Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-11 / 109. szám
1984. május 11., péntek {ZH220IEJ Füzesgyarmati adófizetőit Pontosan fizetnek A fényképen 26 éves ragyogó fiatalasszony — magas homlok, tökéletes fogsor, szabályosan ívelt szemöldök, okos, derűs tekintet. De egészen közelről látni, hogy csepp fájdalom is megbújik a szája szögletében. Mintha akkor, 1942-ben nem a fényképezőgép lencséjével, hanem a sorsával nézett volna szembe. Hajdani szép vonásait most, majd' 70 évesen is őrzi Irma néni arca. Ereje, egészsége együtt kopott ezekkel a bútordarabokkal, amik túléltek háborút, nélkülözést, kilenc költözést. A hajdani tágas falusi házra gondol legszívesebben; itt töltötte azokat a szép éveket, amelyek emlékéből máig erőt tud meríteni. Testi és lelki erőre pedig igen nagy szüksége van: egyedül él ebben a magas, hideg szobában, amelyhez mindössze egy barátságtalan, még hidegebb, semmire sem alkalmas előszobaféle tartozik. Albérlet. A szobaablak előtt öreg varrógép, ettől jobbra sezlon, s fölötte az a bizonyos fénykép. Odébb pedig egy másik. A párja. Magabiztos tekintetű, középkorú férfi. Az ablakkal szemközti fal mentén szép régi szekrény, a sarokban olajkályha és gáztűzhely. A másik sarokban öreg komód, rajta tévé. A szoba közepén, az asztal mellett két öblös fotel — bársonya valaha égszínkék lehetett. A sezlon mellett kis éjjeliszekrény, rajta könyvek: Szép versek, Operakalauz és Magánjogi alapismeretek. — Az irodalom, a zene, a művészet érdekelt világéletemben. És mi lettem? Egy száraz könyvelő — próbálja összeterelni emlékeit fanyar mosollyal Irma néni. — Az első keresetemből vettem ezt a varrógépet. Ó, ha any- nyi pénzem lenne most együtt, amennyit életemben kerestem vele, nem férne el rajta! Övónö szeretett volna lenni, de édesapja úgy döntött, kereskedelmibe adja. Hasonló szigorral tiltotta el a lányát későbbi férjétől, egy diplomás, jóval idősebb, elvált férfitől is — ezúttal már hiába. Irma fellázadt, harcolt, és győzött. Soha meg nem bánta. — Tizenhat évi házasság után vesztettem el őt, 1958- ban halt meg. A tizenhat év alatt persze össze-összezör- dültünk, de soha el nem ment a nap nálunk haraggal. Igen, nagy szerelem volt. A megismerkedésük nem mindennapi: a tóparton sétáló férfi észrevette, hogy valaki fuldoklik a vízben. Kimentette, megszerették egymást, összeházasodtak. Irma néni mindig a máséban lakott. Szolgálati lakásban, egy ideig a szüleinél — gondjukat viselte halálukig —, aztán megint szolgálati lakás, majd albérlet jutott neki, s hozzá két és fél ezer forint nyugdíj. A pénz ugyanis mindig kellett a gyerekek iskoláztatására. Az egyik fényképen együtt a család: Irma néni, a férje és a négy gyerek, két fiú, két lány. Forgatom a szót, szeretném ha végre róluk is mesélne. Róluk és a jelenről. — Talán ott rontottam el, hogy nem fogadtam szót a férjem unokahúgának, aki azt mondta: őrüTt vagy, ne áldozd fel az egészségedet, nem bírod taníttatni őket! De én erősnek hittem magam. Aztán nagyon eltávolodtak tőlem, szerteszét szóródtak az országban. Mindig sok a dolguk, egyedül az nyitja rám az ajtót, aki itt maradt a megyében, de ő csupa gond, szegény. Hozzájuk költözni? Tudja, kicsi mindenütt a lakás, megértem én, el se fogadnám, ha hívnának. De Irma nénit senki sem hívja. Levelet ritkán kap, évente ha egyet, az is csak elszomorítja. A sorokból árad az önzés, a kicsinyesség, a hivalkodás és a panasz. Mert kicsi a három szoba-hallos társasház, mert nem győzik pénzzel a nya- ralóépítést. És dátum, aláírás: „üdvözlettel az egész család”. Így. Mire kimondom, már bánom is a kérdést, de Irma néni máris válaszol, mint aki régen tisztázta önmagával: „Szeretem, de mély fájdalommal szeretem őket." Kapaszkodókat keresett és talált is magának, nem csupán a múltnak él, tudja jól, ez értelmetlen lenne. — Az unokáim tartják bennem a lelket, egyikük a férjem tulajdonságait örökölte! Van egy lánykori jó barátnőm is, vele levelezek, s van egy fiatal kislány, a középiskolás Katika. A kórházban ismerkedtünk meg, s azóta rendszeresen ellátogat hozzám, segít a házi munkában, de főképpen beszélgetünk. Tanítom kézimunkázni, ízlésesen öltözni, illendően viselkedni, ügyesen vásárolni, süteményrecepteket írok neki. Mintha az unokám lenne, ö pedig hoz nekem olvasnivalót, főképpen a mai irodalmat, amit kevéssé ismerek. Megbeszéljük az érdekesebb tévéműsorokat, az új divatot, a napi híreket, így eljön hozzám, a négy fal közé minden a világból.. . Tóth Ibolya A füzesgyarmati nagyközségi tanács pénzügyi csoportján a helybeliek adóügyeivel négy tanácsi dolgozó foglalkozik. Korábban sem panaszkodhattak arra, hogy munkaidejüket nem tudják tevékenyen eltölteni, ez év január 1-től azonban kettőzött energiával dolgoznak. Elkezdték az átállást a gépi adatfeldolgozásra. A nyomtatványok kódolását helyben végzik, majd a kartonokat elküldik Békéscsabára,, ahol a TAKEH-nél rögzítik és ellenőrzik az adatokat. A TA- KEH a Pénzügyminisztérium Számítástechnikai Intézetéhez továbbítja a kartonokat, itt értékelik és feldolgozzák a számsorokat. Az elkészült kimutatásokat a füzesgyarmatiak ezután kapják visz- sza. A gépi adatfeldolgozás várható előnyeit ma még nem érzik. Ugyanis ezzel párhuzamosan idén még hagyományos módszerrel is vezetik a kimutatásaikat. A dupla munkának, a precizitásra való törekvésnek egyszerű a magyarázata: az adminisztráció felületessége, pontatlansága nagy kísértést jelentene az adófizetőknek. Tavaly Füzesgyarmaton 2600-an mintegy 3 millió 620 ezer forint adót fizettek be különböző jogcímeken. Legtöbben, számszerűen 2496-an a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadóját fizették. Házadót 2185-en, ebadót 1500-an, mezőőri járulekot — zártkertek után — 657-en, borforgalmi adót 357-en, az átlagosnál lényegesen nagyobb jövedelmet biztosító mezőgazdasági tevékenység után fizetendő adót — ezt abban az esetben kell befizetni, ha a mezőgazdasági tevékenység éves bruttó árbevétele meghaladja a 150 ezer forintot — 56- an, gépjárműadót 29-en, szellemi tevékenység után pedig hatan adóztak. A felsoroláshoz Csabafi Mi- hályné, a pénzügyi csoport főelőadója, a következőket teszi hozzá: — A tételek nagy számából kiderül, hogy meglehetősen szerteágazó tevékenységeket kell folyamatosan figyelemmel kísérni. A munkánk az adóbevallások beszedésével kezdődik,' majd az adatok felülvizsgálatával, ellenőrzésével folytatódik. A kivetett adókat évente kétszer kell ügyfeleinknek befizetni. Az első félévit március 15-ig, a másodikat pedig szeptember 15-ig. Késedelmes befizetés esetén adópótlékot és behajtási illetéket számítunk fel. A tényleges jövedelmek kimutatása sok esetben szinte lehetetlen. Például az orvosok- és állatorvosok adóját csak becslés alapján tudják megállapítani. A kisiparosok és kiskereskedők (számsze- rint ötvennégyen vannak) adóközösségekben adóznak, de a tanácsi pénzügyi igazgatás feladata az adók előírása és beszedése. Nem egyszer előfordul, hogy az adóközösséggel közösen vizsgálják felül az adóbevallásokat. Ennek ellenére nem sikerülhet minden fusimunkát felderíteni, kimutatni, vagy utánajárni egy-egy elszámolási trükknek. Egyszerűbb a helyzet az évi 150 ezer forintnál nagyobb jövedelmet biztosító mezőgazdasági tevékenységek adóztatásakor. A községben legtöbben csirke- és libaneveléssel, valamint különböző kertészeti kultúrák termesztésével foglalkoznak. A gazdálkodók a szövetkezeten keresztül értékesítik termékeiket, ezért minden egyes forintjukról számla készül. Esetükben az adóbevallások ellenőrizhetően fillérre pontosak. Mindent összevetve, Csabafi Mihályné az adófizetőkről nem állít ki rossz bizonyítványt: — Az elmúlt évben az adóhátralékok nem érték el a 90 ezer forintot. A gyarmatiak többsége tehát időben fizet. A nem fizetőket három csoportba sorolnám. Az elsőbe azok tartoznak, akik elköltöztek községünkből és egyszerűen elfelejtették befizetni az adót. A másikba azok, akik nem is akarják befizetni. Pillanatnyilag három kisiparosunk tartozik ebbe a kategóriába. Végül vannak olyanok is, akik már szinte megszokták, hogy az adót a fizetésükből letiltat- juk. Gondolom, úgy vannak vele, hogy a párszáz forint utáni 50 forint „büntetés”, vagy az illeték 5 százaléka, megéri a lazaságot. Lovász Sándor Nagyszénás központjában az OTP nyolcvan lakást építtet a Békés megyei Állami Építőipari Vállalattal. Várhatóan 1985 végére készül el a 80 lakás. A tervek szerint már gázzal fűt- hetnek majd az itt lakók Fotó: Fazekas László SZOT-üdülés külföldön Vöröskereszt az alkoholizmus ellen Nagyszénás, a szépen fejlődő dél-békési nagyközség várhatóan gázt kap a jövőben. Mint Podmaniczki István. a nagyközségi tanács műszaki ügyintézője elmondotta: a helyi Október 6. Tsz hét másik közös gazdasággal társulva várhatóan ez év végére, vagy 1985 elejére a község határába hozza a gázt. A nagyszénásiak már pályázatukat beadták — amelyet a megyei tanács is támogat — az országos bíráló bizottságnak. A megyei tanács az ütemtervnek megfelelően 1984—85-re javasolta Nagyszénásnak és a szomszédos Gádorosnak a gáz bevezetését. A tanulmányterv már elkészült. Elsőként a közintézményekbe : művelődési ház, szociális otthon, általános iskola, a most épülő nyolcvan OTP-lakásba és az új tanácsházához jutna el a gáz. Várhatóan tehát néhány éven belül ki tudják váltani a közintézményekben a kormány energiaracionalizálási programjának megfelelően az olaj- és egyéb tüzelőberendezéseket. v. 1. Az idei külföldi üdültetés előkészítése a SZOT-ban már 1982 őszén megkezdődött. Tavaly szeptemberben a belföldi beutalókkal egy időben mintegy húszezer külföldre szólót is átvehettek a szak- szervezetek. Ennek fele dunai hajóüdülésre ad lehetőséget, a további, mintegy tízezer beutaló csereüdülésre szól, összesen tíz országba. A külföldi szakszervezeti üdültetést az utazási irodák által szervezett társasutazásoknál lényegesen kedvezőbb részvételi díj jellemzi, a könnyítés mértéke a belföldi üdültetéshez hasonló. A szolgáltatások színvonala a magasabb kategóriájú hazai üdülésnek felel meg, sok érdekes programmal, lehetőleg a legkényelmesebb szállítással, figyelmes vendéglátással. Sajnos a beutalók mennyisége az igényektől messze elmarad, így ezt az üdülési lehetőséget sok alapszervezetben egyáltalán nem ismerik. A fejlesztésnek nehezen leküzdhető akadályai vannak (korlátozott befogadóképesség, szezonális akadályok a hajózásban, stabilizálódott keretek a szocialista partnerszervezetekkel, tőkés országbeli partnerek piaci nehézségei). Ausztria mintegy másfél ezer turistát fogad Alsó- Ausztria különféle üdülőhelyein', valamint Karintiában. Bulgáriában 270 magyar szakszervezeti utas Várnát és Szófiát keresi fel. A csehszlovák üdülési lehetőségeket szinte az egész év folyamán élvezheti összesen mintegy 2600 beutalt, Prága, Marianske Lazne, Luhacovice, Tátra-Lomnic és Jasna szak- szervezeti üdülőiben. A finn kapcsolat még szerény, két csoport utazik ki. Lengyel- országban mintegy ötszáz utas üdül, télen Zakopáne, nyáron Krenica üdülőiben, a csoportok Krakkót is felkeresik néhány napra. Az NDK- ba utazó 1200 beutalt úticélja a thüringiai Oberhof és Tabarz, valamint a Rügen- szigeti Binz a Szász-Svájcban fekvő Hohnstein és a Berlin közelében levő Buckow üdülőhely. A csoportok egy része Berlinben is eltölt egykét napot. A Romániába utazó 160 beutalt a Fekete-tenger partján Eforia Nord üdülőhelyen pihen, majd Bukaresttel ismerkedik. Mintegy ezerhétszázan üdülnek a Szovjetunióban, elő- és utószezonban a nagyvárosok nevezetességeivel ismerkednek, a téli hónapokban az Elb- rusz-hegység közelében, It- kol üdülőhelyen élvezhetik a téli sport örömeit, a nyári főszezonban pedig a Feketetenger partján Ogyessza, Szuhumi, Szocsi üdülőiben pihenhetnek. A tengerparti üdülőcsoportok is eltöltenek néhány napot Moszkvában, Kijevben vagy Lvovban. A hajóüdülés keretében négy és fél ezren a Pozsony —Bécs útvonalon utazhatnak, főleg elő- és utószezonban. Ezerkilencszáz fő beutalt a Pozsonyba szervezett utakon vesz részt, mintegy 3500 beutaló pedig a Duna Budapesttől Orsováig terjedő szakaszára szól. Az utak időtartama a hajóüdültetésnél egységesen 6 nap, a csereüdülés útvonalainál többnyire két hét, de vannak ennél rövidebb, 7—12 napos utak, sőt távoli úticéloknál — kis mennyiségben — két hétnél hosszabb utazások is. Tekintettel a külföldi be- utalási lehetőségek fentiekben bemutatott korlátozott mennyiségére, az ilyen utazásokon való részvételre az érvényben levő üdülési szabályzat értelmében legfeljebb 3 évenként kerülhet sor. A beutaltak kiválasztásánál éppen ezért még a belföldi üdüléseknél is fokozottabb körültekintésre van szükség, a külföldi üdüléseken valóban csak a hosszabb időn keresztül kiemelkedő tevékenységet végzett szakszervezeti tagok részvétele kívánatos. Szigorú intézkedéseket szorgalmaznak az alkoholizmus visszaszorítására a Magyar Vöröskereszt szervezetei: szükségesnek vélik, hogy az összes munkahelyen tiltsák meg az alkoholfogyasztást, az állami és a magánkereskedőket olyan mértékben adóztassák meg, hogy ne legyen érdekük nagy mennyiségű szeszes ital forgalmazása — fogalmazták meg a Magyar Vöröskereszt • országos családvédelmi bizottságának legutóbbi ülésén, amelyen megvitatták a szervezet alkoholizmus elleni tevékenységének programtervezetét. Javaslataikat azzal indokolják a vöröskeresztesek, hogy országunkban nem csökken az alkoholfogyasztás, az ivá- si szokások mit sem változtak, annak ellenére, hogy az állami és a társadalmi szervek erősen küzdenek a mértéktelen alkoholfogyasztás ellen. A vöröskeresztes aktivisták folytatják a lakosság egészségkultúrájának gyarapítását, az alkoholizmus elleni jogszabályok alkalmazásának társadalmi ellenőrzését. Az eddigieknél is következetesebben. szervezettebben segítik az alkoholizmus megelőzését. A tanulóifjúság körében a továbbiakban is szerveznek úgynevezett nyomkereső játékokat — „Az alkohol nyomában”, „Vádoljuk az alkoholt”, Közöttünk jár az ellenség”. A tanulók igénylik az ilyen jellegű előadásokat, vetélkedőket, tevékenyen részt vesznek ezekben az akciókban, amelyek során megismerkednek az alkohol károsító hatásával, következményeivel. A programban előirányozták azt is, hogy a Hazafias Népfront, a TIT szervezetei, az Országos Pedagógiai Intézet közreműködésével felkészítik a pedagógusokat, a szülőket az alkoholizmus megelőzésére. Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanáccsal együttműködve felhívják a gépkocsivezetők figyelmét a mértéktelen alkoholfogyasztás veszélyeire. A vöröskeresztes aktivisták felkutatják a túlzott alkoholfogyasztás miatt veszélyeztetett embereket, és igyekeznek meggyőzni őket, vegyenek részt elvonó kezelésen, gondozáson. Biztató tapasztalat: a Pest, Szolnak, Csongrád és más megyékben az utóbbi időben megalakult társadalmi családgondozó szolgálatok segítséget nyújtanak a veszélyeztetett családoknak, az alkoholizmus elleni klubok pedig jelentősen hozzájárulnak a gyógykezeltek utógondozásához, társadalmi rehabilitációjához. Gázt kap Hagyszénás EGYENES ÜT (l£j. Szórády István karikatúrája — KS)
