Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-21 / 144. szám

o 1984. június 21., csütörtök m=Ü^KTiTtl Indulhat az akció! Ötvenmilliós program az aprófalvakért Rengeteg tanulmány, vizs­gálati és vitaanyag, sok. szak­ember munkája alapozta meg a településeink jövő­jét megtervező új koncepciót, amely kormányhatározat­ban öltött testet. Tisztázták a fejlesztés irányait, legfonto­sabb alapelveit Most már a társadalmi cselekvésen van a sor. Ma már mindenki előtt világos: a munkaalkalma­kon kívül egy-egy falu né­pességmegtartó képességét meghatározzák a lakóhelyi körülmények. Az aprófalvak közérzetét az is befolyásolja, hogy milyen az élelmiszer- és á napicikkellátás, milye­nek a vásárlási körülmé­nyek. Van olyan kis telepü­lés, ahol néha fél napot is el kell tölteni a boltban ke­nyérre és tejre várva. Má­sutt évek óta nem tudják el­érni, hogy hűtőpultot kap­janak. Az sem szívderítő látvány, ha a külterületi bolt elhanyagolt: potyog a vakolaat, vizesek a falak, rossz B tető. Ugyanakkor nyilvánvaló: helyi anyagi forrásokból le­hetetlen ennyi üzletet rend­be tenni. Ugyanis országosan 13 ezer ÁFÉSZ-bolt és 6300 vendéglő működik a falvak­ban. Ezért figyelemre méltó és dicséretes az a SZÖVQSZ- kezdeményezés, amely sze­rint három év alatt az 1500 lélekszám alatti települése­ken és külterületeken rend­be hozzák a kereskedelmi hálózatot, valamint átalakí­tásra is lehetőség nyílik. A felújítás mintegy 4500 falu­si boltot és telephelyet érint, amely 1,5 milliárd forintot emészt fel. Az országos szö­vetség a Minisztertanácstól megkapta a jóváhagyást, te­hát indulhat az akció! Békés megyében a közel­múltban elnökségi ülésen döntött a MÉSZÖV arról, hogy 1986-ig rhely kereske­delmi egységeket újítják fel. Ezek szerint 3 év alatt a központi alidpokból, az ÁFÉSZ-ek hozzájárulásai­ból és társadalmi munkából összesen csaknem 50 millió forint jut az aprófalvaknak. így az idén mintegy 11 mil­liót költenek a kisboltok kor­szerűsítésére. Természetesen a program beindítását alapos, sokrétű felmérés előzte meg. Me­gyénkben több mint 51 ezer, a lakosság 11,8 százaléka él kisközségekben, külterüle­ten és peremkerületben. Itt a fogyasztási szövetkezetek 233 vegyesboltot, tüzelő- és építőanyagtelepet, termény­boltot, vendéglátóipari üz­letet és vegyes felvásárlóhe­lyet üzemeltetnek. Ebből mintegy száz egység műsza­ki állapota, technikai felsze­reltsége megfelelő, hiszen a szövetkezetek az elmúlt években erejükhöz mérten igyekeztek a kisboltokat fej­leszteni. Viszont sok olyan üzlet vari, amelynek nincs raktára, és a bolt egy helyi­ségből áll, holott ezek meg­lehetősen nagy forgalmat bonyolítanak le. A tavaly októberben megtartott MÉ­SZÖV elnökségi ülésen hang­zott el, hogy megyei átlag­ban a bolti kiskereskedelmi eladás csak 4,1 százalékkal nőtt, ezzel szemben az élel­miszer-jellegű vegyesboltok forgalma 8,2, az iparcikket is árusítóké pedig 19,3 szá­zalékkal emelkedett! Ezek­nek a boltoknak a nagy ré­sze kistelepüléseken talál­ható. A vizsgálat azt is bebizo­nyította: a külterületen levő boltok túlnyomó része nem felel meg a KÖJÁL, a mun­ka- és a vagyonvédelmi elő­írásoknak. A szűkös raktá­rozási körülmények miatt egy helyen tárolják az élel­miszereket a vegyi áruval. Kívánatos, hogy az átlago­san 66 négyzetméter alapte­rületű üzletek 14—20 négy­zetméterrel bővüljenek. A terményboltok szintén ki­csik, régi, raktárakban, át­alakított istállókban mű­ködnek. A felvásárlótelepek átlagosan 45 négyzetmétere­sek, az állatokat csak szí­nek alatt tudják tartani. Gond van a göngyölegek tá­rolásával. a szociális elhelye­zésről nem is beszélve. A Fogyasztók Megyei Tanácsá­nak vizsgálata szerint a ker­tészszigeti, a körösújfalui, a körösnagyharsányi, a domb- iratosi, a pusztaottlakai, a kisdombegyházi boltokban nincs folyóvíz. Azt tapasztal­ták, hogy a megvizsgált