17 órától hétfő reg­gel 8-ig. Tel.: 120. Mezőberény: mindennapos központi orvosi ügyeletén a Szé­chenyi út 1. sz. alatt ellátják Csárdaszállás, Köröstarcsa bete­geit is. Hétköznap du. 16-tól másnap reggel 8-ig. Hét végén pénteken du. 16-tól hétfő reg­gel 8-ig. Tel.: 51-120. Orosháza: mindennapos köz­ponti ügyelet a Könd u. 76. sz. alatt hétköznap du. 17-től más­nap reggel 8-ig. Hét végén szom­bat reggel 8-tól hétfő reggel 8-ig. Mezőkovácsháza: hétközben Végegyházával közös ügyelet du. 17 órától másnap reggel 7-ig. Hét végén összevont központi orvosi ügyelet Mezőkovácsháza, Battonya, Mezőhegyes, Kasza­per, Nagybánhegyes, Magyar- bánhegyes, Végegyháza betegei­nek. Az ügyelet helye: Mező­kovácsháza. rendelőintézet. Tel.: 85. Kérjük megyénk lakóit, hogy az orvosi ügyeleteket valóban csak indokolt esetben vegyék igénybe, mert másként a sürgős esetekben nyújtott segítséget ve­szélyeztetik. 1984. július 27., péntek Negyven éve történt „A megpróbáltatások meg­értővé tesznek, de könyörte­lenebbé is. Megérteni csak a szenvedőket és elnyomot­takat szabad, és minél job­ban megértjük őket, annál keményebben, el lágyulás nélkül kell folytatni a har­cot minden szenvedés okai ellen.” — Ezt vallotta, s ez volt élete vezérelve is a ma­gyar kommunista mozgalom nagyszerű harcosának, Ság- vári Endrének. Negyven esz­tendeje, 1944. július 27-én áldozta fel fiatal életét. flz indulás Budapesten született, 1913. november 4-én. Amikor 1918- ban a katonák ősziró­zsával a sapkájukon vissza­jöttek a harcterekről és ösz- szetörték vagy eldobálták puskájukat, ő hiába várta haza apját, akit 1914-ben tartalékos tisztként behív­tak, s a frontra vezényeltek, s most távol családjától, ha­difogságban sínylődött. Az 1919- es Tanácsköztársaság­ból is csak annyit érzékelt, hogy anyja — tanítói okle­velét hasznosítva — állást vállalt, s őt már korán reg­gel magával vitte az óvodá­ba. Aztán apja, dr. Ságvári Sándor (polgári foglalkozá­sa szerint ügyvéd) 1922-ben a hadifogolycsere révén ha­zakerült Szovjet-Oroszor- szágból, ám a jómódú élet iránti igénye és sokszori kí­sérletei ellenére sem lett be­lőle „igazi, jól kereső” ügy­véd. Végig adósságok kísér­ték a család életét, az apa — kétévi súlyos betegség után — 1945-ben bekövetke­zett haláláig. Endre maga is jogot vég­zett. Egyetemi hallgató ko­rában csatlakozott a haladó diákszervezkedéshez, és ta­nulmányai befejeztével a szociáldemokrata párt VII. kerületi ifjúsági csoportjá­nak egyik vezetője lett. Nagyszerűen értett ahhoz, hogyan kell a fiatalokat marxista szellemben nevel­ni, harcba vinni. A kitűnően sportoló, életvidám fiatal­ember a legnehezebb hely­zetekben is optimista ma­radt. A fiatalok legkülönbö­zőbb rétegeit tudta közel­hozni a mozgalomhoz. A Népszava szerkesztősége mellett, ugyanabban a ház­ban, egy kis szobában volt a szociáldemokrata ifjúsági mozgalom otthona; itt foly­tak híres szemináriumai, amelyeket az ifjúsági veze­tőknek tartott. „Ez az én utam” Szó volt ezeken a szemi­náriumokon világpolitikáról, meg az éppen aktuális ta- noncreformról csakúgy, mint a vallásról, vagy a Szovjet­unióban érvényes