Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-15 / 112. szám

1984. május 15., kedd Nélkülözhetetlen szerepben Napjainkban tárgyalják, illetve tárgyalták a párttes­tületek valamennyi szintjén az MSZMP Központi Bi­zottsága 1983. október 12-i — a szakszervezeti munka fejlesztéséről szóló — állásfoglalásából adódó pártpoliti­kai feladatokat. Ennek tükrében általános az a tapasz­talat, hogy az utóbbi tíz esztendőben a szakszervezeti szervek munkája valamennyi megyében is jelentős fej­lődést mutat. Egyebek között eredményesen szervezik és mozgósítják a bérből, a fizetésből élő dolgozókat a me­gye politikai és gazdasági erejének gyarapítására. Kép­viselik érdekeiket, védelmezik a törvényekben, rendele­tekben rögzített jogaikat. Különösen a szociálpolitika, az élet- és munkakörülmények, a munkavédelem kérdései kerültek tevékenységük középpontjába. Mindinkább be­töltik nevelő, felvilágosító és mozgósító funkcióikat, se­gítik a politika elfogadtatását a szervezett dolgozók kö­rében. Az SZMT és az ágazati megyei bizottságok a dol­gozók körében szerzett észrevételek összegezésével, az érdekek feltárásával és közvetítésével nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. Reális vélerrfény alkot ássál minden megyében a politikai élet alakításának, formálásának lé­nyeges részesei. Gádoros A társadalmi munkától a kenyérellátásig A kétségtelen fejlődés és előrehaladás ellenére továb­bi erőfeszítések szükségesek azért, hogy a szakszerveze­ti szervek jobban kihasznál­ják a szocialista viszonyok­ban rejlő lehetőségeket; egy- egy megye sajátosságait fi­gyelembe véve még inkább megfeleljenek a növekvő társadalmi követelmények­nek, tagságuk igényeinek. Ehhez a különböző szintű pártszervek, valamint a szakszervezetekben dolgozó kommunisták még jobb munkája kell. Indokolt ezért, hogy a megyei pártbizott­ságok és szerveik a jövőben is építsenek a megyei szak- szervezeti szervek tapaszta­lataira. A politikai, gazda­sági és szociális jellegű meg­állapodások, döntések elő­készítésében továbbra is igé­nyeljék a szakszervezetek megyei tanácsában és az ágazati megyei bizottságok­ban dolgozó kommunisták javaslatait. Ugyancsak elen­gedhetetlen, hogy továbbra is folytassanak elemző mun­kát a határozatok érvénye­sítéséről, rendszeresen térje­nek vissza végrehajtásuk ér­tékelésére a pártszerveze­tekben, az állami szervek­ben, az SZMT-ben és az ágazati bizottságokban dol­gozó vezető kommunisták beszámoltatása útján. Válto­zatlanul fontos feladatként kell kezelni a szakszerveze­ti aktivisták és a szakszer­vezetekben dolgozó kommu­nisták folyamatos politikai képzését, továbbképzését. Ez egyrészt azáltal lehetséges, hogy a pártszervezetek terv­szerűen folytatják beiskolá­zásukat, másrészt az oktatá­si igazgatóság biztosítja, hogy minél több szakszer­vezeti tisztségviselő képes- hesse magát a különböző szintű oktatási formákban. A szakszervezetek munká­jához alapvető segítséget je­lent, ha a pártirányítás be­vált, hatékony módszereit a megye területén alkalmaz­zák. Így az irányító párt- szervekkej együtt minden szinten biztosítják, hogy mi­nél több, e feladatra alkal­mas kommunista kapjon megbízatást szakszervezeti munkára, és rendszeresen tájékoztatják^ őket azidő- szerű feladatokról, értékelik, minősítik a munkájukat. Eh­hez az is szükséges, hogy a j városi, városi jogú nagy- j községi pártbizottságok —az irányitó