te­lepülések üzleteinek 57 szá­zaléka közművesített. Az önálló tanáccsal rendelke­ző kistelepüléseken már jobb a helyzet. Itt 150—250 négy­zetméteres önkiszolgáló, il­letve 3—5 személyes élelmi­szerüzletek vannak. A ter­ményboltok és az építőanyag­telepek azonban mostoha körülmények között dolgoz­nak. A számbavétel után ki­derült: 105 napicikket árusí­tó üzletet, vendéglátóipari egységet és tüzelőanyag-tele­pet kell felújítani. Sajnos, a fejlesztési alap hiánya miatt beruházásra csak kevés he­lyen kerül sor. De még így is, a korszerűsítésekkel pár­huzamosan három év alatt 468 négyzetméterrel nő az üzlethálózat alapterülete. Ezek szerint 17, főleg napi- cikküzlet, raktár é,s ^szociá­lis helyiség épül. A* SZÖ- VOSZ a hároméves program megvalósításához a közös támogatási alapból Békés megyének 20 millió forintot adott, ebből 4,4 milliót még az idén fel kell használni. A döntés tehát felelősségteljes, hiszen ebből a pénzből be­ruházásra nem szabóid köl­teni. Nagy szerepe lesz a szövetkezeti, a tanácsi segít­ségnek és a társadalmi mun­kaakcióknak, amelyek kiegé­szítik ezt az összeget. Mert nem lehet mindent a MÉ­SZÖV nyakába varrni: esi-, náljátok. Óriási lendületet adhat az akciónak a Hazafi­as Népfront és más társa­dalmi és tömegszervezetek szervezőkészsége, a lakosság összefogása. Ösztönző példa lehet arra, hogy a mai, való-_ ban nehéz gazdasági feltéte­lek ellenére is meg lehet ta­lálni az alkotó cselekvés módját. Seres Sándor Adatgyűjtés — adatszolgáltatás Beszélgetés Domokos Jánossal, a KSH megyei igazgatójával Statisztika, statisztikus — amikor ezeket a szavakat halljuk, akkor először önkén­telenül is számokra, számso­rokra, táblázatokra, vagy kü­lönféle grafikonokra gon­dolunk. Akik tanulmányaik során közelebbi kapcsolatba kerültek a statisztikával, a továbbiakat is hozzáteszik: matematikai összefüggések, valószínűségek, trendek, szó­ródás, adatgyűjtés, feldolgo­zás és a mindezekből adódó következtetések megfogalma­zása. A laikusokat természe­tesen leginkább csak a vég­eredmény, egy adott terület számszerűsített fejlődése, vagy egy konkrét feltárt ösz- szefüggés érdekli. Amikor Domokos Jánossal, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal Bé­kés megyei Igazgatóságának igazgatójával beszélgetünk, arra kérjük, hogy ezúttal ki­vételesen ne egy elkészült statisztikáról, hanem a me­gyei igazgatóság munkájáról essék szó. — Melyek a megyei Igaz­gatóság legfontosabb felada­tai? — A Békés megyei igazga­tóság végrehajtja a KSH ál­tal elrendelt összeírásokat, adatgyűjtéseket. Ellenőriz­zük a statisztikai törvényből és annak végrehajtását szol­gáló jogszabályokból adódó feladatok elvégzését. A be­gyűjtött adatok meghatáro­zott körét helyben dolgozzuk fel, illetve előkészítjük a központi feldolgozásra. Vé­gül, de nem utolsósorban statisztikai információkat szolgáltatunk a párt- és ta­nácsi szerveknek, valamint a helyi szervezetek részére. El­készítjük a megyei statiszti­kai évkönyvet, a megyei lap hasábjain tájékoztatjuk a la­kosságot a megye társadal­mi-gazdasági életének leg­fontosabb változásairól, fej­lődéseiről. — Említette az adatgyűj­tést, mint a statisztika el­készítésének egyik legfonto­sabb előfeltételét. Hogyan jutnak el a szükséges ada­tok a megyei igazgatóság­hoz? — Adathoz két módon jut­hatunk. Egyrészt az adatszol­gáltatásra kötelezett vállala­tok, szövetkezetek és más szervezetek által kitöltött statisztikai kérdőívek, más­részt pedig összeírás alapján. A vállalatoktól, szövetkeze­tektől és más szervektől tör­ténő adatgyűjtésünk kereté­ben 380 egységtől kapunk információkat. — Milyen területeket fog­nak át az adatok? — Az adatszolgáltatások átfogják a termelést és szol­gáltatást végző szervezetek tevékenységének jellemző adatait. Így például a terme­lést, az értékesítést, a kiske­reskedelmi forgalmat, a