Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-29 / 151. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PÚJSAG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES B MEGYEI TflNACS LAPJA 1984. JÚNIUS 29., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM Javult a kádermunka színvonala és demokratizmusa ülésezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Június 28-án délelőtt tar­totta ülését Békéscsabán a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa Nagy István elnök­letével. Részt vett a testület munkájában Sólyom Ferenc, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, Araczki János, a megyei tanács el­nökhelyettese, Fazekas Imre, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettese. Először megvitatták Szél- jak Györgynek, az SZMT tit­kárának előterjesztésében a szakszervezetek kádermun­káját és feladatait. Az elő­adó hangsúlyozta, hogy idő­szerű az értékelés, hiszen választásokra készül a szak- szervezeti mozgalom is. Az utóbbi években javult a ká­dermunka színvonala és de­mokratizmusa. A vállalatok és az intézmények megfelelő utánpótlási és képzési terve­ket készítenek, ezek alapján az alapszervezetek körülte­kintőbben járnak el a szük­séges személycseréknél. En­nek ellenére sok még a gond. Egyes helyeken nehezen sza­kítanak a régi módszerekkel, lassan bontakozik ki az új kezdeményezés. A tisztség- viselők — sokszor aligha alaptalanul — nem vállalják a vitát a gazdasági vezetők­kel. Megyénkben a csaknem 20 ezer választott szakszerveze­ti tisztségviselő nagy része eredményesen dolgozik. Gya­rapodott politikai, elméleti és gyakorlati felkészültségük, elhivatottan képviselik a tagság érdekeit. A bizalmiak körében azonban nagy a cserélődés, tekintélyük is csorbát szenved, ezért elő­fordul, hogy nem a legalkal­masabb emberek kerülnek ezekre a posztokra. Vajda János hozzászólásá­ban a felkészítés fontosságá­ra hívta fel a figyelmet. A vasutas alapszervezetek rendszeresen elküldik a tiszt­ségviselőiket a tanfolyamok­ra, a munkahelyi vezetők is megértették ennek a jelentő­ségét. Kovács László a szak- szervezeti aktivisták felelős­ségéről beszélt. Szűcs Alajos- né az elkötelezettség, a szakmai felkészültség szük­ségességét hangoztatta. Nö­velni kell a pedagógusok kö­rében például a politizáló­képességet, a közgazdasági szemléletet, a mozgósító­erőt. Az oktatásból pedig jó lenne kiszűrni a formális elemeket. Valentyinyi Már­tonná a szakszervezeti tiszt­ségviselők és a tagság köl­csönös bizalmáról szólt. Só­lyom Ferenc a változó kö­rülményekhez való igazodást sürgette a kádermunkában is. A határozat elfogadása után megtárgyalták a szak- szervezeti jogsegélyszolgálat továbbfejlesztésének me­gyei feladatait, amelyet dr. Varga Imre, az SZMT titká­ra terjesztett a testület elé. Ott volt a napirend tárgya­lásán dr. Kovács László, me­gyei főügyészhelyettes és Sós Sándor, a Magyar Jo­gász Szövetség Békés megyei szervezetének titkára. Meg­állapították, hogy a jogse­gélyszolgálatok betöltik fela­datukat, az alapszervezetek felismerték e szolgáltatásban rejlő lehetőségeket. Már 1976-ban 42 helyen működött jogsegélyszolgálat, amelyek 2500 üggyel foglalkoztak. Ez a szám tavaly elérte a 72-t, illetve a 4543-at. így a szer­vezett dolgozók csaknem 60 százaléka kap jogi segítséget. Ezután Fodorné Birgés Ka­talin, az SZMT vezető titká­ra beszámolt az elnökség két ülés közötti munkájáról, majd elfogadták azt a felhí­vást, amelyet a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa kezde­ményezett, hogy a felszaba­dulásunk 40. évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaverseny alakuljon át kongresszusi és jubileumi munkaversennyé. S. S. Sajtótájékoztató a MÉM-ben Az aratás előkészületeiről és a terméskilátásokról tar­tott sajtótájékoztatót csü­törtökön a MÉM-ben Ma­gyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes. Elmondta, hogy az elmúlt két hónap csapadékos időjárása kedvezett a kalá­szosoknak, ám fejlődésük 10—15 nappal elmarad a ko­rábbi évekétől, ily módon a betakarítás is ennyivel ké­sőbb indulhat. Mindeneset­re biztató, hogy a határ­szemlék tapasztalata sze­rint a táblák kedvező ké­pet mutatnak, így jó közepes termésre lehet számítani. Ehhez azonban az elkövetke­ző hetekben meleg, száraz időre van szükség. Ha csa­padékosra fordulna, úgy a terméskilátások romlanak. Az üzemeknek célszerű hoz­zálátni a munkához, mihelyt a termés eléri a viaszérés állapotát. Az őszi árpa beta­karítása a déli fekvésű me­gyékben, néhol már meg­kezdődött, a búza aratásához pedig előreláthatóan július 10—15. táján foghatnak hoz­zá az üzemek. összességében mintegy 1,7 millió hektárról takarít­ják be az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek a ter­mést. A munkához adottak a feltételek. Megközelítően 13 ezer kombájn várja az üze­mekben az indulást, s to­vábbi 500 kombájn még a nagykereskedelmi vállala­tok raktáraiban áll. Az al­katrészellátást is gondosan előkészítették, 10—12 száza­lékkal többet szereztek be, mint tavaly. Ennek ellené­re most is számolni kell né­mi hiánnyal, elsősorban gu­miabroncsból, ékszíjból. A gabonaforgalmi válla­latok felkészültek a termés fogadására. Négyszázki- lencvenhárom településen. 900 helyen 1763 átvevővonal fogadja a földekről beérke­ző gabonát, és szükség sze­rint éjjel is dolgoznak az átvevők. Az üzemek felada­ta, hogy a betakarítás, a szállítás és az átvétel közöt­ti összhangot megteremtsék a torlódások elkerülésére. Napirenden a bejárók és a marxista diákakadémiák A KISZ KB 1982. márciusi határozata nyomán me­gyénkben is megalakultak a marxista diákakadémiák, se­gítendő a politika iránt leg­inkább érdeklődő tizenéves KISZ-esek rendszerezettebb, átfogóbb világnézeti alapis­mereteinek kialakítását. E diákakadémiák szervezésé­nek tapasztalatairól, s to­vábbfejlesztésükről tárgyalt a KISZ Békés megyei bizott­sága Pataki István első tit­kár vezetésével, június 28- án, tegnap délelőtt Békés­csabán megtartott ülésén. A jelentés szerint, amelyet Tóth Károly, a megyei KISZ politikai képzési központ ve­zetője terjesztett elő, a marxista diákakadémia a középfokú oktatási intézmé­nyekben működő ifjúsági vi­takörök mellett új fórumot teremtett a tanulók politizá­lásához. Míg az első évben kizárólag oktatási intézmé­nyekhez kötődtek a diákaka­démiák, az 1983/84-es tanév­ben már egy-egy iskolában, illetve más kulturális és if­júsági létesítményben több intézmény közösen szervezte meg és bonyolította le azt. Megyénk azon tizenkét tele­pülése — városok és városi jogú nagyközségek — közül, ahol középfokú oktatási in­tézmény működik, 11 helyen szerveztek diákakadémiát, s ezeken összesen 300 fiatal vett részt. Egyedül Gyulán nem volt marxista diákaka­démia. Ami a körök témáját illeti, 1982'83-ban kizárólag a KISZ KB által ajánlottak­kal foglalkoztak, a mostani tanévben pedig a központi ajánlások mellett napirend­re tűzték a csoportok sajá­tos érdeklődési körébe tar­tozó témákat is. Az átlagos­nál is sikeresebbek voltak a diákakadémiák Békésen és Gyomaendrődön. Az ülésen a téma feletti vitában felszólalt Koncz Ist­ván, a KISZ KB munkatár­sa, aki elismerően szólt a Békés megyében szervezett diákakadémiákról, i A testület ezután a KISZ megyei