Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-15 / 112. szám
IgmUkfcM 1984. május 15., kedd o A csanádapácai Széchenyi Termelőszövetkezet háztáji lucernáját a gazdaság gépei vágják le. A további munkákat a tagok teljesítik Fotó: Fazekas László Bntözési helyzetkép Lendületbe jött üzemek Hosszú várakozás után végre kaptunk a májusi, ezúttal szó szerint aranyat érő esőből. Az öntözést mégsem vehetjük le a napirendről, hiszen még mindig nagy szükség van a mesterségesen kijuttatott vízre. Hogyan használják ki a mezőgazda- sági nagyüzemeink az öntözési lehetőségeket? — erre kerestük a választ. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, a kormányzat felülvizsgálta az öntözés szabályozóit, majd a gazdasági bizottság ajánlása alapján áprilisban megszületett a döntés. Mentesülnek a felhasználók az állandó és a változó vízdíj fizetése alól, kedvezményesen — zárolt tartalékalapjuk felhasználásával — vásárolhatnak öntözőberendezéseket, nem fizetnek jövedelemnövek- mény-adót az öntözők pluszban kifizetett bére után. Megyénk üzemei nem vártak erre a kedvező intézkedésre, már márciusban elővették az öntözőberendezéseket, s a hagyományos idénykezdet előtt öntözni kezdtek. Közel négyszáz hektárt öntöztek meg április közepéig — szemben a múlt évvel, amikor ebben az időszakban egyáltalán nem pótolták mesterségesen a hiányzó csapadékot. Itt kell megemlíteni, hogy voltak, akik a legfrissebbeket is megelőzték: a gyomaendrődi Lenin Tsz-ben már tavaly ősszel tározóöntözést végeztek a búzánál, a kamuti Béke Tsz a magrépa korai fa- kadását segítette ily módon. Sok helyen figyelmen kívül hagyták az ünnepeket, a húsvétot és a május elsejei pihenőnapokat. Vezetők és munkások együtt dolgoztak az öntözés cseppet sem könnyű szervezési, fizikai feladatain. Április utolsó dekádjának végére 54 megyei üzem lépett be az öntözők sorába; a megöntözhető 19 ezer 613 hektár több mint egyharmadán dolgoztak. Pontos számot nehéz mondani, mert napról napra nő az öntözésre vállalkozók száma. A sok mezőgazdasági üzemben sokfélék az öntözés módjai. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben a víz- visszatáplálásra alkalmas talaj csöveket is bevonták a talajvízszint szabályozásába. A gyomaendrődi Körösi Állami Gazdaság rizstábláinak elárasztása mellett egy régi, elfeledett módszert vett elő, a barázdás öntözést. Az NK XIV-es csatorna vizét is használják: a kamuti Béke, a muronyi Lenin Tsz zöldborsóját „itatta meg” a csatorna vizével. A sokat emlegetett tsz- pár mozgalom ezúttal is bizonyított : több gazdaság sietett a másik segítségére öntözőberendezés, szivattyú vagy csövek kölcsönzésével. Rugalmasnak bizonyultak a vízgazdálkodási társulatok; a gyulai Körösi Vízgazdálkodási Társulat szivattyút kölcsönzött a szarvasi Táncsics Tsz-nek, hogy a szövetkezet nagyobb takarmánytermő területére jusson'víz. A KÖVIZIG-nél telefonon is megadják a vízjogi engedélyt. Az igazgatóság egyébként még az öntözést kedvezően szabályzó rendelet megjelenése előtt intézkedési tervet készített, amelyben az 1984-es aszályra számítva szabják meg feladataikat. Sajnos, a terv végrehajtására szükség lett... A megyei AGROKER is még a rendelet megjelenése előtt eladott tíz öntözőgépet. Ezeket az idén szállította az egyetlen hazai gyártó, a szekszárdi MEZŐGÉP. Vinnének a vevők többet is, azonban nincs készleten, és a gyár sem készült fel a gyártásra. Ne hibáztassuk őket, hiszen az aszályos 1983-as év után mindenki arra számított, hogy az idén javul a helyzet, nem kellenek a gépek. A gyártótól sem lehet azt várni, hogy raktárra termeljen, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy import anyag is van a gépükben. Nem vitás: gépgyártás szempontjából kicsit későn született meg a rendelet, amely lehetővé teszi a kedvezményes vásárlást. A nyár folyamán még szállítanak a negyven Turbómat öntözőberendezésből, amit Szekszárdon készítenek, 27 Békés megyei üzemekbe kerül. Akadnak természetesen rossz példák is, volt olyan üzem, ahol hét szivattyús aggregáttal 50—60 hektárt öntöztek tavaly, és az idén sem szándékoznak nagyobb területet. Az ilyen példa bizony elgondolkodtat: ők is megérdemlik az ingyen vizet, a támogatást? A többiek, a nagy többség — nyugodtan állíthatjuk — jó munkával, nagy odafigyeléssel hálálta meg a kapott támogatást. Bebizonyítva, hogy a jó központi intézkedés újabb helyes üzemi döntések elindítója lehet. Lendületbe jöttek a gazdaságok, öntöznek, mentik a termést. Egészen június végéig nem fizetnek a vízért, mert a rendelet addig engedélyezi a térítés nélküli vizet. Az igazi persze az volna, ha maradna az ingyen víz, s ekkora lendülettel folytatnák, mondjuk július végéig. Hiszen akkor jönnek a kukorica kritikus fejlődési szakaszai... A megye üzemei már eddig is bebizonyították, hogy megérdemlik a támogatást. M. Sz. Zs. Gazdaságosabb művelés - földcserékkel Egy-egy mezőgazdasági nagyüzem földjei gyakran ékelődnek a szomszédos gazdaság területébe, és ez növeli a termelési költségeket. A MÉM ösztönzésére az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek, valamint magán- személyek is gyakran hajtanak végre földcseréket. Az összesítés szerint tavaly a tervezett 30 ezer hektár helyett 42 ezer hektáron cserélték el a terület egy részét. Különösen a termelő- szövetkezetek élnek a lehetőséggel, de újabban számos állami gazdaság is ily módon rendezi, tömbösíti földjeit. A földcserék önkéntesek. Ám lehetőség van arra is, hogy hatósági úton rendeljék el a területek átcsatolását. Ezzel azonban tavaly mindössze 3 esetben éltek, a földeket ugyanis sikerült egymás közötti megállapodással elcserélni. Ezeket a szerződéseket a földhivatalok hagyják jóvá, a megállapodások csak ezután válnak érvényessé. Ha az önkéntes földcserére vonatkozó megállapodást a mezőgazdasági nagyüzem magánszemélyekkel köti meg, a magánszemélyek tulajdonába kerülő belterületi, illetőleg zártkerti föld nagysága nem haladhatja meg a személyi föld- tulajdon jogszabályban meghatározott mértékét. Az idén várhatóan több mint 30 ezer hektáron rendezik a területeket a gazdaságok a közös érdekeltség figyelembevételével. Újítók az üveggyárban Körösi Zoltán és a porozott üvegtábla Nem kell nyelvészeti statisztika ahhoz,» hogy megállapítsuk: az innováció napjaink egyik leggyakrabban használt szava lett Ez természetesen nem véletlen, ahhoz, hogy ne maradjunk el a világtól, szükséges az újra való felkészülés, az újdonságok gyors befogadása. Az innováció tág fogalomkörébe tartoznak az újítások is. Ha újítókról esik szó, sokan még ma is rögtön a „nehéz emberek” jelzőt párosítják hozzá. Igaz, nehéz emberek nem maguktól lesznek, a környezetük teszi azzá őket. Nem fogadják el ötleteiket, gátolják munkájukat, újításuk hasznát mások teszik zsebre. Ez a kép így túl általános, de nem nélkülöz minden alapot. Az újítómozgalom hosz- szú időn át tartó sorvadásában alaposan közrejátszottak a fent felsorolt okok. Azóta néhány rendelet sok mindent megváltoztatott, a mozgalom ismét felfelé ívelő szakaszba került. Mi a helyzet most az Orosházi Üveggyárban, a megye egyik legnagyobb üzemében, ahol az újítómozgalomnak nagy hagyományai vannak ? Komoly témák Dobi Imre, a kutatási és fejlesztési osztály vezetője „készült” a témából, és kapásból sorolja a legfontosabb tudnivalókat. — Gyárunkban az utóbbi időszakban egyenletesen fejlődik az újítómozgalom. Mi úgy tartjuk, hogy ennek nemcsak anyagi, hanem politikai jelentősége is van. Aki újít, tehát azon töri a fejét, hogy jobban menjen a termelés, az biztos, hogy inkább a sajátjának érzi a gyárat, mint az, aki csak elvégzi, amit rábíznak. Ennek megfelelően foglalkozunk az újítókkal. A gyári párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetés rendszeresen figyelemmel kíséri az újítómozgalmat, a legfontosabb célkitűzések az éves gyári tervbe is belekerülnek. Tegyük hozzá : nem volt ez mindig így. Egy időben egymást váltogatták az újítási előadók, rendkívüli módon lelassult, vagy szinte le is állt az ügyintézés. Amikor a jelenlegi újítási előadó, Szilágyi Sándorné átvette munkakörét, több mint száz elfekvő újítást talált a fiókjában. Azóta ezek elintéződtek, és most már a normális menetről tud beszámolni. — Tavaly 152 újító 74 újítást adott be, ezenkívül az ötletnapon további 50 javaslatot nyújtottak be. Érdekes, hogy a legtöbbet a szakmunkások újítanak, a tavalyi eredmény 8 millió forint volt. Vannak egészen nagy jelentőségű újítások is, melyek több millió forint megtakarítást hozhatnak. Tóth József és Matocska Pál például megoldották a hideg kemencék üvegcseréppel való gépi feltöltését. Ezzel nemcsak azt érték el, hogy megszűnt a nehéz fizikai munka, hanem lerövidült az újraindításhoz szükséges idő is. Ez pedig — durván számolva — napi egymillió forintos megtakarítást jelent. Egyszerű ötletek Időnként roppant egyszerű ötletekkel is lehet egymillió forint feletti megtakarításhoz juttatni a gyárat. Sipiczki János és Novák Barnáné rájöttek, hogy az öblösüvegek szállításához szükséges papírtálcákat nem kell vastag és erős ragasztószalaggal körbetekerni, mert a zsugorfólia enélkül is összetartja. Ez a pofon egyszerű dolog a nagy anyagfelhasználás elmaradása miatt egymillió forint feletti hasznot hozott. Vagy egy másik, komolyabb téma. Kádi Sándor és Selecsényi István megoldották a hőhasznosító kazánok gőztermelésének fokozását, így az eddig hulladékként eltávozó meleget is munkára tudják fogni, több millió forintos energiaszámlát megtakarítva ezzel. Talán munkájuk jellegéből adódik, hogy a legtöbb újítást a műszerészek adják be. — Ennek az az oka, hogy mi nem állunk messze a papíroktól — jegyzi meg ®u- bányi György, aranyjelvényes újító. — Ha valamilyen műszer vagy automatika elromlik, akkor azt nekünk meg kell csinálni, akkor is, ha hiányzik a szükséges anyag vagy alkatrész. Ilyenkor kitalálunk valami más megoldást, és ha már kitaláltuk, le is írjuk, beadjuk és máris kész egy újítás. Azért a dolog persze nem ilyen egyszerű. A papírmunkát senki sem szereti, márpedig az újításoknál kalkulálni kell a várható hasznot, még akkor is megkövetelik ezt időnként, ha ez nem nagyon mérhető. — Ha én csinálok egy olyan műszert, mely megakadályozza a téves mérlegelést, akkor ennek hogyan mérhető a. haszna? Ha az ember mindig pontosan mérne, akkor erre nem lenne szükség, tehát haszontalan dolog. Ha mindig téved, akkor tízmilliókban mérhető az újítás eredménye. Melyik értékkel számoljak a kalkulációnál? Érzék, ész és szem Az újítóknak néha nemcsak a kalkuláció ad gondot. Madarász Lajos készített egy olyan berendezést, meljt- lyel töredékére rövidíthető egy* beszerzésre tervezett gép beállítási ideje. Az újítás jó, mégsem ér egyelőre semmit, mert az importlehetőségek miatt végül is nem lett semmi a tervezett gépvásárlásból, az újítás egyelőre a fiók mélyére került. „Notórius” újítónak számít az üveggyárban Körösi Zoltán olvasztár is. — Szerintem ahhoz, hogy valaki újítson, nem kell más, mint némi műszáki érzék, egy adag józan ész és két nyitott szem, amellyel körülnézünk a világban. Aki így j ár-kel, egész biztos felfedez valamit, amit egyszerűbben, jobban lehet csinálni. Az én újításaim is elsősorban olyanok, melyek segítik, egyszerűbbé teszik a termelést. Rögtön fel is sorol néhányat. Megváltoztatták az égőfejek levegőbetáplálását, egyenletesebbé, jobb hatásfokúvá téve ezáltal a tüzelést. Készül egy megoldás a füstterelő lemezek mozgatásának megváltoztatására, kivédve a láncszakadások miatti meghibásodást. Az egyszerűbb, üzemvitelt segítő újításokból egy tucatot is tud mondani egyszerre. Lehetne gyorsabb Az eddigiekből talán úgy tűnik, hogy az üveggyárban túl szép a menyasszony. Erről szó sincs, van ott is gond az újítások körül, főképp, ami az ügyintézés sebességét illeti. Körösi Zoltán erre is tud példát mondani. — A síküveg táblákat szállítás közben el kell választani egymástól, különben az üveg „megvakul”, karcos, matt lesz. Ennek elkerülésére selyempapírt húznak a táblák közé. Ez plusz munka és többletköltség, csak a papír évente négymillióba kerül. Láttam egyszer, hogy a külföldről érkező üvegtáblákat papír helyett műanyag porral választják el egymástól. Addig kísérleteztem, míg megtaláltam a műanyag port és a kiszóró szerkezetet. Az újítást 1980-t^an adtam be, először elutasították, aztán mégis bevezették. Hol ment a kísérlet, hol abbamaradt, most már a belföldi üvegtáblák így kerülnek szállításra. Ügy hírlik, jövőre — öt év elteltével — végre megkapom az újítási díjat is. — Még szerencse, hogy nem mindenhol ilyen hosz- szú az átfutási idő — fűzi hozzá Szilágyi Sándorné. Azt azért ő is elismeri, hogy hiába igyekszik gyorsítani az ügyintézést, a bírálók gyakran nem tartják be az előírt határidőket. Még szerencse, hogy ettől nem megy el teljesen az újítók kedve. — Vagy ha el is megy, visszajön — vág közbe Körösi Zoltán. — Én is már számtalanszor megfogadtam, hogy törjön el a kezem, ha még egy újítást beadok, de csak újra és újra nekifogok. Hiába, ez már az ember vérében van, ha valaminél jobbat tud, nem bírja magában tartani. Kép, szöveg: Lónyal László Gubányi György mostani ijításának lényege a mikroprocesz- szoros vezérlés
