Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-02 / 128. szám

1984. Június 2., szombat

o

Forgalmi változások Békéscsabán

Sétálóutca a belvárosban, felüljáró-lezárás az Orosházi úton

Mint arról már korábban hírt adtunk, holnaptól, június 3-tól új forgalmi rend lép életbe Békéscsaba belvárosában. Lezárják az átmenő gépjárműforgalom elől és sétáló utcává alakítják a Tanács- köztársaság útnak a Jókai utcától az István király térig terjedő, csaknem 1000 méteres szakaszát. Emiatt a városközpont forgalma, ezen belül a helyi járatú autóbuszok útvonala is jelentősen módosul. Május 30-i, szerdai számunkban már részletesen ismertettük a tömegközlekedéssel kapcsolatos változásokat. Most a belváros új forgalmi rendjét, az autóbuszok útvonalát bemutató ábrát közöljük.

* * *

A másik változás, hogy június 4-én, hétfőn déli 12 órától előreláthatólag két hónapra, halaszthatatlan javítások miatt minden közúti forgalom elől lezárják Békéscsabán az Orosházi úti vasúti felüljárót. A két forgalmirend-változás egymástól független. A felüljáró lezárásával kapcsolatban, s ezzel összefüggésben a megyeszékhely helyi és egyes helyközi közlekedésben, ideiglenesen, amíg a javítási munkák el nem készülnek, változások lesznek.

Az l-es helyi járat ideiglenes útvonala: Vasútállomás-—Tanácsköztársaság útja-—Petőfi utca—Bartók Béla út—Szabadság tér—István Király tér—Rózsa Ferenc tér—Szarvasi út—Sziklai út—Kolozsvári utca—Orosházi út—I. számú Téglagyár.

2- es helyi járat: I. számú Téglagyár—Orosházi út—Kolozsvári út —Sziklai utca—Szarvasi út—Lenin út—István király tér—Szabadság tér—Bartók Béla út—Petőfi utca—Tanácsköztársaság útja—Vasútállomás.

3- as helyi járat: I. sz. Téglagyár—Orosházi út—Bercsényi utca— Szamuely utca—Franklin utca—Sziklai utca—Szarvasi út—Kazinczy utca—Tanácsköztársaság útja—Temető sor—Bartók Béla út—Szabadság tér, illetve Szabadság tér—Bartók Béla út—Temető sor—Tanács- köztársaság útja—Kazinczy utca—Szarvasi út—Sziklai utca—Franklin utca—Szamuely utca—Bercsényi utca—Orosházi út—I. sz. Téglagyár.

4- es helyi járat: Vasútállomás—Bartók Béla út—Szabadság tér— Árpád sor^-Gyulai út—Iskolacentrum, illetve Iskolacentrum—Gyulai út—Urszinyi Dezsőné utca—Bajza utca—Bánszki utca— Szabadság tér—Bartók Béla út—Temető sor. A 4-es helyi járat Vasútállomás—Bokányi Dezső utca közötti közlekedését a forgalomkorlátozás időtartamára szüneteltetik.

14-es helyi járat: Oláh István utca—Ady Endre utca—Gyulai út —Urszinyi utca—Bajza utca—Bánszki utca—Szabadság tér—Bartók Béla út—Temető sor.

14/A, helyi járat: I. sz. Téglagyár—Orosházi út—Madách utca— Kolozsvári utca—Sziklai utca—Szarvasi út—Mezőgép útvonalon közlekedik. A 3-as helyi járat a terelő úton csak a Kulich-lakótelep elnevezésű megállóhelyen áll meg. A lezárás időtartama alatt 1/G, 3/G jelzésű autóbuszok forgalmát pótlás nélkül szüneteltetik.

A helyközi járatok: Csanádapáca felől, az Orosházi út—Madách utca—Kolozsvári utca—Sziklai út—Szarvasi út—Szabolcs utca—Tanácsköztársaság útja (Laktanya melletti megállóhely)—Jókai utca— Luther utca—Autóbusz-állomás, illetve Autóbúsz-álIomás_Juszt Gyula ntca—Irányi utca—Luther utca—Jókai utca—Tanácsköztársaság útja—Temető sor—Vécsey utca—Tulipán utca—Kazinczy utca—Szarvasi út—Sziklai utca—Kolozsvári utca—Orosházi út vonalán át közlekednek.

A fent említett valamennyi helyi és helyközi járat a végállomásokról a menetrendben feltüntetett időben indul. A forgalomkorlátozással kapcsolatban külön tájékoztatók is készülnek, amelyek a megállóhelyeket és az autóbuszokon helyeznek el. Ezen túlmenően a forgalomkorlátozást megelőzően a járatok személyzete az autóbuszokon levő hangosbemondó berendezéseken keresztül folyamatosan tájékoztatják az utazóközönséget a megváltozott útvonalakról.

Ami a közúti forgalmat illeti: Csanádapáca felé terelőút a Szarvasi út—Sziklai út—Kolozsvári út, vagy a Szerdahelyi utca— Franklin út—Kolozsvári út. Ez utóbbi viszont nem javasolják a forgalomszervezéssel foglalkozó szakemberek, ugyanis gyakran előfordult, hogy a Szerdahelyi—Franklin utcát összekötő, sorompóval ellátott vasúti átjáróban fél órát is várakozni kell.

Egyébként már kapható Békéscsaba új térképe, mely többek között tartalmazza a megyeszékhely megváltozott forgalmi rendjét is.

—szekeres—

BÉKÉSCSABA VAROSKÖZPONT új forgalmi rendje

oooo

JELMAGYARAZAT

Fergalai irányok

Szgk. parkoló

Útlezárás virágtartóval Buszvonal járatszámmal Buszmegálló Jelzőlámpás csomópont

II társadalmi tulajdon védelme megyénkben

Interjú Szente István rendőr őrnaggyal

Sokrétű és állandó feladat a társadalmi tulajdon védelme.

Egyesek úgy vélik — ez csak a rendőrség dolga. Legyünk pontosabbak! A társadalmi tulajdon védelméért nagyon sokat tehetnek a gazdasági vezetők, a határőrök, a tűzoltók, a rendészek, de maguk a dolgozók is. Nem véletlen, hogy a megyei rendőr-főkapitányság igyekszik erősíteni a köztulajdon védelmének bázisát. A közelmúltban a rendészek és a belső ellenőrök részére tartottak értekezletet. Vajon milyen megyénkben a társadalmi tulajdon védelmének helyzete?

Hogyan alakultak a bűncselekmények, milyen a felderítés és a megelőzés hatékonysága? Többek között erre kértünk választ Szente Istvántól, a megyei rendőr-főkapitányság osztályvezetőjétől.

— A szabálytalanságok, a bűncselekmények megjelenési formái sokrétűek. A társadalmi, gazdasági élet minden területén előfordulnak. Kialakulásuk, terjedésük oka elsősorban az állampolgárok, a vállalatok, a szövetkezetek, az intézmények tevékenységében tapasztalható lazaságokkal, a szabályozás ’ és az ellenőrzés hiányosságával magyarázható. A bűn- cselekmények száma megyénkben hullámzó. 1980-tól 1983-ig csökkenő, s azóta pedig emelkedő tendenciát mutat. A múlt évben 4655 bűn- cselekmény fordult elő, ezen belül a vagyon elleni bűn- cselekmények száma meghaladta a 2700-at. A bűnözés nagyságrendjében tehát alapvető a vagyon elleni bűncselekmények száma. Ezek alkotják a bűneseteknek csaknem 60 százalékát. A vagyon elleni bűncselekmények kategóriáján belül első helyen a személyek javai elleni bűn- cselekmények állnak. A társadalmi tulajdont károsítok pedig az eseteknek mintegy egyharmadát adják.

— Milyen emberi magatartás húzódik meg a gazdasági bűncselekmények mögött? Egyesek szinte természetesnek tekintik a csúszópénzt.

