Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-24 / 147. szám
1984. Június 24., vasárnap »nauifiTci BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG újra Mezoberényben A ll ezer 830 lelket számláló, három nemzetiségű nagyközség neve egy 1347-ben keltezett oklevélben szerepelt először, Bérén formájában. Két és fél évszázad múltán a török seregek, majd a rácok pusztítása miatt öt esetben menekült el az akkori falu lakossága, így végül is 1723-ban a mai helyén újratelepült a község. A helybeliek nem tagadják, hogy Mezőberény fejlődéséhez döntően hozzájárult kedvező fekvése. A települést átszelő vasút, a két főút, a Kettős-Körös már a múlt század éveiben is kedvezően hatott. A község szorgalmas lakói nemcsak egymástól, hanem más népektől is igyekeztek átvenni, alkalmazni a jót. Az elmúlt századokban a mai nagyközség vásártartási joggal rendelkezett, mezővárosi rangja volt, s ezt őrzi — nem hivatalosan — a község címere is. Itt alakult meg Békés megye első, egyházi gimnáziuma 1803-ban. A felszabadulás óta a gyors fejlődés jellemzi a nagyközséget, s ma már fejlett ipari, mezőgazdasági nagyüzemekkel rendelkező ipari település. Az aktiv keresőknek fele az iparban, egyharmada a mezőgazdaságban, a többiek az egyéb ágazatokban dolgoznak. Az elmúlt évtizedben ugyancsak megváltozott a település' arculata. Évente 50—60 lakás épül, ennek nagyobb hányada magánerős. A település bölcsődéibe, óvodáiba valamennyi jelentkező apróságot fel tudnak venni. Evekkel ezelőtt befejezték az ivóvízhálózat kiépítését, kiterjedt csatorna- és föld- gázhálózattal rendelkező község. A település életében három dátumot tartanak fontosnak: 1960-ban meggyorsult az ipari fejlődés, 1975-ben felvették Csárdaszállással a társközségi kapcsolatot, illetve Mezőbe- rény Békéscsaba városkörnyéki irányítása alá került. A legújabb fordulópont: 1984. január 1-től megyei irányítású nagyközség. t Legutóbbi ott jártunkkor — ennek két éve — gazdag fel- adatok szerepeltek napirenden. Azóta birtokba vették a tornacsarnokot, elkészült több mint 150 lakás, befejezés előtt áll az egészségügyi központ építése, ennek részeként már üzemel az új gyógyszertár. Ehhez a lakosság 3,5 millió forinttal járult hozzá. A község központjában most új lakások, üzletek és a posta alapozása folyik, s természetesen tovább bővítik a gázhálózatot. A nagyarányú építkezések egyben azt is jelentik« hogy 1990-re kialakul a település új központja, egyedi tervezésű épületeivel válik a megye egyik legszebb településévé. N éhány esztendővel ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémia egyik munkacsoportja tanulmányt készített Mezőberény fejlettségéről, fejlesztésének további lehetőségeiről. Az elkészült tanulmányban többek között az is szerepel, hogy Békés megye települései közül leginkább ez a nagyközség felelne meg a városi követelményeknek. Mindezeket támasztja alá a „Mezőberény, a helyét kereső kisváros” című könyv. Úttörőtáborban a pajtások A József Attila Űttörőház munkája igen sokrétű. Tevékenységi köréből kiemelkednek a szakköri és a szabadidős-programok. Év közben 14 szakkörben és 3 klubban a nagyközségnek mintegy 350 pajtása vesz részt a közös munkában. Nyáron a táborozóknak ad otthont az úttörőház. 1960- tól ’66-ig sátortáborban, ’66- tól pedig a társadalmi munkában, összefogással épült kis faházak nyújtanak kényelmes pihenést a gyerekeknek. Az elmúlt évektől, nyaranta mintegy ezer gyereknek nyújtanak pihenési lehetőséget. — Három esztendeje az érsekújvári szakszervezeti bizottsággal kötöttünk együttműködési szerződést. Azóta évente mintegy 120— 130 herényi gyerek jut el Csehszlovákiába, illetve ennyi érkezik onnan csereüdülésre. Tavaly bővült a kör: az együttműködésbe belépett Gyomaendrőd, Lökösháza, Üjkígyós, ez évtől pedig Sarkad. Ez azt jelenti, hogy az idén Mezőberényből 100 gyerek, a többi községből együttesen 200 pajtás jut el Szlovákiának e festői tájára — mondja Tóth Csaba, az úttörőház igazgatója. A tanévet követően már az első héten megkezdődött az őrsvezető- és rajtitkárképző tábor. Ezen két turnusban, hetes váltással kétszáz általános iskolás tanuló vesz részt. Ezt követi áz olvasótábor, ahová 80-an jelentkeztek, majd a megyei közlekedésbiztonsági tanáccsal közösen szervezett közlekedési szaktábor, ahol 100 pajtás lesz. Csereüdülés keretében, háromszor kéthetes váltással 100-100 pajtás érkezik északi szomszédainktól. Ezenkívül mintegy 50 szarvasi pajtás pihen majd itt, akik kerékpárral járják be a vidéket. A nyár végén a kosárlabda-szaktábor zárja áz úttörőház nyári programját. Ezekben a napokban az őrsvezetők és rajtitkárok képzése folyik. A pajtások teljes ellátást kapnak, ízlik a vacsora Falazóanyag, amiből kevés van Mezőberényben több mint 100 éves múltja van a téglagyártásnak. A felszabadulást követően, évről évre korszerűsödött a gyártás, 1960-ban itt készült el az ország első alagútkemencéje, amit a hetvenes évek elején alakítottak át gáztüzelésűvé. — Nagyon keresett a herényi falazóanyag. Évente 22 millió darab kisméretű téglának megfelelő B—30-as falazóblokkot gyártunk — fogad Halász József gyárvezető. — Annyi az igénylés, hogy egyszerűen nem tudjuk kielégíteni — folytatja. Való igaz, a gyár udvarán nem sok tégla van. A teherjárművekre a kemencekocsikról, amelyek az égetőből gurultak ki, rakják a még meleg falazóanyagot. A gyárvezetővel együtt járjuk végig az üzemrészeket Megtudom, hogy az 1-es téglagyárban, ahol a falazóanyagot gyártják, 90-en dolgoznak. Együtt idézzük a múltat, az emlékeket, amikor is ugyancsak embert nyűvő munka folyt itt. Ma már korszerű gépek könnyítik a munkát, segítik az embert. A fejlesztésekről szólva a gyárvezetőtől megtudtam, hogy az 1986-tól életbe lépő új hőtechnikai szabvány nyomán változik a gyár termelése is. Még nem dőlt el véglegesen, hogy falazóanyagot vagy válaszfallapokat gyártanak majd. Egy viszont biztos: az újonnan feltárt bányaterület kitűnő minőségű agyaggal látja el még évtizedekig a gyárat, a fel- szabadulás időszakában bezárt két-három méter mély bányagödrök további 10—12 méter mélységben is kiváló agyagot rejtenek, s lehetőség van másodlagos művelésükre. Szállítják a vagonba az építkezésekhez a falazóanyagot Verseny- és tömegsport Két esztendeje több éves tervszerű munka és társadalmi összefogás eredményeként létrejött a nagyközség egységes sportegyesülete, a Mezőberényi SE. A sportkör elnöke, Filozof György — 25 éve vesz részt sportköri elnök, vagy elnökhelyettesként a sportmozgalomban — így beszél: A legnépszerűbb a kispályás foci — A Spartacus, az ÁFÉSZ és a textil sportkörökből, hét szakosztállyal alakult az új MSE. Az a célunk, hogy elérjük a megyei kiemelt egyesület címet. A legrangosabb sportág a kosárlabda, éppen az idén húsz éve, hogy meghonosodott a községben. A nők tíz, a férfiak pedig hat éve játszanak az NB II-ben. Labdarúgócsapatunk a megyei első osztályban szerepel, a bajnokságban ezüstérmet szereztek. A kézilabdának is /égi hagyományai vannak, mind a lányok, mind a fiúk a megyei első osztályban szerepelnek — sikerrel. Űj szakosztályaink sorába tartozik az atlétika, a sakk és a természetjárás, az utóbbi a legnagyobb tömegeket mozgatja. A teniszszakosztályunk néhány éves múltra tekint vissza, tavaly megyei bajnokságot nyertek. — De nemcsak a verseny- sportra, hanem a tömegsportra is nagy gondot fordítunk — kapcsolódik a beszélgetésbe Jakab Mihály, a nagyközségi tanács sportfelügyelője. — A községben 15 tömegsportcsoport van, s még ötöt szervezünk. Csárdaszálláson is működnek tömegsportcsoportok, hozzá kell tennem, igen jól. A legnépszerűbb a kispályás foci, ahol hetente rendszeresen 250—300-an mozognak, ösz- szességében elmondhatom, hogy a dolgozó felnőttek közül, a versenysporttal együtt mintegy ezren sportolnak, mozognak rendszeresen. Mezőberény sportlétesítményekkel igen jól ellátott település. Van egy nemzetközi méretű tornacsarnoka, két tornaterme, három bitumenes kézi- és kosárlabdapályája is, egy része világítással, salakos kézi-, tenisz- és labdarúgópályája. Így aztán érthető, hogy ezeket a létesítményeket ki is használják, munkaidő után nap mint nap késő estig pattog a labda. Az oldalt írta, a fotókat készítette: Szekeres András. A közelmúltban befejeződött az 1980-as évek elején épült 2. számú általános iskola teljes felújítása, melynek költségei meghaladták a 7,5 millió forintot. A munkálatokat a helyi építőipari szövetkezet vállalta, egyebek között kicserélték az iskola padozatát, korszerűsítették a villanyvilágítást, kialakították a központi fűtést, s a belső felújítás mellett az épület külsejét is újjávarázsolták, így eredeti szépségében pompázik a tanintézet. Az iskolához tartozó körzetből mintegy 1200 tanuló tanulhat jobb körülmények között Ötszörös kiváló tsz A csárdaszállási Petőfi Tsz rizstermesztéséről vált országos hírűvé. A 4200 hektár szántón gazdálkodó nagyüzem ez évben is 620 hektáron termeszti ezt a fontos növényt. — Tizenöt éve a mi rizster- ipesztési technológiánk, a mi telepeink voltak a legkorszerűbbek, napjainkban csaknem a legkorszerűtlenebbek. Ennyi idő alatt elavultak berendezéseink — kezdi Püski Lajos, a szövetkezet elnöke. — A rizstermesztés eszköz- igényes ágazat, rizstelepeink felújításra szorulnak — hallom, miközben a növény fejlettségét ecseteli. Termésátlagaikkal évek óta az ország élvonalába tartoznak, s máris a közelgő napok nagy feladatáról, az aratásra való készülődésről beszélgetünk. — Ez évben 1230 hektáron termesztettünk búzát, reményteljesek a terméskilátásaink. A gépek felkészítése jó ütemben halad, a gépszemléket a napokban tartjuk. A szárítóknál vannak ugyan kisebb gondok, az aratásra azzal is készen leszünk. Az 1250 hektáros kukoricának jót tett az eső. sajnos a hő hiánya mutatkozik a növénynél. A 200 hektárnyi szójánk is szépen fellett. Az állattenyésztésről szólva megtudom, hogy a szarvasmarha- és a sertéságazat a meghatározó . A szarvasmarha-állomány kettős hasznosítású, tej- és húshasznú. Három éve kezdtek hozzá a fajtaátalakító keresztezésekhez. s ennek jótékony hatása már érződik. Ügy tervezik, hogy az év végére tehenenként elérik a 3 ezer 900 literes hozamokat, ami 700 literrel több, mint az elmúlt esztendőben volt. A szövetkezet 200 kocás sertésteleppel rendelkezik, melyet a közelmúltban újítottak fel, így az ISV-rendszerű telep évente 3 ezer 200 hízót ad a feldolgozó- iparnak. Az ágazat eredményei szépek, az egy kocára jutó szaporulat 21,2 malac, s egy kilogramm húst 3,56 kilogramm takarmányból állítanak elő. A csárdaszállási nagyüzem és? a környékbeli kisgazdaságok kapcsolata igen példás. A szövetkezeten keresztül a kisüzemek évente mintegy 13 ezer vágóállatot adnak a feldolgozó- iparnak. A szövetkezet az elmúlt esztendőkben ötször nyerte el a megtisztelő Kiváló címet. Mint a kisközséget is, így a nagyüzemet is számos kapcsolat fűzi Mezőberényhez. A 670 tagnak 15 százaléka köröstarcsai, egyharmada csárdaszállási, a többiek pedig mezőberényiek. Külföldre dolgoznak a textilesek A textilipari szövetkezetnek csaknem három évtizedes a története. Az elmúlt néhány esztendő szép eredményeket hozott, az idei év egy kicsit szerényebbnek tűnik. — Múltunk szebb, mint a jelenünk, a jövőnk pedig biztatóbb mint a múltunk — fogad Németh Gyuláné, a szövetkezet elnöke. — Ez az évünk azért lesz nehezebb, mert megnőttek a fonalárak, s bizony az egyéb költségek sem csökkentek. A szövetkezet idei tervében 28 millió forint árbevétel szerepel 4,5 millió forint nyereség elérésével. A szövetkezet termelését két nagy termékcsoport adja: az egyik a hagyományos szövött termékek, vagyis szalvéták, törülközők, szettek gyártása, a másik főként tőkés bérmunkában dolgozik, az idén ennek az üzemnek saját anyagos termelése még nem volt. Ezekben a napokban egy NSZK-beli cég részére sortnadrágokat gyártanak, s a napokban szállítanak belőle a megrendelőknek 13 ezer darabot. Igaz, hogy még csak a nyár elején tartunk, a konfekciórészleg már felkészült a télre: ugyancsak nyugati megrendelésre síöl- töriyöket, síanorákokat és sínadrágokat varrnak. A félévhez közeledve készülnek a mérleg összesítő adatai. Az árbevételt időarányosan teljesítették, a nyereség viszont, ha nagyon kevéssel is, de elmarad a tervezettől. Az üzemcsarnokot járva feltűnt: sok az üres gép, s bizony a konfekciórészlegben dolgozók jelentős része az idősebb generációhoz tartozik. — Állományi létszámunk 200 fő, közülük 160-an dolgoznak, a többiek gyesen vannak. Van utánpótlásunk, minden évben, a három évfolyamban harminchárom ipari tanuló képzését vállaljuk. Közülük tizenegyen éppen e napokban vizsgáznak, s többségük nálunk marad — mondja búcsúzáskor az einökasszony. Exportra készülnek a sortok
