Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-11 / 109. szám

1984. május 11., péntek {ZH220IEJ Füzesgyarmati adófizetőit Pontosan fizetnek A fényképen 26 éves ra­gyogó fiatalasszony — ma­gas homlok, tökéletes fog­sor, szabályosan ívelt szem­öldök, okos, derűs tekintet. De egészen közelről látni, hogy csepp fájdalom is meg­bújik a szája szögletében. Mintha akkor, 1942-ben nem a fényképezőgép lencséjével, hanem a sorsával nézett vol­na szembe. Hajdani szép vonásait most, majd' 70 évesen is őr­zi Irma néni arca. Ereje, egészsége együtt kopott ezek­kel a bútordarabokkal, amik túléltek háborút, nélkülözést, kilenc költözést. A hajdani tágas falusi házra gondol legszívesebben; itt töltötte azokat a szép éveket, ame­lyek emlékéből máig erőt tud meríteni. Testi és lelki erőre pedig igen nagy szük­sége van: egyedül él ebben a magas, hideg szobában, amelyhez mindössze egy ba­rátságtalan, még hidegebb, semmire sem alkalmas elő­szobaféle tartozik. Albérlet. A szobaablak előtt öreg varrógép, ettől jobbra sezlon, s fölötte az a bizonyos fény­kép. Odébb pedig egy má­sik. A párja. Magabiztos te­kintetű, középkorú férfi. Az ablakkal szemközti fal men­tén szép régi szekrény, a sa­rokban olajkályha és gáz­tűzhely. A másik sarokban öreg komód, rajta tévé. A szoba közepén, az asztal mel­lett két öblös fotel — bár­sonya valaha égszínkék le­hetett. A sezlon mellett kis éjjeliszekrény, rajta köny­vek: Szép versek, Operakala­uz és Magánjogi alapismere­tek. — Az irodalom, a zene, a művészet érdekelt világéle­temben. És mi lettem? Egy száraz könyvelő — próbálja összeterelni emlékeit fa­nyar mosollyal Irma néni. — Az első keresetemből vettem ezt a varrógépet. Ó, ha any- nyi pénzem lenne most együtt, amennyit életemben kerestem vele, nem férne el rajta! Övónö szeretett volna len­ni, de édesapja úgy döntött, kereskedelmibe adja. Ha­sonló szigorral tiltotta el a lányát későbbi férjétől, egy diplomás, jóval idősebb, el­vált férfitől is — ezúttal már hiába. Irma fellázadt, har­colt, és győzött. Soha meg nem bánta. — Tizenhat évi házasság után vesztettem el őt, 1958- ban halt meg. A tizenhat év alatt persze össze-összezör- dültünk, de soha el nem ment a nap nálunk haraggal. Igen, nagy szerelem volt. A megismerkedésük nem mindennapi: a tóparton sé­táló férfi észrevette, hogy valaki fuldoklik a vízben. Kimentette, megszerették egymást, összeházasodtak. Irma néni mindig a másé­ban lakott. Szolgálati lakás­ban, egy ideig a szüleinél — gondjukat viselte halálukig —, aztán megint szolgálati lakás, majd albérlet jutott neki, s hozzá két és fél ezer forint nyugdíj. A pénz ugyanis mindig kellett a gye­rekek iskoláztatására. Az egyik fényképen együtt a család: Irma néni, a férje és a négy gyerek, két fiú, két lány. Forgatom a szót, szeretném ha végre róluk is mesélne. Róluk és a jelenről. — Talán ott rontottam el, hogy nem fogadtam szót a férjem unokahúgának, aki azt mondta: őrüTt vagy, ne áldozd fel az egészségedet, nem bírod taníttatni őket! De én erősnek hittem ma­gam. Aztán nagyon eltávo­lodtak tőlem, szerteszét szó­ródtak az országban. Mindig sok a dolguk, egyedül az nyitja rám az ajtót, aki itt maradt a megyében, de ő csupa gond, szegény. Hozzá­juk költözni? Tudja, kicsi mindenütt a lakás, megér­tem én, el se fogadnám, ha hívnának. De Irma nénit senki sem hívja. Levelet ritkán kap, évente ha egyet, az is csak elszomorítja. A sorokból árad az önzés, a kicsinyes­ség, a hivalkodás és a pa­nasz. Mert kicsi a három szoba-hallos társasház, mert nem győzik pénzzel a nya- ralóépítést. És dátum, alá­írás: „üdvözlettel az egész család”. Így. Mire kimondom, már bá­nom is a kérdést, de Irma néni máris válaszol, mint aki régen tisztázta önmagával: „Szeretem, de mély fájda­lommal szeretem őket." Kapaszkodókat keresett és talált is magának, nem csu­pán a múltnak