nyugdíj- rendszerről. Látva a szélső- jobboldal előretörésének egyre fokozódó veszélyét, a népfrontgondolat jegyében az ifjúsági szervezetek an­tifasiszta tömörítésére töre­kedett, és a nyilas mozgalom visszaszorítására szervezett akciókat. Az illegális KMP tagjaként 1937-ben ő vezet­te a Tompa utcai nyilas házba összehívott gyűlés szétverésére az antifasiszta fiatalok támadását. Ezért nyolchónapi börtönre ítél­■ i'k Szabadulás utón, 1940-ben a szociáldemokrata párt ke­retein belül működő forra­dalmi ifjúsági szervezet, az Országos Ifjúsági Bizottság titkára lett, s kiemelkedő szerepet töltött be a KMP által irányított függetlenségi mozgalomban is, amelynek számos megmozdulását kez­deményezte. Így például egyik vezetője volt a Bat- thyány-emlékmécsesnél 1941 októberében rendezett füg­getlenségi, s a halottak nap­ján a Kossuth-mauzóleum- nál lezajlott tüntetésnek, majd a Petőfi-szobor előtti 1942. március 15-i nagy há­borúellenes antifasiszta meg­mozdulásnak. A rendőrség üldözése mi­att 1942 tavaszán kénytelen volt illegalitásba vonulni. Kézrekerítésére mozgósítot­ták a rendőrségi és csendőr­ségi szerveket, a hatóságo­kat. Kommunisták és szim­patizánsok, haladó emberek segítségével két éven át mégis Budapesten tudott él­ni, s az illegalitás nehéz kö­rülményei között dolgozni. Az üldözés közepette is hű maradt jelszavához: „Az élet cselekvés. A jobb élet még több cselekvés. Ez az én utam." A pártnyomdát 1943-ban ő hozta létre, és el­ső szerkesztője lett a Béke­párt Béke és Szabadság cí­mű lapjának. Szervezte a pártmozgalmat, a sajtómun­kát. Fegyverrel a kézben Egy illegális találkozón, Budán, a Zugligeti úti cuk­rászdában törtek rá- 1944. július 27-én. Egyik illegális munkatársa így eleveníti fel másnapi emlékét: „Egy fia­tal elvtárssal találkoztam, aki beszámolt arról, hogy egy katona barátjától fur­csa történetet hallott. A ka­tona előző este Budakesziről jövet csődületet látott egy kis cukrászda előtt. Az em­berektől megtudta, hogy nem sokkal előbb revolveres harcban agyonlőttek egy kommunistát. Amikor ezt megtudtuk, lehetetlen volt nem arra gondolni, hogy 6 az ismeretlen áldozat. An­nái is inkább, mert tudtuk, hogy nála mindig fegyver van, s nem egyszer említet­te nekünk, barátainak: töb­bé engem nem fognak el élve!" Valóban így, fegyverrel a kezében, a támadóival ví­vott tűzharcban esett el. Em­lékét kegyelettel őrzi pár­tunk, népünk, ifjúságunk. Újlaki László II BM Művészegyüttes sikere Londonban Nagy közönségsikerrel mu­tatkozott be a londoni Royal Festival Hall-ban a BM Vö­rös Csillag Érdemrenddel ki­tüntetett Duna Művészegyüt­tes. Az együttes több mint 2500 néző előtt adta elő mű­sorát. Különösen nagy sikert ara­tott a Mészáros Tivadar ve­zette zenekar előadásában a Liszt-rapszódia, valamint a finálé: a Vavrinecz—Mossó- czy szerzőpáros alkotta dél­alföldi táncok, amelyet a kö­zönség több ízben is vissza­tapsolt. A Duna Művész- együttes július 22-től 31-ig tartó londoni vendégszerep­lésén összesen hét alkalom­mal adja elő a magyar nép­táncot és népzenét reprezen­táló folklórműsorát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom