Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-24 / 147. szám
1984. Június 24., vasárnap o A magyar—szovjet együttműködés fejlesztésének lehetőségei A népi Lengyelország 40 éve Az Interpress lengyel sajtóügynökség, a Központi Sajtészolgálat és a Békés megyei Népújság közös pályázata A dolgozók érdekében O A KGST-tagországok legutóbbi moszkvai ülése megvitatta és elfogadta a tagországok tudományos-technikai együttműködése fejlesztésének legfontosabb tennivalóit. Ezzel a nagy jelentőségű határozattal kapcsolatban, mint a Moszkvai Gorjacskin Mezőgazdasági Műszaki Egyetem magyar kapcsolatainak előadója, lehetőségem volt az együttműködési munka előkészítésében és végrehajtásában is részt venni. A mi egyetemünk mintegy 14 éve együttműködik a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépész- mérnöki Karával. Az együttműködési munkánk oktatási, tudományoskutatási, nevelési kérdéseket tartalmaz. Együttműködésünk eredményeként közös tankönyvek, közös jegyzetek megírására és orosz— magyar nyelvű kiadására, tantárgyi programok egyeztetésére, közös tudományos kutatási témák kidolgozására került sor. Tanáraink és hallgatóink közül többen közös konferenciában szerepeltek. Az együttműködés egyik konkrét példája az a jegyzet, melyet Bacsa Vendel, a Békéscsabai Állami Gazdaság igazgatója és dr. Mankó Mihály, a Lenin Tsz elnöke írt, a cseregyakorlatos hallgatóink számára egyetemünk rektorának és másoknak közreműködésével, vagy dr. Kai- fás Ferencnek, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem docensének a Szovjetunió Tudományos Akadémiáján történt nagy sikerű kandidátusi értkezése védése. A szoRoppant izgalmas dolgok történnek mostanság — legalábbis a gyerekek így vélekednek — Békéscsabán, a Wlassich-sétányon, a belvárosi óvodában. Idegenek jelentek meg a minap ecsettel, festékkel felszerelve, s „mesét festettek” a bejárattal szemben a falra és a lépcsőfeljáróra. Mert a csöppségek így nevezik máris, félkészen: „mesefal”. Balikó Gyula iparművész, a Képzőművészeti Főiskola Murális Műtermének vezetője és tanítványai, Lábas Endre és Kicsiny Balázs néhány napja kezdték meg a munkát. Harmadik társuknak, Molnár Antalnak üresen hagytak egy falrészletet. Kislánya született épp a minap, így később érkezik, s bizonyára nem lesz könnyű az átadásra elkészülnie ... De hogyan is kezdődött? A vezető óvónő Kelemen Sándorné a televízió Stúdió ’83. című műsorában hallotta — az óvoda átadásának idején — Balikó Gyula nyilatkozatát a Murális Műterem munkájáról. Ekkor gondolt rá először, miért ne hívhatnák le a Képzőművészeti Főiskola hallgatóit Békéscsabára, a belvárosi óvodába is? A gondolatot tett követte ... — Mikor Pesten jártam, felkerestem a Képzőművészeti Főiskola főtitkárát, dr. Feledy Balázst, aki készséggel adott felvilágosítást: kérjük fel levélben őket a munka elvégzésére. Hamarosan megérkezett a válasz is: amennyiben az anyagot biztosítjuk, jönnek a hallgatók ... Azóta a három fiatalember kétszer leutazott Békéscsabára mesterével, előbb, hogy lássák, hol kell festeniük, .aztán már az elképzelésekről számoltak be. — A szervezésben sokat segített a városi tanács művelődésügyi, valamint terv- és pénzügyi osztálya — folytatja elbeszélését a vezető óvónő. — Támogatásukkal cialista szakemberképzés egyik kiemelkedő közös munkája az a termelési gyakorlat is, amelyet egyetemünk hallgatói a Békéscsabai Állami Gazdaságban és az utóbbi években a Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben végeznek. Ezzel egy időben Gödöllőről hasonló összetételben 16 hallgató 4 tanár vezetésével a Sztavro- polszkij megye Pjatyigorszk