— A gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatban külön figyelmet érdemel a korrupció. Az elmúlt évek adatai szerint mind a hivatali és a gazdasági vesztegetések, mind pedig a befolyással való üzérkedés esetei szaporodtak. Ez önmagában is felhívja a figyelmet arra, milyen fontos megőrizni és erősíteni az emberek közötti kapcsolatok tisztaságát. Az okok között megkülönböztetett jelentőségé van a kielégítetlen keresletnek, az egyes területeken kialakult monopolhelyzetnék és az ezekből adódó szubjektív elosztási döntéseknek. A kereslet és a kínálat összhangjának hiánya megteremti a csúszópénzt, a spekuláció lehetőségét. A lakosság egy kisebb része az indokolatlan előnyöket szinte természetesnek tekinti, ugyanis haszonélvezője a káros jelenségeknek. Morális gondra utal az is, hogy a rend és a fegyelem betartásának szükségessége nem tudatosult eléggé.

— Sok a szóbeszéd, hogy a benzinkútkezelők visszaéléseket követtek el. Mi ebben az igazság? Hogyan lehet az Ilyen jellegű bűncselekményeknek elejét venni?

— A hazánkon átmenő közúti teherforgalom jelentős növekedése magával hozott egy speciális bűnelkövetési formát. A nem szocialista országok tulajdonát képező kamionok vezetőinek gázolajat csak valutáért előre megvásárolt üzemanyagjegy ellenében adhatnak ki az üzemanyagtöltő állomások. Ezt az utasítást a kútkezelők nem tartották be. A gépkocsivezetőknek külföldi fizetőeszközért értékesítettek gázolajat. Az átvett valutát eladták, vagy saját céljaikra használták fel. Jelentős értékre, bűnszövetségben elkövetett devizabűntett miatt az ország több részén, így megyénkben is folytatunk eljárást. A bűncselekmények megelőzésére intézkedés született. Ez év július elsejétől csak a kijelölt üzemanyagtöltő állomásokon tankolhatnak a kamionok.

— Milyen a társadalmi tulajdon védelme az állami, a szövetkezeti iparban, valamint a tanácsi vállalatoknál és intézményeknél? Vajon a vezetés kellő figyelmet fordít-e erre a kérdésre?

— A gazdasági vezetők többségé fokozott figyelmet fordít a társadalmi tulajdont képező javak védelmére. Jelentős az üaemrendészet, az ellenőrzési szervek dolgozóinak és a társadalmi aktívák munkája is. Az állami és a szövetkezeti iparban az elkövetett bűncselekmények száma a korábbi évekhez képest nem változott. Sőt, kevesebb a lopás és a betörés. Más bűncselekményfajták száma sem magas, azonban az okozott kár általában jelentős. Különösen nagy kárértékék fordulnak elő a hűtlen és hanyag kezelés, valamint a rongálás esetében. A tanácsi vállalatok, intézmények és pénzintézetek sérelmére elkövetett bűncselekmények száma évről évre változik. Elkövetésüket elősegíti az a körülmény, hogy a tanácsi vállalatok, költségvetési üzemek, intézmények vezetőinek tevékenységében az ellenőrzés még nem mindenütt érvényesül kellően. Sok kis apró szabálytalanság, hanyagság, anyagi visszaélés valósul meg. Előfordult, hogy az elkövető bizalmi beosztását használta fel bűncselekmény elkövetésére.

— Megyénkben meghatározó szerepe van a mezőgazdasági termelésnek és az élelmiszeriparnak. Sok gondot okoz viszont a termények, alapanyagok, félkész- és késztermékek tárolása.

— A mezőgazdasági üzemekben a rendészi, a belső ellenőri, a vagyonvédelmi tevékenység igen változó. Az állami gazdaságokban és a nagyobb termelőszövetkezetekben jól megszervezték ezt a tevékenységet. Ennek ellenére a mezőgazdaság területén a múlt évben tovább emelkedett a vagyon elleni bűncselekmények száma. Ennek oka évek óta változatlan. A gépeket, a vegy- széreket, a vetőmagokat gyakran hosszú időn keresztül őrizetlenül, felügyelet nélkül tárolják. Olykor a minimális vagyonvédelmi intézkedéseket sem teszik meg. Az élelmiszeriparban az elmúlt évben viszont csökkent a bűncselekmények száma, s az okozott kár is sokkal kevesebb, mint korábban volt.