pártbizottságokkal,! gondoskodjanak róla: a párt- alapszervezetek, a párttag­ság egésze megismerje és elfogadja a szakszervezeti munkával kapcsolatos poli­tikai döntéseket. A szakszer­vezeti alapszervezetek párt­irányításának alapvető mód­szere a feladatok egyezteté­se, a meggyőzés. A szakszervezeti munka hatékonyságának feltétele, hogy folyamatosan beszá­moltatják az illetékes párt­szervek a kommunista gaz­dasági vezetőket a dolgozók élet- és munkakörülményei­nek alakulásáról, a munka­helyi demokrácia fejlődésé­ről. Ugyanakkor ösztönzik, bátorítják a szakszervezeti szerveket a jog- és hatáskö­rük gyakorlására, és fellép­nek az olyan saemlélet el­len, mely figyelmen kivül hagyja a szakszervezet tör­vényes jogait. Ezért is kell az eddiginél nagyobb figyel­met fordítani a szakmaközi tevékenységre. Ezen belül a szakszervezetek megyei ta­nácsában dolgozó kommu­nistáknak kell fontos fel­adatuknak tekinteni, hogy mozgósítsanak a területpoli­tikai célok kialakításához és eléréséhez. Ehhez segítsék elő a társadalmi összefogás erősítését, egyeztessék a te­rületi és munkahelyi fejlesz­tési érdekeket. Törekedjenek az együttműködés további javítására a párt-, állami és társadalmi szervekkel. Az ágazati megyei bizott­ságok kommunista vezetői előtt az a teendő áll, hogy fordítsanak az eddigieknél is nagyobb figyelmet az alap- szervezetek feladatainak egy­séges értelmezésére, a vég­rehajtás megszervezésére és ellenőrzésére. Tegyenek meg mindent az alapszervezeti munka színvonalának eme­lése érdekében. Legyenek igényesebbek a tisztségvise­lők kiválasztásában, az ága­zaton belüli rétegek igé­nyeinek megismerésében, ér­dekeik képviseletében, vé­delmében. A megyei tanács kommu­nista vezetőinek is vannak feladatai. A megyei terület- politikai elgondolások ter­vezése, megvalósítása során meg kell ismerniük és fi­gyelembe kell venniük az SZMT és az ágazati bizott­ságok véleményét, tapasz­talatait, javaslatait. A közös célok eléréséhez járul hoz­zá, ha javul a megyei ta­nács osztályai és az ágazati megyei bizottságok, vala­mint a helyi tanácsok és a szakmaközi szervezetek munkakapcsolata. Ej kell ér­ni azt is, hogy a városi és a községi tanácsok kommu­nista tisztségviselői a fej­lesztési célkitűzések megva­lósításába az eddiginél ha­tékonyabban vonják be a területükön működő üzeme­ket, vállalatokat. Helyes, ha ennek érdekében erősítik kapcsolataikat a munkahe­lyekkel, szakszervezeti szer­vekkel, és érvényesítik a megyei tanács és az SZMT együttműködési megállapo­dásából rájuk háruló fel­adatokat. A társadalmi ösz- szefogás kiszélesítésében az eddiginél jobban támaszkod­hatnak a szakmaközi tevé­kenységre. Hasonlóképpen az ipari és mezőgazdasági üze­mek, intézmények érdekeit is szolgálja, ha igénylik a szakszervezetek termelést, gazdálkodást segítő tevé­kenységét, mozgósító erejét. Valamennyi pártszerv, pártszervezet és minden párttag számára tehát adód­nak tennivalók a Központi Bizottság a szakszerveze­ti munka fejlesztéséről szóló határozatból. A most folyó értekezletek, taggyűlések nem kevesebbet hivatottak előmozdítani, mint azt, hogy helyileg segítsék elő: a szakszervezetek a követelmé­nyeknek megfelelően tölt­hessék be a hivatásukat. Ez pedig azt jelenti, hogy „múltjukhoz és eddigi tevé­kenységükhöz híven legye­nek továbbra is erős és nagy tömegbefolyással levő önálló szervezetek, olyan társadal­mi tényezők, amelyek táma­szai, következetes segítői a szocializmus építésének Ma­gyarországon”. Dr. Arató András A gádorosi Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkárával, Matyej Pálnéval a település napi gondjairól be­szélgetünk. A kis iroda ajta­ján percenként nyit be vala­ki, munkatársai aktákat hoz- nak-visznek, a tanácsháza a szokásos életét éli. Egy idő­sebb bácsi sértett arccal lép be, kezében a felszólítás: közterület használatáért bír­ságot kell fizetni. „Nem ez ennek az elintézési módja” — teszi hozzá dacosan, de né­hány perc múltán úgy-ahogy, de beletörődik a megmásít- hatatlanba. . . i,*' Mielőtt azt hinném, hogy Gádoroson a tanácsi ügyin­tézés egyet jelent a lakos­ság bírságolgatásával, Ma­tyej Pálné a következőket mondja: — Év elején elhatároztuk, hogy a közterületek rendben tartását szolgáló tanácsi ren- deletünknek az eddigieknél jobban érvényt szerzünk. Felhivtuk a helybeliek fi­gyelmét, hogy a tavaszi ün­nepeinkre a közterületeken tárolt tűzifát, s építési anya­gokat vigyék be a portájuk­ra, vagy pedig fizessék be a minimális — 2 Ft/négy- zetméter — közterülethasz­nálati díjat. A felhívást jó­akaraté figyelmeztetések kö­vették. Legtöbben eleget tet­tek a kérésnek, néhányan azonban megvárták a bírság kézhezvételét. A vb-titkárnő nem teszi hozzá, de a községen végig­sétálva az utcák, parkok ren­dezettségén látható: a gádo- rosiak sokat tesznek környe­zetük szebbé tétele érdeké­ben. Az ilyen bírságok a ritka kivételt jelentik. Ta­valy például csaknem 5,4 millió forint értékű társadal­mi munkát teljesítettek. Egy lakosra számítva ez több mint ezeregyszáz forintot je­lent. A munkák zömét az ál­talános iskola és az óvoda korszerűsítésére, szépítésére, környezetének rendezésére szervezték. Az iskola udva­rán kézilabdapályát alakítot­tak ki, futópályát építettek és parkosítottak. Az óvodá­ban meszeltek és szabadtéri játékokat készítettek. Ezen­kívül több száz méter járdát építettek, csatornákat mélyí­tettek, tisztítottak, fákat ül­tettek és földutakat egyen­gettek. Az idei társadalmi- munka-tervek sem marad­nak el az elmúlt évek ha­gyományai mögött. Az épülő öregek napközi otthonát gyakorlatilag társadalmi ösz- Szefogással húzzák fel. Az építés költségvetése 1 millió 300 ezer forintot rögzit, a ta­nácsnak mindössze 300 ezer forintja van erre a célra. November 7-ig mintegy 1 kilométer út épül. (A Bem József utcában, a Ság vári Endre utcában, a köztemető­nél és a piactéren.) Ezenkí­vül megcsinálják négy taná­csi kezelésben levő utca bi­tumenes felülkezelését. A 2,6 millió forintos költségvetésen felül a lakosság is besegít a földmunkákba, az útpadkák és a vízelvezető árkok kiala­kításába. . Amióta a magánerőből építkezők támogatása pozi­tív irányban változott meg, Gádoroson is megnőtt az építkezési kedv. Ennek kö­szönhető, hogy napirendre került a telekkérdép. 1981-től napjainkig 63 családi ház épült fel, de ennél jóval na­gyobb az érvényes építési en­gedélyek száma. Az építkez­zünk, igen ám, de hol kér­désre Matyej Pálné a követ­kezőket mondja: — A község központjában egy lakótelep kialakítását kezdtük meg. Itt többszintes lakások és sorházak épülnek fel. Az első 13 lakásba már idén beköltöznek. Gádoros északi részén a tanács 37 tel­ket alakított ki. Zárójelben jegyzem meg, hogy a piac­téri út többek között ezért épül. A telkek 350 négyszög- ölesek. Legtöbb már közmű­vesített, de