városában a háromszorosan munkaérdemrenddel kitüntetett Lenin Termelőszövetkezetben tölt el. A csere alkalmából hallgatóink megismerkednek élenjáró termelési módszerekkel, az ország történelmi, kulturális emlékeivel. Örök barátságot kötöttek a konkrét munkakapcsolat során. Én személyesen többször jártam Magyarországon. Felhasználva a lehetőségeket, szeretném elmondani véleményemet Békés megyével való találkozásom tapasztalatairól és az együttműködésünk továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Mindenekelőtt szeretném kifejezni azon véleményemet, hogy a hallgatóinkat fogadó gazdaságok a legkorszerűbb termelési technológiákat alkalmazzák, korszerű gépparkkal, igen magas színvonalú üzemszervezéssel és óriási termelési eredményekkel rendelkeznek. Hallgatóink és mi kísérő tanárok itt-tartózkodásunk idején megismerkedünk ezekkel az eredményekkel, részletes konzultációkat folytatunk a gazdaságok szakembereivel. Hallgatóink elsajátítják azokat a korszerű vált lehetővé, hogy június 10-én, vasárnap fogadhattuk az ifjú alkotókat. Elismeréssel beszél a születő alkotásokról, s arról, hogy a gyerekek milyen hihetetlen ámulattal szemlél- getik az alkotómunkát, s a mindinkább kirajzolódó végeredményt. . . Nem is igen tudnak haladni a kis bámészkodóktól, ezért alkalmazkodva a lehetőségekhez, a festés este 6-tól hajnali 3-ig, olykor 6-ig tart. A fennmaradó idő a pihenésé, s ha marad még erő, az ismerkedésé a várossal. A mester ... Balikó Gyula a Murális Műterem eddigi tevékenységéről, célkitűzéseiről beszél. — Nem ez az első ilyen jellegű munkánk, hiszen ez a műhely már harmadik éve működik. Hogy csak néhány helyszínt említsek; az ortopéd klinikán 4 munkát készítettünk, s dolgoztunk a kecskeméti könyvtárban is. Egy évig fakultatív módon foglalkoztunk a környezet- kultúra problémájával, részt vettünk a főváros rehabilitációs munkálataiban. S most itt, a békéscsabai óvodában vállalkoztunk erre a nem kis feladatra. — Az e műhelyben folyó munka lényege; átélni alkoAz alkotás pillanatai gépüzemeltetési módszereket, amelyeket a további munkájuk során a Szovjetunióban alkalmazni tudnak. Ezek közül a módszerek közül szeretném megemlíteni a Békéscsabai Állami Gazdaságban alkalmazott zöldborsó-betakarítási technológiát, a Lenin Tsz-ben látott tyúk- trágyakezelési és -feldolgozási technológiát, de említhetem a mezőgazdaságban alkalmazott automatikák beállítási és beszabályozási problémáit is. Ezek az üzemi tapasztalatok számunkra óriási jelentőségűek. A fogadó gazdaságok vezetőinek és dolgozóinak, a Gödöllői Agráregyetem kísérőinek baráti segítsége, meleg fogadtatása én önzetlen gondoskodása kíséri napjainkat. Lehetőségem volt megismerkedni a megye legnagyobb mezőgazdasági kombinátja — Mezőhegyes — termelési eredményeivel. Az itt látott termelési eredmények, melyeket személyesen Supala Pál vezérigazgató mutatott be, szinte egyedülállóak. Oroszul úgy mondják — .,egyszer jobb látni, mint százszor újságból, könyvből elolvasni". A Mezőhegyesen és Békéscsabán látottakat mi az oktató-nevelő munkánkban hasznosítani fogjuk. Szeretnénk még további magyar mezőgazdasági termelési sikerről beszélni amely rám óriási benyomást tett. Dr. Hankó Mihály elnök elvtárs kíséretében látogatást tettem a Palotási Állami Gazdaságban. Én szemétásaink környezetét, figyelembe venni az ott mozgó embereket, közvetlen kapcsolatot teremteni velük, hiszen munkáinkkal e közönséghez szólunk. A felkérést, s az első látogatást követően többféle elképzelés, ötlet született. Előbb úgy képzelték, a természetet kell behozniuk ebbe az építészeti környezetbe, a földet, a