— A* elmúlt években lapunk hasábjain is többször szóltunk a vonatok fosztogatásáról. Javult-e azóta a helyzet?

— A vasút, a szállítás és a hírközlés területén is csökkent az elkövetett bűn- cselekmények száma. Ezzel

szemben az okozott kár köze] háromszorosára emelkedett. A MÁV területén továbbra is a vonaton szállított áruk sérelmére elkövetett vagonfosztogatásos dézsmálás a jellemző. Kiemelten veszélyeztetett ebbő] a szempontból a Békéscsabai Körzeti Üzemfőnökség. Az elkövetés leggyakoribb oka az őrzés hiánya. Ezt használták ki az elkövetők, amikor lovas kocsival 69 akkumulátort tulajdonítottak el a MÁV-állomásró] és a MÉH- telepen értékesítették. A kár több mint 160 ezer forint volt.

— Az állami és szövetkezeti kereskedelem, vendéglátóipar vezetői az elmúlt években több intézkedést tettek a vagyonvédelemre, a bűncselekmények megelőzésére. Milyen volt ezeknek az intézkedéseknek a hatása?

— Az intézkedések nyomán javult a belső rend, hatékonyabbá vált az ellenőrzés és a vagyonvédelem. Ennek ellenére nagy számban fordulnak elő bűncselekmények. Különösen a sikkasztás, a csalás, a hűtlen kezelés okoz nagy kárt. A kereskedelem és a vendéglátóipar területén az elmúlt években találkozunk olyan új jelenségekkel is, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a nagy jövedelmet ígérő vállalkozásoknál a tulajdon kezelőinek körültekintőbben kell eljárniuk. Nagyobb gondosságot igényei a vállalatoktól, a szövetkezetektől a szerződéses üzletekkel kapcsolatos tevékenység, a szerződőnél megválasztása. Tapasztalat igazolja, hogy a formális feltételeknek megfelelő személy nem mindig bizonyul megbízható partnernek.

— Nem ritka a vásárlói megkárosítás sem. Mit igazolnak az ellenőrzések?

— A büntetőeljárások tapasztalatai és az ellenőrző szervek vizsgálatai alátámasztják azt a tényt, hogy a kereskedelmi szervek vezetőinek egy része a fogyasztói megkárosításokat társadalmi veszélyességüknél enyhébben kezelik. Ezen a területen végzett vállalati ellenőrző munka elmarad a kívánalmaktól, mivel az ellenőrzések formálisak, és általában csak az áruforgalmi munkára irányulnak. A klasszikus fogyasztói érdekvédelem háttérbe szorul. Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a fogyasztói érdekvédelemre. Ezt igazolják az eddigi tapasztalatok.

— Gyakran esik szó a társadalmi tulajdon védelmének bázisáról. Van-e lehetőség arra, hogy a vállalatoknál és a szövetkezetekben, valamint az intézményekben tovább szélesítsék? Melyek a legfontosabb feladatok?

— Az elmúlt időszakban a népgazdaság és a társadalmi tulajdon elleni bűn- cselekmények emelkedő tendenciája lelassult. A legfontosabb feladatot a bűncselekmények visszaszorítása és megelőzése képezi. Fel kell tárni az elkövetés okait és tovább kell szélesíteni a vagyonvédelem társadalmi bázisát. Ezen a területen még jelentős tartalékokkal rendelkezünk. A népgazdaság és a társadalmi tulajdon védelme elsősorban a gazdasági egységek vezetőinek, de ezen túlmenően minden állampolgár kötelessége. Megyénk legtöbb vállalatánál a párt- és a KlSZ-alapszer- vezetek rendszeresen értékelik a társadalmi tulajdon védelmét, a dolgozók széles körét mozgósítják erre a fontos tevékenységre, s nagy figyelmet fordítanak a megfelelő szemlélet kialakítására. Ezek követendő példák. Jobban ki kell használni a szocialista brigádmozgalomban rejlő lehetőségeket, ezzel a dolgozók széles köre mozgósítható a közös tulajdon védelmére.

Seréül János