él, tudja jól, ez értelmetlen lenne. — Az unokáim tartják bennem a lelket, egyikük a férjem tulajdonságait örö­költe! Van egy lánykori jó barátnőm is, vele levelezek, s van egy fiatal kislány, a középiskolás Katika. A kór­házban ismerkedtünk meg, s azóta rendszeresen ellátogat hozzám, segít a házi munká­ban, de főképpen beszélge­tünk. Tanítom kézimunkáz­ni, ízlésesen öltözni, illendő­en viselkedni, ügyesen vásá­rolni, süteményrecepteket írok neki. Mintha az unokám lenne, ö pedig hoz nekem olvasnivalót, főképpen a mai irodalmat, amit kevéssé is­merek. Megbeszéljük az ér­dekesebb tévéműsorokat, az új divatot, a napi híreket, így eljön hozzám, a négy fal közé minden a világból.. . Tóth Ibolya A füzesgyarmati nagyköz­ségi tanács pénzügyi cso­portján a helybeliek adó­ügyeivel négy tanácsi dolgo­zó foglalkozik. Korábban sem panaszkodhattak arra, hogy munkaidejüket nem tudják tevékenyen eltölteni, ez év január 1-től azonban kettő­zött energiával dolgoznak. Elkezdték az átállást a gépi adatfeldolgozásra. A nyom­tatványok kódolását helyben végzik, majd a kartonokat el­küldik Békéscsabára,, ahol a TAKEH-nél rögzítik és el­lenőrzik az adatokat. A TA- KEH a Pénzügyminisztérium Számítástechnikai Intézeté­hez továbbítja a kartonokat, itt értékelik és feldolgozzák a számsorokat. Az elkészült kimutatásokat a füzesgyar­matiak ezután kapják visz- sza. A gépi adatfeldolgozás várható előnyeit ma még nem érzik. Ugyanis ezzel pár­huzamosan idén még hagyo­mányos módszerrel is vezetik a kimutatásaikat. A dupla munkának, a pre­cizitásra való törekvésnek egyszerű a magyarázata: az adminisztráció felületessége, pontatlansága nagy kísér­tést jelentene az adófizetők­nek. Tavaly Füzesgyarma­ton 2600-an mintegy 3 mil­lió 620 ezer forint adót fi­zettek be különböző jogcí­meken. Legtöbben, számsze­rűen 2496-an a háztáji és kisegítő gazdaságok jövede­lemadóját fizették. Házadót 2185-en, ebadót 1500-an, me­zőőri járulekot — zártkertek után — 657-en, borforgalmi adót 357-en, az átlagosnál lé­nyegesen nagyobb jövedel­met biztosító mezőgazdasági tevékenység után fizetendő adót — ezt abban az eset­ben kell befizetni, ha a me­zőgazdasági tevékenység éves bruttó árbevétele meghalad­ja a 150 ezer forintot — 56- an, gépjárműadót 29-en, szellemi tevékenység után pedig hatan adóztak. A felsoroláshoz Csabafi Mi- hályné, a pénzügyi csoport főelőadója, a következőket te­szi hozzá: — A tételek nagy számá­ból kiderül, hogy meglehe­tősen szerteágazó tevékeny­ségeket kell folyamatosan fi­gyelemmel kísérni. A mun­kánk az adóbevallások be­szedésével kezdődik,' majd az adatok felülvizsgálatával, el­lenőrzésével folytatódik. A kivetett adókat évente két­szer kell ügyfeleinknek be­fizetni. Az első félévit már­cius 15-ig, a másodikat pe­dig szeptember 15-ig. Ké­sedelmes befizetés esetén adópótlékot és behajtási il­letéket számítunk fel. A tényleges jövedelmek kimutatása sok esetben szin­te lehetetlen. Például az or­vosok- és állatorvosok adóját csak becslés alapján tudják megállapítani. A kisiparosok és kiskereskedők (számsze- rint ötvennégyen vannak) adóközösségekben adóznak, de a tanácsi pénzügyi igaz­gatás feladata az adók elő­írása és beszedése. Nem egy­szer előfordul, hogy az adó­közösséggel közösen vizsgál­ják felül az adóbevallásokat. Ennek ellenére nem sikerül­het minden fusimunkát fel­deríteni, kimutatni, vagy utánajárni egy-egy elszá­molási trükknek. Egyszerűbb a helyzet az évi 150 ezer fo­rintnál nagyobb jövedelmet biztosító mezőgazdasági te­vékenységek adóztatásakor. A községben legtöbben csir­ke- és libaneveléssel, vala­mint különböző kertészeti kultúrák termesztésével fog­lalkoznak. A gazdálkodók a szövetkezeten keresztül ér­tékesítik termékeiket, ezért minden egyes forintjukról számla készül. Esetükben az adóbevallások ellenőrizhető­en fillérre pontosak. Mindent összevetve, Csa­bafi Mihályné az adófize­tőkről nem állít ki rossz bi­zonyítványt: — Az elmúlt évben az adó­hátralékok nem érték el a 90 ezer forintot. A gyarma­tiak többsége tehát időben fizet. A nem fizetőket három csoportba sorolnám. Az el­sőbe azok tartoznak, akik el­költöztek községünkből és egyszerűen elfelejtették be­fizetni az adót. A másikba azok, akik nem is akarják befizetni. Pillanatnyilag há­rom kisiparosunk tartozik ebbe a kategóriába. Végül vannak olyanok is, akik már szinte megszokták, hogy az adót a fizetésükből letiltat- juk. Gondolom, úgy vannak vele, hogy a párszáz forint utáni 50 forint „büntetés”, vagy az illeték 5 százaléka, megéri a lazaságot. Lovász Sándor Nagyszénás központjában az OTP nyolcvan lakást építtet a Békés megyei Állami Építőipari Vállalattal. Várhatóan 1985 végére készül el a 80 lakás. A tervek szerint már gázzal fűt- hetnek majd az itt lakók Fotó: Fazekas László SZOT-üdülés külföldön Vöröskereszt az alkoholizmus ellen Nagyszénás, a szépen fej­lődő dél-békési nagyközség várhatóan gázt kap a jövő­ben. Mint Podmaniczki Ist­ván. a nagyközségi tanács műszaki ügyintézője elmon­dotta: a helyi Október 6. Tsz hét másik közös gazda­sággal társulva várhatóan ez év végére, vagy 1985 elejére a község határába hozza a gázt. A nagyszénásiak már pá­lyázatukat beadták — ame­lyet a megyei tanács is tá­mogat — az országos bíráló bizottságnak. A megyei ta­nács az ütemtervnek megfe­lelően 1984—85-re javasolta Nagyszénásnak és a szom­szédos Gádorosnak a gáz be­vezetését. A tanulmányterv már elkészült. Elsőként a közintézmé­nyekbe : művelődési ház, szociális otthon, általános is­kola, a most épülő nyolcvan OTP-lakásba és az új tanács­házához jutna el a gáz. Vár­hatóan tehát néhány éven belül ki tudják váltani a közintézményekben a kor­mány energiaracionalizálási programjának megfelelően az olaj- és egyéb tüzelőberen­dezéseket. v. 1. Az idei külföldi üdültetés előkészítése a SZOT-ban már 1982 őszén megkezdődött. Tavaly szeptemberben a bel­földi beutalókkal egy időben mintegy húszezer külföldre szólót is átvehettek a szak- szervezetek. Ennek fele du­nai hajóüdülésre ad lehe­tőséget, a további, mintegy tízezer beutaló csereüdülésre szól, összesen tíz országba. A külföldi szakszervezeti üdültetést az utazási irodák által szervezett társasutazá­soknál lényegesen kedvezőbb részvételi díj jellemzi, a könnyítés mértéke a belföl­di üdültetéshez hasonló. A szolgáltatások színvonala a magasabb kategóriájú hazai üdülésnek felel meg, sok ér­dekes programmal, lehetőleg a legkényelmesebb szállítás­sal, figyelmes vendéglátással. Sajnos a beutalók mennyisé­ge az igényektől messze el­marad, így ezt az üdülési le­hetőséget sok alapszervezet­ben egyáltalán nem ismerik. A fejlesztésnek nehezen le­küzdhető akadályai vannak (korlátozott befogadóképes­ség, szezonális akadályok a hajózásban, stabilizálódott keretek a szocialista part­nerszervezetekkel, tőkés or­szágbeli partnerek piaci ne­hézségei). Ausztria mintegy másfél ezer turistát fogad Alsó- Ausztria különféle üdülőhe­lyein', valamint Karintiában. Bulgáriában 270 magyar szakszervezeti utas Várnát és Szófiát keresi fel. A cseh­szlovák üdülési lehetőségeket szinte az egész év folyamán élvezheti összesen mintegy 2600 beutalt, Prága, Ma­rianske Lazne, Luhacovice, Tátra-Lomnic és Jasna szak- szervezeti üdülőiben. A finn kapcsolat még szerény, két csoport utazik ki. Lengyel- országban mintegy ötszáz utas üdül, télen Zakopáne, nyáron Krenica üdülőiben, a csoportok Krakkót is felke­resik néhány napra. Az NDK- ba utazó 1200 beutalt úti­célja a thüringiai Oberhof és Tabarz, valamint a Rügen- szigeti Binz a Szász-Svájcban fekvő Hohnstein és a Berlin közelében levő Buckow üdü­lőhely. A csoportok egy ré­sze Berlinben is eltölt egy­két napot. A Romániába uta­zó 160 beutalt a Fekete-ten­ger partján Eforia Nord üdü­lőhelyen pihen, majd Buka­resttel ismerkedik. Mintegy ezerhétszázan üdülnek a Szovjetunióban, elő- és utó­szezonban a nagyvárosok ne­vezetességeivel ismerkednek, a téli hónapokban az Elb- rusz-hegység közelében, It- kol üdülőhelyen élvezhetik a téli sport örömeit, a nyári főszezonban pedig a Fekete­tenger partján Ogyessza, Szuhumi, Szocsi üdülőiben pihenhetnek. A tengerparti üdülőcsoportok is eltöltenek néhány napot Moszkvában, Kijevben vagy Lvovban. A hajóüdülés keretében négy és fél ezren a Pozsony —Bécs útvonalon utazhat­nak, főleg elő- és utószezon­ban. Ezerkilencszáz fő be­utalt a Pozsonyba szervezett utakon vesz részt, mintegy 3500 beutaló pedig a Duna Budapesttől Orsováig terje­dő szakaszára szól. Az utak időtartama a hajóüdültetés­nél egységesen 6 nap, a cse­reüdülés útvonalainál több­nyire két hét, de vannak en­nél rövidebb, 7—12 napos utak, sőt távoli úticéloknál — kis mennyiségben — két hétnél hosszabb utazások is. Tekintettel a külföldi be- utalási lehetőségek fentiek­ben bemutatott korlátozott mennyiségére, az ilyen uta­zásokon való részvételre az érvényben levő üdülési sza­bályzat értelmében legfel­jebb 3 évenként kerülhet sor. A beutaltak kiválasztásánál éppen ezért még a belföldi üdüléseknél is fokozottabb körültekintésre van szükség, a külföldi üdüléseken való­ban csak a hosszabb időn keresztül kiemelkedő tevé­kenységet végzett szakszer­vezeti tagok részvétele kívá­natos. Szigorú intézkedéseket szor­galmaznak az alkoholizmus visszaszorítására a Magyar Vöröskereszt szervezetei: szükségesnek vélik, hogy az összes munkahelyen tiltsák meg az alkoholfogyasztást, az állami és a magánkeres­kedőket olyan mértékben adóztassák meg, hogy ne le­gyen érdekük nagy mennyi­ségű szeszes ital forgalmazá­sa — fogalmazták meg a Ma­gyar Vöröskereszt • országos családvédelmi bizottságának legutóbbi ülésén, amelyen megvitatták a szervezet al­koholizmus elleni tevékeny­ségének programtervezetét. Javaslataikat azzal indokol­ják a vöröskeresztesek, hogy országunkban nem csökken az alkoholfogyasztás, az ivá- si szokások mit sem változ­tak, annak ellenére, hogy az állami és a társadalmi szer­vek erősen küzdenek a mér­téktelen alkoholfogyasztás ellen. A vöröskeresztes aktivis­ták folytatják a lakosság egészségkultúrájának gyara­pítását, az alkoholizmus el­leni jogszabályok alkalmazá­sának társadalmi ellenőrzé­sét. Az eddigieknél is követ­kezetesebben. szervezetteb­ben segítik az alkoholizmus megelőzését. A tanulóifjúság körében a továbbiakban is szerveznek úgynevezett nyomkereső já­tékokat — „Az alkohol nyo­mában”, „Vádoljuk az alko­holt”, Közöttünk jár az el­lenség”. A tanulók igénylik az ilyen jellegű előadásokat, vetélkedőket, tevékenyen részt vesznek ezekben az ak­ciókban, amelyek során meg­ismerkednek az alkohol ká­rosító hatásával, következ­ményeivel. A programban előirányoz­ták azt is, hogy a Hazafias Népfront, a TIT szervezetei, az Országos Pedagógiai Inté­zet közreműködésével felké­szítik a pedagógusokat, a szülőket az alkoholizmus megelőzésére. Az Országos Közlekedésbiztonsági Ta­náccsal együttműködve fel­hívják a gépkocsivezetők fi­gyelmét a mértéktelen alko­holfogyasztás veszélyeire. A vöröskeresztes aktivisták fel­kutatják a túlzott alkoholfo­gyasztás miatt veszélyeztetett embereket, és igyekeznek meggyőzni őket, vegyenek részt elvonó kezelésen, gon­dozáson. Biztató tapasztalat: a Pest, Szolnak, Csongrád és más megyékben az utóbbi időben megalakult társadal­mi családgondozó szolgála­tok segítséget nyújtanak a veszélyeztetett családoknak, az alkoholizmus elleni klu­bok pedig jelentősen hozzá­járulnak a gyógykezeltek utógondozásához, társadalmi rehabilitációjához. Gázt kap Hagyszénás EGYENES ÜT (l£j. Szórády István karikatúrája — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom