Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-24 / 147. szám

1984. Június 24., vasárnap »nauifiTci BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG újra Mezoberényben A ll ezer 830 lelket számláló, három nemzetiségű nagy­község neve egy 1347-ben keltezett oklevélben szere­pelt először, Bérén formájában. Két és fél évszázad múltán a török seregek, majd a rácok pusztítása miatt öt esetben menekült el az akkori falu lakossága, így végül is 1723-ban a mai helyén újratelepült a község. A helybeliek nem tagadják, hogy Mezőberény fejlődésé­hez döntően hozzájárult kedvező fekvése. A települést átsze­lő vasút, a két főút, a Kettős-Körös már a múlt század évei­ben is kedvezően hatott. A község szorgalmas lakói nemcsak egymástól, hanem más népektől is igyekeztek átvenni, al­kalmazni a jót. Az elmúlt századokban a mai nagyközség vásártartási joggal rendelkezett, mezővárosi rangja volt, s ezt őrzi — nem hivatalosan — a község címere is. Itt ala­kult meg Békés megye első, egyházi gimnáziuma 1803-ban. A felszabadulás óta a gyors fejlődés jellemzi a nagyköz­séget, s ma már fejlett ipari, mezőgazdasági nagyüzemekkel rendelkező ipari település. Az aktiv keresőknek fele az ipar­ban, egyharmada a mezőgazdaságban, a többiek az egyéb ágazatokban dolgoznak. Az elmúlt évtizedben ugyancsak megváltozott a település' arculata. Évente 50—60 lakás épül, ennek nagyobb hányada magánerős. A település bölcsődéibe, óvodáiba valamennyi je­lentkező apróságot fel tudnak venni. Evekkel ezelőtt befejez­ték az ivóvízhálózat kiépítését, kiterjedt csatorna- és föld- gázhálózattal rendelkező község. A település életében három dátumot tartanak fontosnak: 1960-ban meggyorsult az ipari fejlődés, 1975-ben felvették Csárdaszállással a társközségi kapcsolatot, illetve Mezőbe- rény Békéscsaba városkörnyéki irányítása alá került. A leg­újabb fordulópont: 1984. január 1-től megyei irányítású nagy­község. t Legutóbbi ott jártunkkor — ennek két éve — gazdag fel- adatok szerepeltek napirenden. Azóta birtokba vették a tor­nacsarnokot, elkészült több mint 150 lakás, befejezés előtt áll az egészségügyi központ építése, ennek részeként már üzemel az új gyógyszertár. Ehhez a lakosság 3,5 millió fo­rinttal járult hozzá. A község központjában most új lakások, üzletek és a posta alapozása folyik, s természetesen tovább bővítik a gázhálózatot. A nagyarányú építkezések egyben azt is jelentik« hogy 1990-re kialakul a település új központja, egyedi tervezésű épületeivel válik a megye egyik legszebb településévé. N éhány esztendővel ezelőtt a Magyar Tudományos Aka­démia egyik munkacsoportja tanulmányt készített Me­zőberény fejlettségéről, fejlesztésének további lehető­ségeiről. Az elkészült tanulmányban többek között az is sze­repel, hogy Békés megye települései közül leginkább ez a nagyközség felelne meg a városi követelményeknek. Mind­ezeket támasztja alá a „Mezőberény, a helyét kereső kisvá­ros” című könyv. Úttörőtáborban a pajtások A József Attila Űttörőház munkája igen sokrétű. Te­vékenységi köréből kiemel­kednek a szakköri és a sza­badidős-programok. Év köz­ben 14 szakkörben és 3 klubban a nagyközségnek mintegy 350 pajtása vesz részt a közös munkában. Nyáron a táborozóknak ad otthont az úttörőház. 