bizottságának 1984. III. negyedévi tömegpolitikai feladattervére tett javasla­tot vitatta meg és hagyta jó­vá. Végül az ingázó fiatalok­ról szóló jelentés került na­pirendre, melyet Lipcsei Pi­roska, a megyei KISZ-bi- zottság munkatársa terjesz­tett a testület elé. A jelentés szerint megyénkben naponta hozzávetőlegesen 20 ezer fia­tal utazik a munkahelyére és haza, zömmel 20—40 kilomé­ter távolságról. Az ingázók­nak több mint 40 százaléka veszi igénybe a menetrend- szerű járatokat, a többiek közlekedését a munkáltató oldja meg saját, illetve bé­relt autóbusszal. Az utazás nem kis teher és megkötöttség az ingázók szá­mára. Általános tapasztalat, hogy a bejárók kevéssé ak­tívak, a műszak előtti, illet­ve utáni rendezvényeken ke­vesen tudnak részt venni. Amint összegzésképpen a je­lentés megállapítja, az ingá­zó fiatalok is bevonhatók az ifjúsági mozgalomba, de még több fiatalt lehetne meg­nyerni, ha nagyobb figyel­met fordítanak a bejárókra, és tudatos együttműködés alakulna ki a munkahelyi, iskolai és lakóhelyi alapszer­vezetek között. T. I. A Több mint tízéves komoly előkészítő munka eredményeként tegnap, csütörtökön elérkezett az idő a Békés megyei mező- gazdasági termelőszövetkezetek üdülőjének alapkőletételére. A TOT támogatásával felépüld új, 120 férőhelyes, korszerű létesítmény alapkövét és az alapító okiratot tartalmazó fém­hengert dr. Pongrácz Aladár, a TOT főosztályvezetője he­lyezte el tegnap, Gyulán, a Park utcában Fotó: Gál Edit Első országos módszertani találkozó Szeghalmon A Kisiparosok Országos Szervezete és a KISZ Köz­ponti Bizottsága június 29. és július 1. között Szeghal­mon rendezi meg az I. or­szágos KIOSZ—KlSZ-alap- szervezetek módszertani ta­lálkozóját. Ezen a KIOSZ és KISZ-alapszervezeti titká­rok, agitációval és propa­gandával foglalkozó munka­társak és sportfelelősök vesznek részt. Ott lesznek az országos ifjúságpolitikai és szakmunkástanuló bizottság tagjai, a megyei ifjúságpoli­tikai és szakmunkástanuló bizottság elnökei és titkárai. Az eseményt ma, június 29-én, 18 órakor az ifjúsági ház nagytermében Pataki István, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára nyitja meg. Másnap délelőtt Bakos László, a KIOSZ fő­osztályvezetője tart előadást Ifjúságpolitikai feladatok a kisiparban címmel.' Ezután a KIOSZ és a KlSZ-alap- szervezetek feladatairól szól Szilágyi Antal, a KISZ KB osztályvezetője, majd szek- c! óüléseken folytatják a munkát. A játékos sportdél­utánt követően 20 órakor if­júsági béke- és barátsági estre kerül sor, amelyet Homoki István, a KIOSZ szeghalmi alapszervezetének titkára nyit meg, majd iro­dalmi műsor, diszkó és tánc­ház várja a fiatalokat. Vasárnap délelőtt az ipar helyzetéről és feladatairól ad tájékoztatást dr. Dankó Já­nos, az Ipari Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Végül Bakos László és Nyá­ri János, a szeghalmi városi KISZ-bizottság titkára érté­keli a háromnapos találko­"* (s-r.l Pénzügyi szakemberek vésztői tanácskozása A Pénzügyminisztérium számviteli és szervezési fő­osztálya, a Számvitel- és pgyviteltechnika szerkesz­tő bizottsága, a Magyar Közgazdasági Társaság Bé­kés megyei Szervezete és a megyei tanács pénzügyi osz­tálya tegnap, június 28-án Vésztőn szerkesztő-olvasó ta­lálkozót rendezett. Bevezető előadásában dr. Sholcz Rezső, a PM fő­osztályvezetője a szerkesztő­ség tevékenységéről, törek­véseiről beszélt. Hangsú­lyozta: ez az első ilyen jel­legű találkozó a megye pénz­ügyi-számviteli szakembe­reivel. Ezt követően a megyében folyó számviteli munkáról Kovács Mihály, a megyei tanács pénzügyi osztályve­zető-helyettese