Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-21 / 144. szám
NÉPÚJSÁG 1984. június 21., csütörtök II költségvetésről és külkereskedelmünk helyzetéről tanácskozott az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Űjszerű intézkedéseink közül a legnagyobb érdeklődést a kisvállalkozások keltették. Az elmúlt két évben bevezetett új formában a résztvevők száma 1983 végén a foglalkoztatottak 5 százalékát tette ki. Eredményeink milliók aktív, feszített munkájával voltak csak elérhetők. A dolgozók emberpróbáló munkájuk mellett élesebben reagálnak a jogszabályok megsértésére, a környezetükben szembetűnő lazaságokra, pazarlásokra, elvárják a hatékony ellenőrzést és az ellenőrzés nyomán a hibák kijavítását. Tudjuk ugyanis, hogy a mulasztások vagy jogsértések kárvallottja — így vagy úgy — mindig a közösség. Elidegeníthetetlen felelősségünk ezért, hogy határozottan és következetesen lépjünk fel minden olyan jelenséggel szemben, amely a jogszabályokat sérti, vagy a morális szabályok felrúgásával, hanyagsággal, pazarlással jogosulatlan anyagi előnyök szerzéséhez vezet. Nem oktalan szigor, ha azt hangsúlyozom, hogy senkinek sincs joga a törvényes előírások megtartásának egyéni mérlegelésével a közösség megkárosítására. A követelmények mindenkire vonatkoznak, a vállalatokra, az irányító szervekre, a beosztott dolgozókra, a vezetőkre egyaránt. A céltudatos, fegyelmezett munka és a következetes számonkérés éppúgy állampolgári kötelezettségünk, mint a közvagyon védelme vagy a pontos adófizetés. A hibák feltárásának alapja mindig a jobbító szándék legyen, ennek értelmét viszont csak az ellenőrzést követő intézkedések és tettek hitelesítik. A miniszter ezután időszerű feladatainkról szólt. Mint mondotta: a tavalyi év fontos és alapvető eredményei lehetővé, külső körülményeink pedig szükségessé tették, hogy nagyobb, de reálisan teljesíthető követelményeket állítsunk 1984-ben az ország, a gazdaság elé. így a nemzeti jövedelem tavalyi csökkenő mértékű növekedésével szemben idén másfél-két százalékos növekedést kell elérnünk. Az év eddig eltelt időszakában az ipar dinamikusan, több mint 4 százalékkal emelte termelését, és ezt csökkenő - létszámmal érte el. Nőtt a mezőgazdasági termékek felvásárlása is. Bővült a szocialista országokba irányuló export. Mindez kedvező jelenség, s arra utal, hogy van élénkülés a gazdaságban, de vannak komoly figyelmeztető jelek. A' konvertibilis elszámolású exportbevétel^ eddig nem érte el az időarányosan tervezettet, és ebben nem csak a tavalyi gyengébb mezőgazdasági termelés játszik szerepet, hanem egy-két iparág nem kielégítő exportteljesítménye is. Ha fizetőképességünket meg akarjuk tartani és el akarjuk kerülni az import adminisztratív korlátozását — amit mindenképpen el kell kerülni —, akkor még tevőlegesebben kell minden területen segíteni az export növelését. A termelés bővítésében a belföldi értékesítés juthat nagyobb szerephez, amit a beruházási vásárlóerő és a lakossági pénzbevételek terven félül i növekedése tenne lehetővé. Ezért kell hangsúlyoznunk az exportösztönzés fontosságát. Ahhoz, hogy növekedhessen a társadalmi jólét, olyan eszközök kiépítésére, működtetésére van továbbra is szükség, amelyek a termelés súlypontját a jövedelemképződés növekedése irányába mozdítják. A gazdaság teljesítményét azzal is serkenteni kívánjuk, hogy a teljesítményrendszert gyengítő támogatásokat csökkentjük. Ez nehéz feladat, de mindenképpen előrevivőbb, mint tovább terhelni a jól dolgozó vállalatokat, vagy engedni az életszínvonal védelméből. Persze, amikor az életszínvonal védelmét első feladatunknak tartjuk, akkor arra is gondolnunk kell, hogy a lakossági bevételek terven felüli alakulása miatt a tervezett fogyasztói árszínvonal-növekedés idén sem lesz elkerülhető vagy mérsékelhető. A kormány az első negyedévi tapasztalatok alapján több intézkedést hozott a gazdasági folyamatok befolyásolására, mindenekelőtt arra, hogy a beruházások a terv keretei között maradjanak. A vállalati beruházások alakulását az eddiginél szelektívebb hitelpolitikával kívánjuk befolyásolni, de éppen a szelekció jelzi azt, hogy az energiamegtakarítási 'célokra több hitelt biztosítunk, mint amit eredetileg a terv biztosított. Az ifjúság lakáshoz jutási lehetőségeinek javítására 300 millió forint többletjuttatásról született döntés. Differenciáltabb, az egyéni helyzetet jobban figyelembe vevő hitelbírálatot kell folytatni a lakáshiteleknél, hogy a jogos igényeket teljes mértékben ki tudjuk elégíteni. Hetényi István emlékeztetett rá, hogy az iparban idén lezajlik a 40 órás munkahétre való átállás. Szólt a műszakpótlék és a melegüzemi pótlék emeléséről is. — Ezen túlmenően tervezzük — szak- szervezetek javaslatait figyelembe véve — az alsó- és középfokú oktatásban dolgozó pedagógusok bérének idei 10 százalékos emelését, valamint néhány további központi bérintézkedést, amelyek együtt közel negyedmillió dolgozót fognak érinteni. Befejezésül felhívta a figyelmet építőmunkánk külső és hazai feltételei szempontjából egyaránt nagy fontosságú két eseményre. Külgazdasági kapcsolatainkban meghatározó jelentőségűek a szocialista gazdasági közösség tagállamaival fenntartott kapcsolataink. Ezek tudatos fejlesztése hozzájárul a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk eredményességéhez. Ezért a KGST- tagállamok közelmúltban lezajlott felsőszintű gazdasági értekezletén hozott határozatok hosszú időre meghatározzák a szocialista gazdasági közösség, így hazánk gazdasági fejlődésének kereteit is. Magyarország közvetlenül érdekelt a tagállamok közötti integráció, valamint a gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés elmélyítésében. Nagy örömmel üdvözöltük tehát e találkozó létrehozásának gondolatát, aktívan részt vettünk az előkészítő munkában, egyetértünk az állásfoglalásokkal, és azon leszünk, hogy azok minél teljesebb mértékben megvalósuljanak. A másik jelentős esemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának áprilisi ülése, illetve az azon hozott állásfoglalás a gazdaságirányítás továbbfejlesztéséről. Az állami szervek elsőrendű feladatuknak tekintik, hogy a kijelölt cselekvési irányok alapján a konkrét intézkedéseket kidolgozzák, bevezetésüket időben előkészítsék — mondotta befejezésül Hetényi István. A miniszteri expozét követő vitában elsőként felszólaló Klabuzai Miklós (Somogy megye, 6. vk.), a siófoki November 7. Tsz elnök- helyettese, a törvénytervezet bizottsági előadója az egyes országgyűlési bizottságok véleményét tolmácsolta. Elsőként az ipari bizottságét, amely szerint az eddiginél alaposabban kell foglalkozni az ipar exportérdekeltségével. Jobb adózási rendszerre és a vállalatoknál maradt nyereség szabadabb felhasználására lenne szükség. Fontos, hogy a vállalati gazdálkodás az eredményességen alapuljon. A mezőgazdasági bizottság úgy vélekedett: az idén a mezőgazdaság talán még a múlt évinél is nehezebb helyzetben van, ezt a körülményt a szabályozók érvényesítésénél, továbbfejlesztésénél —, amennyire lehetséges — figyelembe kellene venni. A kereskedelmi bizottság javasolta: a veszteségesen exportáló cégeknél vizsgálatot kellene indítani, s ennek eredményéről tájékoztatni a közvéleményt. A bizottság ajánlotta a kormánynak: vizsgálják meg a készletező vállalatok helyzetét. Az egészségügyi és szociális bizottság arra figyelmeztetett, hogy a gyógyítást néha megnehezíti, hogy egyes importcikkek behozatala akadályokba ütközik. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság szerint javult a tanácsok társadalmi szervező ereje, minden eddiginél gyorsabb ütemben bővültek az általános iskolák, s a tanácsok 58 ezer lakás építéséhez szükséges telekről gondoskodtak. A kulturális bizottság tagjai arra figyelmeztettek, hogy az oktatásban igén gyakori a pályaelhagyás, csekély a pálya presztízse. A terv- és költségvetési bizottság megállapította: az állami költségvetés 1983-ban a maga eszközeivel kellő hatást gyakorolt a gazdálkodásra a fő célok elérése érdekében. Ezt követően Kangyalka Antal (Csongád m., 15. vk.), Szabó Kálmán (Bp., 36. vk.), Jávorkai István (Komárom m., 2. vk.), Kadlicsek Miklós (Fejér m., 11. vk.) mondta el véleményét. A törvényjavaslathoz többen nem kívántak hozzászólni. Az elhangzottakra Hetényi István pénzügyminiszter válaszolt. Köszönetét mondott azoknak a képviselőknek, akik elismerőleg nyilatkoztak a pénzügyi kormányzat erőfeszítéseiről. Az egyik felszólaláshoz kapcsolódva kifejtette, hogy a va- gyonérdekeltség szorgalmazása összefüggésben van a pénzügyi szervek erőfeszítéseivel. A Pénzügyminisztérium javasolni fogja: vezessék be a saját vagyon fogalmát és kategóriáját a mindennapi gyakorlatba, amely nemcsak adózási szempontból lenne fontos lépés, de egyúttal bizonyos érdekeltséget is teremtene a saját vagyon gyarapításának ösztönzésére. Ami pedig a vállalatok nyereségfelhasználásával kapcsolatos felszólalásokat illeti, kifejtette: tervezik, hogy a vállalatok a levonások után maradó ösz- szeggel — alapokra bontási kötelezettségek nélkül — saját hatáskörben rendelkezhessenek. A vitában tág teret kaptak a lakásgondokkal foglalkozó észrevételek. Ennek kapcsán Hetényi István bejelentette, hogy a kormány még ebben az évben áttekinti az e témáról szóló, közelmúltban hozott határozatának végrehajtási tapasztalatait, s levonja a szükséges következtetéseket. Bár a beszámoló még nem készült el, mégis valószínű, hogy az ebben az évben felépített otthonok 70 százaléka a fiataloké lesz. Felhívta a figyelmet, hogy a munkáltatók és a tanácsok a lakásügyekben a lakáskérelmeknél az eddiginél jobban élhetnének — központi intézkedés nélkül is — az egyéni elbírálás jogával. A miniszter több képviselő észrevételére válaszolva bejelentette: ha a parlamenti bizottságok erre igényt tartanak, az egyes tárcáknak meg kell teremteniük a lehetőséget arra, hogy a testületek akár már őszi tanácskozásaikon véleményt mondhassanak a jövő évi tervekről. Határozathozatal következett: az országgyűlés «a Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Veress Péter expozéja Ezután Veress Péter külkereskedelmi miniszter tartotta meg expozéját. Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy ez év októberében tízéves lesz a külkereskedelmi törvény. Tíz év alatt a világgazdaság és saját belső gazdaságunk helyzete is alapvető változásokon ment keresztel. A nemzetközi pénzügyi rendszer szétesésével párhuzamosan bekövetkezett robbanásszerű árváltozások következtében valamennyi energiaimportőr ország érzékeny cserearányveszteségeket szenvedett. Országunk külkereskedelmi forgalmának cserearányveszteségei alapvetően négy tényezőre vezethetők visz- sza: az importunkban jelentős részarányt képviselő energiahordozók és egyes nyersanyagok árának tartós emelkedésére; a kivitelünk jelentős hányadát kitevő mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek hullámzó, de a rendkívül erős verseny miatt összességében alacsony árszintjére, arra, hogy késztermékeink exportárai elmaradtak az importáraktól, ami elsősorban termékeinknek a követelményekhez való lassú alkalmazkodásával függ ösz- sze; és végül egyebek közt a külkereskedelmi munka egyes gyengeségeire. A cserearányok romlása, valamint a tőkéé világgazdaság elhúzódó válsága országok, pénzintézetek, vállalatok fizetőképességének megrendülése, a nemzetközi politikai helyzet éleződése alaposan próbára tette álló- és teljesítőképességünket. A ránk zúduló új gondok még nyilvánvalóbbá tették gazdaságunk gyengeségeit, sebezhetőségét. Nemzetközi fizetőképességünk megőrzése már évek óta megköveteli, hogy konvertibilis elszámolású kereskedelmi mérlegünk jelentős bevételi többlettel zárjon. Ezt a követelményt gazdaságunk — nagy erőfeszítések árán — immár harmadik éve teljesíti. Míg 1978-ban nem rubel elszámolású kereskedelmi mérlegünk hiánya közel 1,200 millió dollár, 1982- ben már 445 millió, 1983-ban pedig 545 millió dollártöbbletünk volt határparitáson számolva. Ez önmagában jelentős és biztató eredmény, de a megvalósítás útja ellentmondásos: indokolt és erőltetett takarékosság — miközben sok helyen folytatódik a pazarlás —; feszesebb importgazdálkodás a belföldi vásárlóerő visszafogása, a fejlesztéshez szükséges források egy részének elvonásával; egyre erőteljesebb gazdaságszervező munka, minél több exportáru- alap biztosítása végett; a piacok megtartása céltudatosabb gazdasági diplomácia és erőteljesebb vállalati export- tevékenység révén. S eközben — bár a korábbinál nagyobb nehézségek árán — szállítási kötelezettségeinknek eleget teszünk a szocialista országok iránt. Nyilvánvaló, hogy hosszabb távon nem a kényszerű takarékosság, a növekedés és a behozatal visszafogása visz előbbre, hanem a minőségileg eredményesebb munka, a teljesítmény jobb értékesülése itthon és külföldön, az értelmes takarékosság. A külkereskedelmi törvény első mondatai is hangsúlyozzák, hogy a Magyar Népköztársaság számára kiemelkedő jelentősége van a szocialista országokkal, különösen a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországaival folytatott kereskedelemnek és a szocialista gazdasági integrációnak. A Szovjetunióval kötött megállapodásaink gazdaságunk valamennyi területén alapvető jelentőségűek — mondotta a miniszter. Fejlődésünk szempontjából ugyancsak fontosak a többi KGST- országgal kötött áruforgalmi megállapodásaink. Az áruforgalom szintje hosszabb időszakot alapul véve kiegyensúlyozott volt. Szocialista partnereink egyre inkább korszerű, jó minőségű ipari és fogyasztási cikkeket igényelnek tőlünk. Tényleges politikai és gazdasági érdekünk, hogy hazánk minél hatékonyabban működjön közre a szocialista integráció továbbfejlesztésében, az együttműködés formáinak és tartalmának gazdagításában. A magyar kereskedelempolitika feladata, hogy nem szocialista országokban is biztosítsa azokat az alapfeltételeket, amelyek nélkül nem lehet a nemzetközi munkamegosztás előnyeiből részesülni. Ezek: a feltétel nélküli legnagyobb kedvezményes elbánás és a diszkriminációmentesség. Magyar- ország. ezeknek a jogoknak teljes birtokába jutott, amikor 1973. szeptemberében csatlakozott a kereskedelemről és a vámtarifákról szóló általános egyezményhez, a GATT-hoz. A miniszter ezután a fejlődő országokkal kialakult államközi kereskedelmi kapcsolatokról szólt. Mint mondotta: a fejlődő országok többségének gazdasági helyzete és fizetőképessége az elmúlt években hirtelen és hátrányosan változott, a velük folytatott kereskedelem kockázati tényezői megnőttek. Ezután Veress Péter a külkereskedelem és a termeié^ összefüggéseiről beszélt Hangsúlyozta: ma már nyilvánvaló, hogy a külkereskedelmi eredmények alapvető meghatározója a termelés. Ahol értékesítési problémáink vannak, azt döntően termékeink gyengébb verseny- képessége okozza. Nagyon gyakran az, hogy a termék nem készül el időre, vagy a kívánt minőségben, a szerződés előírásai szerint. _ Az ilyen hibák kiküszöböléséhez áitalában nem többletberuházások kellenek, hanem csak több figyelem, törődés. .A versenyképesség javításában a termelők mellett a külkereskedelemnek is jelentős feladatai vannak. A külkereskedelmi törvény rögzíti a szak-külkeres- kedelmi vállalatok és a belföldi partnerek közötti szerződéses kapcsolatok alapelveit. E kapcsolatok tartalmában a leglényegesebb változások döntően az elmúlt három-négy évben következtek be. A külkereskedelmi és a termelő, illetőleg a felhasználó vállalatok közötti kapcsolatokban nőtt a közös érdekeltségen alapuló társasági szerződések aránya. Jelenleg 