1960- tól ’66-ig sátortáborban, ’66- tól pedig a társadalmi mun­kában, összefogással épült kis faházak nyújtanak ké­nyelmes pihenést a gyere­keknek. Az elmúlt évektől, nyaranta mintegy ezer gye­reknek nyújtanak pihenési lehetőséget. — Három esztendeje az érsekújvári szakszervezeti bizottsággal kötöttünk együttműködési szerződést. Azóta évente mintegy 120— 130 herényi gyerek jut el Csehszlovákiába, illetve ennyi érkezik onnan csere­üdülésre. Tavaly bővült a kör: az együttműködésbe belépett Gyomaendrőd, Lö­kösháza, Üjkígyós, ez évtől pedig Sarkad. Ez azt jelenti, hogy az idén Mezőberényből 100 gyerek, a többi község­ből együttesen 200 pajtás jut el Szlovákiának e festői tá­jára — mondja Tóth Csaba, az úttörőház igazgatója. A tanévet követően már az első héten megkezdődött az őrsvezető- és rajtitkár­képző tábor. Ezen két tur­nusban, hetes váltással két­száz általános iskolás tanuló vesz részt. Ezt követi áz ol­vasótábor, ahová 80-an je­lentkeztek, majd a megyei közlekedésbiztonsági ta­náccsal közösen szervezett közlekedési szaktábor, ahol 100 pajtás lesz. Csereüdülés keretében, háromszor kéthe­tes váltással 100-100 pajtás érkezik északi szomszéda­inktól. Ezenkívül mintegy 50 szarvasi pajtás pihen majd itt, akik kerékpárral járják be a vidéket. A nyár végén a kosárlabda-szaktá­bor zárja áz úttörőház nyá­ri programját. Ezekben a napokban az őrsvezetők és rajtitkárok képzése fo­lyik. A pajtások teljes ellátást kapnak, ízlik a vacsora Falazóanyag, amiből kevés van Mezőberényben több mint 100 éves múltja van a tég­lagyártásnak. A felszabadu­lást követően, évről évre korszerűsödött a gyártás, 1960-ban itt készült el az or­szág első alagútkemencéje, amit a hetvenes évek elején alakítottak át gáztüzelésűvé. — Nagyon keresett a he­rényi falazóanyag. Évente 22 millió darab kisméretű tég­lának megfelelő B—30-as fa­lazóblokkot gyártunk — fo­gad Halász József gyárveze­tő. — Annyi az igénylés, hogy egyszerűen nem tud­juk kielégíteni — folytatja. Való igaz, a gyár udvarán nem sok tégla van. A teher­járművekre a kemenceko­csikról, amelyek az égetőből gurultak ki, rakják a még meleg falazóanyagot. A gyárvezetővel együtt járjuk végig az üzemrésze­ket Megtudom, hogy az 1-es téglagyárban, ahol a falazó­anyagot gyártják, 90-en dol­goznak. Együtt idézzük a múltat, az emlékeket, ami­kor is ugyancsak embert nyűvő munka folyt itt. Ma már korszerű gépek könnyí­tik a munkát, segítik az em­bert. A fejlesztésekről szól­va a gyárvezetőtől megtud­tam, hogy az 1986-tól élet­be lépő új hőtechnikai szab­vány nyomán változik a gyár termelése is. Még nem dőlt el véglegesen, hogy falazó­anyagot vagy válaszfallapo­kat gyártanak majd. Egy vi­szont biztos: az újonnan fel­tárt bányaterület kitűnő mi­nőségű agyaggal látja el még évtizedekig a gyárat, a fel- szabadulás időszakában be­zárt két-három méter mély bányagödrök további 10—12 méter mélységben is kiváló agyagot rejtenek, s lehető­ség van másodlagos műve­lésükre. Szállítják a vagonba az építkezésekhez a falazóanyagot Verseny- és tömegsport Két esztendeje több éves tervszerű munka és társa­dalmi összefogás eredménye­ként létrejött a nagyközség egységes sportegyesülete, a Mezőberényi SE. A sport­kör elnöke, Filozof György — 25 éve vesz részt sport­köri elnök, vagy elnökhe­lyettesként a sportmozga­lomban — így beszél: A legnépszerűbb a kispályás foci — A Spartacus, az ÁFÉSZ és a textil sportkörökből, hét szakosztállyal alakult az új MSE. Az a célunk, hogy el­érjük a megyei kiemelt egyesület címet. A legran­gosabb sportág a kosárlab­da, éppen az idén húsz éve, hogy meghonosodott a köz­ségben. A nők tíz, a férfi­ak pedig hat éve játszanak az NB II-ben. Labdarúgó­csapatunk a megyei első osz­tályban szerepel, a bajnok­ságban ezüstérmet szereztek. A kézilabdának is /égi ha­gyományai vannak, mind a lányok, mind a fiúk a me­gyei első osztályban szere­pelnek — sikerrel. Űj szak­osztályaink sorába tartozik az atlétika, a sakk és a ter­mészetjárás, az utóbbi a leg­nagyobb tömegeket mozgat­ja. A teniszszakosztályunk néhány éves múltra tekint vissza, tavaly megyei baj­nokságot nyertek. — De nemcsak a verseny- sportra, hanem a tömeg­sportra is nagy gondot for­dítunk — kapcsolódik a be­szélgetésbe Jakab Mihály, a nagyközségi tanács sportfel­ügyelője. — A községben 15 tömegsportcsoport van, s még ötöt szervezünk. Csárdaszál­láson is működnek tömeg­sportcsoportok, hozzá kell tennem, igen jól. A legnép­szerűbb a kispályás foci, ahol hetente rendszeresen 250—300-an mozognak, ösz- szességében elmondhatom, hogy a dolgozó felnőttek kö­zül, a versenysporttal együtt mintegy ezren sportolnak, mozognak rendszeresen. Me­zőberény sportlétesítmények­kel igen jól ellátott telepü­lés. Van egy nemzetközi mé­retű tornacsarnoka, két tor­naterme, három bitumenes kézi- és kosárlabdapályája is, egy része világítással, sa­lakos kézi-, tenisz- és lab­darúgópályája. Így aztán ért­hető, hogy ezeket a létesít­ményeket ki is használják, munkaidő után nap mint nap késő estig pattog a lab­da. Az oldalt írta, a fotókat készítette: Szekeres András. A közelmúltban befejeződött az 1980-as évek elején épült 2. számú általános iskola teljes felújítása, melynek költségei meghaladták a 7,5 millió forintot. A munkálatokat a helyi építőipari szövetkezet vállalta, egyebek között kicserélték az iskola padozatát, korszerűsítették a villanyvilágítást, kiala­kították a központi fűtést, s a belső felújítás mellett az épü­let külsejét is újjávarázsolták, így eredeti szépségében pom­pázik a tanintézet. Az iskolához tartozó körzetből mintegy 1200 tanuló tanulhat jobb körülmények között Ötszörös kiváló tsz A csárdaszállási Petőfi Tsz rizstermesztéséről vált országos hírűvé. A 4200 hektár szántón gazdálkodó nagyüzem ez évben is 620 hektáron termeszti ezt a fontos növényt. — Tizenöt éve a mi rizster- ipesztési technológiánk, a mi te­lepeink voltak a legkorszerűbbek, napjainkban csaknem a legkor­szerűtlenebbek. Ennyi idő alatt elavultak berendezéseink — kez­di Püski Lajos, a szövetkezet el­nöke. — A rizstermesztés eszköz- igényes ágazat, rizstelepeink fel­újításra szorulnak — hallom, mi­közben a növény fejlettségét ecseteli. Termésátlagaikkal évek óta az ország élvonalába tartoz­nak, s máris a közelgő napok nagy feladatáról, az aratásra való készülődésről beszélgetünk. — Ez évben 1230 hektáron ter­mesztettünk búzát, reménytelje­sek a terméskilátásaink. A gé­pek felkészítése jó