a közeljövőben a többihez is eljut a viz és a villany. A telkek ára 34— 66 ezer forint között mozog. A nagy terület lehetővé te­szi az állattartást, talán ezért yan, hogy kelendőek a házhelyek. . # Ez idő tájt napi beszédtéma a kenyérellátás. A sütőüzem felújítását márciusban kezd­ték. Ha az építők ígéretének hinni lehet, akkor július el­sejére elkészülnek a korsze­rűsítéssel. Bővül a kenyér­választék, lesz egy- és két- kilós kenyér is, mert eddig csak 3 kilós kenyeret sütöt­tek. A Tiszta udvar, rendes ház akció tavalyi sikerén fel­buzdulva, az idén is szeret­nének jó néhány családi há­zat ezzel a címmel kitüntet­ni. A községben évente 10 ezernél több sertést adnak le a háztáji gazdaságok. A ter­melési kedv változatlanul jó... Amikor idáig jutunk a be­szélgetésben, természetesen az aszályról esik szó. Egy­szeresük furcsa, monoton zajra leszünk figyelmesek. Az ablakon keresztül látjuk, hogy az eső csendesen, de tömött hadrendben hull alá. Már előző napon is esett, de van pótolnivalója bőven ... Lovász Sándor A telekgerendási Skála raktáráruház új raktárhelyiséggel bővül. A 720 négyzetméteres alap- területű épületet várhatóan még ebben az évben átadják rendeltetésének, és ezzel együtt öt raktárhelyiség várja a vásárlókat Fotó: Fazekas László Egy nyomozás története Mi történt a békési benzinkútnál? — Már besötétedett. A benzinkút környékén csend volt. Elérkezett a záróra ide­je. Én bementem a fülkébe, hogy összeszámoljam az az­napi bevételt. Mintegy 90 ezer forint már a páncél- szekrényben volt. A többi pénzt, az aprót is, az asz­talra raktam és hozzáláttam a munkához. Egyszer csak ott terem az asztalnál egy férfi. Arcát narancssárga kendő takarta, fején jambó- sapka, kezében ' kés. Nem szól semmit, csak mutatja a késsel, hogy rakjam a pénzt a szatyrába. A rémülettől szinte mozdulatlanná der­medtem. Erre ő késsel be­seperte a pénzt a szatyrába. Mielőtt elment volna, meg­fenyegetett, maradjak csend­ben. A zárra lakatot tett, hogy ne tudjak kimenni. így idézi vissza Kovács Zoltánná, az ÁFOR békési töltőállomásának dolgozója 1983. február 26-át. A több mint egy évvel ezelőtt tör­tént eset még most is riasz­tó emlékeket ébreszt benne. Sztracinszki András rend­őr hadnagy, a város rendőr- kapitánya, így emlékszik vissza. — Szombat este volt. Jött a telefon, rablás történt. Volt már egy súlyos, ismeretlen tettesű ügyünk. Akkoriban neveztek ki városi kapitány- nyá. No, mondom, rám jár a rúd. Belekerültem a mély vízbe. A közvéleményt is felráz­ta. Kovácsnét sokan ismer­ték. Gyorsan híre terjedt, hogy mi történt a benzinkút­nál. A megyei rendőr-főkapi­tányság illetékes osztálya is bekapcsolódott a nyomozás­ba. Ellenőrizték a számítás­ba jöhető személyeket, akik hasonló jellegű bűncselek­mények miatt már voltak büntetve. Először természe­tesen Kovácsnét hallgatták meg. A város lakossága is megmozdult. Levélek és kü­lönféle inforrriáblók érkeztek a kapitányságra. Ám sem a fellelt bűnjelek, sem a kü­lönböző vallomások nem ad­tak kellő útbaigazítást. De mint kiemelt bűnügyet, a rendőrkapitányság állandó­an napirenden tartotta. Sztracinszki András rend­őr hadnagynak, á megye leg­fiatalabb rendőrkapitányá­nak sok álmatlan éjszakát okozott ez az ügy. Mint jár­őr kezdte a pályát Békésen. A főiskola elvégzése után Mezőkovácsházára került fe­lelős beosztásba. 