be­ruházásokat, a munkaügyi kérdéseket, az állóeszköz-ál­lomány alakulását, az anya­gok és készletek változását, felhasználását, a lakásépí­tést, valamint az egyes kom­munális tevékenységeket. Az összeírások során a helyszínen történő kikérde­zésekkel, a lakosság köré­ben, valamint az árak ala­kulásának megfigyelése ér­dekében a bolti iparcikkek­nél, a gyümölcs- és zöldség­piacokon, a boltokban, állat­vásárokon és terménypiaco­kon hajtunk végre adatfel­vételeket. A lakosság köré­ben a mezőgazdasági, a ház­tartások jövedelmére és ki­adására, a családok fogyasz­tására, a fogyasztás szerke­zetére, valamint a társada­lomstatisztika körébe tartozó összeírásokat végzünk. Ilyen például a jelenleg befejezé­séhez közeledő „fiatalok életkörülménye” tárgyú adat- felvételünk. — Az egyes területek fon­tossága indokolja, hogy idő­ről időre felmérjék, számsze- rűsítsék őket. Arra kérjük, mondjon egy példát erre, ami a lakosság körében fel­mért területhez tartozik. — A mezőgazdasági össze­írás kiterjed a háztáji és ki­segítő gazdaságok állatállo­mányának 3 évenkénti teljes körű, illetve negyedévenkén­ti reprezentatív megfigyelé­sére. (Reprezentatív megfi­gyelés alatt azt értjük, hogy véletlenszerűen választunk ki háztáji, illetve kisegítő gazdaságokat és ezek felmé­réséből következtetünk az összes többire.) Ezenkívül esetenként más mezőgazda- sági jellegű tevékenységeket is felmérünk. Két évvel ez­előtt például a kistermelők napi tevékenységét elemez­tük. — A beszélgetés elején em­lítette, hogy az igazgatóság feladata a statisztikára vo­natkozó törvények megtar­tásának ellenőrzése. Mit je­lent ez a gyakorlatban? — Ellenőrző tevékenysé- günk kiterjed a jelentett sta­tisztikai adatok valódiságá­ra, bizonylati megalapozott­ságára és az előírt statiszti­kai nomenklatúrák, osztály­zatok, fogalmak alkalmazá­sára, valamint az egyes sta­tisztikai kérdőívek kitöltési utasításának betartására. — Békés megye társadat- mi, gazdasági helyzetéről időről időre statisztikát ké­szítenek. Ezeket lapunkban is közzétesszük. Ebben az évben milyen kiadványt ké­szítettek, illetve készítenek? — Az idén már elkészült a kis szervezetek tevékeny­ségét és eddigi működését ki­mutató statisztika, a lakás- - építés 1976—1982. évek kö­zötti alakulása; ezenkívül megvizsgáltuk az állatállo­mány alakulását a megyénk­ben. Jelenleg az ipar export- tevékenységét, az iparon kí­vüli népgazdasági ágazatok ipari tevékenységét, a mező- gazdasági kistermelés helyze­tét, a nem építőipari szerve­zetek építőipari tevékenysé­gét és a jövedelemérdekelt­ségű üzletek működésének tapasztalatait vizsgáltuk. Tá­jékoztatási tevékenységünk­ben kiemelten fontos fel­adatunk, hogy a megyei, he­lyi igényeknek maximális mértékben eleget tegyünk. A statisztikai jelentések feldol­gozott adatait intézményesen biztosított és szervezett adatátadás keretében a me­gyei tanács osztályai és a szö­vetkezetek megyei érdek- képviseleti szerveinek ren­delkezésére bocsátjuk. Ugyanígy adatot szolgálta­tunk például a megyében tu­dományos kutatást végző és különböző témájú tanulmá­nyokat készítők részére. Lovász Sándor Vegyesbolt és autóscsárda Szarvas és Csabacsüd között Fotó: Veress Erzsi Megalakult az Adatkertek Szövetsége Szövetségbe tömörültek a ha­zai állat- és növénykertek. Cél­juk az, hogy egymást segítve ápolják és fejlesszék a magyar állatkerti kultúrát. Ennek érde­kében a szövetség elősegíti az intézmények sok oldalú együtt­működését, hozzájárul a szak­mai munka színvonalának eme­léséhez és szervezi az állatker­tek közös — regionális vagy or­szágos jellegű — rendezvényeit. A szövetségnek tagja a Fővárosi Állat- és Növénykert, továbbá a nyolc vidéki intézmény: a deb­receni, a győri, a jászberényi, a kecskeméti, a miskolci, a nyír­egyházi, a pécsi és a veszprémi állatkert, valamint a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság, s a Díszmadártenyésztö Egyesület kaposvári és pécsi csoportja. Fülöp István, a mecseki kul- túrpark igazgatója, a szövetség elnöke, az MTI munkatársainak adott nyilatkozatában elmondta, hogy napjainkban, a jelek sze­rint, minden megye, vagy lega­lábbis majdnem minden megye kisebb-nagyobb állatkertet, va­dasparkot akar létrehozni. A szövetség támogatja ezt a törek­vést, hiszen a zoológia és a bo­tanika magas szintű művelését, a biológiai és a természetvédel­mi ismeretterjesztést, a közmű­velődés és a közoktatás fejlesz­tését szolgálják ezek az intéz­mények. Csomagológépek Az idén már folyamatosan készítik a keresett automata és félautomata zsugorfóliázó, folyadéktöltő gépeket a szé- csényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet ipari üzemében. Az egy-másf él­millió forint értékű berende­zéseket már szinte a gyártó- szalagon megvásárolják. A vevői között a gyógyszer- ipartól a pincegazdaságokig szinte minden iparág megta­lálható. A szövetkezet szak­emberei közben már tovább­fejlesztik a berendezést. Többek között bútorok cso­magolására alkalmas válto­zatát is kifejlesztik. Sikerült megoldaniuk azt is, hogy az automata zsugorfóliázó gé­pek műveleti sebessége szinkronban ' legyen a kon­zervipari, úgynevezett palet- tázó gépekkel. Ezzel nem­csak a hazai konzervgyárak nyernek, de a magyar élel­miszeripari gépgyártás ex­portlehetőségei is javulnak, ami máris lemérhető az érintett szovjet importőrök érdeklődésén. A folyadék­töltő automaták iránt Kíná­ban és Algériában mutatko­zik kereslet. Készül a fo- folyadéktöltő automata olyan változata, amely a folyadé­kon kívül porok és granulá­tumok csomagolására is al­kalmas. j Pályázat parképítésre A KISZ Központi Bizottsága és az Állami Ifjúsági Bi- j : zottság — a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az 5 ■ Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Mezőgaz- j j dasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Kör- i ■ nyezet- és Természetvédelmi Hivatal, valamint a Kér- ; ■ tészeti Egyesülés támogatásával — szabadidőpark-építő i jj pályázatot hirdet. A pályázat célja, hogy olyan, többféleképpen hasz.no- j I sítható — pihenésre, játékra, sportolásra egyaránt al- j ■ kalmas — parkok épüljenek, amelyek tervezésük és ki- | ■ vitelezésük ésszerűségét, újszerűségét és a társadalmi i ■ összefogást tekintve példamutatóak, és mintaként szol- i ; gálhatnak hasonló rendeltetésű parkok létesítéséhez má- ! • sutt is. • A pályázat elő kívánja segíteni a lakóhelyi környezeti í • kultúra fejlesztését, a városok, a községek szépítését is. ! ■ A meghirdető szervek anyagiakkal, műszaki tervekkel, ! • szakmai tanácsadással, növények kedvezményes juttató- j • sával segítik az építőket. A támogatás mértéke, elfoga- j ; dott pályázatonként 100 000 forint. A pályaművekkel kapcsolatos alapvető követelmény, | ■ hogy azok a költségvetési becslést is magukban foglaló, i • igényes vázlattervet tartalmazzanak. A pályázók fogai- j ■ mázzák meg részletesen a park kialakításával összefüggő ; I elképzeléseiket, hogy hol, mekkora területen, milyen | ! természeti viszonyok között építenek. Rögzítsék a rendel- • ■ kezesre álló helyi erőforrásokat, a társadalmi munka és ■ | az anyagi eszközök mértékét, az anyagbeszerzési, a kivi- ■ ! telezési ötleteket, lehetőségeket, a rendelkezésre álló ■ ! szakértői, szakmai hátteret. Jelezzék, hogy milyen és ■ • mekkora központi segítséget igényelnek a park építésé- : ; hez, milyen mintaterveket, növényeket, szakmai segítsé- i get kérnek. A megépítendő park utógondozásával kap- : « csolatos terveik is szerepeljenek a pályázatban. A pályaműveket 1984. október elsejéig kell beküldeni ; ; a KISZ Központi Bizottsága lakóhelyi munkabizottsága ; 5 részére. Cím: 1388 Budapest, Postafiók 72.

Next

/
Oldalképek
Tartalom