ütemben ha­lad, a gépszemléket a napokban tartjuk. A szárítóknál vannak ugyan kisebb gondok, az ara­tásra azzal is készen leszünk. Az 1250 hektáros kukoricának jót tett az eső. sajnos a hő hiánya mutatkozik a növénynél. A 200 hektárnyi szójánk is szépen fel­lett. Az állattenyésztésről szólva megtudom, hogy a szarvasmar­ha- és a sertéságazat a megha­tározó . A szarvasmarha-állo­mány kettős hasznosítású, tej- és húshasznú. Három éve kezd­tek hozzá a fajtaátalakító ke­resztezésekhez. s ennek jóté­kony hatása már érződik. Ügy tervezik, hogy az év végére te­henenként elérik a 3 ezer 900 li­teres hozamokat, ami 700 literrel több, mint az elmúlt esztendő­ben volt. A szövetkezet 200 kocás ser­tésteleppel rendelkezik, melyet a közelmúltban újítottak fel, így az ISV-rendszerű telep évente 3 ezer 200 hízót ad a feldolgozó- iparnak. Az ágazat eredményei szépek, az egy kocára jutó sza­porulat 21,2 malac, s egy kilo­gramm húst 3,56 kilogramm ta­karmányból állítanak elő. A csárdaszállási nagyüzem és? a környékbeli kisgazdaságok kapcsolata igen példás. A szö­vetkezeten keresztül a kisüze­mek évente mintegy 13 ezer vá­góállatot adnak a feldolgozó- iparnak. A szövetkezet az elmúlt esz­tendőkben ötször nyerte el a megtisztelő Kiváló címet. Mint a kisközséget is, így a nagyüze­met is számos kapcsolat fűzi Mezőberényhez. A 670 tagnak 15 százaléka köröstarcsai, egyhar­mada csárdaszállási, a többiek pedig mezőberényiek. Külföldre dolgoznak a textilesek A textilipari szövetkezet­nek csaknem három évtize­des a története. Az elmúlt néhány esztendő szép ered­ményeket hozott, az idei év egy kicsit szerényebbnek tű­nik. — Múltunk szebb, mint a jelenünk, a jövőnk pedig biztatóbb mint a múltunk — fogad Németh Gyuláné, a szövetkezet elnöke. — Ez az évünk azért lesz nehezebb, mert megnőttek a fonalárak, s bizony az egyéb költségek sem csökkentek. A szövetkezet idei tervé­ben 28 millió forint árbevé­tel szerepel 4,5 millió forint nyereség elérésével. A szö­vetkezet termelését két nagy termékcsoport adja: az egyik a hagyományos szövött ter­mékek, vagyis szalvéták, tö­rülközők, szettek gyártása, a másik főként tőkés bérmun­kában dolgozik, az idén en­nek az üzemnek saját anya­gos termelése még nem volt. Ezekben a napokban egy NSZK-beli cég részére sortnadrágokat gyártanak, s a napokban szállítanak belő­le a megrendelőknek 13 ezer darabot. Igaz, hogy még csak a nyár elején tartunk, a konfekciórészleg már fel­készült a télre: ugyancsak nyugati megrendelésre síöl- töriyöket, síanorákokat és sí­nadrágokat varrnak. A félévhez közeledve ké­szülnek a mérleg összesítő adatai. Az árbevételt időará­nyosan teljesítették, a nye­reség viszont, ha nagyon ke­véssel is, de elmarad a ter­vezettől. Az üzemcsarnokot járva feltűnt: sok az üres gép, s bizony a konfekciórészlegben dolgozók jelentős része az idősebb generációhoz tarto­zik. — Állományi létszámunk 200 fő, közülük 160-an dol­goznak, a többiek gyesen vannak. Van utánpótlásunk, minden évben, a három év­folyamban harminchárom ipari tanuló képzését vállal­juk. Közülük tizenegyen ép­pen e napokban vizsgáznak, s többségük nálunk marad — mondja búcsúzáskor az einökasszony. Exportra készülnek a sortok

Next

/
Oldalképek
Tartalom