vizet, a levegőt... — Később, sok-sok vita Után rájöttünk, itt az álomnak, s a mesének sokkal nagyobb létjogosultsága van. A közvetlen hatások, az óvónőkkel, s a gyerekekkel folytatott beszélgetések is ebben a hitünkben erősítettek minket. A fiúk ... — Lábas Endre és Kicsiny Balázs — arról be*- szélnek, hogy számukra nyaralás is az itt töltött idő, hisz az ellátás jó, délelőttönként — „amig Gyula fel nem ver minket” — pihenhetnek is. A gyerekekkel is jó barátságban vannak, Endre már azt is megígérte, rajzolhatnak majd szénnel, amit eddig még nemigen ismertek. — Itt minden derékszögű — magyarázza Endre. — Ebből kell nekünk valamiféle libegő barlangot csinálni. — Érdekes feladat ez — veszi át a szót Balázs —, hiszen az építészeti részeket úgy kell felhasználnunk, hogy a kész alkotás együtt éljen a környezetével. Ha lyesen az állattenyésztési termelési technológiát tanítom Moszkvában. Palotáson egy számomra teljesen egyedülálló „kacsatenyésztési rendszert” láttam. De nagy élmény volt az a termelési tapasztalatcsere is, amelyet a Héki Állami Gazdaságban cukorrépa-gyomirtási kísérletek kapcsán értek el magyar barátaink. A mezőgazdasági termelésben ma az energiafelhasználás csökkentése a cél. A mezőgazdaság automatizálásában a kar hallgatói számára hasznos információkat adott az az „elemző módszer”, amelyet a Lenin Termelőszövetkezet dolgozott ki a gépüzemeltetés üzemanyag-fogyasztásának mérséklésére. Még egyszer szeretném kifejezni a delegáció nevében köszönetemet a gazdaság vezetőinek, dolgozóinak, a város állami és pártvezetőinek ezért a sikeres és eredményes együttműködésért. Ügy vélem, a mi együttműködésünk Békés megyével, a fogadó üzemekkel, a gödöllői egyetemmel tovább szélesedik és lehetőségünk lesz további tudományos és termelésfejlesztési kérdések közös megoldására. A magam részéről mindent megteszek és gödöllői partnereink segítenek a látottak hasznosítására, együttműködésünk további felvirágoztatására. Murusidze Dzsenyikó Nikoláevics,. a mezőgazdaságtudományok doktora, a Moszkvai Gorjacskin Mezőgazdasági Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. belép a gyerek, úgy megy itt végig, mint egy zuhanyon. Hat rá mindaz, amit lát... A két fiatalember — hetedévesek lesznek mindketten — merőben más szín- és formavilággal dolgozik, ám ez korántsem zavarja a szemlélőt. Sőt... Mint mesterük mondja, már csak azért is szerencsés ez a megoldás, mert így a gyerekek egyéniségük szerint választhatják ki a nekik tetszőt... A napok gyorsan peregtek. Eltelt egy hét... — közben megérkezett a harmadik alkotó is, sugárzó arccal („Lányom született!), s kész elképzeléssel : egzotikus állatokkal népesíti be a neki szánt falfelületet. És elérkezett — sok hosszú, munkával, vívódással teli éjszaka után — az ünnepélyes átadás napja, június 22-e. Az ünnepi eseményen ott volt dr. Feledy Balázs, a főiskola főtitkára, valamint az ifjú alkotók tanárai: Kokas Ignác és Dienes Gábor festőművészek. A város nevében Fekete Jánosné tanácselnök-helyettes mondott köszönetét. Aztán lassan kiürült az előcsarnok, a gyerekek is ébredezni kezdtek délutáni álmukból. Azóta hétköznapjaikat élik a „mesefal” figurái ... Nagy Ágnes A fotókat Gál Edit és Kovács Erzsébet készítette A népi Lengyelország létrejöttét fontos események előzték meg. .A lengyel nép sohasem nyugodott bele az 1939 szeptemberében reá mért csapásba, bátran szembeszállt a hitlerista Németországgal. A fasiszta megszállókkal vívott harc első soraiba a kommunisták tartoztak. 1942 januárjában megalakult a Lengyel Munkáspárt (PPR), amely célul tűzte ki a valamennyi hazafias erőt egyesítő széles antihitlerista front létrehozását. Ugyanakkor megfogalmazta a felszabaduló Lengyelország társadalmi átalakulásának programját. Első felhívásukban a kommunisták hangsúlyozták, hogy olyan lengyel államnak kell újjászületnie, ahol a nép maga dönt sorsáról, amely a munkásoknak munkát, a parasztoknak földet, a fiataloknak képzési lehetőséget biztosít. A hazai lengyel baloldal tevékenységével párhuzamosan a szovjetunióbeli lengyel kommunisták és a baloldal 1943 márciusában megalakította a Lengyel Hazafiak Szövetségét, majd ugyanez év májusában a szovjet kormány segítségével a Tadeusz Kosciuszkoról elnevezett 1. hadosztályt, amely a leendő Lengyel néphadsereg csírája volt. 1944. július 22-én a szovjet hadsereg és a vele vállvetve harcoló lengyel hadsereg átlépte a Bug-folyót és felszabadította az első lengyel területeket. Ugyanezen a napon, július 22-én közzétették a történelmi jelentőségű júliusi kiáltványt, amely lefektette az állam újjáteremtésé- nek alapjait. Mindez LenKérdések: Másfél milliárd, forintos beruházással teremtik meg az Ózdi Kohászati Üzemek területén több évtized alatt felgyülemlett kohósalak hasznosításának feltételeit. Az 1985-ben befejeződő nagyszabású munka eredményeként évente 320 tonna magas vastartalmú drága kohászati alapanyagot nyernek vissza a sokáig haszontalannak vélt kohósalakból. Ez azonban csak egyik előnye a nagy összegű beruházásnak. E munka során ugyanis több gyelország előtt megnyitotta a szocialista fejlődés útját. Még tartott a háború, amikor a fiatal népi hatalom megkezdte a földreform' végrehajtását, amelynek eredményeként a parasztok kb. 6 millió hektár földet kaptak. Űjabb fontos lépés volt az államosítás a gazdaság legfontosabb területein. Az 1947-es választásokon a társadalom döntő többsége a szocializmus mellett szállt síkra. Egy évvel később, 1948. december 15-én a Lengyel Munkáspárt és a Lengyel Szocialista Párt egyesülése nyomán megalakult a Lengyel Egyesült Munkáspárt, amely kijelölte a lengyelországi szocialista építőmunka feladatait. A júliusi kiáltvány közzétételétől eltelt negyven év során a népi Lengyelország történetében mélyreható változások mentek végbe. Egyedül a városokban a lakások száma kb. 2 millióról 5 millióra, a lakóhelyiségek száma nem egészen 6 millióról több mint 21 millióra emelkedett. A népi állam minden állampolgárának biztosította a munkát, a 'tanulási és szakmai továbbképzési feltételeket. Lengyelország ma a művelt emberek hazája: jelenleg több mint 1,6 millió állampolgár rendelkezik egyetemi és főiskolai, 6,5 millió középiskolai végzettséggel. Általánossá tették az egészségvédelmet, a társadalombiztosítást, lényegesen bővítették a szabadságolási rendszert, a szociális seigé- lyeket. A szocializmus embermilliók számára teremtette meg a társadalmi előrelépés lehetőségét. (Interpress — KS) mint 1,2 millió tonna osztályozott kohósalak is keletkezik évente. Ezt pedig kiválóan fel lehet használni talaj- javításra, különféle építőanyagok előállítására és nem utolsósorban útépítésre. Az ózdi kohászat és a Közútépítő Vállalat között -már létre is jött egy megállapodás, amely szerint a kohászat évente félmillió tonna osztályozott salakot szállít a vállalatnak. Később a Közútépítő Vállalat fokozatosan növeli megrendeléseit. I. Mikor jött létre a Lengyel Egyesült Munkáspárt? 1. 1948. december K-én, x. 1943. október 10-én, 2. 1940. július 4-én. II. Hány lengyel állampplgár rendelkezik egyetemi és főiskolai végzettséggel? 1. Több mint 1,6 millió, X. 3 millió, 2. 1 millió. Földosztás Kohósalak útépítéshez # Mesefal az óvodában Az ünnepélyes átadáson