114 ilyen társaság működik, 184 belföldi termelő, illetve felhasználó vállalat részvételével. A törvény az állam külkereskedelmi monopóliumának rugalmas, korszerű meghatározását adja. A 3. paragrafus rögzíti, hogy a monopólium az államot illeti. A külkereskedelmi monopóliumot tehát nem lehet a vállalatok monopóliumának tekinteni. Ennek megfelelően fejlesztettük a vállalati kereskedelmi szervezetet, amely a korábbi helyzethez képest nem csak jelentős mennyiségi, hanem minőségi változásokhoz is vezetett. Külkereskedelmi szervezetünkben más jelentős változások is történtek; Differenciálódott a vállalatok méret- nagysága, jogi formája és egyre növekvő súlyuk van a Budapesten kívüli székhelyű külkereskedelmi vállalatoknak. A külkereskedelmi vállalatok számos vidéki irodát nyitottak a helyi exportképes árualapok felkutatására és a határ menti áruforgalom előmozdítására. Az 1984-es esztendőről szólva Veress Péter elmondta: a külső piaci körülmények számunkra lényegesen előnyös, új feltételeket nem ígérnek. A nyugati gazdaságokban helyenként észlelhető — visszaesésekkel tarkított — élénkülés nem jelez általános fellendülést. Ha ez mégis bekövetkezne, mivel mindenki erre vár, még élesebb piaci versennyel találjuk szembe magunkat. Teendőinket a következőkben fogalmazhatjuk meg: — erőteljes tervező, gazdaság- tervező és exportértékesítő munkával biztosítanunk kell a szükséges külgazdasági egyensúlyt 1984-ben, csak ezáltal alapozhatjuk meg az 1985. évi és a VII. ötéves tervet. — Már 1984-ben, de 1985- re mindenképp olyan szabályozást kell érvényesítenünk, amely gazdaságunkat az előző pontban megfogalmazott teljesítményre ösztönzi a termelés, a felhasználás minden területén. — Ehhez céltudatos, egységes cselekvésre van szükség. — Az új helyzetnek megfelelő kereskedelempolitikai és kereskedelemszervező programot kell kidolgozni valamennyi pénzpiac viszonylatában. — A külkereskedelmi szervezetet úgy kell továbbfejleszteni, hogy ezeket a célokat a legjobban szolgálja. Befejezésül a miniszter hangsúlyozta: a külkereskedelmi törvény az elmúlt tíz évben betöltötte szerepét. Megfelel azoknak a kívánalmaknak is, amelyeket időközben a Központi Bizottság 1977. októberi-határozata, illetőleg az MSZMP XII. kongresszusa a külkereskedelemmel szemben támasztott. A külkereskedelmi törvény alkalmas azoknak a feladatoknak a megoldására is, amelyeket a Központi Bizottság ez év április 17-i állásfoglalásában fogalmazott meg. A miniszteri beszámolót vita követte. Szabó Imre (Hajdú-Bihar m. 15. vk.), 3 Hajdú-Bihar megyei Tanács elnöke, az országgyűlés kereskedelmi bizottságának képviseletében elmondta: a testület kollektív véleménye, hogy a törvény az elmúlt egy évtized alatt megfelelően szolgálta a magyar népgazdaság érdekeit. A bizottság szerint a jelenlegi helyzetben különösen fontossá vált a külkereskedelmi kapcsolatok szervezése, fejlesztése az állami munka egész területén. Az eltelt időszakban együttműködésünk a szocialista országokkal — mindenekelőtt a KGST tagjaival, ezen belül a Szovjetunióval — meghatározó jelentőségű volt. A jövőben is fontos feladat, hogy ezeket a kapcsolatokat fejlesszük és a nemzetközi munkamegosztásból adódó előnyöket maximálisan kihasználjuk. A vitában Marton János (Győr-Sopron m., 3. vk.), Juhász Mihály (Bp., 65. vk.), Radnóti László (Somogy m., 10. vk.), dr. Varga László (Pest m., 11. vk) és Tóth István (Bács-Kiskun m., 9. vk.) szólt hozzá á miniszteri expozéhoz. A beszámolóhoz több hozzászóló nem jelentkezett, a vitát Veress Péter foglalta össze. Végezetül határozathozatal következett. Az ország- gyűlés a külkereskedelmi miniszter beszámolóját a kül- kereskedelmről szóló 1974. évi III. törvény végrehajtásáról, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka — amelyen Apró Antal, Péter János és Cservenka Ferencné felváltva elnökölt — befejezte munkáját. (MTI)