tartott tájé­koztatót. Elmondotta, me­gyénkben igen sok szakmai folyóiratot olvasnak a pénz­ügyi szakemberek. Ezután a résztvevők mondtak véle­ményt a folyóirat munkájá­ról, s szóltak arról is, hogy jobb erkölcsi, anyagi megbe­csülést érdemelnének a számvitellel foglalkozók. A szarvasmarha-tenyésztésről tárgyalt a tsz-szövetség Gyulán, a fa- és fémbú­toripari szövetkezet székhá­zában tegnap, csütörtökön tartotta soros ülését a me­gyei tsz-szövetség elnöksége. A megjelenteket Fülöp Sán­dor, a tsz-szövetség elnök- helyettese köszöntötte. Az első napirendi pont­ban Csukás Gyula, a TE- SZÖV titkárhelyettese a szarvasmarha-tenyésztés helyzetéről és feladatairól adott átfogó ismertetést. Ki­emelte : szarvasmarha-te­nyésztésünk a termelés mennyiségét tekintve orszá­gosan a sertés után a máso­dik, Békés megyében a harmadik helyet foglalja el. Hazánkban 1970. óta a tej­termelés 74 százalékkal nö­vekedett. Megyénk 81 ter­melőszövetkezete közül az év végéig várhatóan 21-ben szű­nik meg az ágazat. A nagy­üzemi csökkenés mellett az országos átlagnál nagyobb arányban csökken a háztáji­ban is a tehénállomány. A hozzászólók közül töb­ben arról ejtettek szót, hogy az ágazat közgazdasági po­zíciói az utóbbi években je­lentősen romlottak, csök­kent a tenyésztői kedv. Szükséges lenne a jelenle­gi szabályozók mielőbbi fe­lülvizsgálata. Nagy Mihály, a BAGE igazgatója arról be­szélt, hogy véleménye sze­rint csak a hatszáz tehénnél nagyobb tehenészeti telepek termelése lehet gazdaságos a jövőben. Ruck János, az új- kígyósi Aranykalász Tsz el­nöke elmondotta, hogy a háztájiba kihelyezett 220 tehenük termelése sok he­lyen visszaesett. Többek kö­zött emiatt nőtt a feszültség a tsz és a háztáji gazdák között. Dr. Pongrácz Aladár, a TOT főosztályvezetője hoz­zászólásában annak a véle­ményének adott hangsúlyt, hogy az üzemen belül meg kell keresni az ágazat he­lyét és szerepét, de országo­san is lépni kell a tovább­fejlődés érdekében. Fülöp Sándor összefoglalójában ki­emelte, hogy amíg a fejlett állattenyésztési kultúrával rendelkező országokban, egy gondozó 100—150 tehenet lát el, ez a szám hazánkban alig haladja meg a tízet. A szarvasmarha-ágazatban az egyik legalacsonyabb nap­jainkban a hatékonyság. Ezt követően az elnökség meghallgatta és elfogadta a szövetkezetpolitikai és mun­kaügyi, a szociálpolitikai és az ifjúsági bizottság tevé­kenységéről szóló tájékozta­tást. Az elnökségi ülés be­jelentésekkel zárult. V. L. KPVDSZ-iilés A szakszervezeti bizalmi­ak jogköre másfél évvel ez­előtt bővült, amely a bizal­mival partner gazdasági ve­zetők munkájának értékelé­sére ad lehetőséget. Ennek tapasztalatairól tárgyalt csütörtöki ülésén a Kereske­delmi, Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének megyei bi­zottsága. Megállapította a testület, hogy a kép meglehetősen változatos. Elsősorban a na­gyobb üzletek bizalmijai kapták meg ezt a feladatot, illetve egyes főbizalmiak. A legtöbb alapszervezetnél kü­lön összejövetelen értékel­ték a középvezetők munká­ját, magatartását. Kivétel ez alól a mezőkovácsházi ÁFÉSZ és a megyei vendég­látóipari vállalat, ahol ter­melési tanácskozáson mond­ták el a véleményüket a szakszervezeti tisztségviselők. A testület határozati ja­vaslatot fogadott el, hogy 1985-ben minél több bizalmi élhessen a véleményezési jogkörével. A megyei bizottság ez­után jelentést hallgatott meg a tömegpolitikai és tisztség- viselői oktatás tapasztalatai­ról, a következő tanév fel­adatairól, majd megvitatták az elmúlt évi szociális ter­vek teljesítésről szóló jelen­tést. (s. s.> I

Next

/
Oldalképek
Tartalom