1982 októ­berében lett rendőrkapitány. — A múlt évet elég jól zártuk. A korábbi évekhez képest javult a munka és számottevően csökkentek az ismeretlen tettesű ügyek. Ez a rablás azonban nyomasz­tott, nem sikerült felderíte­ni. Sőt, ez év február 28-ra virradó éjjel ismét rablás történt a városban. Holott éveken keresztül ilyen jelle­gű cselekmények nem fordul­tak elő Békésen. Valaki le­ütött egy embert és elvette tőle a fizetését. Reggel át­néztem a bejelentéseket. Akkor éjjel a szolgálatot teljesítő rendőrök az igazoltatás során felírtak egy fiatalembert. A kamuti tanyákon állandó, Békésen pedig ideiglenes lakása volt. Március 21-én, este Kádi Sándor és Szőke Attila rend­őr törzsőrmesterek járőrszol­gálatot teljesítettek. A szol­gálatot az eligazításnak meg­felelően látták el. Feltűnt ne­kik egy fiatalember. Mikor meglátta a rendőrautót, el­fordult, s az ellenkező irány­ba indult. Utánamentek, elő­állították. így került rendőr­kézre Samu András kamuti lakos. Mind a két rablás el­követését beismerte. A nyo­mozásban nagy érdeme volt a kihallgatási taktikát kidol­gozó bűnügyi csoport pa­rancsnokának, Hegyest Gá­bor rendőr századosnak. Ot és a két rendőr törzsőrmes­tert a megyei rendőr-főkapi­tány, Mihalik György rendőr ezredes dicséretben és juta­lomban részesítette. Salamon Mihály rendőr főhadnagy, az ügy vizsgálója veszi át a szót. — Samu András vékony termetű fiatalember. Jármű önkényes elvétele miatt volt már büntetve. Szülei terme­lőszövetkezeti tagok. Igyek­vő, dolgos emberek. A fiuk­ról viszont nem lehet ugyan­ezt elmondani. Több munka­helye volt. Kamuiról gyak­ran bejárt a városba, ahol ideiglenes lakást tartott fenn. Egy cigánylánynak ud­varolt. Sokszor mentek el a benzintöltő állomás mellett. A fiatalembernél könnyen jött és könnyen ment a pénz. Elhatározta, kifosztja a ben­zinkút kasszáját. Azon a feb­ruári délutánon kerékpáron jött be Kamutról. A vasútál­lomás közelében hagyta a kerékpárt, gyalog közelítette meg a kutat. Arcára kötötte a kendőt, hogy fel ne ismer­jék. Késsel és lakattal fel­szerelve indult az elkövetés helyére. Több mint 10 ezer forintot vitt el. A kamuti és a békési lakásán lopott ke­rékpárt és más bűncselek­ményből származó tárgyakat találtunk. — És a másik bűncselek­mény? — Elutazott Debrecenbe. Azzal a céllal, hogy munka­helyet keres magának. Csi­kósnak ajánlkozott az egyik gazdaságnál. Debrecenből taxival jött vissza Békésre. Ezután beült a pinceborozó­ba. Ott tűnt fel neki az a férfi, akit később kirabolt. Fizetési borítékjából rendez­te a számláját. Amikor tá­vozott, követte, majd meg­támadta. Elvette a pénzét a fizetési borítékkal együtt. A nyomozás tovább fo­lyik. A fiatalembert még más bűncselekmények elkö­vetésével is gyanúsítják. Fü­lembe cseng a nyomozótiszt megjegyzése, hogy Samu András biztonságban «kezdte érezni magát. A környezete viszont éppen ellenkezőleg. Nem munkával, hanem bűn- cselekmények révén próbált pénzhez jutni. Kitartó, ap­rólékos tevékenység előzte meg kézre kerítését. így ke­rült pont a rablássorozatra. Vajon mindebből levonja-e a tanulságot Samu András ? Felvillan-e előtte szüleinek szomorú arca? Rádöbben-e, hogy a boldogulásnak csak egyetlen útja van, a tisztes­séges munka. Előtte a példa, szüleinek szorgalma. Ezek nem mellékes kérdések. Alapvető feltételei annak, hogy büntetésének letöltése után jó útra térjen. Serédi János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom